-
-
-
A népművelő színház
0Népművelő színház! Ízlelgetem a látszólag új fogalmat és a szókapcsolást. Művelni a népet színházban is, mindenütt, ahol csak lehet. És tanulni a néptől, szégyenkezés nélkül. Emberséget, ideálokat, élniakarást. A népművelő színház fogalma valójában olyan régi, mint az emberi kultúra. A közművelődés legkiemelkedőbb alakjai a színházat mindig tisztelték. A színházban elhangzott szó, a nemes és nemtelen is, felerősödik. Az igazi színház mindig összegezője volt a legbecsületesebb eszmeáramlatoknak. A népművelő színház fogalma gazdag. Beletartozik minden érték, amit a kultúra eddigi fejlődése során felhalmozott. Miénk a magyar költészet kimeríthetetlen kincsestára, miénk a nemes gondolat és a becsületes szándék. A népművelő színházhoz tartozik minden tartalmas siker. Az út vége nem látható, de mégis bíztató. Egy emberöltő kevés, generációk élete is kevés, mégis, csak ezen az úton érdemes járni
-
A Pozsony – országhatárszéli helyiérdékű villamos vasút története
0A XIX. század utolsó negyedében, és a XX. század elején, Magyarországon dinamikus vasútépítés bontakozott ki, az addigra már jórészt kiépült fővonali hálózat kiegészítése céljából, elsősorban a helyi érdekek kielégítése érdekében. Az akkori Magyarország területén az első világháború kezdetéig közel 200 helyiérdekű vasúttársaság alakult, összesen mintegy 13 ezer kilométer vonalhosszúsággal. Ennek a lendületnek köszönhető a Pozsonyt és Bécset összekötő villamos üzemű helyiérdekű vasút kiépítése is, amely Európa egyik első villamosított városközi (Interurbán), ráadásul nemzetközi forgalmú vasútja volt. A vasútvonal kiépítésének gondolatát az illetékesek közel két évtizedig érlelték, viták, változatok kidolgozása és értékelése közepette. A könyvben igen nagy alapossággal és színes képanyaggal bemutatásra kerülő Pozsony Országhatárszéli Helyiérdekű Vasút a két fővárost összekötő vasútvonalnak magyarországi szakasza, melynek különleges érdekessége, hogy a vonal Pozsony belvárosából villamosként indul, természetesen a városon kívüli szakaszokon is a városi egyenáramú villamosítási rendszert használva. A POHEV folytatása az osztrák szakaszon váltakozó áramú, egyfázisú nagyvasúti rendszerrel épült ki, a két rendszer átmenő forgalmát mozdonycserével bonyolították le. A gyors mozdonycsere lebonyolítására Köpcsény határállomáson egyedülálló villamos feszültség-átváltó rendszert építettek ki. Mivel a vonal a másik végén, Bécsben is városi villamosként funkcionált, ott ismét egyenáramú energiaellátással, a teljes vonal a ma egyre jobban terjedő tram-train rendszer egyik első kísérleteként is tekinthető. A könyv szerzője korábban megjelentette szlovák nyelven, – más Pozsony-környéki vonalak történetével együtt, – ezt a rendkívül érdekes, színesen illusztrált anyagot. Köszönjük, hogy a szerző, a magyar vasút kitűnő ismerője, egyben a felvidéki vasutak történetének alapos kutatója magyarul is elkészítette a P.O.H.É.V. történetét. Mindannyiunk örömére most közreadhatjuk a magyar vasúttörténet egy igen érdekes, különleges szakaszának pontos ismertetését.
-
A sorsunk a számokban
0Hogyan lesz a Karthago együttes basszusgitárosából elismert numerológus? A Sors intézte, mert így kellett lennie. Hosszú és érdekes út vezetett idáig. Eljött az ideje, és Zéro beleásta magát a numerológus, magyarul a számmisztika sok ezer éves tudományába. Ez a tudás segítette abban, hogy legelőször is önmagával nézzen szembe. Meg tudta tenni ezért megváltozott az élete. Mert ő is képes volt változni. Megváltoztathatja Ön is az életét, ha megismerkedik a számokkal, melyek személyiségét és életét alakítják. A szerző kristálytiszta, logikus, az élet minden területére vonatkozó értelmezéseivel lehetővé teszi a számmisztika fantasztikus tudományának elsajátítását és gyakorlati alkalmazását. Egyedülálló könyvének az a része, amelyben – kivétel nélkül – mindenki útmutatást kaphat a születési számai alapján a párkapcsolati és üzleti, társulási lehetőségeit illetően Ismert közéleti személyiségek képletének elemzésével – Müller Péter, Vágó István, Stohl András, Sebestyén Balázs, Kovács „Kokó” István, Presser Gábor – is segíti a szerző a numerológia szimbólumrendszerének a megértését, használatát. Hiánypótló könyvet tart kezében kedves Olvasó, melynek segítségével nagyon őszinte és szigorú tükröt tarthat önmaga elé. S hogy miért érdemes belenézni? Mert a megoldásról szól. Mindenki magára ismerhet, és másokat könnyebben megérthetünk.
-
A szélhárfa lakói
0A Szélhárfa lakói száműzöttek. Hazájukból, gyerek- és ifjúkorukból, jobbításra váró sorsukból tiltották ki őket. A hatvanas évek Münchenjében öt magyar fiatal küszködik, hogy saját életet teremtsen, s eközben családjuk, elveszett szülőföldjük emlékeivel és fogva tartó örökségével is szembe kell nézniük, s megmaradni általa. Körülöttük a világ 1968-ban megtapasztalja a forradalom, az anarchizmus, a káosz és az ideálokkal való leszámolás újabb történelmi leckéit, míg ők ’56 kiirthatatlan képeit őrzik zsigereikben. a magyar titkosszolgálat beszivárog napjaikba, részt követel barátságukból, amiként a német terrorista-elhárítók is berobbannak, drámai fordulatot hozva életükbe.
-
A szerelem illata
0Játék és szenvedély. A szonettkoszorú költői játék és mesterségbeli próbatétel. Ám e nagy hagyományokkal rendelkező műfaj Böszörményi Zoltán számára nemcsak a játék felől volt fontos, hanem főként azért, hogy általa formát nyerjen a szenvedély. Formát, azaz nyelvet találjon az emberi szenvedélyek egyik legerősebbikére, a szerelemre. Arra, amire valójában nincs szavunk. De éppen a költői nyelv az, ami által mégis szóra bírható a szerelem. A szerelem illata című szonettkoszorú tétje is ez: egy szerelem belső történetének lírai megfogalmazásával a szerelemnek adjon nevet és nyelvet. Miként tették és teszik a költők néhány száz éve, hiszen régiek és újak között ebben nincs nagy különbség…
-
A szociologizáló hagyomány
0E kötet egy filozófiatörténet-írási program megfogalmazására vállalkozik. Fő tézise, hogy elbeszéljen egy olyan történetet, amelyben a magyar filozófia elmúlt száz éve koherensnek és nyitottnak ábrázolható. Az úgynevezett szociologizáló hagyomány ugyanis egymással vitatkozó gondolkodási irányokat is képes együtt tárgyalni. A kötet végső soron azt állítja, hogy a magyar filozófia eredeti, maradandó és valódi hatást kifejtő teljesítményei jellemzően ennek a szemléletmódnak a jegyeit viselik magukon.
-
A tenger és a szél szüntelen
0Kodolányi Gyula Budapesten született, 1942-ben, s 1966-ban szerzett angol tanári diplomát az ELTE bölcsészkarán, amelynek angol tanszéke lett időközben a munkahelye is. Verseivel szinte valamennyi irodalmi folyóiratunk hasábjain évek óta jelen van, de kötete az Alföldben, a Hídban, a Mozgó Világban, a Tiszatájban, az Új Írásban vagy a Szép versek antológiában megjelent versekhez képest – szigorú válogatás egy üdvös és elemző racionalizmussal fegyelmezett, de alapjában romantikus ihlet ösztönzéseinek engedelmeskedő modern költői magatartás kifejezése érdekében. Az esztétika egyik manapság divatos hasonlata értelmében a köznyelv „sima, fehér ablaküveg”, amely akadálytalan-könnyed rálátást enged a dolgok köznapi jelentésére, a költészet nyelve viszont „színes, mintás üveg”, amely elsősorban és mindenekfelett önmagát tolja a tekintet elé. E kötet olvasója tapasztalni fogja, hogy Kodolányi Gyula versei nem az ilyenfajta metaforikus én-líra felé törekszenek. E versek írója, mint megannyi, 20. századi költő-társa, már nem hisz abban, hogy a hagyományos lírai önmegvalósítás révén előálló költői személyiség alfája és omegája lehet a versnek. Az ő számára éppenséggel egy másik személyiségnek a maszkja teremti meg az „üveg” a költői nyelv – színeit és mintázatát, akinek a képzelt-feltételezett nézőpontjából elmondja a saját, szemérmesen-fátyolozott látomását a világról.
-
A testiségről őszintén
0E könyv szereplője a férfi és a nő. A szerelmesek, akiket a legszebb emberi érzés köt össze, mégsem boldogok, mert kapcsolatukban rosszul működik a szex. Férfi és nő, műveltségtől, foglalkozástól, vagyoni helyzettől és lakhelytől függetlenül egyformán szenved, ha nem harmonikus a szexuális élete. Előbb önmagukat, majd a másikat vádolják, a haragtól lassan lecsillapul a vágy, és mire észreveszik, elillan a szerelem. A megszólalók meglepő őszinteséggel beszélnek a testi szerelemről, erről a mindannyiunkat érintő témáról
-
A torinói halotti lepel
0Ez a könyv arról a Torinóban ôrzött halotti lepelrôl szól, mely egy keresztre feszítéssel kivégzett ember ruhátlan holttestének képét ôrzi, és amit ezért a keresztény hívek többsége mindig is Jézus temetési leplének tartott és tisztelt.A lepel tisztelete a múlt század végéig a hagyományra támaszkodott. De 1898-ban Secondo Pia torinói ügyvéd lefényképezte a leplet, és e fényképek a lepelnek olyan soha nem sejtett tulajdonságait tárták fel, melyek miatt az az elmúlt néhány évtizedben a tudományos érdeklôdés középpontjába került.
-
-
-
-
Arccal kelet felé. [Emigrációs kiadás]
0Dr. Sági József szerző által dedikált példány. Emigrációs kiadás. Angol és spanyol nyelvű bevezetővel. Színes, kétoldalas térképpel illusztrálva.
-
-
-
Átadom a pórázt
0Az Átadom a pórázt rövid versei érzelmi-érzéki pillanatfelvételek. Szokatlan temészeti képeik, panteisztikus-erotikus poétikájuk a határokkal játszik: a test és a táj, a te és az én körvonalaival. Azt is nehéz lenne behatárolni, hogy ki beszél itt, olvashatjuk a kötetet egyfelől amolyan szerelmi katalógusként, ismétlődő motívumokkal, de változó szereplőkkel, másfelől úgy is, hogy az öt ciklus portrévá, életrajzzá álljon össze, egy Odüsszeusz-szerű alak bolyongásává, hazaérkezés nélkül. A kötet mindenesetre egy érett és ígéretes indulás dokumentuma.
Gerevich András 1976-ban született. Az ELTE angol szakos hallgatója. Ez az első önálló kötete. -
Az Alföld parasztsága
0Ez az írás nem teljes, aminthogy nincs is teljesség, mert a folyton változó életnek mindig új arca van. A világ változik, benne az emberek, tehát a parasztok is. Épen ezért reménytelen kísérlet egyszersmindenkorra érvényes leírást adni bármely társadalmi rétegről. Külön’ben is a leírást úgy néprajzi, mint szociográfiai téren megcsinálták már mások. Ez a mű tehát nem azt akarja bemutatni, hogy milyen az alföldi parasztság, hanem azt, hogy miért olyan, amilyen. Szempontjaim épen ezért határozottan társadalmiak. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kollektív népi tulajdonságokat csak társadalomtudományi szemszögből lehet igazán meglátni és értékelni. Ez ad értelmet az esetleg helyesen meglátott dolgoknak. De épen ezért bizonyos, hogy nem mindenütt hasonlít a képhez a mai — polgári — valóság. Az, amit én keresek és bemutatok, az a felszín alatti igazi paraszti valóság, amely azonban ma már a paraszti osztálytagozódás és polgári kapitalista álkultúra behatolása miatt csak itt-ott, kis, falusi, tanyai és parasztkülvárosi népszigetekben van meg. De az bizonyos, hogy csak ezek a kis népszigetek mutatják már ma meg, hogy mi volt az alföldi parasztság. Azok a tulajdonságok hát, amiket felsorolok, nem az egész parasztság, hanem az igazi parasztságot jelentő kisparasztság és földmunkásság — ahogy én nevezem: „rideg paraszt- 6 ság“ tulajdonságai. De mert ebből áll az alföldi parasztság nagy többsége s ennek a sorsa érdekel ma mindenkit, ezért nem túlzás, ha azt mondom, hogy amit felsorolok, azok nemcsak az alföldi parasztság társadalmi, hanem egyben faji jellegét is meghatározzák. És ha így, ezen az úton sikerül az eredeti felszín alatti néparcot megmutatni, akkor nem vesznek kárba még az osztály- vagy faji elfogultság esetleges túlzásai sem, mert igazi értékeik a megismerés útján tudatosulnak. Ez az útja uí^anis annak, hogy önmagunkat megismerjük s hogy azt, ami bennünket kifejez, ami a miénk, vállaljuk, és kiteljesítsük, ami pedig idegen, ránkragadt, helyesebben hamis, nem hozzánkillő, azt mint kultúrpelyvát, társadalmi szemetet átengedjük a történelem szelének. Csak így teremthetünk magunknak saját létet és ezt kifejező saját kultúrát.
-
Az élő világegyetem könyve
0Az élet igazságánál nincs szebb és nagyszerűbb erő földön és égen! Milyen nagyszerű és szívdobogtató meggondolni, hogy személyes életerőnk minden más erőnknél erősebb! Hiszen minden tevékenységünk életerőnktől kapja energiáját. De ha ez így van, akkor szükségképpen a jónak, az igaznak kell győznie a való világban is! Tévedés, hogy mindig a rombolás a hatékonyabb, hogy mindig a rossz terjed könnyebben, hogy a jó szükségszerűen mindig lépéshátrányban kell legyen – mert minden létező erők forrása, a Természet szerint az élet igazságának rendeltetett a győzelem!
-
Az én vasutam
0Nem az én gyermekkorom játékai közül maradt rám ez a vasúti kép, hanem Édesapámtól. Ő, aki 1901-ben született, még az első világháború előtt kapott egy „Laterna magica”-ának becézett vetítőgépet, mely a diapozitív vetítés ősének tekinthető. A keskeny üvegtáblákra festett, helyesebben matricával felhordott ábrákat lassan lehetett végigtolni a vetítő fénye előtt. És így a vásznon megannyi érdekesség elevenedett meg: mesék, hősök, állatok, idegen tájak, hajók és mint a fennmaradt példa mutatja a vasút is. Az ábrázolt vonat az 1874-ben született Nagyapám gyermekkorának vasútját eleveníti meg. Ezt a képet egy kisebb készletből sikerült egyedüliként megőriznem. Kopott, nekem mégis nagyon kedves gyermekkori emlékem. Mutatkozik rajta az emeletes állomásépület (jellege szerint német), és a régi kocsikból álló rövid személyvonat. A személykocsik közé sorolt, jól megrakott nyitott teherkocsi nem annyira vegyesvonatra, inkább a rajzoló naivitására utal. A mozdony még a 19. század közepének műszaki szintjét tükrözi, hiszen a mozdonyvezetőt még sátor (konyha) sem védi. Alagút természetesen hozzátartozik a kor vasúti fogalmához, csak úgy mint az őr egy szokatlan jelzőtárcsával. Két kutya is mutatkozik a képen, létük úgy tűnik, nemcsak Jókai Mór „Gazdag szegények” című regényében kötődött a vasúthoz.
-
Az esedékes napló
0Korábban elkezdett írói kísérletet folytat Lászlóffy Csaba új kötete írásaiban. Szívesen ölti magára különböző történelmi korszakok, gondolkodásmódok jelmezét, ám minden esetben máig érvényes kérdésekre keres választ, s problémákra talál, nem egyetlen és kizárólagos, megoldást. A vállalkozás érdekességét fokozza, hogy nemcsak változó korok, de oly eltérő sorsok, életpályák, jellemek érdeklik a szerzőt. Pergessük csak végig az elbeszélések, kisregények hőseinek névsorát: Verlaine, Vasile Alecsandri, George Sand, Talma; vagy a fiktív naplóíró, Kiss Károly alhadnagy. Látható: elhivatott személyiségek, művészek vagy egyszerű, s nem feltétlenül életük valamely fordulópontján levő emberek a szereplők. Lászlóffy Csaba erénye a helyzetben-gondolkodás, s ilyen értelemben latolgatja az egyén mozgáslehetőségeit a történelemben.
-
Benvenuto Cellini mester élete
0A bevezető tanulmányokat Genthon István, Füsi József és Molnár C. Pál írták.
-
-
Boldog ólom
0A szerző előző kötetében (Üvegfilm) a szerelmét rögeszmésen követő s végül a nyomorba tragikusan belepusztuló anya alakja állt a középpontban. Itt a menekülő, magát megvonó és szenvedélyeitől idő előtt megsemmisülő apa-figurával való szembesülés határozza meg a könyv látásmódját, érzelmi tartományait. A szembenézés a jóvátehetetlen gyerekkortól az enyhületlen hiányérzetig terjedő regisztereket szólaltatja meg. Ez a tapasztalat itatja át a lírai alany világérzékeléséhez, szerelmeihez és saját apaszerepéhez fűződő kapcsolatát. A nemzedékek meghatározzák és elviselik egymás sorsát: a költői főszereplő a fiú- és apaszerep egyszemélyes gyújtópontjában igyekszik megszakítani a rombolás spirálját. A sors szorítása csak ott ernyed el, ahol a szerelem, érzékiség és gyöngédség, vagy más odaadó viszony vonzza a tekintetet. A kötet azt sugallja: az embert az igazság keresése teszi szabaddá.
Lélekvesztőn megkísérelt érzelmi eredetrajz ez a kötet.
Elszámolás,leltár, mérkőzés, kiegyezés. -
-
-
Élet egy kizökkent világban
0Mára már mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy modern világunkkal és életmódunkkal komoly problémák vannak. Kétségbeesetten hajszoljuk a boldogságot, de próbálkozásaink sorra kudarcot vallanak. Nem csak hogy a hőn áhított boldogságot és elégedettséget nem találjuk, de közben még károkat és szenvedést is okozunk más élőlényeknek és a természetnek. Nem ezt akarjuk, de hogyan csinálhatnánk jobban? Ez a könyv lehetőséget nyújt, hogy olyasvalaki szemén át tekinthessünk a világra, aki élete legnagyobb részét a bhakti-jóga, vagyis a tiszta szeretet és odaadás jógájának gyakorlásával töltötte, és megtanulhassuk tőle a valódi boldogság tudományát. A Swami szemével – Élet egy kizökkent világban egy válogatás Sivarama Swami közösségi médiában megjelenő, gondolkodásra késztető videóinak tartalmából, olvasmányos formában. A Swami egy más, néha egészen meglepő szemszögből tárja elénk a világot. Tényleg az lenne a valóság? Ezt csak egy módon tudhatod meg: próbáld ki és tapasztald meg te magad!
-
Elfelejtett tél, farkasokkal
0A képek, kicsi fejezetek ugrálnak, de az emlékezet is szeszélyes, jóllehet csak látszólag, mert törvényszerűbb ennél, hogy a gyerekkor idilli kronológiáját – akár a természet, az évszakok és tájak örök rendjét – az éjféli repülőzúgás felkavarja. Az erdélyi világ földet és embert, flórát és faunát testvériségbe foglaló egysége változó ritmust kíván, én máig fekete-fehér jelenésnek látom, de a szivárvány ígéretét sem tagadhatom. Talán ezért kedves nekem ez az írás, melynek igazi műfaját nem tudhatom.
-
-
Ember és háza
0,,Ekler Dezső komplex módon gondolkodik az építészetről. Megépült házai, tervei és az építészettel, a várossal, a társadalom belső mozgásaival kapcsolatos gondolatai ebben a kötetben egységes rendszerré állnak össze. Ekler gondolatai lakható, szerethető, szimbolikus tartalmakat pontosan kifejező házakban öltenek testet. Építészeti attitüdjét ember- és környezettisztelet, a társtudományok alapos ismerete és a társadalmi kérdések iránti érzékenység formálja. Az összeállításban kép és szöveg, tervek és írások ugyanazt a lényeget járják körül, korunk legfontosabb alternatíváját: azt, hogy az emberiség kollektív öngyilkosság felé halad-e, vagy sikerül visszatalálnia a természettel való harmóniához. Ekler az építészetet ajánlja eszközként a világ és az ember viszonyának tisztázására.”
-