Igyekszünk körbejárni a ‘Magyarok Istene’ kifejezés megannyi aspektusát, azaz hogy ki és mikor használta először e kifejezést, ki terjesztette el. Megvizsgáljuk a kifejezés második részének, azaz az ,,isten” szavunk eredetét és jelentését. Választ próbálunk adni arra a lényeges kérdésre is, hogy a nyugati kereszténység felvétele előtt élt őseink vajon egyistenhívők vagy többistenhívők voltak-e? Továbbá megnézzük azt is, hogy mi kötődik a Magyarok Istene kifejezéshez, azaz hogy milyen funkcióban használatos, milyen tulajdonságok, mondhatni attribútumok köthetők hozzá. Mindezek után megpróbáljuk megállapítani, hogy a ‘Magyarok Istene’ vajon lokális (nemzeti) és/vagy globális Isten?

Előszó:
Tanulmányom nem a Jászság földrajza. Ezért rá sem írtam azt, hogy földrajz, mert még ma is legtöbben topográfiát értenének rajta. Tanulmányomat valójában nem is tudom elhelyezni a különféle tudományok kategóriáiban. Földrajz is, történelem is, településtörténet is, gazdaságtörténet is. Éppen ezért csak tájrajzi, tájéletrajzi tanulmánynak mondhatom.
Munkám kétségtelenül csak kísérlet. Kísérlet abban az értelemben, hogy geográfus minden térbeli vonatkozásában feldolgozzon egy-egy természetes és történelmi tájat. Éppen ezért nemcsak módszeres szempontból, hanem az anyag gyűjtésében és kiválogatásában, kritikájában is tömérdek nehézséget kellett leküzdenem, mert hol a geográfus, hol a geológus, hol pedig, és igen gyakran, a történész szaktudására és kritikájára lett volna szükségem.
Kétségtelen, hogy ilyen sok irányban nem lehet egyformán helytállni. Mégis megtettem ezt a kísérletet, mert maga a tárgy, a táj, a Jászság rendkívül alkalmas ilyen tanulmányokra. A települési, történelmi és gazdasági anyag a 17. századtól kezdve olyan bőségesen tárult elém, hogy munkámat rendkívül megszaporította.
A munka 1931-1936 között folyt…