A színház, a film képi világa mély és szoros kapcsolatban van egy-egy korszak kultúrájával, művészetével, szellemi életével.
A színháztörténeti áttekintésként is forgatható könyv az elmúlt tíz év látványtervezői tevékenységét mutatja be nyolcvanegy művész közel négyszáz munkáján keresztül. Több mint ezer illusztráció – rajz, terv, makett- és előadásfotó – nyújt bepillantást a tervezőmunka ritkán látott világába.
The pictorial world of theatre and film reflects a deep and close relation to the culture, art and intellectual life of a particular period. Giving an overview of theatre history this attractive volume presents the set-designing activity of the past ten years through approximately four hundred works of eighty-one artists. More than one thousand illustrations-drawings, plans, models and photographs of performances -offer an insight into the rarely seen world of the designer’s work.

Anne Philipe a zseniális és elbűvölő Gérard Philipe özvegye. Gérard Philipe, a sok rossz és kevés francia film kamaszbájú főszereplője, nem csúnyult meg, nem öregedett meg, nem foszlatta szét rajongói illúzióit: fiatalon itt hagyta őket. Nehéz kenyér nagy ember özvegyének lenni, egy nemzet szeme fényének árnyéka lenni. Nincs önálló élete a közvélemény tudatában, egy ország érzi a maga özvegyének, és számon kérné, hogy mit cselekszik. Pedig Anne Philipe maga is egyéniség, professzionátus útleírás- és riportkönyvíró, sok ismeretterjesztő filmet is készített, és tagja a néprajzi filmek francia bizottságának.

Miután Brooke Shields végre magához ölelhette újszülött kislányát, valami szokatlan történt. Kétségbeesés, önvád és könnyek. Most először, a gyönyörű, mindig derűs hollywoodi sztár életének borús napjairól mesél. A depresszióról, a szégyenérzetről és a tanácstalanságról, amely érthetetlen hangulatváltozásait kísérte. Hiszen annyira várt erre a gyermekre! Nők milliói élik át ugyanezt életük legfontosabb eseménye kapcsán, és esnek mélységes zavarba tőle. Brooke Shields nyíltan mesél arról a harcról, melyet általában kínos hallgatás övez, noha minden tizedik anyukának szembe kell néznie vele. És mesél a győzelemről is. Őszinte, női vallomás ez a könyv a gyermek utáni vágyról, az igaz szerelemről és a szinte tolerálhatatlan nyomásról, amely egy mai fiatal anyára nehezedik. A Golden Globe-díjas színésznő élvezetes stílusával a legkomolyabb helyzetekben is megtalálja a szeretni való esendőséget, a humort, a nőies bájt.

Guido Aristarco (Mantova, 1918 – Róma, 1996) az olasz és a nemzetközi filmszakirodalom kiváló egyénisége; lapszerkesztő (Cinema Nuovo), kritikus, filmelméleti munkák szerzője. A világon ő dolgozta fel először a filmszakirodalom elméletét és történetét. Az olasz neorealizmus születése körül bábáskodott. A Filmművészet vagy álomgyár a modern filmművészet legfontosabb irányvonalait felmérő hatalmas tanulmánykötetből ad válogatást. A szerző nem csupán filmművészeti vonatkozásokat elemez, hanem mélyrehatóan vizsgálja napjaink társadalmi jelenségeit is.

Harmadik kiadásban jelenik meg Péchy Blanka nagy sikerű Jászai-életrajza, mely az életrajzi apróságokon, személyes emlékeken túl feldolgozza Jászai egész szellemi hagyatékát, a tanár, az előadó, a tudatos alkotó művész, sőt az író életművét. Nem kevésbé érdekes azonban Jászainak, az embernek, az asszonynak portréja, szerelmi életének leplezetlen, őszinte, mégis tapintatos, mélységesen emberi bemutatása, melyből sok belső vívódásán keresztül szintén a művésznő nagy egyénisége bontakozik ki, immár megtisztulva a tömérdek ízléstelen mendemonda sallangjától… Péchy Blanka könyvében a szemtanú élményszerű tapasztalata a kutató gondosságával, a visszaemlékező lelkes barátnő érzelmi gazdagsága a krónikaíró személytelen tárgyilagosságával egyesül. Jászai színészi arculatát pedig a mesterségével tudatosan is foglalkozó művész szakmai hozzáértésével sikerül visszaidéznie.Írásművészete és a visszaemlékezések elevensége a távoli múlttá foszlott eseményeket is szemléltetően idézi a mai olvasó elé, s valósággal megeleveníti a legmúlékonyabb művészet, a színjátszás legnagyobb magyar alakját.

A százötvenéves magyar színjátszás hőskoráról Déryné, az első, nagy színésznő számol be Naplójában. A további idők memoire-irodalma jelentőségben nem ér föl a Naplóval. Most azonban előkerültek Kassai Vidor Emlékezései, s bennük Déryné följegyzéseinek mintegy folytatását, jelentőségben társát, kultúrtörténeti adataiban azonban jóval súlyosabb írást kaptunk. A nagy magyar komikusszínész nemcsak művésznek volt nagy, nemcsak színjátszó képességével alkotott útmutatót, hanem itt, emlékezéseiben is. Kitárja gazdag lelkét, megmutatja finom ízlését, mély magyarságát, nyugalmát, önuralmát, biztos ítéleteit. A mult század második felének páratlan színességgel megírt története pereg le az Emlékezések lapjain; eseményekkel s a század nagy művészeivel és vezetőivel ismerkedünk meg egy meglepő bölcs művész írásain keresztül.<br>A javarészt ismeretlen fényképfelvételekkel díszített, a százötvenéves magyar színművészet, s Kassai Vidor születésének századik fordulójára megjelent könyv kultúrtörténetünk mindig emlékezetes munkája marad.

A ​trükkfilm – mai szóval animációs film – 1888 óta ismert, régebben, mint a mozgókép. A celluloidszalagra vagy más, korszerű technikával kockáról kockára rögzített látvány vetített képsoraival több nemzetközi sikert értek el a műfaj magyar mesterei, mint bármely más művészeti ág művelői a maguk területén. A magyar animáció történetéről, alkotóiról mégsem jelent meg eddig összefoglaló munka. A Pannónia Filmstúdió halódik, új műhelyek alakulnak, s átalakulóban van a műfaj is. Dizseri Eszter az utolsó pillanatban gyűjtötte össze és mentette meg a szétszórt anyagokat, fotókat, szólaltatta meg a még élő művészeket, munkatársakat, s állította össze a teljes filmográfiát. Megismerhetjük az animációs filmműfajok kialakulásának, a reklámfilmek, sorozatok, művész rövidfilmek, egész estés filmek születésének történetét. Munkája egyszerre riportkötet és album, amelyből öregek és gyerekek kedvencei, rajzfilm-, gyurma- és homokfigurák, klasszikus reklámok köszönnek ránk; filmográfiája révén ugyanakkor a szakemberek nélkülözhetetlen kézikönyve is.

A kötetben megszólalnak: Cenner Mihály, Frenreisz Istvánné (az édesanyja), Hernádi Gyula, Horvai István, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Karcsai Kulcsár István, Kazimir Károly, Király István, Nemeskürty István.