-
0
Előszó
Hatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. -
-
„Exaltatio” és hatalom
0A reneszánsz mágia lebilincselő kérdéskörére immár több mint húsz évvel ezelőtt, még diákkoromban irányította figyelmemet Frances Yates monográfiája, Giordano Bruno and the Hermetic Tradition (1964). Ez a könyv, és Yates szellemi környezetének, a Warburg-iskolának más tanulmányai a reneszánsz kultúrtörténetének egy olyan aspektusával ismertettek meg, mely akkortájt a magyar szakirodalomban szinte teljes terra incognitának számított. Mestereim, Keserű Bálint és Klaniczav Tibor bíztatására az alapvető források és az elsősorban angolszász kutatások megismerése után egy kis könyvben foglaltam össze az európai reneszánszkutatás e téren elért eredményeit (Titkos tudományok és babonák: a 15-17. század művelődéstörténetének kérdéseihez, 1978), s a téma azóta is foglalkoztat. Tanulmanyaim során kezdetben arra kerestem választ, hogy miként magyarázható kultúrtörténetileg az a látszólag ellentmondásos helyzet, miszerint az emberközpontúnak és felvilágosodottnak leírt reneszánsz hozta az okkultizmus és a mágia aranykorát.
-
„Megfog vala apóm szokcor kezemtül…” – Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére
0Szerzők: Balassa Iván, Fodor István, Benda Kálmán, Barna Gábor, Szabó T. Ádám, Szabó Ferenc, Beke György, Halász Péter, Limbacher Gábor, Csoma Gergely, Halászné Zelnik Katalin, Domokos Mária, Berlász Melnda, Budai Ilona, Bottyán Kristóf, Moldován Domokos, Laczkó Mihály, Demse Márton, Hajdú Demeter Dénes, Szőcs Anna, Bogdánfalvy János, Udvardy Frigyes
-
„Nálunk a harangszó elszáll a határig”
0A magyar lélek képzeletbeli térképén, Kiskőrös és Nagyszalonta, Szklabonya és Érmindszent, Zágon és irodalmunk megannyi más megszentelt helye társaságában megtalálható Farkaslaka is, Tamási Áron szülőfaluja. A Falu, amelyet oly sokan ismernek novelláiból, regényeiből, színpadi játékaiból, de amelynek történetileg, társadalmilag, néprajzilag hiteles arca megrajzolását maga a Gordon aljában meghúzódó falu szülötte is oly fontosnak ítélte, hogy végrendeletében külön is meghagyta megíratásának kötelességét.
A végrendelet teljesítésének szándékából pályázat született, s erre a pályázatra készült el Jakab Zsigmondné Mészáros Rózsika jelen munkája.
A pályázatban előírt és várt szabályszerű falumonográfia is íródik.
Addig is azonban, amíg azt az Olvasó kezébe adhatjuk, íme, itt van ez a „szabálytalan falurajz: egy fiatalon Farkaslakára került, s egész életét életével egybefonó tanítónő tanúsítványa arról, amit ebben a faluban hiteles és jellemző népi értékként látott, összegyűjtött és megörökített.
Most pedig megosztja mivelünk, mindnyájunk gazdagodására. -
-
-
A „magyarok Istene”
0Igyekszünk körbejárni a ‘Magyarok Istene’ kifejezés megannyi aspektusát, azaz hogy ki és mikor használta először e kifejezést, ki terjesztette el. Megvizsgáljuk a kifejezés második részének, azaz az ,,isten” szavunk eredetét és jelentését. Választ próbálunk adni arra a lényeges kérdésre is, hogy a nyugati kereszténység felvétele előtt élt őseink vajon egyistenhívők vagy többistenhívők voltak-e? Továbbá megnézzük azt is, hogy mi kötődik a Magyarok Istene kifejezéshez, azaz hogy milyen funkcióban használatos, milyen tulajdonságok, mondhatni attribútumok köthetők hozzá. Mindezek után megpróbáljuk megállapítani, hogy a ‘Magyarok Istene’ vajon lokális (nemzeti) és/vagy globális Isten?
-
A bakabányai Szent Miklós-templom
0Az ortodox és a katolikus egyház ma is legnépszerűbb szentjét – bár manapság nem éppen életszentsége és legendás csodái miatt szereti őt a nagyvilág – előző kötetünkben már bemutattam. Ezért itt csak röviden sorolnám a vele kapcsolatos alapvető tudnivalókat, bővebben szólnék viszont arról, ami őt ténylegesen Bakabányához, általában pedig a bányászathoz, bányavárosokhoz köti.
Erről ugyanis jelzett, A szepesszombati Szent György-templom című albumunkban nem esett szó. Myrai avagy Barii Szent Miklós, a kis-ázsiai (lükiai) Myra legendás püspöke (a hagyomány szerint †350 körül) a keleti egyház egyik fő szentje, ma a gyermekek Mikulása, Télapója, Karácsony Apója. Kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a VI. században – azóta ülik temetése emléknapját december 6-án –, majd átterjedt Itáliára is. Ereklyéinek az olasz Bari városába vitelével (1087) vált valóban egyetemes szentté. -
A barokk
0Bevezető: A XVII. század volt az európai szellem egyik leg- fontosabb élménye. Egész modern műveltségünk ennek a kornak termékeny talajából nőtt ki. E század tapasztalatai döntően határozták meg az utána következő korok szemléletét is. Háborúi és békekötései alakították ki Európa mai képét.
-
A barokk Magyarországon
0A magyarországi barokk, az ország egykori földrajzi helyzetét tekintve, ma is szerves része a közép-európai barokk művészetnek. Az egyedi alkotásokban felismerhetők az egyetemes vagy a közép-európai stílusjegyek, összefüggésük, kölcsönhatásuk, kisugárzásuk. Kötetünk tárgya az építészet, a barokk művészet összetartó kerete. Ennek fejlődésvonalát tekintve tárgyalja a tanulmány a szobrászatnak, a festészetnek, az iparművészetnek a műemlékekhez kapcsolódó emlékanyagát is.
-
A bártfai Szent Egyed-bazilika
0Bártfa jelenkori feltámadását épp annak köszönheti, hogy megállt fölötte az idő. A XX-XXI. század népvándorlása, a rendszerváltással megélénkülő turizmus és az abban rejlő lehetőséget fölismerő új Szlovákia teszi újraéledését lehetővé. Bártfa átfogó városrekonstrukció során születik újjá. Csodálatosan helyreállított történelmi városrésze, a középkori várostalak és bástyák övezte belváros, központjában a főtérrel, a téren a Szent Egyed-templommal és a gótikus városházával 2000 óta a Világörökség része. A tér északi végében áll a háromhajós, kelet-nyugat tájolású, szintén gótikus Szent Egyed-templom. A templom története négy korszakot ölel fel. Az első monostortemplomot még a ciszterciták építették a XII-XIII. század fordulóján. Túlélhette a tatárdúlást, de legalábbis a tatárok távozása után újjáépíthették, mert a már hivatkozott királyi okirat néven is nevezi a Szent Egyed-templomot. A második építési korszak az Anjouk uralkodásának idejére esik. Az 1320-ból származó királyi oklevélről, mely a német telepeseket adókedvezményben részesíti, kiderül, hogy a „Civitas Bardpha”-nak papja és plébániája van, ami nem lehet más, mint a Szent Egyed-templom. Nagy Lajos 1352-es keltezésű oklevele név szerint említi templomunkat. Az uralkodó ezen oklevelével engedélyezi az évente megrendezett vásárt, mégpedig Szent Egyednek, a templom és a város védőszentjének az ünnepe (szeptember 1.) után.
-
A Batthyányak évszázadai
0A Batthyányak évszázadai c. kiállítás (2005. augusztus 19. – november 30.) katalógusa. Kiállítások:
– Műveltség, hatalom és reprezentáció a XVII-XVIII. században (Szombathely)
– A Batthyány-kastély évszázados kincsei (Körmend) -
-
-
-
-
-
A Csíki Magánjavak története 1869-1923
0A Csíki Magánjavak néven ismert vagyonkomplexum Csík vármegye dualizmus kori fejlődésében betöltött szerepét már a kortársak is kiemelkedőnek tartották. A román állam általi kisajátítást (1923) követően azonban jelentőségét és az intézmény tevékenységét szinte teljesen elhomályosították az igazságtalan döntés megszüntetése érdekében tett politikai-jogi lépések, amelyek során a vagyon kezelésére, vagy a jövedelmek felhasználására csak szűkszavú utalások történtek. Mivel a több mint egy évtizedes küzdelem nem csak a hazai, de az európai közvélemény (a tulajdonosok a Nemzetek Szövetségéhez fordultak jogorvoslatért) figyelmét is felkeltette, a Magánjavakról csaknem mindenkinek az az időszak jut eszébe, amikor lényegében a vagyonközösség nem is létezett. Ez a paradox helyzet ösztönözte a könyv szerzőjét arra, hogy a hagyományos „Magánjavak-kép” megrajzolása helyett – mely a vagyon visszaszerzése körüli eseményeket helyezi előtérbe – behatóan tanulmányozza az intézmény történetét (1869-1923)..
-
-
A Duna Passautól a Fekete tengerig
0Menetrendek és közlemények melléklettel: Személyhajó-járatok menetrend ill. „Töltse szabadságát a Dunán…” tájékoztató.
-
A Dunamelléki Református Egyházkerület 1912. évi május hó 7-ik és 8-ik napján Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve / A Dunamelléki Református Egyházkerület 1912 november 2-ik és következő napjain Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve
0Az első műhöz kötve, folyamatos lapszámozással tartalmazza A Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti theologiai akadémiájának szervezeti, rendtartási és vizsgai szabályzata című füzetet. (Hornyánszky ny. 1912)
-
-
A férfi és ruhája. Kézi könyv az öltözködési elegántiáról, a ruha viseléséről és gondozásáról
0Ez a kis könyv uraknak szól, különösen ifju uraknak. Benne foglaltatik a ruhák beszerzésére, viselésére és rendbentartására vonatkozó összes tudnivaló. Beavat az öltözködés művészetébe. Megtanit a nyakkendőkötés minden módjára. Ismerteti az elegantia eszközeit, a dívat szabályait és az öltözködési kodexet. Elvezeti a vőlegényt az eljegyzéstől a nászutig. Megmondja, hogy toilette dolgában mi „nem szabad” és mert a változó divatot nem érinti, tartalma elévülhetetlen.
-
-
A Gyűjtő Háza. Barangolás a ResoArt gyűjteményben
0Egy különleges, és immár állandó kiállítással „közkinccsé” tett magángyűjteményt ismertet a jelen kiadvány. Szabó András műgyűjtő és az általa alapított ResoArt, azaz Resonator Kulturális és Művészeti Alapítvány 2023 februárjában tette közhírré, hogy a Városligeti fasorban a gyönyörű Kőrössy Villa és benne Budapest legnagyobb Zsolnay magángyűjteménye látogathatóvá válik a nagyközönség számára”. Ez év szeptemberétől immár rendszeresen megtartott tárlatvezetések egyre több érdeklődőt vonzottak és vonzanak, egyre többen ismerik meg ezt a kultúrának szentelt, magánerőből létesített, fenntartott közösségi teret és szervezetet. Létrejöttéről, szerteágazó kulturális tevékenységéről az interneten is olvashatunk, és elismeréssel gondolhatunk a létrehozójára és mun-katársaira.
-
-
A honfoglaló magyarság kialakulása
0Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. fejezet. A török népalakulatok és nevük
II. fejezet. Bolgárok, hunok, magyarok
III. fejezet. A magyarság és a kaukázusvidéki török törzs-szövetségesek
IV. fejezet. A magyar törzsrendszer
V. fejezet. A magyarság keleten maradt töredékei és keleti nyomai -
-
-
-