-
Magyar betűművészek
01 600 FtKötetünk a magyar betűtervezőket mutatja be, akikről csak kevesen tudnak, sőt, akiknek munkája gyakran név nélkül maradt, vagy mint Tótfalusi Kis Miklós példája mutatja, sokáig lappangott. (…) Különösen érdekes és aktuális része e könyvnek napjaink betűkultúrája, amely ráébreszt bennünket, hányan s milyen sokféle stílus és karakter, típus és hangulat szerint terveznek betűket idehaza. (…) Bemutatásuk talán segíti, hogy a Magyar Betű Társaság és a hazai tervezőgrafika is ismertebbé váljon, hiszen alig van olyan pillanata életünknek, hogy papíron, képernyőn vagy a városban ne kerülne valamilyen nyomtatott információ, mozgó tipográfia vagy utcaképi felirat a szemünk elé. (…) Eszembe jut Kner Imre elszánt korteskedése és sikere a jó tipográfiáért, Reiner Imre nemzetközi elismertsége, Gábor Pál napjainkig élő emblematikus munkáival, a Nagy Zoltán képviselte betűtervezői oeuvre, Virágvölgyi Péter az írásoktatás hitével és Zigány Edit, nagy betűtervezők halkszavú tanítványa. A bemutatás legizgalmasabb része azonban itt következik. Bízom benne, öröm lesz mindannyiunknak!
-
Magyar élet Felvidéken
04 000 FtA pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom, amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése…” Rudnay Egyed ‘A pánszlávizmus’ című, ebben a könyvben szereplő írása alapján azonban más szempontból vizsgálja, miszerint a pánszlávizmus életre hívója Mária Terézia, hirdetője és terjesztője a német Johann Gottfried Herder, támogatói a Habsburgok és haszonélvezői a szlávok voltak… Legfőbb célja Magyarország idegen nyelvű, de magyar eredetű és múltú állampolgáraival egy idegen múlt és tudat elfogadtatása volt. Eszközei voltak – az anyagi előnyökön kívül – a magyar múlt lealacsonyítása és megtagadása, amellyel egy időben a szlávok számára egy sohasem létezett, kívánatosan dicső múlt teremtése és elhitetése volt a cél az egész világgal. „Úgy iktatták, tudományos megvitatás nélkül, a pánszlávizmus tanait a bécsi, meg a többi német egyetem tananyagába, ahogy azokat Johann Gottfried Herder terjesztette és lefektette, anélkül, hogy egyetlen ilyen irányú kívánság vagy panasz szláv oldalról elhangzott volna’… A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él. A középkorban egyrészt Magyarország déli vármegyéit (Verőce, Pozsega, Szerém, Bács, Torontál, Temes, Keve), másrészt a Dunán, illetve Száván túli bánságokat (Ozorai, Sói, Macsói, Szörényi) értették alatta. Szent István korában még mint Alvidék volt ismert. A török hódoltság kora után kezdték újra használni a kifejezést, ám a 18. századtól 1920-ig csak Bácska és a Bánság területét, az akkori Magyarország déli részét jelölték vele. A trianoni békeszerződés életbe lépésével, 1920-tól a Magyarországtól Jugoszláviához csatolt területeket nevezték Délvidéknek. A második világháború alatt Jugoszláviától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Bácska, Drávaszög, Muraköz és Muravidék) „az anyaországhoz visszatért délvidéki területnek” nevezték. Ugyanakkor a Bánság Romániához került nagyobb részét ettől kezdve már nem értették a Délvidék fogalmába. A mai magyar szóhasználatban a Délvidék alatt – nem pontosan körülhatárolt földrajzi területként – Szerbia északi, Kárpát-medencei részét értjük (Vajdaság, belgrádi régió, Macsói-sík), gyakran Kelet-Horvátországot (Drávaszög, Nyugat-Szerémség) is beleértve. A köznapi beszédben ugyanakkor néha csak szűkebb értelemben, „Vajdaság”-ként említjük. Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarokat” vagy a vajdasági magyarokat jelenti, tágabb értelemben a vajdasági, horvátországi és szlovéniai magyarokat
-
-
-
Magyar feltalálók a nyomdászat történetében
0920 FtA napjainkban sokat emlegetett információs háló immáron körbeérte a Földet, s lehet erőltetettnek tűnik fel a gondolat, de ennek a legelső szálait még a távoli múltban sodorták barlangok falára festő, ékíró s betűinket megformáló őseink. Ez a szerény könyvecske az emberiség e nagy diadaláról szól. Igaz, nem tudjuk és nem is kívánjuk az írás, a nyomdászat és a sokszorosítás történetének minden mozzanatát tomografikus mélységben feltárni, csak egy-egy jelentősebb állomásánál időzünk el hosszabban. Éspedig a Magyar Talentum könyvsorozatunk által kitűzött célnak megfelelően, azoknak a magyar gondolkodóknak és műszaki alkotóknak a felvonultatásával, akik az írott szó nyomtatásban való megjelentetését és terjesztését segítették találmányaikkal. Azt, hogy hazánkfiai ebben is derekasan kivették részüket, remélhetőleg kellőképpen bizonyítja ez a könyv is.
-
Magyar fotográfiai évkönyv és adattár 1998
0800 FtMiért gazdag a magyar fotókultúra?
Azért, mert sokan gazdagítják! Sokkal többen, mint ahány alkotóról a televízióból és az országos napilapok tudósításaiból tudhat a közvélemény. Ezért itt az ideje, hogy az önmaguk fontosságát és jelentőségét oly hangosan hirdetők nevén kívül megismerjünk másokat is, akik csendesebben, szerényebben, de hozzájárulnak a kortárs fotográfia gyarapításához.
Az idén első alkalommal készül kulturális leltár erről a területről, amelynek egyetlen célja van: felsorolni mindazokat az eseményeket – kiállításokat, előadásokat, alkotótáborokat -, amelyeket 1998-ban rendeztek a fényképezés iránt érdeklődők számára. A naplószerű összefoglalásból természetesen nem hiányoznak majd az események szereplői sem. Név szerint említve az alkotókat, akik vizuális élményeiket és mondanivalójukat fényképpé formálva hozták nyilvánosságra. -
Magyar hadiutazók
0650 FtA magyar katonai utazástörténet fénykora az 1848–1849. évi forradalmat és szabadságharcot követő tömeges emigrációval kezdődik, majd a múlt század második felének háborúiban részt vett magyar katonákkal, a különböző tudományos expedíciókban jelentős szerepet játszott katonatudósokkal, később az első és a második világháború frontjain és hadifogolytáboraiban megfordult katonáinkkal, végül pedig a XX. század első évtizedeinek hadtudományi céllal utazó hadfiaival folytatódik. A magyar had- és kultúrtörténet egyedülálló jelensége a katonautazó alakja, hiszen útleírásaik éppúgy olvashatók színes útikönyvként, mint hagyományokat őrző vagy éppen háborús emlékiratként. Gazdagon illusztrált könyvünkben – többek között – olyan kiemelkedő katonákról olvashatnak, mint az Argentínát megjárt Czetz János, az Afrika-kutató Almásy László, a mexikói huszár, Pawlowszky Ede, a Ferenc József-föld felfedezője, Kepes Gyula vagy a világutazó Horthy Miklós.
-
Magyar hírlaptörténet
01 000 Ft1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.
-
-
-
-
Magyar kálvária – magyar föltámadás
0800 FtEz a kis könyv sem nem emlékirat, sem nem történelem…Amit itt az olvasónak nyújtani merek, az egy sokkal szerényebb föladat: valami önleszámolás, valami per-féle, melyet magammal idestova két esztendeje folytatok…Hitem szerint, ezekben a katasztrofális időkben kötelessége mindazoknak, akik az eseményekben fontosabb szerepet játszottak, szigorú önvallomást tenni…azok számára, akik a magyar lelkiismeret fölszabadításának ügyét (mert nekem a forradalom legmélyebb gyökerében mindig ezt jelentette) folytatni fogják.
Jászi Oszkár -
Magyar konzervatív töprengések a posztkommunizmus ellen
01 200 Ft„A most közreadott szöveg nem egy párt vagy mozgalom programja, nem cselekvési terv vagy kiskáté, nem használati útmutató arra, hogyan nyerjünk választásokat vagy szerezzünk hatalmat valamiképp. Nem is a valamely konzervatív utópia részletes lefestése és megalkotásának pontos ütemterve. Mindez, meggyőződésünk szerint, ellentétes volna a konzervatív viselkedéssel, pontosan ezt a mentalitást tekintjük leküzdendőnek. Nem hisszük, hogy cselekvési problémáink, akár a közéletben, akár a magánéletben, a politikában vagy az erkölcsben lefordíthatóak technikai, egyszer és mindenkorra hatékonyan megoldható egyenletekké. Nem célunk konzervatív hitvallás, általános elméleti rendszer, sem konzervatív mérce állítása, amely alapján mindenkit megmérnénk és konzervativizmusát „hitelesítenénk”. Nem, mindez önteltség lenne, amit meghagyunk az uralkodó balliberálisoknak, akik feltételezik, hogy a megfelelő cselekvésekhez szükséges tudás egy személy, csoport vagy szervezet birtokában lehet, és nem ismerik el, hogy e tudás megoszlik az emberek világában. Az itt felvázolt helyzetleírások, a konzervatív értékek bemutatása valójában azt kívánja szolgálni, hogy a magyar konzervatívok gondolkodása és cselekvése számára utakat nyissunk.”
-
-
-
Magyar örökségünk
01 000 Ft„A feladatok ma még nagyobbak, mint azelőtt. Először is nemzetté kell emeljük újra a fél évszázados kommunista diktatúra során megtört, hitét vesztett, néppé alázott magyarságot. Népünk nemzeti öntudatát kell visszaszereznünk, mert ezen a földön csak nemzetnek lehet hazája. Népnek mindössze otthona van. A Haza: lelki, szellemi, politikai és gazdagási egység. Az otthon mindössze födelet nyújt, védelmet nem.
Feladatunk tehát, ha még van ilyen, kettős! Föl kell szabadítsuk Magyarország »fölszabadult« népét attól a félelemetes lehetőségtől, hogy a jelen idők irányzatát követve a nemzetközi tőke rabszolgájává váljon, nemzeti öntudatának végleges föladása árán. Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat s az igazság feltárása által vissza kell szereznünk szétszakított népünk önrendelkezési jogát.” Wass Albert, 1992 -
Magyar politikusok arcképcsarnoka
01 000 FtMagyarországon politikusokról szólni leginkább a megvetés és ócsárlás hangján szokás. Józanabb véleményt ritkábban hallani, jót mondani róluk pedig végképp nem ildomos semmilyen társaságban. A mi arcképcsarnokunk, amellyel a Magyar Nemzet olvasói több mint egy éven át találkozhattak folytatásokban a lap hasábjain, ezen íratlan, de szigorúan betartott szabály mellőzésével készült. Mindenekelőtt a hála és a köszönet szavait kell elrebegnünk a politikusoknak, hiszen ez a könyv nem készült volna el, ha ők nincsenek. De egyébként sem szándékoztunk beállni a szokásos sorba, alkalmazkodni a divatos hangnemhez, hiszen mindhárman fontosnak érezzük szerepüket, s lényegesnek tartjuk azt is, hogy próbáljuk megérteni és megértetni a létezésünknek keretet adó világot s benne a politikai élet meghatározó szereplőit. A beszélgetések óta eltelt időben sok minden történt a magyar politika világában, az általunk jellemzettek közül többen feljebb emelkedtek vagy lejjebb csúsztak, kiváltak vagy elvegyültek. Mi viszont ragaszkodtunk az egykor leírtakhoz, eredetileg tett megállapításainkon nem változtattunk akkor sem, ha az események nem a mi feltételezéseink szerint alakultak. A mondatokon is csak annyit igazítottunk, amennyit a napilapban elfogadható stílusbeli engedményekhez képest a könyvforma megkívánt. A régi arcképfestőkkel szemben kétségtelenül élvezhettük annak előnyét, hogy nem kellett tekintettel lennünk sem a megrendelő, sem az ábrázolt személy érzékenységére, és szabad utat engedhettünk azon törekvésünknek, hogy amennyire tőlünk telik, tárgyszerűen, elfogulatlanul, indulatok nélkül fessünk képet a mai magyar politikai elit általunk kiválasztott tagjairól, elsősorban a legnagyobb pártok első embereiről és befolyásos vezetőiről. Tettük ezt annak reményében, hogy ebbéli szándékunk osztozik velünk az olvasó, és az írott portrék végigböngészése után az eddig esetleg csak fekete-fehér látómezőn megjelennek más színek, finomabb árnyalatok is. – Budapesten, 1998 áprilisában
-
-
-
-
-
-
Magyarázatok a hitvalláshoz
04 500 FtA könyv Szent Ágoston három rövidebb írását tartalmazza. Mindhárom munka kereszténységre váró, illetve frissen megkeresztelkedett, a hitben és a keresztény életmódban még járatlan hívek számára készült. Az egyházatya a hagyományt követve a kereszténységi liturgián ünnepélyes formában elmondott Hitvallás szövegét magyarázza, mégpedig a hallgatóság vegyes összetételére való tekintettel közérthető formában. A három írás: A Hit és Hitvallás, a Keresztény küzdelem és a Beszéd a Hitvallásról hitjelölteknek.
-
-
Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában
02 000 Ft1945 s még inkább 1948 után a határon túli nemzetrészek kérdését csaknem teljesen kiszorították a magyarországi tudományos életből és közgondolkodásból. Csupán 1968-tól beszélhetünk a hazai magyarság- és kisebbség- vagy – az akkori terminológiával – a nemzetiségkutatás újraindításáról, s a következő évtizedekben jöttek létre a kutatás és tudományos feldolgozás alapintézményei. Arday Lajos 1935-ben született az – akkor – multietnikus és sokvallású Nyíregyházán, francia és cseh ősökkel rendelkező családban. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma után a Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelmet tanult, abból doktorált, és szerzett kandidátusi fokozatot. A családi hagyományok mellett a kiváló Kelet-Európa-kutató, Niederhauser Emil előadásai nyomán fordult figyelme térségünk, Kelet-Közép-Európa nemzeti-kisebbségi kérdései felé. A MTA Kelet-Európai és Nemzetiségi Kutatócsoport, a Magyar Külügyi Intézet, a Magyarságkutató, majd a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet tudományos főmunkatársaként kutatási és oktatási területe a Baltikumtól Görögországig terjedő térség nemzeti kisebbségei, a szomszédos országok magyarsága helyzetének vizsgálata. Az e kötetben közzétett írások az 1980 és 1990 közötti tanulmányutak, magyar-szlovén és magyar-horvát közös kutatások, terepmunkák eredményeit is közreadják. A máig élő közhiedelem szerint a Kárpát-medencei magyar kisebbségek közül a titói Jugoszláviában élők voltak a legkedvezőbb helyzetben. A magyar tömegtájékoztatás is hozzájárult e megtévesztő kép kialakításához a kivételesnek számító szlovéniai és horvátországi állapotokat bemutató riportokkal, míg a jugoszláviai magyarság több mint 90 %-ának otthont adó Vajdaságban érvényesülő dogmatikus kommunista, szerb nacionalista elnyomó politikáról nem es(het)ett szó. A bajok azonban még régebbi gyökerűek: a délvidéki magyarság demográfiai mutatói 120 éve romlanak; ehhez járult a kivándorlás, a külföldi munkavállalás, a vegyes házasságokban (is) megnyilvánuló asszimilációs hajlandóság, a „budapestivel”-vel szembefordítható vajdasági/jugoszláv zsákutcás nemzeti(ségi) tudat kialakítása, a térségben legkeményebb vallás- és egyházellenes párt- és állami politika, az 1944-1945-ös, több tízezer áldozatot követelő megtorlás-népirtás máig élő emléke. S talán a legnagyobb csapás: a délszláv-balkáni testvérháborúk borzalmai elől elmenekülő 40-50 ezer jól képzett fiatal elvesztése. Így apadt nem egészen 100 év alatt a délvidéki magyarság a felére, 570 ezerről a mai 280-300 ezerre. A gazdasági és szellemi eredmények mellett az idevezető okokat, folyamatokat és következményeket ismerhetik meg a kötet olvasói.
-
-
Magyarok a Kijevi Évkönyvben
05 000 FtA 12. század második felében több részletben íródott Kijevi Évkönyv azon kapcsolatokról tudósít, amelyeket királyaink – főleg II. Géza és III. Béla – tartottak fenn a Kijevi Russzal, valamint a szomszédos halicsi fejedelmekkel.
-
Magyarország a második világháborúban I.
02 000 FtE gyűjteményes kötet első része tizenkét, a második része tizenöt önálló tanulmányt és riportot tartalmaz, melyeket az elmúlt húsz esztendő munkáiból válogattam össze. Amikor a hatvanas évek első felében foglalkozni kezdtem Magyarország második világháborús szerepét érintő eseményekkel, akkor ezekről a témákról alig-alig írtak Budapesten. A kisszámú megjelent publikáció az akkori pártvonal szerint ismertette az eseményeket. Azonban a hatvanas évek második felétől kezdve örvendetesen megjavult a hazai történeti, különösen a kortörténeti irodalom. Az elmúlt évtized több olyan művel lepte meg az olvasót, melynek témája még nem is olyan régen a tiltott gyümölcsök világába tartozott. Mégis bátorkodom azt állítani, hogy a második világháborúba belesodródott Magyarország történetéről „mindent” nem írtak még meg a hazai történészek, mert nem írhattak meg. E kétkötetes gyűjteményben számos olyan eseményről lesz szó, amelynek hazai feldolgozása még késik vagy hiányos.
anulmányi útjaim során sok helyen megfordultam. Sok emberrel beszéltem és nem kevés levéltárban kutattam. Hogy ez a gyűjteményes kiadás létrejöhetett, köszönet illeti az „Irodalmi Újság”, a „Katolikus Szemle”, az „Új Látóhatár”, a „Szivárvány” és más, időközben megszűnt nyugati lap, illetve folyóirat szerkesztőit, akik a náluk már egyszer megjelent írások újraközlésébe készségesen beleegyeztek. Köszönetet mondok a kiadónak és munkatársainak, hogy munkám megjelenését elősegítették. -
-
-
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
