„…a katolikus liturgia a művészetek valamennyi ágát szinte kivétel nélkül be tudja vonni abba az összetett közösségi cselekménybe, amely a divinum officium (lat. istenszolgálat, vagyis istentisztelet) kifejezésben nyer megfogalmazást. Tág értelemben jelöli a katolikus istentisztelet két fő területét, a misét és a zsolozsmát.”
„Az Egyház intézményei egyszerre mutatnak föl hierarchikus (nem vérségi, hanem szellemi arisztokratikus) és demokratikus vonásokat. Ezek bonyolult összjátéka képes a politikai, szellemtörténeti változások során arra, hogy miközben a kultúrát hordozzák, egyúttal a népi kultúrát is táplálják.”
„Már csak ezért is jelentős ténynek számít, hogy a kereszténység befogadásával létrejövő magyarországi Egyház számtalan olyan kultúra-hordozó és továbbadó intézményt honosított meg, amelyek a későbbiek folyamán szükségesnek, időtállónak bizonyultak, és segítettek abban, hogy Pannoniából megszülessen Hungária, majd pedig az új keresztény állam fölnövekedjék és megmaradjon.”
„Ennek a sokrétű történelmi, művelődés-, vallás- és szellemtörténeti folyamatnak a bemutatása… kiterjed a legfontosabb egyházi intézményekre, feltárja a világi papság és a szerzetesség működési kereteit, végül pedig számba veszi utóbbiak tevékenységének legjavát.”

1990 szeptemberében a Milánótól északra fekvő Gazzada városkában magyar egyháztörténeti hetet rendezett a Fondazione Ambrosiana Paolo VI. Ezen Magyarországról érkezett és Olaszországban élő tudósok, papok vettek részt és tartottak előadásokat szakértő közönség előtt. A Fondazione Ambrosiana már egy évtizede rendez hasonló konferenciákat, rendszeresen egy-egy ország egyházának szentelve egy-egy ilyen összejövetelt. Örvendetes gyakorlattá vált az is, hogy az elhangzott előadásokat megszerkesztve, önálló kötetben jelentették meg – olaszul. Így lesz ez a magyar egyháztörténeti anyaggal is. A jelenlévőkben azonnal megfogalmazódott az óhaj, hogy a modern egyháztörténeti kiadványokban nem bővelkedő hazai közélet szintén hasznát vehetné az itt elhangzottaknak, és jó lenne magyarul is hozzáférhetővé tenni az el előadásokat. A Fondazione Ambrosiana hozzájárulásával és a Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága támogatásával most alapjában véve e konferencia referátumait veheti az olvasó kézbe. Az elmondottakból következik minden előnye és hátránya is. Szó sem lehet teljes, részletes egyháztörténetről, vagy a tartalomban jelzett egyes témakörök átfogó feldolgozásáról. Inkább összefoglaló, helyenként problémafelvető írások ezek, amelyek mégis tükrözik az elmúlt ezer év eredményeit, gondjait és jelzik a kutatókra váró feladatokat, amelyeknek immár semmiféle politikai akadálya nincsen.