-
-
-
A célkeresztben: Magyarország
0Füredi Ferenc szüleivel 1956-ban, kilenc évesen hagyta el Magyarországot, majd Kanadában és Angliában végezte tanulmányait. Az immáron Frank Füredi néven számos nagyhatású tanulmányt, könyvet jegyző szociológus professzor nem kevesebbet állít, mint hogy a keresztes háborúkat megidéző kegyetlen kultúrharc zajlik Európában. A szemben álló felek nem köthetnek konszenzuson alapuló „békét”, mert küzdelmük kulturális értékekről, identitásról vagyis a puszta létezésről szól. Szólásszabadság versus politikailag korrekt véleménydiktatúra. Keresztény értékek és hagyomány versus leszámolás a több ezer éves európai kultúrával. Nemzetállami eszme versus nemzetállamok fölötti föderatív, birodalmi gondolat. A célkeresztbe érzékelhetően Magyarország került.
-
-
A forradalmak kora
0A szerző kiváló angol történész, a londoni egyetemhez tartozó Birkbeck College előadója. Több angol történeti és gazdaságtörténeti szemle szerkesztője, és rendszeresen jelennek meg cikkei is ezekben a lapokban. Érdeklődése sokoldalú, történelmi munkássága mellett a New Statesman kritikusa, Francis Newton álnéven írja zenekritikáit. Elsősorban történeti munkáival vívott ki nagy megbecsülést nemcsak Angliában, hanem szerte Európában és Amerikában is. „A forradalmak kora” „A civilizáció története” című sorozat egyik köteteként jelent meg 1962-ben Angliában.
-
A Habsburg-Monarcha alkonya
0A hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák – magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
-
A hársfa virága. 2., javított, bővített kiad.
0Ez a könyv nem csupán az 1956-os forradalomról szól, sokkal több annál: szépirodalmi dokumentumregény, mely az első világháború és napjaink közötti időszakot hús-vér emberek sorsán keresztül mutatja be. A szerző személyes érintettsége méltán hitelesíti a forradalmat követő megtorlás iszonyú gyakorlatát. A korabeli szereplők jellemábrázolásán keresztül megérthetjük Magyarország mai helyzetének, kettéosztottságának múltban gyökerező okait. A mai fiatalság számára ezek az írások elengedhetetlenül fontosak lennének!
-
-
A korrupció története
0A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat. A fasiszta mozgalmak a tarthatatlan helyzet felszámolását ígérték ám sosem váltották valóra ígéretüket. Jens Ivo Engels (1971), a Darmstadti Műszaki Egyetem újkorral és legújabb korral foglalkozó professzora elmésen érvelő könyvében új megvilágításba helyezi a hatalomgyakorlás mechanizmusait, és rávilágít, hogy milyen szerepet játszik a korrupció a politikában mindmáig.
-
A közép-európai szöveguniverzum
0A kötet vezérfonala a „közép-európai szöveguniverzum” szerveződésének, önreflexióinak, önmagát koronként át- és újrastrukturáló igyekezetének nyomon kísérése – méghozzá tematikai egységekben, az általános és a különös egybejátszatása révén. Minek következtében a látszólag perifériális, kapcsolattörténeti jelenség is (…) betagolódik egy nagyobb egységbe.
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők – politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség – jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről. -
A négyszínű ember
0Jung és Deák Ferenc szellemisége találkozik Szigethy István nagyívű politikai esszéjének lapjain. Jung az emberi lélek mélyén megbúvó ősi tudattartalmak, hagyományok tiszteletére tanítja a politikai elemzőt, Deák példája a kompromisszumok, tárgyalások révén elérhető reformok esélyeire figyelmeztet. Szigethy István, a gyakorló politikus és kiváló elemző készségű jogász ezeket az elveket szeme előtt tartva idézi fel a rendszerváltó politika néhány fordulópontját és több – részben máig sem rendezett – olyan kulcskérdését, mint a választói akaratot torzítva tükröző választási rendszer. Ez a könyv különösen időszerű ma, amikor a politika nagy áramlatai – konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus – nem egymást kiegészítő, hanem egymást kizáró, a másik megsemmisítésére törekvő erőként állnak szemben egymással a parlamenti politikai színpadán. /Kőszeg Ferenc/Jung és Deák Ferenc szellemisége találkozik Szigethy István nagyívű politikai esszéjének lapjain. Jung az emberi lélek mélyén megbúvó ősi tudattartalmak, hagyományok tiszteletére tanítja a politikai elemzőt, Deák példája a kompromisszumok, tárgyalások révén elérhető reformok esélyeire figyelmeztet. Szigethy István, a gyakorló politikus és kiváló elemző készségű jogász ezeket az elveket szeme előtt tartva idézi fel a rendszerváltó politika néhány fordulópontját és több – részben máig sem rendezett – olyan kulcskérdését, mint a választói akaratot torzítva tükröző választási rendszer. Ez a könyv különösen időszerű ma, amikor a politika nagy áramlatai – konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus – nem egymást kiegészítő, hanem egymást kizáró, a másik megsemmisítésére törekvő erőként állnak szemben egymással a parlamenti politikai színpadán.
Kőszeg Ferenc -
-
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon
0Huszár Tibor akadémikus monográfiájának középpontjában Sántha Kálmán világhírű agysebész Akadémiáról való kizárásának, illetve a debreceni Egyetem Ideg- és Elmeklinikájáról történő eltávolításának ügye áll. Sántha Kálmánt 1944-ben az ideiglenes Nemzetgyűlés alelnökévé választják, közéleti szerepvállalása a demokratikus átalakulás időszakában azonban időleges csupán. 1948-ban harcot kezd a helyi hatalmasságokkal, 1949-ben lemond a Magyar Tudományos Akadémián viselt tagságáról, szembeszáll Gerő Ernővel. 1951-ben négy jelentéktelen feljelentő levél, amely szerint egyetemi előadásán a sztahanovista mozgalmat kapcsolatba hozta a neurózissal, ügyét újra napirendre tűzi. A kötet betekintést nyújt az ötvenes évek politikai gépezetébe: az egyetemek, a vidéki helyi társadalmak, a minisztérium-egészségügy világába, az Akadémia testületeibe, valamint abba, hogy a politika és a szigorú pártirányítás, illetve -ellenőrzés minden teret átszövő döntési szintjein hogyan élik át, gerjesztik vagy fékezik e konfliktust. A könyv anyaga kiterjedt levéltári kutatásokon alapul, s függelékében közli a legfontosabb dokumentumok teljes és eredeti szövegét.
-
A református egyház Romániában a kommunista rendszer első felében
0Az elmúlt évek román törvényhozása lehetővé tette a volt román állambiztonsági szolgálat, a rettegett Szekuritáté irattárának vizsgálatát. Az alábbi kötet betekintést kíván nyújtani ebbe a levéltárba és abba a világba, amelyet a szolgálat tartott ellenőrzése alatt.
-
-
A történelem és a hatalom igézetében
0Hegedüs András (Szilsárkány, 1922 – Budapest, 1999) szociológus, politikus, 1955–1956-ban Magyarország miniszterelnöke. A legfiatalabban hivatalba lépett magyar miniszterelnök. Ez a munka visszaemlékezéseit tartalmazza.
-
-
-
-
Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Naplója
01-24. ülés (1947. IX. 16 – 1947. XI. 21.)
-
Az elittől a nómenklatúráig
0Az ELTE szociológiaprofesszorának új könyve a magyar szocialista korszak, ezen belül főként a Kádár-kor politikai vezetőinek összetételét térképezi fel a szociológia módszereivel. Kimutatja és megmagyarázza, milyen hátterű, milyen művettségű, iskolázottságú rétegekből jöttek az új elit, a pártvezetés új nómenklatúrájának tagjai.
-
Az én igazságom
0„Alapelveim ma is ugyanazok, mint amelyek a múltban vezéreltek: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, egyenlőségre és önállóságra alapozott nemzetközi együttműködés, teljes függetlenség, az uralkodás és megfélemlítés mellőzése, közös munka a többi országgal az egész világra kiterjedő béke és barátság megteremtése.”
-
-
Az igazi szociáldemokrácia
0A történelmet szinte mindig a nyertesek vagy a nyertesek szempontjából írják. Ez a fontos, hézagpótló és olvasmányos könyv – amely új részleteket tár fel a Szociáldemokrata Párt szétforgácsolásáról, valamint az ÁVO és a többi erőszakszervezet működéséről – nem ezt teszi. Itt az igazi Szociáldemokrata Párt egy bátor harcosa, Gábor Róbert feltárja a Peyer Károly vezette párt történelmi útját, beleértve Marosán György, Szakasits Árpád és a többiek áruló tevékenységét. Arra a Szociáldemokrata Pártra, amelyben Gábor is vezető szerephez jutott, büszke lehet a magyar történelem.
-
Az ügynök arcai
0III/III, Stasi, Securitate, KGB a kommunista korszak közismert rövidítései. Miért váltak az ügynökügyek fontossá 1989 után? Mire jók és mire nem az akták? Hogyan őrzik a Stasi, a Securitate vagy a lengyel állambiztonság iratait? Miben segítettek a szovjet ügynökök a magyar állambiztonságnak? Mit és miért fényképezett a politikai rendőrség? Milyen szerepet kaptak a nők és a városi terek az állambiztonsági megfigyelésben? Hogyan követték Mindszenty Józsefet és a Beatrice együttes tagjait? A kötet arra keresi a választ, mit tudhatunk meg a társadalomról és a mindennapokról a féltve őrzött aktákból.
-
-
Cölöpök
01988 májusa és 1990 májusa között szinte hihetetlen változások mentek végbe hazánkban, de tágabb környezetünkben, Közép-Kelet- Európában is. Két esztendő, amely „megrengette a világot”. E korszak egyik koronatanúja (nemegyszer közvetlen alakítója) az a magyar politikus,aki államtitkárként, majd külügyminiszterként része a magyar-koreai kapcsolatok rendezésének, aláírója a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását megvalósító szerződésnek, főszereplője annak a drámának, amelynek szerencsés végkifejleteként elhagyhatják hazánkat a keletnémet menekültek, majd ledőlhet a berlini fal, sőt megtörténhet az, amire pár hónappal korábban senki nem számított: egyesül a két Németország. E szédítő történelmi vágta hiteles tanúja vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját küzdelmeiről. Könyve mottója lehetne: Így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy csak azokról az eseményekről, tanácskozásokról írjon, melyeken személyesen részt vett; a két sorsfordító esztendő olyan szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen információhoz jut, bár nem ún. „szenzációhajhász” könyvet kap a kezébe. Mértéktartó a stílusa, akár önmaga és családja sorsáról szól a szerző, akár az évtized legjelentősebb magyar és európai politikusait jellemzi.
-
-
Eladó az egész (szocialista) világ
0Különös legenda övezte a szocializmusban a külkereskedelemben dolgozókat. Ebben az időszakban, egy igazából nem teljesítmény centrikus világban, nem piac eszközökkel kellett sikert elérni. a szerző, aki negyedszázadon keresztül belülről látta az alapvető folyamatokat, olvasmányos stílusban számol be emlékeiről, és megvilágítja, elemzi a történéseket, okokat és eredményeket.
Könyvének olvasása közben úti élményeivel is megismerkedhetünk, többek között olyan egzotikus országokkal mint India, Algéria és Szíria.