Leírás
A Mohács-utáni Magyarországon egyetlen nagybirtok sem vetekedhetett azzal, amelyet I. Rákóczi György szerzett össze már fejedelemsége előtt, de főleg uralkodása alatt. Ez a hatalmas birtok-komplexum még az erdélyi uradalmak elvesztése (1660) után is elegendő volt ahhoz, hogy II. Rákóczi Ferencnek a leggazdagabb magyarországi nagybirtokos gazdasági és politikai súlyát biztosítsa és ezáltal a szabadságharc egyik legfontosabb erőforrása legyen, de már ezt megelőzőleg, a két Rákóczi György fejedelemsége idején is fontos történeti szerepet játszott: alapja volt a Bethlen Gábor által kezdeményezett állami központosítás továbbépítésének. Ha mindehhez hozzátesszük azt is, hogy ezek a Trencséntől Fogarasig terjedő birtokok a XVII. századi magyarországi mezőgazdaság, különösen pedig a majorsági gazdálkodás legkülönbözőbb típusait képviselik, felmérhetjük az itt közzétett forrásanyag jelentőségét. Ez a bevezetés természetesen nem merítheti ki a közölt adatok minden tanulságát; hivatása csak az lehet, hogy egyrészt megkönnyítse az anyag használatát, másrészt rámutasson azokra a kérdésekre, melyekre a későbbi kutatás ezeknek és más forrásoknak az alapján feleletet adhat.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.