-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Hordót a sajtónak!
0Ez a könyv a közelmúlt megidézése, a rendszerváltozás ellentmondásainak bemutatása. A megszálló csapatok kivonulása után sem szabadult fel a magyarság. A modern társadalmi élet fontos gócait magyarellenes erők bitorolják. Jellemző rájuk, hogy már magától a nemzet fogalmától is undorodnak. A gyűlölet által bekerített magyarságot belülről fojtogatják: nacionalistának, sovinisztának, antiszemitának, fasisztának, antidemokratikusnak, nyugatellenesnek stb. nevezik. A rágalmazás célja a pártállam alatt szerzett kiváltságok megerősítése. Marxista szocializmus helyett most a liberális bozótba szeretnék beterelni a magyarságot, hogy sivatagi vad ösztöneiket korlátlanul kiélhessék.
-
-
Horvátország – Tengerpart és szigetvilág
0Szlovénia és Montenegró partvidéke
Üdülőtelepek, kempingek, Jachtkikötők, búvárbázisok
Autó-térkép
Névmutató
Áttekintő térkép -
Hősök és kalandorok
0A Fiumei úti sírkert Budapest, és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. Csodás, árnyas fái alatt sétálva szebbnél szebb síremlékeket, emlékhelyeket találhatunk, s látogatóként felébred bennünk a vágy, bár mesélni tudnának az ódon kövek!
Sal Endre, a nagy sikerű Mi, magyarok, Mi, magyarok a századelőn és Mi, magyarok a színpadon szerzője képes szóra bírni az évszázados sírhelyeket, és elénk tudja varázsolni a sokszor megrendítő, felemelő vagy éppen kalandos és nagyon is emberi sorsokat, amelyek e nyughelyek mögött rejtőznek. A tőle megszokott izgalmas látásmódjával olyan emberek történetét meséli el többek között, mint a labdarúgás magyarországi úttörője, Iszer Károly, a testvére emlékét egész életében ápoló Petőfi István, a több száz Titanic-utas életét megmentő hajóorvos, Lengyel Árpád, vagy a csodás könyvritkaságokat gyűjtő Todoreszku Gyula. A Hősök és kalandorok révén újra felfedezhetjük múltunk kiválóságait, és tisztelettel adózhatunk emléküknek. -
Hosszúhajú veszedelem
0Karácsony estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a „hosszúhajú veszedelem”, a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá.
-
-
Hotelszoba Párizsban
0Hotelszoba Párizsban: szállás, menedék, találkák és orgiák színhelye, szinte jelképe annak a városnak, amely mindenben újat akar, amely a mindenséget ígéri az odaérkezőnek, s amely mégis annyi embert kerget a reménytelenségbe. A négy barát is azzal a titkos szándékkal jön a csillogás, a bohémek és éjszakai pillangók városába, hogy megoldást keressen problémáira, visszatekintsen az elmúlt évekre. Mindig így csinálták: nehéz helyzetekben megkeresték egymást, bárhol voltak is a nagyvilágban. Az élet forgatagában, a kevés siker és a sok kudarc közepette csak barátságuk jelentette az állandóságot, ez adott nekik megnyugvást és vígasztalást. Önvizsgálódásuknak, beszélgetéseiknek most a párizsi Babylon hotel és a környező városrész a színhelye. Az elbeszélő, aki a négy barát egyike, színesen és érdekfeszítően írja le a másik három életét. Rokonszenvesek ezek a figurák minden emberi gyengeségükkel, hibájukkal együtt.
-
-
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
0A XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
-
-
-
Húsz év, egy nap
0A valaha spanyol származású francia író”-nak megismert Jorge Semprún az arisztokrata családba született diplomatagyerekből lett emigráns párizsi filozófushallgató, majd antifasiszta ellenálló, aki a buchenwaldi koncentrációs tábor foglyaként szerzett borzalmas élményeit a huszadik század egyik alapművének számító, legendás regényében, A nagy utazás-ban dolgozta fel, a náci lágervilág mellett és mögött felsejlő szovjet verziónak, a Gulagnak immár az antifasizmus és a kommunizmus viszonyára is vonatkoztatott tanulságait pedig, a hatvanas évek végétől kezdődően, újabb nagy sikerű regények sorában. Semprún tehát, aki a szabaddá lett Spanyolországban másfél évtizede a kulturális miniszterségig vitte, fáradhatatlanul járja tovább a maga útját.
Legújabb regényének nagy újdonsága, hogy Semprún anyanyelvén, spanyolul íródott. Cselekménye két sorsfordító dátum, az egymástól pontosan húsz év és egy nap távolságban lévő 1936. július 18. és 1956. július 18. körül, előtt és után, Semprún életének és életművének legfontosabb, jelképes és valóságos helyszínein játszódik. Középpontjában furcsa rítus áll: egy tragikus haláleset emlékére 1936-ban egy csapat napszámos megölte egy nagybirtokos család legfiatalabb férfi tagját -a gyilkosoknak minden évben el kell játszaniuk az egykori véres eseményeket. Az utolsó ilyen szertartáson a család tagjain kívül egy amerikai történész és egy francóista vizsgálóbiztos is részt vesz. Utóbbiak – ki-ki a maga módján a család politikával és érzékiséggel telien szerteágazó történetét próbálják kibogozni. Így mintegy az ő nyomozásuk eredménye is ez a nagyszerű és izgalmas regény, mely színpompás tablója nem csupán húsz évnek és egy napnak, hanem szinte az egész elmúlt évszázadnak. -
Húsz óra
0A cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.
-
Húszezer éjszaka
0Húszezer éjszaka az több mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes, érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély, és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ? Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland?
-
-
Hűvösvölgyi suli 2.
0Kamasznak, ráadásul szerelmes kamasznak lenni továbbra sem könnyű. Mert ugye ott vannak azok a bosszantó kérdések, mint például mikortól kezdve jelenthetjük ki, hogy akkor mi most járunk? Az első kézfogástól? Az első csóktól?
-
Hűvösvölgyi suli 3.
0Szerelmes kamaszként belevágni a nyárba… kell ennél több? Úgy tűnik, igen. Ugyanis számos tényező bezavarhat az idillbe: például egy gyanús telefoncsörgés, vagy egy még gyanúsabb fotó a Facebookon.
-
Hűvösvölgyi suli 4.
0Bár a kamaszsors eddig sem volt kifejezetten egyszerű, a tizenhatodik születésnap felé közeledve újabb megválaszolandó kérdések bukkannak fel. Olyanok, mint például: mi érdekli valójában a fiúkat? A szoknya hossza?
-
Hűvösvölgyi suli 5.
0Szép dolog a szerelem, különösen akkor, ha kölcsönös, és semmi sem zavar be a képbe. Úgy tűnik viszont, hogy a zavaró tényezők mindig lesben állnak. És ilyenkor nem marad más, mint levonni azt a következtetést, hogy a szívügyek tök bonyolultak!
-
-
I. Frigyes császár tettei
0Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Gombos F. Albin
-
Idegen bolygón született
0A Vénusz-trilógia 3., befejező kötete. „Ki tudná megmondani, milyen világ rejtőzik valójában a Vénusz soha fel nem szakadó ködtakarója alatt? Mit rejt a sűrű köd, mely. a Föld testvérbolygójának titkait őrzi?
Vajon volt… vagy csak születőben van ott az élet? Vagy csend honol még az élettelen tájakon?…”
Erre a kérdésre igyekezett költői választ adni Botond-Bolics György Vénusz-trilógiájával, mely a „Ha felszáll a köd…” és az „Ezer év a Vénuszon” után ezzel a kötettel ért befejezéséhez.
Mark Barett, a Vénuszon született első ember küzdelmes, de diadalmas sorsa, a magas technikai kultúrájú barbárságon emberséggel győzedelmeskedő tudós XXII. századbeli regényes életútja elevenedik meg előttünk ebben a könyvben, mely a két előző kötettel egyetemben méltán tanúsítja, hogy mennyire magasan szárnyal a csillagok világát, a végtelen mindenség titkait fürkésző ember képzelete.