-
-
Térkép,csata után. Magyarország a brit külpolitikában (1918-1919)
0„E munka első ízben kísérelte meg felvázolni Magyarország helyét a brit külpolitikában egy rövid, de eseményekben gazdag időszakban, 1918-1919-ben – írja lebilincselően izgalmas, forrásértékű kötetében a kitűnő történész, Arday Lajos. – Alig egy év leforgása alatt olyan, milliók számára sorsdöntő kérdésekben kellett ál-lást foglalni Londonban, mint az Osztrák-Magyar Monarchia fenntartása vagy szét-zúzása, az utódállamok határainak kiala-kítása, a Pétervártól Berlinig és Münchenig végigsöprő forradalmi hullám feltartóz-tatása, a gazdasági és politikai konszolidá-ció kérdései, az ellenforradalmi mozgal-mak és restaurációs kísérletek.”
-
Vagyunk és leszünk
0Tartalom:
Ölvedi János: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza
Révay István: A demográfia tükrében
Varga Imre: A statisztika tükrében
Duka Zólyomi Norbert: Az asszimilálódás
Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban
Darvas János: Politikai életünk húsz éve
Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve
Bólya Lajos: A polgárság
Haltenberger Ince: A parasztság
Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus
Kövy Árpád: A reformátusok
Baráth László: Az evangélikusok
Ungár Joób: A magyar zsidóság
Vájlok Sándor: Szlovákok és magyarok
Dobossy László: Csehek és magyarok
Krammer Jenő: Európa és a csehszlovákiai magyarság
Borsody István: Magyarország és a csehszlovákiai magyarság
Esterházy János: A szlovákiai magyar család élete a második sorsforduló óta
Peéry Rezső: Peremmagyarok az idő sodrában
Duka Zólyomi Norbert: Szórvány magyarok
Szalatnai Rezső: Memorandum -
Válság és infláció
0Milyen a globalizált gazdaság pénzügyi rendszere? Hasznosak-e a jegybankok, vagy az állami elnyomás eszközei? Tényleg stabilitást ad-e, ha az aranyhoz kötjük a valutáinkat? Hogyan alakult ki a dollár egyeduralma a világgazdaságban? Milyen előnyöket biztosít ez az Egyesült Államoknak? Meddig marad fenn? Lesz-e egyeduralkodó a kínai jüan? Melyek az eurózóna súlyos belső szerkezeti problémái? Kinek előnyös az euró, és kinek nem? Mi a Modern monetáris elmélet? Képes-e az állam pénzteremtésből finanszírozni a kiadásait? Hogyan károsítja meg a világgazdaságot az offshore, és hogyan lehet felszámolni? A kriptovaluta tényleg az államtól független szabadság záloga? Pénz egyáltalán, vagy egy végiggondolatlan spekulatív eszköz? Hogyan változtatja meg a digitális jegybankpénz és a fintech a pénzügyi rendszer jövőjét? Meddig lesznek még bankok?
-
Városligeti lexikon
0Ezt a maga nemében előzmény nélküli, a szó szoros értelmébe hiánypótló kézikönyvet húsz éve írják a szerzők, egy elméleti és egy gyakorlati szakember összeszokott párosa.
Akkor jelenik meg, amikor a Liget iránt minden eddiginél nagyobb az érdeklődés.íbr>Azt nyilván sokan eddig is tudták, hogy mi volt az ezredéves kiállítás, vagy hogy miért fontos hely a Királydomb, illetve a Fuit-kő.
De ha Önök azt is tudni szeretnék, hogy mit csinált egy bértolongó, vagy mi volt a cupringerlokál vagy a szerpentincsata, hogy a Feszty-körképen hány másik körkép volt látogatható a Millennium idején, hogy ki volt Helfgott Sámuel, Räde Károly, vagy Stolcz János – akkor biztosan nem nélkülözhetik ezt a tartalmas lexikont.
116 színes és fekete-fehér illusztrációval, amelynek jelentős része csak a szakértők szűk körének volt ismerős, de nyomtatásban még soha nem jelent meg. -
Zenés színház
0Sok szó esik napjainkban az operaházban uralkodó „rendezői terror”-ról. Függetlenül a ténytől, hogy ez a terror néhány helyen valóban fennáll, a közhiedelem egyik oka nyilván az, hogy az operarendezés mint művészeti gyakorlat elég újkeletű. Talán fél évszázados múltra tekinthet vissza. Ám ez idő óta néhány olyan operarendező lépett fel, aki valóban forradalmasította az operajátékot. A legjelentősebbek közé tartozik Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper világhírű főrendezője. Valósággal iskolát teremtett, tanítványai, utódai ma is az ő elveit, gyakorlatát fejlesztik tovább. Felsenstein mindent a drámának rendelt alá. Az operát is abszolút értelemben színpadi műfajnak tekintette, tehát olyan műalkotásnak, amelyben minden összetevőnek drámai értelme van, és realizálása is ezt az elvet kell hogy kövesse. A mű összes cselekményvonalát kielemezte, s mindezt a rendezésben érvényre is juttatta. Ennek értelmében vezette a próbákat is. Elméleti írásait, elemzéseit olvasva, néha talán idegenkedünk gondolatmenetétől. De egy biztos: alapelvei teljes mértékben helytállóak és az ezek alapján létrejött előadások logikája és kidolgozottsága őt igazolta.