• Pesti Karneval

    0
    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Premier plánban

    0

    A világhírű szovjet filmrendező memoárja nem hagyományos önéletírás, nem is napló. Inkább sajátos eizensteini montázstechnikával készült irodalmi forgatókönyv, melynek központi alakja maga a rendező-író. Az ő életének „filmje” pereg le előttünk. Egy enciklopédikus tudású, nagyszerű művész életútját és pályáját kísérheti végig az olvasó a magával ragadóan izgalmas vallomásból, s közben maga is részesévé válik a képekben és asszociációkban gondolkodó filmrendező szellemi kalandozásainak.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Regény a pesti színházakról

    0

    Sok éven át türelmetlen kíváncsisággal kutattam a múltat, amely a szemünk előtt porlad el, mintha soha nem is létezett volna. Megpróbáltam képzeletben legalábbis végigjární a régi-régi Pest utcáit, megkíséreltem gondolatban felidézni azt a napot, amikor Ditrói Mór Kolozsvárról felérkezett Budapestre…
    Szerettem volna visszavarázsolni annak a nyurga vidéki színésznek alakját, aki térdig érő ferencjóskában, hóna alá csapott esernyővel állított be a hatodik állandó pesti színházhoz a Lipót körútra, s akinek kollégái kertelés nélkül a szemébe mondták: „No, maga ugyan nemigen fog itt boldogulni, barátom!” Néhány héttel utóbb Faludi Gábor, a színház egyik igazgatója ugyanennek az ifjúnak – Hegedüs Gyulának – már ezt mondta: Te leszel Magyarország legelső színésze!« Hegedüs mosolyogva, szerényen így válaszolt: Megelégszem, ha a Vígszínház első színésze leszek!
    Mi maradt ezekből a nagy színészekből és a régi kulisszákból, az alig százesztendős Budapest egykori díszleteiből, amelyek között hőseink, a színészek megfordultak? Azt írták róluk a kritikák, hogy mindörökre felejthetetlenek maradnak. Aztán mégis elmerültek, együtt a kritikusokkal, közönségükkel, emlékező kortársaikkal. Elmúlásukba nem akarok beletörődni. Ezért kerestem esztendőkön át nyomaikat, igyekeztem felderíteni a körülményeket, amelyek között tehetségük kibontakozott, meglelni cselekvéseik indí-tóokát.”
    Pest-Buda egyesítésének századik évfordulója különleges hangsúlyt és aktualitást ad Bános Tibor dokumentumregényének, amely a fővárosi színházak történetét, mindenekelőtt a Nemzeti Színház felépítése körüli csatározások tekervényes, meredek lejtőkkel tarkított útját s ennek az útnak izgalmas állomásait és fordulatait követi nyomon.
    De a színházépületek az elbeszélésnek csak keretéül szolgálnak, melyben színháztörténetünk legendás alakjai Bajza József, Kántorné, Déryné, Paulay Ede, Ditrói Mór, Varsányi Irén, Hegedüs Gyula, Jászai Mari, Fedák Sári, Csortos Gyula, Törzs Jenő, Bajor Gizi, Hevesi Sándor, Nagy Endre, Bárdos Artúr, Horváth Árpád, Pünkösti Andor és mások – elevenednek meg.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Régi mosolyok régi könnyek – színészképes mesekönyv

    0

    Ez egy múltba röpítő örömforrás mesekönyv felnőtteknek. Mozgó állókép a régiségből: mesevarázsú színházi történetek és sok-sok – legendás és régen elfeledett – színész aláírásával hitelesített, vallomásával fűszerezett öreg fotográfia. Nem tudós színháztörténet ez a könyv, csupán emlékeimből szőtt, betűtengerré szilárdult, könnyes-mosolygós múltdarabok. Hajdan élt, csodált színészekről mesélek, akiket csak legendává kristályosodott hírükről ismerhettem, akiknek aláírásával díszített avíttas fényképeit az elmúlt évtizedek hozzám sodorták. Csodált színészekről mesélek, akiket ismertem, szerettem, tiszteltem, s akikkel hosszú életem során néhány percet, néhány órát, néhány évet sokszor véletlenszerűen, gyakran baráti, olykor rokoni közelségben eltölthettem.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Rivalda

    0

    Egy elképzelt pesti eszpresszó törzsvendégei: öreg írók, hírlapírók, festők és színészek mesélik el a „Rivalda” anekdotáit, minden este hét és tíz óra között. A miniatűr törzsasztalkák körül üldögélnek, isszák a feketét, és anekdotáznak. Önmagukat szórakoztatják. Emlékeznek a régi, hírneves színészekre, írókra, művészekre, kicsikre és nagyokra, versenyeznek, hogy ki mondja el a legmulatságosabbb történetet. Van ennek a törzsasztalnak valamiféle kedves-bájos önképzőköri jellege, a vendégek örökös torzsalkodásaikkal és ugratásaikkal, régi írásaik vagy alakításaik megszépítő emlegetésével valóban különös figuráknak tűnnek fel – kívül a város zaja zúg, belül mintha megállt volna az eszpresszóban a levegő.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Romy Schneider

    0

    »Einerseits bin ich exhibitionistisch wie alle Schauspieler. Natürlich stellen wir uns unentwegt zur Schau, wir gewöhnen uns daran, uns selbst ständig in anderen Rollen wiederzufinden, damit wir gefallen. Dann gibt es wieder Zeiten, da bin ich so zurückgezogen, daß ich selbst für Photos einen trinken muß.« (ROMY SCHNEIDER)

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Saljapin

    0

    „A ​teremtés remeke – írta Saljapin-nekrológjában Tóth Aladár. Aranykori jelenség a XX. század kegyetlen vaskorában. Zseni, kinél különbet talán sohasem ismert az operaszínpad.” „Saljapin művészete – a maga töretlen egységében – egyenes továbbvirágzása volt az orosz nép szenvedélyeinek, álmainak, vágyainak, örömeinek, bánatainak. És hangja, ez a páratlanul egyéni, meleg, hatalmas, kifejező árnyalatokban kimeríthetetlenül gazdag bariton – olyan magától értetődőn, olyan közvetlenül oldott meg minden problémát, mintha csak egy iskolát ismert volna: magának a Természetnek iskoláját. Ritmusa, dallammintázása olyan szabad volt, és szabadságában olyan egész, harmonikus, mintha a tengerek és erdők zúgása, az ég zengése vagy a szellők sóhajtása lett volna zeneakadémiája. Ilyen előadóművészet már szinte az alkotóművészettel határos.” A magyar közönség régóta várja e páratlan népszerűségű nagy művész életrajzát. Ezért örömmel nyújtjuk most át M. O. Jankovszkij, oroszul 1972-ben megjelent, sok eredeti dokumentummal színesített, Saljapin híres szerepeit is elemző, érdekes munkájának fordítását. Kiegészítésként Komár Pál írását közöljük „Saljapin és Magyarország” címmel.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Steinhardt mesél

    0

    Negyven év óta játszom állandóan színpadon, 40 év óta írom a humoros tárcákat és elbeszéléseket, melyeket rövidítve a színpadokon előadtam és amelyeknek nagy része a napilapokban is megjelent. Nem nagy jelentőségű irodalmi produktumok, de sok humor, komikum és nagyon sok életből merített igazság, valószínűség, jellemrajz van bennük.
    Színpadralépésem első percétől kezdve nem azt tűztem ki feladatul, hogy nagystílű művekkel gazdagítsam az irodalmat; mindig tudtam és éreztem, hogy erre mint komikus, aki más szemszögből látja az életet, nem vagyok hivatva. Célom és törekvésem mindig az volt, hogy előadásaimmal és humoros cikkeimmel néhány kellemes órát szerezzek a közönségemnek és ez 40 éven át sikerült is.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szerelmem, Lisl

    0

    „Olyan vagy mint egy virág – Egy álom. Tiszta, szép.” Nem álom és nem mese. Vagy mégis? A kilencvenéves Tenczer Márton itt, a mai Budapesten, Heinrich Heine versét idézve emlékezik arra az asszonyra, akinek gyermekkorától örök rajongója, közel ötven évig hű társa volt, Lislre, aki most, halála után is, a senkihez sem hasonlítható szépséget, és az időnek ellenálló szerelmet testesíti meg. Lislt 1929-ben először Ausztria szépségkirálynőjévé, majd az Egyesült Államokban Világszépévé választották. Akkoriban ez igazi szenzáció volt, első ízben történt, hogy az amerikai szépségkirálynő-választáson az európai lányok közül kapta meg valaki a legszebbet megillető koronát. Lisl alakját a könyvben mintegy 150 kép állítja elénk, valamint korabeli újságcikkek, és híres művészek, köztük Lehár Ferenc, Bertolt Brecht hódolatról tanúskodó sorai. De elsősorban Tenczer Márton máig eleven emlékezete.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház

    0

    Az irodalomtörténetek obligát skatulyaosztogató modorában idézhetnénk: „a modern magyar színikritika atyja”… Ambrus Zoltánról szólva azonban e különben vitathatatlan címkénél is többet mondanak Illés Endre hommage-szavai: „Kritikái olyan érdekesek, mint egy törvényszéki tárgyalás. Kérdés, kérdés, kérdés és a vádlott dadog. botladozik, vall… Ambrus kritikusi irányát talán így lehet legtömörebben jellemezni: farkasszemet nézett a színpaddal. Rendíthetetlen erővel tartotta mozdulatlanul szemhéját, kivárhatatlan volt, ráért és tekintetétől a mű szinte percek alatt hervadni, szédülni kezdett, fonnyadt, beroppant. Hibái kiütköztek; s mindig az építési hibák.”

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház a nézőtérről

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház és dekonstrukció

    0

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Színházi életeim

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Színházi kalauz

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Színháztörténeti képeskönyv

    0

    Mindent színészek csináltak – tanította szépemlékű dramaturgiatanárom, Gyárfás Miklós, író, drámaíró, a szakirodalom legérzékletesebb színészportréinak írója, tizenévesen Miskolcon Sebestyén Mihály igazgató színházi titkára, édesanyja foglalkozását követte bonviván szerepkörön; ő szakított közszemléletünknek magyar betegségével, miszerint a színház a bemutatott drámák irodalmi rangjával mérhető.
    Mindent színészek csináltak. Színészetünk nomád korszakában a lábukat lejárták mindkét hazában. Házhoz vitték a művészetet. Útonállóktól rettegve, veszélyes közbiztonság idején, sárban szekereztek faluról városra, csárdáról csizmadiaszínbe, szállították a soknyelvű ország lakosságához az érzéki színházat. Kiföstött arccal szavaltak a nyilvánosság előtt, egyszersmind irodalmi lektorai voltak társulatuknak: darabokat olvastak, átdolgoztak, s a színészek legtöbbje – az édes sanszonett Déryné is – fordított, játszásra alkalmas szövegeket termelt, kikísérletezte mellékfoglalkozásban a magyar nyelvű színpadi párbeszédet.
    Mindent színészek csináltak. A német nyelvű drámairodalom egyeduralmát Latabár Endre igyekezett megtörni. Dagályos német lovagdrámák helyére francia operetteket ültetett át, az égre kancsalító és felhőknek szavaló játékok helyére odalopta Offenbach pimasz csintalanságát.
    Mindent színészek csináltak – Paulay Ede egyetemi irodalmárokkal perelt, amikor kalandorian színre dolgozta a Csongor és Tündét, valamint Madách könyvdrámának vélt Tragédiáját. A 20. század első éveiben ifjú esztétikusok megalapították a Thália Társaságot, meghonosítandó a naturalista drámát és színjátszást.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tapsrend

    0

    Ha a mai vagy a jövendőbeli olvasó arra kíváncsi, milyen volt az élet 2010 és 2014 között Magyarországon, milyen volt a társadalom, a kultúra, a politika, a hétköznapi élet ebben az öt évben, minden bizonnyal többet tudhat meg Koltai Tamás új, gyűjteményes kötetéből, mint akár a kor napi sajtójából, vagy a korszakkal foglalkozó elméleti munkákból. A kötet minden írása mintha azt az alaptételt bizonyítaná, hogy a színház – a jó színház – mindig több önmagánál, mindig mélyen bele van ágyazva a körülötte létező, élő és lélegző világba. És a jó kritikus nem teheti meg, hogy nem mutatja fel ennek a beágyazottságnak minden aspektusát. Az egyes előadásokról szóló, szerzők, rendezők, színészek munkáját elemző írások együttese mint könyv egyszerre színháztörténet, kultúrtörténet, társadalomtörténet, a kor „testének” tulajdon alakja és lenyomata.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Tiétek az életem

    0

    Marlene Dietrich önéletrajzi írása a művésznőről rajzolt portrék között az egyetlen hiteles dokumentum – hű krónikája a hollywoodi filmcsillag és énekes világsztár eseménydús magánéletének és színészi pályájának; izgalmas háborús történetek sorozata, sajátos színpad, melynek szereplői híres pályatársak, művészek, politikusok. Barátai: Hemingway, Remarque, Noel Coward, Jean Gabin, Giacometti, Piaf, rendezői: von Sternberg, Orson Welles, zongorakísérője: Burt Bacharach mind szerették vagy szerelmesek voltak belé. „Azért határoztam el, hogy megírom e könyvet – mondja ő maga – ,hogy a saját személyem körüli félreértéseket tisztázzam, s hogy ezentúl ne találgassák, mi a valóság és mi hazugság. …Szeretném őszintén ábrázolni életem néhány epizódját.” A magyar közönség a Kék angyal, a Marokkó, a Sanghaj Express, A vád tanúja hősnőjét eddig csak a mozivászonról és néhány világsikert aratott számból („Hová tűnt a sok virág?”) ismerhette. Ebben a fényképekkel is illusztrált önéletrajzban végre „emberközelből ” csodálhatja régi bálványát.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Több nyelven beszélünk

    0

    Majoros bácsi. az ország legöregebb embere „társalog” a riporterrel; Koblencz néni elmondja a véleményét a vállalatról: bejön vad hangon üvöltve a Pesti Vadember, és felelget a kíváncsi világutazók kérdéseire – íme. a Róna kabarék közismert és népszerü alakjai. akiket oly örömmel láttunk a színpadon. televízióban. hallgattunk a rádióban. a konferansz szellemes szövegével és többi ismert társukkal egyetemben, Róna Tibor a politikai kabaré legnépszerűbb írója ma: – nemcsak ismert alakjai. hanem szállóigévé vált „bemondásai” is erről tanúskodnak. A kabaré hagyományához híven azonnal és csípős szavakkal reagál az új eseményekre és a régi hibákra. Népszerűsége azonban mostanáig az élőszóhoz kötődött. Írásai alig jelentek meg nyomtatásban, Konferanszainak és kabarétréfainak ez az első gyűjteménye – mulattató olvasmány és egy kis kortörténet is, a közelmúlté és a jelené.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Tollal

    0

    A Tollal első kiadása méltán aratott sikert. A második, bővített kiadás pedig azoknak az érdeklődésére is számíthat, akik az elsőt olvasták: a Hamlet kapcsán felmerülő gondolatok, emlékek, megfigyelések egy teljesen új fejezettel gazdagították a könyvet. E fejezet fő témája a modern színház, a modern művészet: gondolatok és élmények, viták és jellemzések követik egymást, tűnődően, kihívóan, szorongással és felelősségérzettel. E naplójegyzetek vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színházi felkészülés legrejtettebb, legismeretlenebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Vágó Nelly

    0

    A színpadi látvány nagyasszonyának ezernyi színpadi titkát ismerhetjük meg a képes albumon keresztül. Második kötetünkben a díszlet- és jelmeztervek, látványtervek reprezentálásánál elsősorban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gazdag szcenikai gyűjteményeire támaszkodva mutatjuk be az önálló alkotóművészetté váló színpadi tervezés irányvonalait. Együttműködve Vágó Nelly örököseivel, tanítványaival és tervező kollégáival a teljes életmű fordulópontjainak bemutatásához a gyűjteményükben őrzött képzőművészeti anyagokból is láthatnak válogatást.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vallomástöredékek

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Viadukt

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Zárt ajtók mögött

    0

    Fél évszázada már, hogy 1951.február 12-én a reggeli órákban holtan találták fekvőhelyén Bajor Gizit, századunk egyik legnagyobb színésznőjét. Lábánál félig a rekamiéra borulva a földön feküdt a férje, Germán Tibor orvosprofesszor. A sajtó először kettős öngyilkosságról adott hírt, de hamarosan kiderült, hogy a férj előbb végzett a feleségével, és csak ezután lett öngyilkos. Ma már azt is tudjuk, hogy Bajor Gizi a kegyes halál áldozata volt… Germán Tibor meg akarta őt kímélni a szenvedésektől… Vagy mégsem ?

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Zenés színház

    0

    Sok szó esik napjainkban az operaházban uralkodó „rendezői terror”-ról. Függetlenül a ténytől, hogy ez a terror néhány helyen valóban fennáll, a közhiedelem egyik oka nyilván az, hogy az operarendezés mint művészeti gyakorlat elég újkeletű. Talán fél évszázados múltra tekinthet vissza. Ám ez idő óta néhány olyan operarendező lépett fel, aki valóban forradalmasította az operajátékot. A legjelentősebbek közé tartozik Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper világhírű főrendezője. Valósággal iskolát teremtett, tanítványai, utódai ma is az ő elveit, gyakorlatát fejlesztik tovább. Felsenstein mindent a drámának rendelt alá. Az operát is abszolút értelemben színpadi műfajnak tekintette, tehát olyan műalkotásnak, amelyben minden összetevőnek drámai értelme van, és realizálása is ezt az elvet kell hogy kövesse. A mű összes cselekményvonalát kielemezte, s mindezt a rendezésben érvényre is juttatta. Ennek értelmében vezette a próbákat is. Elméleti írásait, elemzéseit olvasva, néha talán idegenkedünk gondolatmenetétől. De egy biztos: alapelvei teljes mértékben helytállóak és az ezek alapján létrejött előadások logikája és kidolgozottsága őt igazolta.

    800 Ft
    Kosárba teszem