-
One Stop
0In the hustle-and-bustle of our world today, convenience and efficiency have become hallmark appeals, even essential factors, in many people’s lives. New applications are churned out every day to respond to this demand. But nothing says ‘hassle-free’ more than Super Apps; apps that allow users to access several services from one single application. With Super Apps like Grab and WeChat gaining popularity, and tech giants and FinTechs looking to stake their claim in this digital revolution, many might be wondering: What exactly are Super Apps? What is their significance in our world today?Are they the future for all things digital? In One Stop, award winning FinTech lawyer, former diplomat, and dedicated social entrepreneur Neha Mehta answers these questions by tracing the history of Super Apps and analyzing cultural differences in their adoption and popularity (or lack thereof) in the East and West. Through stories of well-known Super Apps and in-depth interviews with central banks, entrepreneurs, and FinTech industry experts, this book illustrates the Super App revolution—the way it disrupts, innovates and creates opportunity. With the COVID-19 pandemic as a background highlighting the need to move to digital platforms, One Stop also examines how Super Apps can potentially create an inclusive and sustainable world for all, in a future that looks increasingly digital.
-
-
-
Papírkaland
0Ha egyetlen jelzőt mondhatnék Búth Emília gyerekverseire, a gyöngéd szót választanám, de nem érném be ennyivel, és így folytatnám: gyöngéd és finom, következésképpen halk, még akkor is visszafogott, amikor sodróan táncos, vidám. Verseinek többsége arra indít, hogy felnőtt olvassa a kisgyereknek (és önmagának), amit segít, hogy a könyvet a költő saját kezű papírkivágásai, ahogy o mondja, „nyirkái” illusztrálnak… Tudom, szinte illetlen volna az egyetlen jelzőt ilyen sok szóval kísérni, mégis megtenném, mint ahogy itt is szeretnék túllépni a reklámozás közhelyein, mai kocsmáin, és költőtársam Papírkaland/öt személyes olvasói élményeim és szakmai véleményem alapján ajánlani.
Horgas Béla -
-
Sikaszói fenyőforgácsok
0Könyvecskémet kezébe véve arra gondoljon az olvasó, hogy itt üldögélünk ketten, májusi hóhullásban a Hargita térdén, ő azt kérdi: mi újság errefelé, én meg az alkalom szabta lehetőség szerint szólok erről-amarról, aminek értelmét közös gond, együtt viselt aggodalom, közös reménység adja. Atomizálódásra hajlamos létünkben, ahogy tudós nyelven mondják, a megosztott gond embert, emberhez közelít…
-
Sirokkó
01934. október 9-én délután Marseille-ben agyonlőtték a Franciaországba látogató Sándor jugoszláv királyt, s az autóban mellette ülő Barthou francia külügyminisztert.
Sándor királyt, mint a merénylő karján talált embléma bizonyította, a bulgáriai macedón terrorszrvezet tagja lőtte le, de minthogy a nemzetközi rendőrség jól ismerte e szervezet szövetségét az Usztasá-val (Horvát Felkelő Forradalmi Szervezet), magától kínálkozott a feltevés, hogy a gyilkosságban az utóbbi keze is benne volt. Ezt a következtetést a merénylet előkészítésének rendőri vizsgálata is igazolta. A szálak – többek között – a magyarországi Jankapusztára vezettek, ahol Usztasa kiképzőtábor működött.
A regény nem követi adatszerűen a történelem menetét: a társadalmi paranoia – a fasizmus – mikromodelljét igyekszik megszerkeszteni.
Hernádi stílusa egységbe fogja régi műveinek elemeit, a leíró részek asszociatív kapcsolatokat teremtő, szürrealisztikusan merész képeit és az aszketikus, célba fogalmazott párbeszédeket. -
Sorsátültetés
0A csepeli születésű (1943), Kolozsvár-Napocán élő romániai magyar prózaíró második novelláskötetét veheti kézhez az olvasó. Első kiadói jelentkezése (Légyfogás kézzel és csapóval. Novellák, karcolatok. Kriterion, 1980) határozott érdeklődést keltett hazai írói és olvasói körökben. Jelen kötetének egyik novellája szintén díjat nyert egy országos irodalmi versenyen. A nemzedéktársainál mintegy tíz évvel később jelentkező, a negyven felé közeledő író „hendikep”-je tulajdonképpen írásművészetének javára válik: novellái mélyebb életismeretről, érettebb világszemléletről, egyéni látásmódról tanúskodnak. A szereplők szenvedélyes szembesítése, különböző nemzedékek és korok erkölcsének szépítés nélkül való bemutatása jellemzi Mátyás B. Ferencet, írásmódját, stílusát pedig a kendőzetlen őszinteség, a szenvedélyesség, a kemény szókimondás. Az élet érdesebb, durvább oldalát is ismerő és ábrázoló szerző tolla időnként egy-egy frappáns fordulat, remek hasonlat találó elhelyezésével azt is elárulja, hogy aki a sorokat rója vele, valamikor költői szándékokkal vette kézbe.
-
Szemadám György
0„Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta – alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál. Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek logikus vagy illogikus kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.”
(Kortárs Művészeti Lexikon 2001. Enciklopédia Kiadó) -
Szerelemeső
0Ötödik könyvében Sigmond István mintha csak a szépségről és a förtelemről alkotott fogalmainkat akarná átértelmezni, összebékítve, sőt felcserélve a kettőt. közben mindvégig (jó)ízlésünket provokálja, teherbírását próbálgatja: vajon nem álszenteskedés, ujjunk mögé bújás-e? A köznapi erkölcs általában csak a szerelem és a nemiség körül keresi példáit és alkalmait a szent borzadozásra; Sigmond is ehhez a „kényes kérdéshez” nyúl, ha nem is mentséget, de magyarázatot találva hősnője „félrelépésére” furcsa költészetet sejtve az utca erkölcse szerint alantas és elítélendő tettében és alakjában. Nem a szép családi látszat alatt rejtetten kavargó förtelmet tárja fel, hanem, ellenkezőleg, a „csúnyaság” önigazoló szépségeit. Fordított helyzetében késélen táncol hát minden igazsága, hőse és költőisége. Próbáljuk becsülni a mutatványt.
-
Szombathelyi Benedek rudasmester
0Kötet végén orosz, angol, német és francia nyelvű összegzés.
-
Terror a családban
0Morvai Krisztina 1998-ban megjelent könyve a családon belüli feleségbántalmazás magyarországi helyzetével foglalkozik. A könyv nagyon gazdag empirikus anyagon alapul. A szerző áttanulmányozott több mint ezer 1995-96-ban hozott bírósági ítéletet és aktát, amelyek a családon belüli erőszak jelenségével kapcsolatos bűncselekményekre vonatkoztak (pl. testi sértések, kiskorú veszélyeztetése, nemi szabadságot sértő bűncselekmények). Mindezek mellett több mint 60 interjút is készített bántalmazott nőkkel és családtagjaikkal. Ezek helyszíne többnyire valamilyen anya-otthon, vagy éppen női börtön volt – ez a tény éppen a családon belüli erőszak jelenségének intézményes, jogi megoldatlanságára utal. A bántalmazott nők egyetlen lehetősége gyakorta a családból való menekülés, vagy maguk is erőszakhoz folyamodnak. Ennek akár az is lehet a vége, hogy a családon belüli erőszak áldozata, a korábban férje által évekig bántalmazott nő egy emberölési ügy vádlottjává, majd ezt követően valószínűleg többéves börtönbüntetéssel sújtott elítéltté válik.
-
Tibetben a lélek
0Az út folytatódik. Tolvaly Ferenc, a nagysikerű El Camino – Az út szerzője, új regényében a mágikus-misztikus Tibetbe kalauzolja az olvasót, ahol még a tábortűz füstjében is táncoló démonok, a félelem és a remény szülöttjei jelennek meg. A gyötrelmes és fenséges spirituális utazás végcélja a Kailásza, a tibetiek legszentebb hegye.
-
Tornác a Duna felett
0A két kisregény problematikája csaknem azonos: a látszatsikerek emberének tragédiáját próbálja megközelíteni egy képzeletbeli tudományos intézet igazgatójának és egy ugyancsak „sikerre ítélt” szépasszonynak a sorsán keresztül.
-
Üvegfilm
0A költészet olvasóiban, magukban a költőkben is, úgy tetszik, ismét erősödik a klasszikus gondolati líra igénye. Báthori Csaba költészete is ennek jegyében szólal meg: üteme lassan araszoló, hangütése reflexív, metaforikus beszéde roppant képeket görget, s minden verse kimond valamit fontos tapasztalatainkból. A művekben egy kétkedő, kereső, valamiképpen folyton késleltetett, humoros figura összesíti lírai benyomásait.
-
-