-
A barokk Magyarországon
0A barokk stílus megjelenése Magyarországon is az ellenreformációs törekvésekhez, a jezsuita rend térhódításához kapcsolódik. A másfél évszázados török megszállás után ocsúdó ország területén itáliai, osztrák és német mesterek honosították meg. Eleinte szorosan összefonódott a nemesség függetlenségi, újraegyesítési törekvéseivel. Mindemellett a protestáns vallású Erdély késő reneszánsz tradíciója miatt a keleti országrészben csak igen sokára talált utat magának. Idővel nemcsak az egyházi, főúri megrendelések készültek a barokk jegyében: a 18. század folyamán az építészeti, képző- és iparművészeti alkotások uralkodó nyelvévé vált. Elterjedésében nagy szerepet játszott a térség fokozatos gazdasági megerősödése és újjáépítése, valamint Habsburg-orientácója.
-
A betegségek kora lejárt
0Élhetünk egészségesen, amíg meg nem halunk? Megúszhatjuk a szervezetünket legyengítő nyavalyák és betegségek nélkül? Meghosszabíthatjuk életünket néhány igazán boldog évvel?
A betegségek kora lejárt című New York Times-bestsellerben Dr. David B. Agus, vezető onkológus, kutató és technológiai újító – Lance Armstrong, Al Gore és több híresség orvosa – megválaszolja a korábban nyitva hagyott kérdéseket, megkérdőjelezi az ősi bölcsességeket és eloszlatja a félreértéseket: megtudjuk tőle, mit is jelent az,,egészség” valójában.
Többek között azt is elárulja, hogy a multivitaminok miért növelik a rák kialakulásának esélyét, a kisebb-nagyobb gyulladások lappangó forrásai – a magassarkú cipőtől a megfázásig – hogyan vezethetnek halálos szívrohamhoz vagy akár őrülethez, és hogy mi az az egy dolog, amivel megóvhatjuk egészségünket és boldogságunkat, teljesen ingyen.
Izgalmas történetmesélés, mérföldköveket jelentő felfedezések és provokatív ötletek különleges tárházát találjuk egy tudományosan olvasmányos kötetben. A hozzáértő, ugyanakkor egyedi látásmóddal megáldott orvos megdöbbentő képet fest az emberi testről és működéséről, valamint bemutatja, hogy egy újfajta szemlélettel végre mind elérhetjük a korábban oly távolinak tűnő hosszú életet. Alapmű, amely forradalmi változást hoz majd az olvasó mindennapjaiba. -
A globalizáció és visszásságai
0A globalizációról kevés ember tud annyit, mint Joseph E. Stiglitz közgazdászprofesszor, aki évek óta a harmadik világ fejlődésével és növekedésével foglalkozik. Munkája során mint Clinton elnök közgazdasági tanácsadó testületének elnöke, mint a Világbank alelnöke és vezető közgazdásza az első vonalban vett részt a globális gazdaságpolitika kialakításában. Tudományos munkásságáért 2001-ben közgazdasági Nobel-díjjal tüntették ki. Jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik.
-
A hatha jóga filozófiája
0Ez a tömör, ugyanakkor könnyen érthető és rendkívül inspiratív erejű mű, alapvetően új megvilágításba helyezi a hatha jóga gyakorlatait és annak egész rendszerét. Az elme kulcsfontosságú szerepének és jelentőségének bemutatásával, bizonyosan sokak gyakorlását termékenyíti meg a jövőben. Részletesen elemzi az elme szerepét az egyes testhelyzetekben, valamint bemutatja, hogy miként magasztosíthatjuk a hatha jóga legegyszerűbb gyakorlatait is belső, spirituális tapasztalattá, és azok hogyan válhatnak ezáltal a meditáció és a kundalini-erő felébresztésének előkészületévé.
-
A katasztrófa küszöbén
0Amikor Truman elnök elrendelte Hirosima és Nagaszaki bombázását, senki sem tudta pontosan, milyen pusztító erő rejlik az atommaghasadásban. A nukleáris katasztrófák kapcsán rögtön eszünkbe jutnak a csernobili és a fukusimai reaktorokban bekövetkezett végzetes balesetek, de a könyvben tárgyalt esetek túlnyomó része sokak számára teljesen ismeretlen. A felsorakoztatott tények, amelyek közül nem egyet még mindig titkolni igyekeznek az érintett államok, aggasztó igazságra mutatnak rá: sokkal többször kerültünk az Armageddon szélére, mint azt a közvélemény gondolná. Az 1945-ös első és utolsó atomháború óta ijesztően sok nukleáris baleset történt: véletlen folytán bekövetkezett vagy akár szándékosan előidézett, az utolsó pillanatban elhárított katasztrófa. Annak ellenére, hogy az emberiség tisztában van a nukleáris konfliktusok pusztító természetével, az 1960-as évek óta nyolc alkalommal is eljutottunk a katasztrófahelyzet szélére. A katasztrófa küszöbén történeti megközelítésű figyelmeztetés a jelen számára. Felhívás, hogy kapjuk fel a fejünk, figyeljünk oda, és tudatosítsuk magunkban: a nukleáris katasztrófa nagyon is valós veszély. Aktuális és fontos könyv, hiszen a bolygónk jövője mindannyiunk ügye.
-
A láthatatlan ország
0„A dokumentumfilmek kilencven százalékának nincs mozi-, de még televíziós nyilvánossága sem, ezért az ezekről írott cikkek után nem kapkod a sajtó sem. Pedig az évente készülő több száz hazai dokumentumfilmből harminc-negyven biztosan megérdemelné, hogy írjanak, beszéljenek róla, bekerüljön a köztudatba, s ennek segítségével eljusson azokhoz, akiknek, akikről vagy akikért szól. Milyen különös – tűnődhetnék el hosszan -, hogy a demokrácia hőn óhajtott nyilvánosság-szerkezete még annyira sem kedvez a dokumentumfilm-terjesztésnek, mint mondjuk a kései Kádár-rendszer, amelyben valamit magára adó pedagógusnak mondjuk a Nevelésügyi sorozatot illett látnia, pedig az a szocialista nevelési rendszer igen gyilkos kritikája volt.”
„Mert kérdezem én, ha a magyar népnek ön- és közösségismeretre van szüksége, valamint a társadalmi szerepek értékét illetően van szükségük eligazításra, akkor ugyan miért nem vetítik a televíziók azt a több száz dokumentumfilmet, amely ezekre a kérdésekre hiteles, autentikus válaszokat ad, közük van a valósághoz, és adott esetben bizonyítják, hogy mondjuk műszerészként vagy földművesként teljesebb életet lehet élni, mint kérészéletű tv-sztárként.”
„…S akkor arról még nem volt szó, hogy közben meghalnak a szereplők, bankok állnak a kiválasztott helyszín helyén, és már nincs mozi, ahol magyar filmet vetíteni lehetne. Sőt televízió sincs, mert a közszolgálati magyar televízió évekig nem vetíti le még azokat a magyar filmeket sem, amelyek létrejöttét esetleg tíz-húsz millióval támogatta, mert lemarad a nézettségi versenyben, ha magyar filmet sugároz.”
„Arra esély sincs, hogy a nézettségi listákat vezető kereskedelmi csatornákon magyar dokumentumfilmmel traktálják a nagyérdeműt, a Magyar Televízió pedig, »közszolgálat ide vagy oda, még azoknak a dokumentumfilmeknek sem biztosít elegendő műsoridőt, amelyek gyártásában koprodukciós partnerként részt vett, és esetenként milliókat fordított rá.”
RÉSZLETEK A KÖTETBŐL -
A modernizmus sorskérdései. Válság és megújulás a 19. és a 21. század festészetében
0Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi szemléletét esszéisztikus stílusban fogalmazza meg, s tanulmányai továbbgondolásra késztetnek minden olvasót, legyen az „laikus” avagy szakember. A magyar századelő és az európai modernizmus egybejátszatása, egymásra-montírozása a korszak izgalmas aszimmetriája ellenére is megteremti az egységet a tanulmánykötet két ciklusa között. A könyvet olvasva talán lehetőség nyílik majd arra is, hogy tovább töprengjünk a magyar és az egyetemes festészet korrelációjának máig megoldadan kérdésein. A kötet az 1969 és 2005 között keletkezett, e kiadás számára kiegészített, nem egy esetben újrafogalmazott írásai egy gazdag tudományos pálya ívét rajzolják meg. Egy tudományos pályáét, mely önmagában is tananyag lehetne.
-
A sakkzseni
0Lékó Péter saját játszmaelemzéseivel.
Péter szakmai kérdésben semmit sem dönt el Arshak nélkül. Előtte nincs titok sem. Ez a könyv is úgy készülhetett, hogy az anyagfelvétel minden elemében meg kellett állapodniuk. A beszélgetéseket Péter szabadidejének terhére, előre rögzített időkorlátok közé szervezhettük meg. A szavak között olvasva az is kiderült, hogy Péter beszámolt főedzőjének a legfontosabb momentumokról. Egyébként is mindennap beszélnek egymással, s ha valamely tornára készülnek, fél napokat töltenek együtt. Péter versenyek után általában egy hét szabadságot engedélyez magának. Ezeken a napokon is figyeli számítógépén a világ sakkeseményeit és elemez játékszituációkat, de ez inkább az újságolvasás és a könnyű passzió szintje ahhoz képest, amikor az edzés 10-12 óra kőkemény gondolkozással azonos. -
A viharos kilencvenes évek
0A globalizáció és visszásságai Nobel-díjas szerzőjének új könyve az 1990-es évek gazdasági fellendülésének és hanyatlásának érdekfeszítő történetével foglalkozik. Hogyan és miért zajlottak ezek a folyamatok, miként szóródtak szét a pusztulás magvai a látszólagos virágzás időszakában, és miként nem tanul a mai napig sem Amerika, sem a világ a hibákból?
-
A’ kotából való klavirozás mestersége
0Az 1802-es (Budán, a Királyi Universitásnak betűivel) kiadás hasonmáskiadása
-
Az én utam
0Reinhold Messner, a magát „határon járóként” meghatározó hegymászó, író és alpesi gazda 1944. szeptember 17-én született Dél- Tirolban, Olaszországban. A hegymászással már 19494-ben kezdett megismerkedni, és 1969 óta száznál is több expedíción vett részt Földünk hegységeiben és sivatagjaiban. Ezek során számos sikeres első megmászást hajtott végre, mind a tizennégy nyolcezres csúcson járt, illetve hosszában áthaladt Grönlandon.
-
Az Országház falfestményei
0Az 1895-től 1984-ig tartó időszakban összesen tizenhárom művész mintegy nyolcvanhat kisebb-nagyobb fal- és mennyezetképet festett az Országházba. Az eredeti szándék szerint ezek a művek múltunk ezer évét jelenítik meg, ennek megfelelően lehetőséget teremtenek arra, hogy általuk az olvasók-látogatók átérezzék a falakra kövült idő súlyát. A könyv nemcsak megmutatja az épület – a látogatók által gyakran nem is látható – kincseit, hanem magyarázatok, háttér-információk segítségével segít értelmezni is azokat.
-
Az Országház nevezetes termei
0Sok könyv született már az Országház létrejöttéről, művészeti értékeiről és építéséről, de arról többnyire kevés szó esik, hogy ez az épület egy működő intézmény, melynek saját élete van, megépülése óta termeiben sokféle esemény zajlott, megannyi érdekesség történt. Az Országház a két üléstermen kívül számos nagy méretű termet foglal magában, melyek némelyike már a kialakításkor, többsége azonban az eltelt évtizedek során nyerte el egyéni külsejét jellegzetes berendezése vagy a benne elhelyezett műalkotások, esetleg funkciója révén. A berendezés egyediségén túl minden helyiségnek megvan a saját, sokszínű története is. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy ezeket a történeteket megismertesse az Olvasóval.
-
Az Országház üvegművészete
0Aki valaha meglátogatta az Országházat, annak nem kell sokat mesélni az épület különleges hangulatáról. Az itt dolgozók is napról napra szembesülhetnek azzal, hogy az Országház folyton új köntösbe öltözik. A színeváltozásért leginkább az ólomkeretbe foglalt díszüvegezés a felelős: borús, őszi estéken fényt és derengést hoz a folyosókra; vidám, tavaszi reggeleken pedig játékos motívumai kelnek életre. A dunai oldal folyosóinak ablakai a látkép tökéletesen rejtőzködő kiegészítői, ugyanakkor a főbejárati keresztfolyosó körablakai az épület igazi gyöngyszemei, melyek dolgos órákban gyönyörködtetik a szemet – lévén, hogy megvilágításukhoz az irodai folyosók fénye szükséges. Az Országház gyöngyszemei – vagy a második világháború pusztításait a csodával határos módon túlélő darabjai – közé tartoznak a díszlépcsőház üvegablakai és a delegációs folyosó nyílászárói is, melyek csodálkozó felkiáltásra vagy épp elnémulásra indítják a szemlélőt. Ilyen, szívet melengető sétára hívjuk az olvasót, járja be velünk az Országház folyosóit, ismerkedjen meg az ablakok és készítőik történetével, gyönyörködjön a színes üvegek és a fény szimbiózisában.
-
Babás jóga
0„A modern világ egyre gyorsuló tempója mellett kisbabáinknak minden lehetséges segítséget meg kell adnunk, hogy jó közérzetük, nyugalmuk alapjait megteremtsük. Ezekhez az alapokhoz életük során mindig vissza tudnak majd térni. A jóga erőforrás, amelyből merítve a babák képesek lesznek a stressz hatékony kezelésére, és megtanulnak igazán jól ellazulni. Amikor a jógagyakorlatok során együtt mozgunk a gyermekünkkel, bánásmódunk mindig szeretetteljes, a kihívást jelentő mozdulatból biztonságos közös játékba vált; játék és élvezet követi egymást újra és újra. A jógagyakorlatok a lehető leghatékonyabb módon segítik a babát, hogy miközben fejlődik és növekszik, elviselje az élet nehézségeit.” Françoise Barbira Freedman
-
Bajuszokra vigyázni, itt jön Egeróni!
0Egy félszemű rágcsáló tönkre akarja tenni a Rágcsáló Híreket… Én azonban mindenáron meg akarom menteni a kiadót: még arra is hajlandó vagyok, hogy részt vegyek egy rémisztő horrorkvízben, az Egérfogóban, ahol kis híján elveszítem a farkincámat! Végül pedig hála a híres Egeróninak, sikerül kiderítenem, ki a titokzatos rágcsáló…
-
Balatoni építészet
0„Hogyan építsünk a Balaton-parton?” – a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, amely ezt követően is korszakról korszakra napirendre került. A tópart egységes rendezésére és fejlesztésére a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Abercrombie-díját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni. A könyv a Balaton-part huszadik századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintű koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor és Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek. Az egyes fejezetek a tervezéstörténet kiemelt szakaszaira fókuszálnak: a harmincas évek civil bázisú fejlesztéseire, az ötvenes évek útkeresésére, a hatvanas évek több léptékszintet átfogó fejlesztéseire, majd a hetvenes években egyre inkább előtérbe kerülő ökológiai és fejlesztési problémákra. Az átfogó regionális koncepciókhoz kapcsolódóan azonban a települési és építészeti léptékszinteken lezajló változások is megjelennek. A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek könnyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet identitásformáló elemévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fenn, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek.
-
Becsület és kötelesség I-II.
0Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához.
-
Csók és festék
0Megmaradt festményeiből ítélve biztosra vehető, hogy Kádár Erzsébetből kiváló festő lett volna, ha nem kell föladnia. Izmos intellektusa, egyéni látása, lényeget megragadni és anyagát szintetizálni képes elbeszélő, ábrázoló tehetsége képein, és még inkább írásaiban vitathatatlan. Többek közt Csók és festék című novellája és Egy város modellt áll című, Szentendrére emlékező esszéje jól mutatja, hogy fiatal énje milyen komolyan vette, élete céljának tekintette a festészetet. Állandó rajzolással, firkálással folyamatosan nevelte magában a festőt. Nem egy novelláját úgy kezdi, mintha pár (ecset)vonással kijelölne egy területet, amelybe megírandó figuráit fogja állítani. Ők lesznek a modelljei. Létükben, testi-lelki mozgásukban őket fogja ábrázolni.
-
Csontváry-emlékkönyv
0Bizonyára nincs még egy alakja a magyar művészettörténetnek, akiről annyi ellentétes vélemény hangzott volna el, mint a „Csontváry néven festő” Kosztka Mihály Tivadarról. Szánni való őrültnek éppúgy kikiáltották, mint az egyetemes művészet legnagyobb alakjai közé tartozó zseninek. Művészetének értékeit többször is felfedezték, de újra és újra feledésbe merült neve, vagy pedig egyszerűen a kuriózumok közé sorolták hatalmas, fénylő színekben pompázó vásznait. Ma már tisztán körvonalazható Csontváry helye a XX. század magyar festészetében és a modern művészet egyetemes történetében. A brüsszeli világkiállításon aratott siker óta a külföldi művészettörténészek is elismerik Csontváry rangját. De hogy milyen hosszú út vezetett a tudományos Csontváry-portré létrejöttéig, és hogy milyen kalandos módon menekültek meg a művész képei a pusztulástól, csak a szakemberek szűk köre tudta. A Csontváryfestményeket megvásároló és évtizedeken át féltve őrző Gerlóczy Gedeon építészmérnök gyűjtötte össze azt a nagy írásos anyagot, amelynek alapján Németh Lajos, a művész munkásságának legjobb ismerője megszerkesztette e kötetet. Áttekintést kapunk itt a Csontváryról szóló irodalomról éppúgy, mint Csontváry saját írásairól. *A kötet harmadik kiadása szerkezetében követi és tartalmában is változatlanul adja az előző kiadások anyagát. Bővült néhány újabban előkerült dokumentum ismertetésével, eddig lappangó vagy ismeretlen művek bemutatásával. Ezen kívül teljes terjedelmében közli Németh Lajos tanulmányát a Csontvárynak „tulajdonított” képekről, mely az elmúlt évek Csontváry-vitáinak tudományos lezárását adja.
-
Duna – A legszélesebb sugárút / The widest avenue
0„…Elsőként természetesen a régmúlt azon részeit vesszük sorra a Lágymányosi-tótól a már említett óbudai vízimalmokig, amelyek nyom nélkül tűntek el, de még az is hihetetlennek tűnik, hogy valaha léteztek. Utána pedig megpróbáljuk sorra venni az összes olyan témát – a közlekedéstől a kereskedelemig, a strandolástól az élsportig, a korzózóktól a horgászokig, az ivóvíztől az árvízig –, amelyek így vagy úgy köthetők a régmúlt Dunájához. Talán mondanunk sem kell, hogy a teljesség igénye nélkül…”
Legát Tibor -
Egy mozgalmas élet
0„Pierre Vago – Vágó Péter – 1910-ben született Budapesten. Édesanyja, Lénárt Gitta, híres énekesnő és híresen szép asszony. Édesapja, Vágó József, fia születésekor már elismert építész, akinek művei kiemelkedő helyet foglalnak el kora építészetében… Az Egy mozgalmas életet úgy is olvashatjuk, mint egzisztenciális metaforát, melyben az egykori mindennapok apró hírei, melyeket a szerző életereje és mindig éber kritikus szelleme hat át, új életre kelnek, s arra késztetik az olvasót, hogy elgondolkodjon azon, mit jelent számára az akarat, a cselekvés, az etika, az elkötelezettség, a barátság és a szolidaritás.” Maurice Culot
-
Egy tenyér ha csattan
0Janet Shirley, a tévéreklámokat, idétlen műsorokat, képes újságokat és konzervből készült ételeket fogyasztó fiatalasszony látszólag elégedetten éli kisvárosi életét. Mindene megvan, ami a boldogsághoz kell: jóképű férj, kényelmes otthon, televízió, biztos állás a közeli élelmiszerboltban, az üveg portóiról és a citromos tonikról nem is beszélve. Egy napon a férje, Howard mesés összegre tesz szert, és ez megváltoztatja a házaspár életét, de hamarosan kiderül, hogy Howardnak különös elképzelései vannak a jövőt illetően. Az Egy tenyér ha csattan mindenekelőtt fergeteges humorral fűszerezett bravúros stílusával ragadja meg az olvasót, aki a könnyed sorok mögött Burgess kegyetlen társadalomkritikáját is felfedezheti.
-
Egy város legújabb titkai
0Budapest még annál is izgalmasabb, mint amilyennek gondolnánk. Minden utcasarok rejt titkokat, érdekességeket, csak tudnunk kell, hogy mire figyeljünk. Kordos Szabolcs bestseller sorozatának harmadik, de független kötete, mint egy kedves, jól informált barát, újra oda-odamutat egy épületre, és felteszi minden mese legjobb indító kérdését: „Tudtad?”íbr>A kötet segítségével bepillanthatunk egy primadonna villájába, Ady Endre egyetlen „saját” lakásába, és Jókai Mór körúti fészkébe, ahol öt évtizeddel fiatalabb feleségével élt. Megismerjük egy mániákus műgyűjtő tragédiába torkolló életét. A Hotel Nemzeti falai bevezetnek Rigó Jancsi, a Corinthia lakosztályai pedig Krúdy Gyula botrányos szerelmi életébe. Különös sztorikat mesélnek nekünk romantikáról, politikáról, és gazdagságról a Károlyi palota termei. Beléphetünk Nagy-Britannia nagykövetének rezidenciájába, és kitárulnak előttünk a legismertebb bevásárlóközpont titkai. Végezetül találkozunk Budapest vőlegényével is.
Az Egy város legújabb titkai olvasható fejezetenként, vagy felhabzsolható egyben is. Csak az olvasó tudásvágyán múlik. -
Előretekintő élettartam
0A társadalmak öregedése összetett, többdimenziós jelenség. Azonban annak ellenére, hogy a mindennapok számos területén észrevehető az életkor kitolódása, továbbá az adatok elérhetőségében és a számítások elvégzésére képes technológiában is jelentős fejlődés ment végbe, az idősödést legtöbbször továbbra is csupán egyetlen dimenzió mentén, a kronológiai értelemben vett életkor alapján vizsgáljuk. Warren C. Sanderson, aki a Stony Brook Egyetemen a közgazdaságtan professor emeritusa, és Sergei Scherbov professzor, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet Világnépesség programjának igazgatóhelyettese kötetükben a népesség öregedését egy új dimenzió beemelésével, az úgynevezett előretekintô élettartam mentén is elemzik.
-
Építészek, mérnökök, építők
0A szerző új kötetében 25 olyan férfi életrajza és portréja olvasható, akik a 19. és 20. században jelentősen befolyásolták és formálták Magyarország arculatát. A ma is gyönyörű, megvédendő értékként számon tartott Országházunk, templomaink, jelentős múzeumaink megalkotóinak arcképcsarnoka ez a könyv, amelyben az alkotók életteli biográfiája mellett bemutatásra kerültek alkotásaik is. „Korunk rohanó világában öröm kezünkbe venni egy gondosan válogatott, megírt és szerkesztett kötetet, amely nem engedi feledésbe merülni világszínvonalon alkotó építőinket, akik épített környezetünk feledhetetlen megálmodói közé tartoznak. Szinte mindennap elhaladunk alkotásaik mellett, áthajtunk hídjaikon, látogatjuk középületeiket, strandolunk az általuk tervezett uszodában, megpihenünk a terveik alapján megépült templomokban anélkül, hogy tudnánk, kik ezen építmények alkotói.” (Winkler Barnabás DLA)
-
Eredeti magyar nyelvtan
0A magyar gyerekek és tanáraik zömmel utálják a magyar nyelvtant, mert nem találkozik nyelvérzékükkel. Különösen azért, mert nem a mi toldalékoló nyelvünkre szabatott. Pedig a Magyar Nyelv szótára szerzőik után: a Czuczor-Fogarasi, (1862-1874) páratlan pontossággal leírta nyelvünk működését, ám a finnugor származás kizárólagos kérdéssé tételével a tudományosság teréről leszoríttatott. Az Eredeti magyar nyelvtan a Czuczor-Fogarasi szótár alapján mutatja be a magyar nyelv lényegét a hangok jelentéshajlamától, a gyökökön és a toldalékokon át a mondatokig, nyelvünk észjárásáig. Mindezt számos példa, játékos feladat, olvasmány, kép teszi elevenné.
-
Fehér ég alatt
0Elizabeth Kolbert Pulitzer-díjas újságíró könyvében alaposan szemügyre veszi az általunk teremtett világot, olyan módszereket és szakembereket bemutatva, akik Földünk különböző pontjain újszerű, sokszor meghökkentő megoldásokat kínálnak az emberiség által előidézett környezeti problémák orvoslására. Megismerhetjük például a folyószabályozás okozta természeti károkkal küzdő mérnökök újításait, azokat a biológusokat, akik a világ legritkább halait igyekeznek megvédeni a kihalástól, olyan vegyészeket, akik a levegő széndioxid-tartalmát kőzetté alakítják, vagy azokat a fizikusokat, akik a légkör mesterséges hűtésének módszerein dolgoznak, amivel egyszer talán fehérre festik az égboltot is.
Kolbert szerint az emberi civilizáció nem más, mint tízezer éve tartó kísérlet a természeti erők uralására. Könyvében merőben új megvilágításba helyezi az emberi tevékenység mostani lépéseit: véleménye szerint ugyanazok a beavatkozások kínálhatják a – korántsem kockázatmentes – megoldásokat, amelyek egykor bolygónk élővilágát veszélybe sodorták.
A számos díjjal elismert kötet egyszerre inspiráló, elgondolkodtató és sötét humorral átszőtt látlelete azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a közeljövőben mindannyiunknak szembe kell néznünk. -
-
Hazatévedtem
0Az Erdélyből áttelepült, ízes nyelvezettel építkező, sokoldalú költő, aki kitűnő festőművész is, új kötetében az egykori hazáról és a választott hazáról szól és vall egyéni hangvételű verseiben.
-
-
Isten
0„Egy és ugyanaz a valóság, de számtalan névvel illetik, és a hozzá vezető út is sokféle. Egyesek Istennek hívják, mások igazságnak nevezik, megint mások örökké tartó boldogságnak. Számomra Isten az igazság, és az igazság az, ami minden időben létezik: a múltban, a jelenben és a jövőben. Önmagától létező; sohasem született, s így sohasem hal meg. Ez a fény és a szeretet kútfeje. Isten keresése az igazság ismerete nélkül hiábavaló, mivel Isten a végső igazság. Az ember, noha minden élő teremtmény legkiválóbbika, mégiscsak egy befejezetlen lény, aki a tökéletességre, a fájdalmaktól és nyomorúságoktól való szabadságra vágyódik, s ez vezeti el az igazság felismerésének, megtapasztalásának kereséséhez. Az igazság mind belül, mind kívül megtalálható, így közvetlenül megvalósítható azzal, hogy felismerjük önmagunkban.” – Részlet Szvámí Ráma előszavából