-
0
Előszó
Hatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. -
-
-
A „magyarok Istene”
0Igyekszünk körbejárni a ‘Magyarok Istene’ kifejezés megannyi aspektusát, azaz hogy ki és mikor használta először e kifejezést, ki terjesztette el. Megvizsgáljuk a kifejezés második részének, azaz az ,,isten” szavunk eredetét és jelentését. Választ próbálunk adni arra a lényeges kérdésre is, hogy a nyugati kereszténység felvétele előtt élt őseink vajon egyistenhívők vagy többistenhívők voltak-e? Továbbá megnézzük azt is, hogy mi kötődik a Magyarok Istene kifejezéshez, azaz hogy milyen funkcióban használatos, milyen tulajdonságok, mondhatni attribútumok köthetők hozzá. Mindezek után megpróbáljuk megállapítani, hogy a ‘Magyarok Istene’ vajon lokális (nemzeti) és/vagy globális Isten?
-
A bakabányai Szent Miklós-templom
0Az ortodox és a katolikus egyház ma is legnépszerűbb szentjét – bár manapság nem éppen életszentsége és legendás csodái miatt szereti őt a nagyvilág – előző kötetünkben már bemutattam. Ezért itt csak röviden sorolnám a vele kapcsolatos alapvető tudnivalókat, bővebben szólnék viszont arról, ami őt ténylegesen Bakabányához, általában pedig a bányászathoz, bányavárosokhoz köti.
Erről ugyanis jelzett, A szepesszombati Szent György-templom című albumunkban nem esett szó. Myrai avagy Barii Szent Miklós, a kis-ázsiai (lükiai) Myra legendás püspöke (a hagyomány szerint †350 körül) a keleti egyház egyik fő szentje, ma a gyermekek Mikulása, Télapója, Karácsony Apója. Kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a VI. században – azóta ülik temetése emléknapját december 6-án –, majd átterjedt Itáliára is. Ereklyéinek az olasz Bari városába vitelével (1087) vált valóban egyetemes szentté. -
A barokk
0Bevezető: A XVII. század volt az európai szellem egyik leg- fontosabb élménye. Egész modern műveltségünk ennek a kornak termékeny talajából nőtt ki. E század tapasztalatai döntően határozták meg az utána következő korok szemléletét is. Háborúi és békekötései alakították ki Európa mai képét.
-
A bártfai Szent Egyed-bazilika
0Bártfa jelenkori feltámadását épp annak köszönheti, hogy megállt fölötte az idő. A XX-XXI. század népvándorlása, a rendszerváltással megélénkülő turizmus és az abban rejlő lehetőséget fölismerő új Szlovákia teszi újraéledését lehetővé. Bártfa átfogó városrekonstrukció során születik újjá. Csodálatosan helyreállított történelmi városrésze, a középkori várostalak és bástyák övezte belváros, központjában a főtérrel, a téren a Szent Egyed-templommal és a gótikus városházával 2000 óta a Világörökség része. A tér északi végében áll a háromhajós, kelet-nyugat tájolású, szintén gótikus Szent Egyed-templom. A templom története négy korszakot ölel fel. Az első monostortemplomot még a ciszterciták építették a XII-XIII. század fordulóján. Túlélhette a tatárdúlást, de legalábbis a tatárok távozása után újjáépíthették, mert a már hivatkozott királyi okirat néven is nevezi a Szent Egyed-templomot. A második építési korszak az Anjouk uralkodásának idejére esik. Az 1320-ból származó királyi oklevélről, mely a német telepeseket adókedvezményben részesíti, kiderül, hogy a „Civitas Bardpha”-nak papja és plébániája van, ami nem lehet más, mint a Szent Egyed-templom. Nagy Lajos 1352-es keltezésű oklevele név szerint említi templomunkat. Az uralkodó ezen oklevelével engedélyezi az évente megrendezett vásárt, mégpedig Szent Egyednek, a templom és a város védőszentjének az ünnepe (szeptember 1.) után.
-
-
-
-
-
A Csíki Magánjavak története 1869-1923
0A Csíki Magánjavak néven ismert vagyonkomplexum Csík vármegye dualizmus kori fejlődésében betöltött szerepét már a kortársak is kiemelkedőnek tartották. A román állam általi kisajátítást (1923) követően azonban jelentőségét és az intézmény tevékenységét szinte teljesen elhomályosították az igazságtalan döntés megszüntetése érdekében tett politikai-jogi lépések, amelyek során a vagyon kezelésére, vagy a jövedelmek felhasználására csak szűkszavú utalások történtek. Mivel a több mint egy évtizedes küzdelem nem csak a hazai, de az európai közvélemény (a tulajdonosok a Nemzetek Szövetségéhez fordultak jogorvoslatért) figyelmét is felkeltette, a Magánjavakról csaknem mindenkinek az az időszak jut eszébe, amikor lényegében a vagyonközösség nem is létezett. Ez a paradox helyzet ösztönözte a könyv szerzőjét arra, hogy a hagyományos „Magánjavak-kép” megrajzolása helyett – mely a vagyon visszaszerzése körüli eseményeket helyezi előtérbe – behatóan tanulmányozza az intézmény történetét (1869-1923)..
-
-
A Duna Passautól a Fekete tengerig
0Menetrendek és közlemények melléklettel: Személyhajó-járatok menetrend ill. „Töltse szabadságát a Dunán…” tájékoztató.
-
A Dunamelléki Református Egyházkerület 1912. évi május hó 7-ik és 8-ik napján Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve / A Dunamelléki Református Egyházkerület 1912 november 2-ik és következő napjain Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve
0Az első műhöz kötve, folyamatos lapszámozással tartalmazza A Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti theologiai akadémiájának szervezeti, rendtartási és vizsgai szabályzata című füzetet. (Hornyánszky ny. 1912)
-
-
A férfi és ruhája. Kézi könyv az öltözködési elegántiáról, a ruha viseléséről és gondozásáról
0Ez a kis könyv uraknak szól, különösen ifju uraknak. Benne foglaltatik a ruhák beszerzésére, viselésére és rendbentartására vonatkozó összes tudnivaló. Beavat az öltözködés művészetébe. Megtanit a nyakkendőkötés minden módjára. Ismerteti az elegantia eszközeit, a dívat szabályait és az öltözködési kodexet. Elvezeti a vőlegényt az eljegyzéstől a nászutig. Megmondja, hogy toilette dolgában mi „nem szabad” és mert a változó divatot nem érinti, tartalma elévülhetetlen.
-
-
A Gyűjtő Háza. Barangolás a ResoArt gyűjteményben
0Egy különleges, és immár állandó kiállítással „közkinccsé” tett magángyűjteményt ismertet a jelen kiadvány. Szabó András műgyűjtő és az általa alapított ResoArt, azaz Resonator Kulturális és Művészeti Alapítvány 2023 februárjában tette közhírré, hogy a Városligeti fasorban a gyönyörű Kőrössy Villa és benne Budapest legnagyobb Zsolnay magángyűjteménye látogathatóvá válik a nagyközönség számára”. Ez év szeptemberétől immár rendszeresen megtartott tárlatvezetések egyre több érdeklődőt vonzottak és vonzanak, egyre többen ismerik meg ezt a kultúrának szentelt, magánerőből létesített, fenntartott közösségi teret és szervezetet. Létrejöttéről, szerteágazó kulturális tevékenységéről az interneten is olvashatunk, és elismeréssel gondolhatunk a létrehozójára és mun-katársaira.
-
-
A honfoglaló magyarság kialakulása
0Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. fejezet. A török népalakulatok és nevük
II. fejezet. Bolgárok, hunok, magyarok
III. fejezet. A magyarság és a kaukázusvidéki török törzs-szövetségesek
IV. fejezet. A magyar törzsrendszer
V. fejezet. A magyarság keleten maradt töredékei és keleti nyomai -
-
A Jászság életrajza
0Előszó:
Tanulmányom nem a Jászság földrajza. Ezért rá sem írtam azt, hogy földrajz, mert még ma is legtöbben topográfiát értenének rajta. Tanulmányomat valójában nem is tudom elhelyezni a különféle tudományok kategóriáiban. Földrajz is, történelem is, településtörténet is, gazdaságtörténet is. Éppen ezért csak tájrajzi, tájéletrajzi tanulmánynak mondhatom.
Munkám kétségtelenül csak kísérlet. Kísérlet abban az értelemben, hogy geográfus minden térbeli vonatkozásában feldolgozzon egy-egy természetes és történelmi tájat. Éppen ezért nemcsak módszeres szempontból, hanem az anyag gyűjtésében és kiválogatásában, kritikájában is tömérdek nehézséget kellett leküzdenem, mert hol a geográfus, hol a geológus, hol pedig, és igen gyakran, a történész szaktudására és kritikájára lett volna szükségem.
Kétségtelen, hogy ilyen sok irányban nem lehet egyformán helytállni. Mégis megtettem ezt a kísérletet, mert maga a tárgy, a táj, a Jászság rendkívül alkalmas ilyen tanulmányokra. A települési, történelmi és gazdasági anyag a 17. századtól kezdve olyan bőségesen tárult elém, hogy munkámat rendkívül megszaporította.
A munka 1931-1936 között folyt… -
A jávai tekercsek
0A jávai Sangkuriang-legenda egy évezredekkel ezelőtt lejátszódott vulkánkitörés emlékét is megőrizte az indiai származású királyné történetében. Ez a tény máris elegendő magyarázattal szolgál, miért is keltette föl az ókori keleti szerelmes história a szerzőt, Hédervári Péter figyelmét. Hisz Hédervári Péter tudományos szakíróként ismert: vulkán-geofizikus. Most azonban vérbeli szépíróként mutatkozik be.
-
-
A kalapdoboz. Élet a határon
0Belestünk az ablakon. Ajtók nyíltak. Félrehúzták a függönyöket. Messzire elláttunk. Az élet pedig megmutatta testközeli magántitkait. A falakon régi képek. Az asztalon fotográfiák, iratok. Arcok. Beszédes gesztusok és hangsúlyok. Ezer és ezer szó. Fénylő sugárban vagy árnyékos sűrűséggel záporozók. Ívükből épül föl újra a ház. Az ország a történelemben. S mindig a határon. A személyes sors kottázza a közsorsot. Ember a talpán, aki tudja ezt, és kimondja. Aki magáról, családjáról, viszonyairól vall. Mert érzi, nem példás példákból rakja össze a világ azt, amit nemzetnek, civilizációnak nevez.
Köszönöm, hogy bevontak, akiket kérdeztem, őszinteségük kockázatközösségébe. Tisztelet jár külön-külön is személyes bátorságáért a kötet valamennyi, szavaival, képeivel, adataival szereplő szereplőjének.
Megtettük, amit egymás nélkül soha nem tehettünk volna meg. -
-
-
-
A késmárki Szent Kereszt-bazilika
0A Kossuth-díjas filmrendező és művelődéstörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész példaértékű szövetkezésének újabb pompás dokumentumát veheti kötetünkkel kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi, illetve szepességi templomokat bemutató albumaik után most a késmárki Szent Kereszt-bazilikába kalauzolják el őt.
-
-
A Kner család és más történetek
0A történeti folyamatokat többféle közelítéssel lehet feltárni. Erdész Ádám jelen kötetben összegyűjtött tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 19-20. század néhány fontos kérdéskörét. A történész-levéltáros szerző olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígér. A közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig. A páratlan forrásanyag adta lehetőségeket kihasználva a szerző pontosan és színesen mutatja be, hogy a vándorkönyvkötő hogyan telepedett meg egy alföldi községben, s milyen külső adottságok és személyes kvalitások kellettek ahhoz, hogy fia, Kner Izidor a kis nyomdaműhelyből piacvezető vállalatot teremtsen. Izgalmas és megrendítő írások idézik fel, hogy egy teljes mértékben asszimilálódott család miként élte meg a kirekesztés éveit. Ugyancsak különlegesen gazdag narratív forrásokra alapozódnak a Márki Sándorról szóló tanulmányok is. A Márki Sándor naplóit olvasva című fejezet írásai bemutatják, milyen tényezők formálták egy dualizmus kori vezető történész gondolkodását, hogyan jutott el az egyetemi katedráig s hogyan élt Kolozsvár társadalmában egy professzor. Érdeklődésre tarthatnak számot az Erdély román megszállását követő időket bemutató írások is. A harmadik fejezet középpontjában a szociográfus-politikus Kovács Imre áll, vagyis az a politikus, aki megkísérelte a népi mozgalom törekvéseit a parlamentáris demokrácia keretei között megvalósítani. A tanulmánykötetet kultusz- és emlékezettörténeti tanulmányok zárják. Erdész Ádám írásai elsősorban a múltat személyes közelségbe hozó társadalomtörténet híveinek kínálnak izgalmas olvasmányt.