Milyen sorsfordító események történhetnek néhány nap alatt egy vadregényes, erdei faházban, ahol két jóbarát találkozik? „A könyv, amelyet a kedves olvasó a kezében tart, életem egy váratlan és fura fordulatának eredményeként jött létre. E fordulatot legjobb barátomnak, egyben kutató kollégámnak köszönhetem, aki némi furfanggal olyan szellemi csapdát állított számomra, amelybe én gyanútlanul belesétáltam. Az, hogy ez csapda volt, csak később derült ki. Közel két évtizedes barátságot követően barátom, akit e könyvben Andornak nevezek, feltárta előttem mélyen őrzött titkát, melyről hosszú ismeretségünk alatt sejtésem sem volt.Történetünk helyszínét is ő választotta meg: bérelt egy egyszerű, de igen praktikus erdei házikót. A könyvvel kapcsolatos események révén Andor mindössze háromszor vitt el abba az erdei lakba. Igen, csak három alkalom volt, mégis egy örökkévalóságot töltöttem ott. Túlzás nélkül állíthatom, hogy mindhárom alkalom külön-külön is sorsformálónak bizonyult az életemben…” Főhősünk a legjobb barátjától tudja meg, hogy egy kiválasztott emberekből álló láncolat része, amelynek tagjai kiemelkedően magas tudatossággal rendelkeznek; korábbi életeiket is átlátják, és ismerik a dimenzióutazás módjait és értelmét. Az a feladata, hogy csatlakozzon a lánchoz, és felkészüljön más tudatállapotok megismerésére, valamint az ottani biztos eligazodásra. Később neki is meg kell keresnie a következő láncszemet, azaz tovább kell adnia a tudást. A vele való közös utazás során egyre érdekesebb és izgalmasabb lépcsőit járjuk be a spirituális személyiségfejlődésnek. A misztikumokban és filozófiai eszmefuttatásokban bővelkedő események közepette kiderül, milyen akadályokat kell legyőznie, és teljesíti-e a rá váró feladatokat. Kalandjain keresztül lehetőséget kapunk egy olyan beavatásra, amelynek eredményeként mi is csatlakozhatunk a láncolathoz

Rudolf Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is – az ember morális fejlesztése mellett – a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, fesétszet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

„Élni nem túl könnyű. A közfelfogás úgy tartja, hogy az ember „alapvetően jó”, csak gyarlóságai, önzése teszik rosszá. Ebben a könyvben ezzel szemben azt állítjuk, hogy a szeretet érvényesítéséhez nem kell feltétlenül lemondanunk természettől adott „önzésünkről”. Könyvünk többféleképpen is olvasható: interjúkötetként, esszégyűjteményként, de feladat- vagy példatárként is. Két alapvető témáról gondolkodunk, és kínálunk mellé gyakorlatokat: a „jó, értelmes, igényes”, de leginkább Érvényes Életről és a Másik Emberről, aki ennek az érvényes életnek az élményéhez juttat bennünket. Útközben megvizsgáljuk az Én és a Szerep, a Világ Világossága és Egy-sége, a Való Világossága, a Kapcsolat, Bizalom és Önbizalom, a Méltóság és Kegyelem mibenlétét. S végül eljutunk ahhoz, ami mindezekben Egy: ez a Szeretet…”