Elérhetőség: Készleten

Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken

Cikkszám: 107432

3 600 Ft

Áldozó István: 1973-ban Kapuváron született. A Janus Pannonius Tudományegyetemen földrajz-történelem tanári szakon végzett, 1996-tól pedig az újkori és modernkori történelem PhD program hallgatójavolt. A Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának 1997. óta munkatársa. Kutatási területe az 1938-1945 közötti német-magyar hadiipari kapcsolatok. Erről a témáról a Pécsi Tudományegyetemen a Dokto- randuszi Füzetekben már tanulmánya jelent meg, emellett előadásokat is tartott. Magyarország történeti helységnévtára megyei kötetében az egykori Kapuvári Járás településeinek statisztikai adatait állította össze. írásai Győr-Moson-Sopron. Megye kézikönyvében, Fejezetek Győr, Moson, és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből című kötetben, valamint az Arrabona Múzeumi Évkönyvben jelentek meg. ——– Dr. Filep Antal etnográfus, okleveles muzeológus 1936- ban Szentesen született. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajz Tanszék tudományos főmunkatársa. Az 1950-es évek derekától fő kutatási területe a Kisalföld néprajzi vizsgálata, település-néprajzi elemzése. Folyamatosan foglalkozott a magyar népi építkezés, a településrajz, a történeti etnográfia problémáival. Kutatta a magyar népi kultúra regionali-tásának törvényszerűségeit. Foglalkoztatta a tájtörténet és a térképek történeti, néprajzi, és a légi fotók etnográfiai célú felhasználása. Doktori értekezését Tálasi István akadémikus, egyetemi tanár vezetésével a kisalföldi lakóházak vizsgálatáról írta 1968-ban. Munkásságára nagy hatással voltak Budapesti Építőipari Műszaki Egyetem tanárai, Vargha László és Major Jenő. Egyetemi stúdiumai alatt Székely György, Sinkovics István, Varga János és Szabad György tanítványaként készült fel a történeti, társadalomtudományi kutatásokra. A magyar nép táji-történeti tagolódása című alapvető történeti, néprajzi mű szerzője közösen Kosa Ferenccel. ——– Dr. Göcsei Imre: 1915-ben született Gyóró községben. A szegedi Állami Polgári Iskola Tanárképző Főiskoláján tanult, majd a Ferenc József Tudományegyetem Apponyi Kollégiumának hallgatója volt. A második világháborúban Dániában került hadifogságba. Hazatérése után a győri Állami Tanítóképző tanára, 1950-1976 között középiskolai szakfelügyelő, s a Zrínyi Gimnázium tanára. A földrajztudományok kandidátusa címet 1975-ben szerezte meg. A Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja, a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztályának elnöke. Első tanulmányát 1943- ban a Kapuvári-Rábaköz földrajzáról írta, kandidátusi disz- szertációja a Szigetköz természet földrajza címen jelent meg. Több alkalommal adott ki ismeretterjesztő műveket, földrajz tankönyveket, emellett a földrajztanítás történetéről is megjelentek publikációi. Ismert műve még a két kiadást is megért „Az ismeretlen vándorai” című értékes tanulmánya. Kitüntetései: Kiváló Tanár (1964), Állami Díj (1973), Lóczy Lajos-emlékérem (1991), Gróf Széchenyi Ferenc díj (1991), Szent László-érem (1995) ——— Nemeséri Lilla: 1978-ban Oroszlányban született. A NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Karának művelődésszervező szakán 2001 -ben szerzett diplomát. Győr-Moson- Sopron Megye Győri Levéltárában 1999. szeptember 1-jén kezdett dolgozni. Szakdolgozata a Tó-, Sziget-, Csilizközi hajómalmok története volt. A könyvben szereplő tanulmány e szakdolgozat rövidített kivonata, amelyet további kutatásokkal egészített ki. 2003 februárjában Budapestre költözött és jelenleg az Országos Tudományos Kutatási Központban dolgozik igazgatási előkészítői munkakörben. ————– Néma Sándor: 1960-ban született Csornán. A szombathelyi Berzsenyi Dániel történelem-könyvtár szakán végzett 1983-ban, majd 1991-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán levéltár szakon szerzett diplomát. 1983 és 1985 között könyvtáros a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban. 1986-tól Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársa, majd 1997 novemberétől igazgatója. Kutatási területe: Győr megye a 18-19. században. Főbb művei: A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825. (1995), Községi és városi pecsétek Győr-Moson- Sopron megyében a XVIII-XIX. században (1996). Győr- Moson-Sopron Megye Kézikönyvében a megye községeiről szóló rovat szerkesztője. Társszerkesztője a Száz magyar falu könyvesháza sorozat megyei köteteinek, társszerzője a Hédervár című könyvnek. Közreműködője Magyarország Történeti Statisztikai helységnévtára megyei kötetének, és a Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből című kiadványnak. 1990-től a Szülőföldünk Honismereti Egyesület alelnöke, 2003-ban Honismeretért emlékéremmel tüntették ki. ————– Tanai Péter: 1962-ben született Győrben. 1979-ben mechanikai műszerészként végzett a győri Kossuth Lajos Szakmunkásképző Iskolában, majd 1982-ben érettségizett. 1988júliusá- tól a Xántus János Múzeum néprajzi gyűjteményének kezelője lett. A gyűjtemény kezelői szakvizsgát 1990-ben tette le. Munkaköréből következően a tárgyi kultúra emlékeivel foglalkozik, feladata ezek leltározása, rendszerezése és raktározása, valamint a kiállítások rendezésében is közreműködik. Jelenleg a Pécsi Tudomány Egyetem néprajz szakát végzi. Eddig megjelent tanulmányai: 1994 Kajárpéci muzsikusok. Arrabona 31-33., 1998 A győri múzeum néprajzi hangfelvételei 1961-1975 között. Arrabona 36/1 -2., 2001 Sós Antal és dudái. In: A duda a furulya és a kanásztülök, Planétás (Jelenlévő múlt). Technikai szerkesztőként működött közre a Népművészeti örökségünk 2002-ben kiadott Győr-Moson-Sopron megyét bemutató kötetben. ———– Dr. Unti Mária: Az ELTE-n szerezte diplomáját, s a győri Tanítóképző Gyakorló Általános Iskolájában tanított, majd a későbbiekben a Tanítóképzőben. Ma a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar főiskolai docense. 1990-től 2001-ig a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, Egyetemi doktori disszertációját nyelvészetből (névtan) írta. A Győr-Moson-Sopron megyei földrajzi- név-gyűjtés irányítója, a Csallóköz földrajzi neveinek gyűjtője. Tagja az MTA Magyar Nyelvtudományi Társaságának, a VEAB Nyelvtudományi Munkabizottságának, a Győr Városi Anyanyelvápoló Szövetség elnökségének, a győri Társadalmi Egyesületek Honismereti Munkabizottságának. Tudományos területe: a névtan, ezen belül: Győr-Moson- Sopron megye földrajzi nevei Eddig megjelent főbb munkái: A kapuvári járás, A Csallóköz földrajzi nevei: a dunaszerdahelyi járás, A burgenlandi magyar települések földrajzi nevei.

1 készleten

Leírás

Áldozó István: 1973-ban Kapuváron született. A Janus Pannonius Tudományegyetemen földrajz-történelem tanári szakon végzett, 1996-tól pedig az újkori és modernkori történelem PhD program hallgatójavolt. A Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának 1997. óta munkatársa. Kutatási területe az 1938-1945 közötti német-magyar hadiipari kapcsolatok. Erről a témáról a Pécsi Tudományegyetemen a Dokto- randuszi Füzetekben már tanulmánya jelent meg, emellett előadásokat is tartott. Magyarország történeti helységnévtára megyei kötetében az egykori Kapuvári Járás településeinek statisztikai adatait állította össze. írásai Győr-Moson-Sopron. Megye kézikönyvében, Fejezetek Győr, Moson, és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből című kötetben, valamint az Arrabona Múzeumi Évkönyvben jelentek meg. ——– Dr. Filep Antal etnográfus, okleveles muzeológus 1936- ban Szentesen született. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajz Tanszék tudományos főmunkatársa. Az 1950-es évek derekától fő kutatási területe a Kisalföld néprajzi vizsgálata, település-néprajzi elemzése. Folyamatosan foglalkozott a magyar népi építkezés, a településrajz, a történeti etnográfia problémáival. Kutatta a magyar népi kultúra regionali-tásának törvényszerűségeit. Foglalkoztatta a tájtörténet és a térképek történeti, néprajzi, és a légi fotók etnográfiai célú felhasználása. Doktori értekezését Tálasi István akadémikus, egyetemi tanár vezetésével a kisalföldi lakóházak vizsgálatáról írta 1968-ban. Munkásságára nagy hatással voltak Budapesti Építőipari Műszaki Egyetem tanárai, Vargha László és Major Jenő. Egyetemi stúdiumai alatt Székely György, Sinkovics István, Varga János és Szabad György tanítványaként készült fel a történeti, társadalomtudományi kutatásokra. A magyar nép táji-történeti tagolódása című alapvető történeti, néprajzi mű szerzője közösen Kosa Ferenccel. ——– Dr. Göcsei Imre: 1915-ben született Gyóró községben. A szegedi Állami Polgári Iskola Tanárképző Főiskoláján tanult, majd a Ferenc József Tudományegyetem Apponyi Kollégiumának hallgatója volt. A második világháborúban Dániában került hadifogságba. Hazatérése után a győri Állami Tanítóképző tanára, 1950-1976 között középiskolai szakfelügyelő, s a Zrínyi Gimnázium tanára. A földrajztudományok kandidátusa címet 1975-ben szerezte meg. A Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja, a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztályának elnöke. Első tanulmányát 1943- ban a Kapuvári-Rábaköz földrajzáról írta, kandidátusi disz- szertációja a Szigetköz természet földrajza címen jelent meg. Több alkalommal adott ki ismeretterjesztő műveket, földrajz tankönyveket, emellett a földrajztanítás történetéről is megjelentek publikációi. Ismert műve még a két kiadást is megért „Az ismeretlen vándorai” című értékes tanulmánya. Kitüntetései: Kiváló Tanár (1964), Állami Díj (1973), Lóczy Lajos-emlékérem (1991), Gróf Széchenyi Ferenc díj (1991), Szent László-érem (1995) ——— Nemeséri Lilla: 1978-ban Oroszlányban született. A NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Karának művelődésszervező szakán 2001 -ben szerzett diplomát. Győr-Moson- Sopron Megye Győri Levéltárában 1999. szeptember 1-jén kezdett dolgozni. Szakdolgozata a Tó-, Sziget-, Csilizközi hajómalmok története volt. A könyvben szereplő tanulmány e szakdolgozat rövidített kivonata, amelyet további kutatásokkal egészített ki. 2003 februárjában Budapestre költözött és jelenleg az Országos Tudományos Kutatási Központban dolgozik igazgatási előkészítői munkakörben. ————– Néma Sándor: 1960-ban született Csornán. A szombathelyi Berzsenyi Dániel történelem-könyvtár szakán végzett 1983-ban, majd 1991-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán levéltár szakon szerzett diplomát. 1983 és 1985 között könyvtáros a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban. 1986-tól Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársa, majd 1997 novemberétől igazgatója. Kutatási területe: Győr megye a 18-19. században. Főbb művei: A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825. (1995), Községi és városi pecsétek Győr-Moson- Sopron megyében a XVIII-XIX. században (1996). Győr- Moson-Sopron Megye Kézikönyvében a megye községeiről szóló rovat szerkesztője. Társszerkesztője a Száz magyar falu könyvesháza sorozat megyei köteteinek, társszerzője a Hédervár című könyvnek. Közreműködője Magyarország Történeti Statisztikai helységnévtára megyei kötetének, és a Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből című kiadványnak. 1990-től a Szülőföldünk Honismereti Egyesület alelnöke, 2003-ban Honismeretért emlékéremmel tüntették ki. ————– Tanai Péter: 1962-ben született Győrben. 1979-ben mechanikai műszerészként végzett a győri Kossuth Lajos Szakmunkásképző Iskolában, majd 1982-ben érettségizett. 1988júliusá- tól a Xántus János Múzeum néprajzi gyűjteményének kezelője lett. A gyűjtemény kezelői szakvizsgát 1990-ben tette le. Munkaköréből következően a tárgyi kultúra emlékeivel foglalkozik, feladata ezek leltározása, rendszerezése és raktározása, valamint a kiállítások rendezésében is közreműködik. Jelenleg a Pécsi Tudomány Egyetem néprajz szakát végzi. Eddig megjelent tanulmányai: 1994 Kajárpéci muzsikusok. Arrabona 31-33., 1998 A győri múzeum néprajzi hangfelvételei 1961-1975 között. Arrabona 36/1 -2., 2001 Sós Antal és dudái. In: A duda a furulya és a kanásztülök, Planétás (Jelenlévő múlt). Technikai szerkesztőként működött közre a Népművészeti örökségünk 2002-ben kiadott Győr-Moson-Sopron megyét bemutató kötetben. ———– Dr. Unti Mária: Az ELTE-n szerezte diplomáját, s a győri Tanítóképző Gyakorló Általános Iskolájában tanított, majd a későbbiekben a Tanítóképzőben. Ma a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar főiskolai docense. 1990-től 2001-ig a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, Egyetemi doktori disszertációját nyelvészetből (névtan) írta. A Győr-Moson-Sopron megyei földrajzi- név-gyűjtés irányítója, a Csallóköz földrajzi neveinek gyűjtője. Tagja az MTA Magyar Nyelvtudományi Társaságának, a VEAB Nyelvtudományi Munkabizottságának, a Győr Városi Anyanyelvápoló Szövetség elnökségének, a győri Társadalmi Egyesületek Honismereti Munkabizottságának. Tudományos területe: a névtan, ezen belül: Győr-Moson- Sopron megye földrajzi nevei Eddig megjelent főbb munkái: A kapuvári járás, A Csallóköz földrajzi nevei: a dunaszerdahelyi járás, A burgenlandi magyar települések földrajzi nevei.

További információk

Tömeg 1 kg
Szerkesztő

Kiadó

Kiadás helye

Kiadás éve

Terjedelem

Nyelv

Kötés típusa

ISBN/ISSN

Állapot

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken” értékelése elsőként

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük