-
Mai amerikai dekameron
0800 FtTizenöt esztendeje, hogy az amerikai szépprózát Európában is kezdik komolyan venni. Vajjon a múltban megokolt volt-e Európa részéről a tartózkodás, vagy pedig bizonyos tájékozatlanságra és kényelemszeretetre vallott – mintha az amerikai szépirodalommal nem is volna érdemes alaposabban foglalkozni: – ez vita tárgya. Ralph Waldo Emerson prózájából, amely pedig klasszikusan tiszta, csak az erkölcsi fejfájást megszüntető metafizikai illúziókat hámozta ki az európai olvasó. Bret Harte elbeszélései kaliforniai témájuknál fogva hatottak. Irwing Washington Rip van Winkle-je ismert lett minden különösebb irodalmi értékelés nélkül. Mark Twain tapintható humorjába belegáncsoskodott az európai jóizlés. Hermán Melville Moby Dick-jéről nem tudott Európa, igaz, hogy Amerika is alig. Henry Jamest összecserélték bátyjával, William Jamessel, a pragmatikus filozófia apostolával, vagy a legjobb esetben Flaubert parvenü tanítványát látták benne. Henry Dávid Thoreau természetfilozófiája és Edward Belamy társadalmi utópiája ugyan fordításokban átkerült az európai, sőt a magyar olvasó elé, de nagyjában annyit sem jelentett az európai olvasónak, mint Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője az amerikai olvasónak. Amerika a világcsalás, szédelgés és kíméletlen erkölcs földrészének látszott sok európai szemében s még a századforduló után sem változott meg igen ez a szempont, annak ellenére, hogy Frank Norris, Upton Sinclair és Jack London regényei felkeltették az európai olvasó érdeklődését. Soká a művészietlen Upton Sinclair és a barbár erejű, de nem művészi érzékenységű Jack London jobban „hódított” Európában, mint az amerikai Egyesült Államokban…
-
Mai francia dekameron
0800 FtE kötet címe, indítéka, célja bizonyos magyarázatra szorul, szigorúan csak annyira, ami egyrészt növelheti, másrészt tudatosíthatja az olvasó közvetlen élvezetét. Mikor a Nyugat megbízta egy „Mai Francia Dekameron” szerkesztésével, e sorok írója azonnal és örömmel vállalkozott e feladatra, amelyet, első pillanatra, könnyűnek és hálásnak ítélt: végre is, gondolta, nem lesz boszorkányság, tíz neves francia írót s tíz szép novellát találnia, az utolsó tíz-húsz évnek olyannyira bőséges termésében! De aztán, hogy megkezdődött a keresés, a válogatás, az írókkal és kiadókkal való tanácskérő és vitatkozó levelezés, a külső akadályok sora, a habozás, a tanácstalanság, a „gazdagság zavara” s a becsvágy, mely egyenes arányban nőtt a nehézségekkel, – a kezdet optimizmusa kétkedéssé, sőt kétségbeeséssé komorodott: sikerül-e? Sikerül-e a Duna partján az, amire, miért, miért se, eddig a Szajna mellett se vállalkoztak, vagyis a francia novella mai állapotának bemutatása, ennek a még le nem zárt, meg nem merevült állapotnak, ahol még friss csapásokon, őserdői bőségben és elevenségben járunk, az őserdők tanácstalanságában, nem egyszer vezetők nélkül s csak a magunk szimatában bízva? Sikerül-e összegyűjteni nem a javát, a legjavát, nem a jókat, a legjobbakat, oly híven, oly jellemzőn, oly szeretettel és igazsággal, hogy e könyv valóban méltó legyen az antológia szép nevére? S ha sikerül, nem érheti-e a könyvet a külföldieskedés vádja, azon a címen, hogy hazai termésünket idegen versennyel nyugtalanítja?
-
Mai orosz dekameron
0800 FtAz új orosz irodalomban nem csak irodalmat keresünk, mit tagadjuk? A nyugati olvasó a szovjet írók mondatai előtt kíváncsian hajtogatja fejét jobbra-balra, a szavak mögé pillantgat. A sorok között szeretne olvasni, az életet akarja látni. Teljes joggal. Nagyon valószínű, hogy az orosz írók is az életet szeretnék ábrázolni. Melyik írónak nem ez a célja? De a nyugati olvasó ráadásul még az igazi életet óhajtja látni. A politikusok, riporterek és statisztikusok kicsit ellentmondó értesítései után végre valami bizonyosat, megbízhatót s tán megnyugtatót kívánna tudni a valóban elég titokzatos szovjet világról. Ezzel fordul az íróhoz, a legművészibbhez is. Soha jobb helyre.
-
Makovecz Imre műhelye
09 500 FtMakovecz Imre személye, építészeti alkotásai, közügyekben elfoglalt álláspontja évtizedek óta megkerülhetetlenek a szűkebb szakmai és szélesebb nagyközönség tagjai számára. Soha magyar építész ilyen mértékű és ilyen tartós nemzetközi érdeklődést nem váltott ki, és egyéni építészeti stílusának iskolateremtő hatása csak a legnagyobb mesterekéhez hasonlítható, közéleti kezdeményező szerepe pedig – legalábbis szakmabeliek közül – senkihez. Mindezek egyszerű tények, mint ahogy az is, hogy a róla alkotott kép mind szakmai, mind világnézeti területen – az előbbi inkább külföldön, az utóbbi inkább idehaza-előítéleteken, ismerethiányon, félreértéseken és félremagyarázásokon alapuló egyoldalú. Ennek a kötetnek nem az állásfoglalás vagy értelmezés a célja, hanem hogy a Makovecz Imre munkásságát dokumentáló, már ma is sok nehézséggel összegyűjtött adatok lehetőség szerint minél teljesebben és megbízhatóbban álljanak az érdeklődők rendelkezésére. Az eddig megjelent jelentős mennyiségű közlemény, katalógus sok pontatlan adatot tartalmaz, ugyanakkor a pontosság igényével készült két kötet, Komjáthy Attila és Frank János munkája régen nem hozzáférhető, kéziratuk egyébként is húsz éve készült.
-
Mallory nyomában
02 600 FtAz 1999-es év óriási szenzációja volt, amikor a Mount Everestre induló egyik kutatóexpedíció 8220 méter magasan rábukkant a hetvenöt évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt Geroge Mallory holttestére, mely a gleccser jegébe fagyva elképesztően jó állapotban maradt fent. A körülötte talált személyes tárgyak (karóra, szemüveg, magasságmérő, levelek) és a holttestre rábukkanó Conrad Anker elbeszélése és feltételezései nyomán lélegzetelállító detektívregény bontakozik ki az olvasó előtt. A szerzőpáros könyve egymást váltó fejezetekből áll: Anker az expedíció során történtekről számol be, Robert pedig a rendkívül művelt, nagy társasági hírnévnek örvendő Mallory életrajzát ismerteti, s közben hátteret fest az Everest meghódítására tett elszánt kísérletekről. Mallory eltűnése a felfedezések történetének egyik legkülönösebb rejtélye. Nincs még egy könyv, mely meggyőzőbben tárná elénk e talány lehetséges megoldását, mint a Mallory nyomában. S mindezt ráadásul érdekfeszítő és igen olvasmányos stílusban.
-
-
Maradandóság és változás
02 000 FtA kötet a Maradandóság és változás címmel, 2000 őszén Ráckevén, a Savoyai-kastélyban megrendezett háromnapos művészettörténeti konferencia előadásait tartalmazza, néhány további tanulmány kíséretében. A ráckevei konferenciával az akkor hatvanéves, nagy művészettörténész nemzedéket köszöntötte a szakma, fiatalabbak és idősebbek. Az esemény egyszerre volt kötetlen és ünnepélyes, a tudományos színvonalat és sokféleséget pedig dokumentálja – kollektív „Festschrift” gyanánt Askercz Éva, Dávid Ferenc, Galavics Géza, Kovács Péter, Kovalovszky Márta, László Emőke, Marosi Ernő, Nagy Ildikó, Néray Katalin, Péter Márta, Prokopp Mária, Szabó Júlia, Tímár Árpád, Tóth Melinda, Tóth Sándor tiszteletére – maga a tanulmánykötet.
-
Mária Dorottya az utolsó magyar nádorné élete képekben
01 800 Ft1819. aug. 24-én Kirchheim unter Teck várkastélyában ökumenikus szertartás keretében esküszik hűséget I. Ferenc császár öccse, a 43 éves József nádor a 22 éves Mária Dorottya hercegnőnek. Ki volt Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné, aki a Habsburg-ház nőtagjai közül először válaszolt magyar nyelven az őt köszöntő országgyűlési küldöttségnek, akinek műveltségéről számos feljegyzést találunk Széchenyi naplójában, és akinek emlékét a belvárosi Dorottya utca őrzi? A kötet ennek a rendkívüli asszonynak állít emléket.
-
-
-
Mátyás király neve napja
03 600 FtKóka Rozália a Népművészet Mestere, Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író. Eddig is számos kötettel örvendeztette meg a mesét hallgatni és mondani szerető gyermekeket. Kiadónk gondozásában jelent meg például a Katyika meg Matyika, a Mesemondó gyerekek könyve. Ebben a kötetben száz Mátyás királyról szóló mesét gyűjtött össze, ismerteket és kevésbé ismerteket, bemutatva ezt az egyedülállóan gazdag népi hagyományt. A könyvet Gyulai Líviusz csaknem száz nagyszerű metszete illusztrálja.
-
-
Médiakirályok
0600 FtA média világának élet-halál harcát csak a másokat kihasználók élhetik túl… A Médiakirályok két férfi hatalmi harcának feszültséggel teli története, melyet a világ legdinamikusabban fejlődő iparágában vívnak egymással. Steve Gaunt őstehetségével és bátorságával a gigantikus tévéállomások élvonalába küzdi fel magát. Szabadúszó életstílusa és szexuális vonzereje a nők egész hadát dönti az ágyába. Amikor összeakad Sam Benjaminnel, a küzdeni tudó producerrel, olyan barátság veszi kezdetét közöttük, mely mindkettejüket milliomossá teszi. A kemény küzdelem során bepillantást nyerhetünk a médiakirályok vég nélküli bujaságába, mindent felperzselő sikerhajhászásába, abba a világba, amit szenvedéllyel, tűzzel, s minden a győztesé elvvel hódítottak meg.
-
-
Mediterrán villák
03 600 FtÁllandó napsütés, kristálytiszta tenger, végtelen égbolt – ebben a világban élnek a mediterráneum lakói, ezt irgyli az egész világ és ez vonzza az építészeket az ókor óta a Földközi-tenger vidékére. A könyv huszonöt kortárs épületet mutat be, olyan modern lakóházakat, amelyek példát mutatnak a káprázatos szépségű természeti környezet és a merész, ember alkotta formák párbeszédére.
-
Medvék, őzek, farkasok
02 000 Ft„Kötetünk már a címében is jelzi, hogy ezúttal olyan írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek főként a Kárpát-medence nagyvadjainak életét, szokásait, vadászati módjait örökítik meg. Lapjain felelevenednek a régi farkasvadászatok a múlt század derekáról. Képet kapunk arról, hogy a farkas, ez az egykor oly félelmetes hírű ragadozó, mikor, milyen helyzetben támad az emberre. Nagy számban szerepelnek összeállításunkban medvetörténetek, a legkülönbözőbb vadászati módok bemutatásával. Több elbeszélés izgalmas nyomozásba avat be: valóban barlangban tölti-e a medve a telet, hogyan viselkedik a téli álmából felvert nagyvad, hogyan ragadja el áldozatát a havasi nyájaknak ez a veszedelmes prédálója. Olvashatunk a havasok titokzatos akrobatájáról, a zergéről, éberségéről, ügyességéről. Tanúi lehetünk a keselyűk lakmározásának, marakodásuknak a szintén zsákmányra éhes szirti sassal, a Kárpát-medence madárvilágának tollas királyával. A hajnali órákban leshetjük meg a megrészegült fajdkakas szerelmi násztáncát, követhetjük a prédájára leső vadmacskát. De megelevenednek előttünk a hazai vadak is: a szimatot fogott kutyákkal szívós harcot vívó vadkan, az üldözők köréből ravasz furfangjával kitörő róka; az életben maradásért keserves napokat átvészelt fogolycsalád; az erdei tisztásokon háremükért viaskodó szarvasbikák; a fegyver elől sokféle ügyeskedéssel életüket mentő őzbakok.
Újfalvi Sándor, Bársony István, Nadler Herbert, Maderspach Viktor, Thurn-Rumbach István, Zsindely Ferenc jobbára ismeretlen, ma már könyvtárakban is alig hozzáférhető írásai a Kárpát-medence egykori vadászparadicsomát keltik életre; a vadászat nemes izgalma mellett bevezetnek az erdő rejtett életébe, a növények, a rovarok világába; a vadakat hiteles környezetükben jelenítik meg, hogy a fegyver nélkül cserkészők, a kirándulók is örömüket leljék a természet örök megújulásában.”
Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasó szíves figyelmébe legújabb kötetét a sajtó alá rendező Véber Károly. -
Medvekaland a Kárpátokban
03 000 FtKemény János báró – író, szerkesztő, irodalom- és színházszervező – abból a családból jött, mely nemcsak az emlékíró fejedelmet, hanem Kemény Zsigmondot is adta a magyar irodalomnak. Erdély egyik legnagyobb mecénása volt, aki vagyona nagy részét az erdélyi magyar irodalom szolgálatába állította. Iskolát alapított, színházat szervezett, létrehozta a marosvécsi Helikont, mely a két világháború között az erdélyi magyar írók legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalat, akárcsak az Erdélyi Helikon folyóirat, a vécsi íróközösség eszmei irányítása alatt működött mindvégig. Az ebben a periódusban megjelent kötetek, e szellemi örökség képezi a kibontakozó, modern erdélyi magyar irodalom kincsestárát. Kemény János érett prózaíró, a komikum és gyöngédség, a bölcs világlátás mestere. 1944-ig több regénye és novelláskötete jelent meg. Az 50-es évek súlyos méltánytalanságain, amikor is mészégető munkásként tartotta el családját, nagyvonalúan tette túl magát, és folytatta a regényírást. A különböző társadalmi rangú és anyanyelvű embereket összekötő természetszeretet, barátság, békességre vágyakozás nem csupán témája, hanem szinte formaadója is lírai hangulatú történeteinek. Válogatásunk az író halász-, vadász és madarászemlékeiből merít. Apró elbeszéléseken, történeteken keresztül ismerjük meg az erdélyi fenyvesek, havasok világának fáradhatatlan vándorát, vadászát, természetíróját. Az utazók, a szegény emberek, vadorzók, rőzseszedők és vadászok íróját, a hegyek hűséges emberét, a bérces kishon legjobb ismerőjét. Kemény János írásait jóízű humor, a természet szeretete és a vándorlásai során megismert emberek iránti baráti, emlékező hang jellemzi.
-
Megélt aranykor
0800 FtA Balaton-felvidéki Salföldön élő Somogyi Győző a mai magyar képzőművészet egyik kiemelkedő alkotója. Kapiller Ferenc vele folytatatott izgalmas beszélgetéseiből kiderül: bátor és eredeti gondolkodó is. Élet- és társadalomfelfogása üdítően különbözik az utóbbi két-háromszáz évben s így napjainkban is divatozó eszmeáramlatoktól, és a világ isteni rendjének helyreállítására irányul. A Teremtőjével és a természettel való kapcsolatát rendezni törekvő ember számára, úgy tetszik, ma sem lehetetlenség az elvesztett Aranykor újraalkotása és megélése. A szerzőnek a kortárs hazai képzőművészet egyik kiemelkedő alkotójával, a Balaton északi partján, Salföldön élő Somogyi Győzővel 1995 és 2004 között készített interjúit gyűjtötte kötetbe a kiadó. A művész 1973-as indulásától a 80-as évek elejéig főként grafikával foglalkozott, a 80-as évektől kezdve szinte kizárólag fest. A hétköznapi élet témakörét feldolgozó, a Balaton-felvidékről tudósító mûvek mellett vallási témájú és sajátos szemléletű történelmi képek alkotói munkájának legjelentősebb állomásai. Botrányt kavaró, 100 portréból álló, a magyar történelem neves katonaszemélyiségeiről készült ikonosztázát 1996-ban először a Néprajzi Múzeumban állították ki, sorozatot készített az Árpád-ház szentjeiről is. Képeit különös, groteszk formavilág és élénk színek jellemzik.A beszélgetések tanúsága szerint eredeti és bátor gondolkodó. A világ teljességét valló, Teremtőjével és a természettel egységben élő ember divatos eszmeáramlatoktól távol álló világképét ismerhetjük meg az interjúk alapján. Az egymásba fûződő elmélkedések, a művész önvallomásai személyiségének alakulásáról, neveltetéséről és világszemléletéről tudósítanak. Vallja, hogy az elvesztett harmónia, az Aranykor újra megélhetővé válik az alkotó ember számára. A könyvet a művész rajzai illusztrálják.
-
Megemlékezés a MEVME-ről
01 200 Ft2011 decemberében az „Erdők Éve” rendezvénysorozat Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott befejező ünnepségén azt a megtisztelő felkérést kaptam a Vértesi Erdő Zrt. küldöttségében megjelent régi kollégáim részéről, hogy a 2013-ban a Zrt. szervezésében sorra kerülő OEE Vándorgyűlésre állítsak össze egy megemlékezést a Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesületéről, a MEVME-RŐL. Nagyon megörültem a felkérésnek, mert talán ennél jobb és méltóbb alkalom nem is kínálkozhatott arra, hogy az OEE tagsága is egy kicsit bővebben olvashasson erről a szakmánkbeli, régi egyesületről. Ez a történet mindig is úgy létezett bennem, mint akinek majd egyszer ez lesz az egyik feladata, hogy bemutassa, megismertesse az erdészközösséggel a MEVME történetét. Persze ne gondolja senki, hogy valamilyen fura küldetéstudattal rendelkeztem, de ez a feladat szinte szembejött velem, egyszerűen nem lehetett kikerülni, Valaki küldte. A következő összeállítás többségükben nem a saját írásom, hanem társszerzőké, én csak rögzítettem a ma már nem élő erdész kollégáktól vagy hozzátartozóiktól kapott írásokat, dokumentumokat vagy a hallott elbeszéléseket, és persze a személyes élményeimet. A főbb témakörök, amiket érintünk a történetünkben, a következők. Az első, amiről feltétlen szólni kell, az a XIX. század végén, a történelmi Magyarországon beinduló erdészeti alsó- és középfokú oktatásunk, a második az erdészek-vadászok sajtója, Az Erdő című lap, a harmadik az egyesületük születése és működése, végül a zászlajuk és az egyesület eszmeisége. Közben megkíséreljük bemutatni néhány régi dokumentumon keresztül a korabeli tatai Esterházy-uradalmi erdőgazdálkodást is. Ebben az uradalomban, illetve a második világháború után a volt uradalmi erdőkben gazdálkodó Vértesi Erdőgazdaságnál, dolgozták végig történetünk fontos szereplői közül többen az aktív éveiket. Ennyi év (évtized) távlatából, különösen egy rejtegetett, üldözött tárgy kapcsán, mint amilyen a MEVME zászlaja, nehéz élő tanúkat, sőt már azok leszármazottait is megtalálni, megszólaltatni, de szerencsére néhány emberrel személyesen is tudtam beszélni, illetve a korabeli egyesületi újságok tudósításait is fel tudtam használni.
-
Megosztó kompromisszum
02 400 FtAz 1867-ben létrejött kiegyezés a magyar nemzet történelmének egyik kiemelkedő eseménye. A 2017. szeptember 26-án megtartott nemzetközi konferencia bemutatta a kiegyezés előzményeit, alternatíváit, társadalmi és gazdasági aspektusait. A kötetben a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát közöljük, olyan neves magyar és külföldi történészek közreműködésével, mint pl. ifj. Bertényi Iván, Lothar Höbelt, Zeljko Holjevac, Dobszay Tamás, Hermann Róbert, Ligeti Dávid, Cieger András, Kedves Gyula és Nagy Mariann
-
Megtorlások a Szovjetunióban
02 000 FtMindmáig kevéssé (vagy nem eléggé) ismertek a magát baloldalinak deklaráló szovjet rendszer hosszú fennállását biztosító intézményesített megtorlás stációi. Volt időszak, amikor évtizedeken keresztül, hivatalosan vagy nem hivatalosan, vallották sokan, hogy a szovjet lágerekbe „csak a bolsevik elit belharcaiban részt vevő férfiak és bátor nők” kerültek. Ma már tudjuk, mi az igazság: miért kell letagadni a pusztán származásuk miatt deportált koreaiak, kalmükök, németek, a milliószámra lágerbe küldött orosz parasztok szenvedését? Az ortodox egyház könyörtelen felszámolását, vagy a szovjetunióbeli zsidóüldözések lágerben elpusztult áldozatainak tragédiáját? Vagy a gyermekek számára létesített büntetőtáborokat és a kiskorúak törvényekben szabályozott kivégzését? Hátborzongató események, intrikák, legfelső politikai döntések és helyi önkények kavalkádja: a sztálini rendszer igazi arca. Ideje tárgyilagosan megvilágítani a kérdéskört a GULAG és Auschwitz értelmetlen, ostoba szembeállításával együtt. Ezt szolgálja a kor neves kutatójának, Gereben Ágnesnek a könyve, amely segít képet alkotni az emberiség közös közelmúltjának tragédiájáról.
-
Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam
02 000 FtA Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam című memoár, Rejtő első igazi könyvpróbálkozása, három kalandos esztendő történéseit foglalja össze. A leginkább útirajznak vagy utólagos naplónak nevezhető kéziratból – ami azért a későbbi P. Howard-os fordulatokban sem szűkölködik – inkább egy, a Parnasszusra irányt vett szerzőt ismerünk meg, aki az íróvá válás céljából indult élményszerző nyugat-európai körútra.
-
Méliusz József
0800 Ft„Amikor egy író már csak melléklete az élő irodalomnak, életem alkonyán, nyolcvanöt évesen vallom, hogy hat évtizedes ellentmondásos írói teljesítményem, valamint romániai magyar nemzetrészünk létküzdelmében vállalt, bírálható tevékenységem nem ér fel e kitüntetés értékével és jelentőségével. Jelentőségét és jelentését abban látom, hogy a határok fölötti egységes magyar irodalom háromnegyed évszázados romániai részének egészét illeti meg. Mögötte a kárpát-medencei Erdély magyar irodalmának évszázadaival. Melyekben az európai irodalom irodalmának szólt és szólal szelleme mindmáig. Valóságunkról. Anyanyelvünkön. Magyarul.” Méliusz József
-
-
Merre van a magyar hazám?
01 000 FtA rendszerváltás éveiben a Gulágra hurcoltak történeteit illetően új helyzet állt elő: oldódott a málenkij robotra, szovjet kényszermunkára deportáltak sorsát övező szigorú hallgatás, s megjelenhettek az első visszaemlékezések. Szebeni Ilona Merre van a magyar hazám? című munkája a legelső híradások közé tartozott a magyar könyvkiadásban. A szerző felhívására több, mint kétszáz túlélő küldte el visszaemlékezését, ezt követően számos interjú is készült a jelentkezőkkel. Az 1997-ben elhunyt szerző településenként sorolja fel a szovjet munkatáborokba elhurcoltak nevét, és egy-egy még élő tanúval készített interjú alapján felidézi és megörökíti a hátborzongató tragédiák, jóvátehetetlen erőszak-cselekmények sorát, amelyeknek zömmel a civil lakossághoz tartozó, nem egyszer fiatalkorú személyek estek áldozatul.
-
Merre vezet az út?
02 500 FtKatolikus kereszténynek lenni – könnyű vagy nehéz? Hogyan válaszolhatunk erre az olykor még a vallást is materializáló korunkban? A kereszténységet és az életet – a mai korszellemtől indíttatva – hajlamos különválasztani az európai gondolkodás. Mintha a keresztény az életnek valamiféle részleges, jelzős változata lenne. A reneszánszig nyúlik vissza az a szellemi áramlat, amely később a felvilágosodásban fogalmazta meg azt az alapvető szemléletbeli váltást, amelynek társadalmi, gazdasági, erkölcsi következményeivel napjainkban nézünk szembe. Orosz Atanáz, görögkatolikus püspök élettörténetéből, vallomásaiból megnyerő módon bontakozik ki előttünk: kereszténynek lenni természetes állapot. Ez a természetesség természetes módon kapcsolódik össze a természetfölöttivel – így nyilatkozik meg az ember létezésének szépsége és teljessége, ami olykor könnyűnek tűnik, máskor meg nehéznek.
-
Meryl Streep
02 000 FtMeryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani. Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be.
-
Metalogicon
01 600 FtA szerzőt a szakirodalomban régtől fogva úgy értékelik, mint korának legolvasottabb tudósát, mint humanistát, aki kétszáz évvel megelőzte korát. Metalogicon című munkájában János hitet tesz a sokoldalú képzettséget adó filozófiai alapon nyugvó humanista oktatási rendszer mellett, amelyet a görögöknél Platón és Arisztotelész, a rómaiaknál pedig Cicero és Quintilianus képviselt. Úgy érzi, hogy saját korában veszélybe került ez az igényes pedagógiai program, és a tananyag jelentős csökkentésével az oktatást szinte a fecsegés szintjére süllyesztik le. Határozottan elítéli ezt a tendenciát, felhívva a figyelmet Arisztotelész logikai műveire. E művek fölfedezésének és értékelésének folyamatában olyan fontos szerepet játszott a Metalogicon, hogy nyugodt lélekkel tekinthetjük e művet az érett skolasztika előkészítőjének.
-
Mi a madzsar?
01 850 FtSok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Törökországi madzsarok, egyiptomi magyarábok, kazakisztáni madjarok, provence-i városlakók egymástól kontinensnyi távolságban, gyökeresen eltérő történelmi háttérrel titkos szatellitként keringenek a magyar história vonzásában. Kik ők? Mivel magyarázható apáról fiúra hagyományozódó kötődésük a magyarsághoz?
Margittai Gábor újságíró e kérdésekre kereste a választ – s miként rendkívül izgalmas kötete tanúsítja, meg is találta. Madzsarok, magyarábok és provence-i „magyarok” valószínűleg az oszmán rabszedés áldozatai – a kazakisztáni madjar törzs felfedezése” azonban az őshazakutatással és Julianus volgai magyarjaival való kapcsolatot veti fel.
A szerző két évet szánt arra, hogy felkeresse az „őshazájuktól”, saját kultúrájuktól elszakadt „legkülső magyarokat”. S ahogy bejárta Törökországtól Egyiptomon át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon. -
Mi és mások
01 000 FtMindenkinek van egy elválhatatlan örök társa, aki végigkíséri az életen a bölcsőtől a sírig: saját maga. Mégis mennyire ismeretlen marad ez a kísérő. Soha egy pillanatra sem szakadhatunk el önmagunktól és egy hosszú élet sem elég, hogy igazán megismerjük magunkat. Az ember nem ismeri jól sem a testét, sem a lelkét. Ha valamit nagyon alaposan ismerünk, arra azt szokás mondani: úgy ismerem, mint a tenyeremet. Nos, az ember ezt nem mondhatja, mert tulajdonképen a saját tenyerét sem ismeri. Pedig ez testének az a része, amelyet valóban legtöbbször lát. A lélektan tudománya a legutóbbi néhány évtizedben igen nagyot haladt. Ez a haladás közelebb vitte az élethez. Most már nemcsak egyes elszigetelt, mesterségesen előállított lelki jelenségeket tud vizsgálni, hanem az összetett, a való életben szereplő folyamatokat is. Ez a nagyhivítású könyv nem a lelki élet nagy kérdéseit tárgyalja, csak a mindennapi élet apró dolgait. Célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a jelentékteleneknek látszó kis jelenségekre, amelyek mellett a legtöbben elhaladnak, a nélkül, hogy tudomást vennének róluk. Hogy hozzászoktasson bennünket saját magunk és mások elfogulatlan megfigyeléséhez.
-
Mi tilt jobbakká válnotok?
01 000 FtLukácsy Sándor halott. Vörösmarty-könyve előszavát a korrektúra elkészültére ígérte, de becsapott minket, elment, s már nem fogja megírni sohasem. Én nem írhatom meg helyette. Senki sem írhatja meg helyette. Amit tehetek: megpróbálom megfogalmazni, miért oly fontos e könyv, amelybe szerzője – néhány címet leszámítva – egy sort sem írt. Ez ugyanis csak szöveggyűjtemény, Vörösmartyról, a reformkorról, a forradalomról, a forradalom utánról. De Lukácsy Sándor-os szöveggyűjtemény. Egyedülálló műfaj. Több, mint olvasásra szánt szöveg: már olvasat. (Inkább: párlat – javítana Babits.) Ő így is tudott írni. Meg egyéb ként is, nagyon. Azon kevesek (mint kéziratokkal sokat mutató ember, mondhatom: nagyon kevesek) közül, akik a magyar nyelven írni tudnak, többen a Lukácsy-iskolában sajátították el ezt a nem kis tudományt. Ő pedig leginkább 19. századi oktatóitól: Vörösmarty nyelvmester úrtól, például. Komponált szövegek. (Nem csupán szerkesztett! Mint a zeneszerzők!) Retorika fegyelmezte pátosz és irónia. Becsali játék. Vigyázz, olvasó! Látszólag Vörösmarty Mihály életrajzára felfűzött szövegek. Látszólag logikus egymásután. Logikus is: Lukácsy víziója szerint, s csak a szerint. A kötet döbbenetes utolsó sorát Vörösmarty nem a halálos ágyán, hanem huszonöt évesen írta. Lukácsy nem írt alá verscímet, dátumot. (Mi sem.) Otthagyott egy sort, lebegni, magában: kronológia helyett költészet.
-
Miért nem bírjuk a bankárokat?
0650 FtA mintául szolgáló Kis nemzethatározótól mi sem áll távolabb, mint az idegengyűlölet. Új sorozatunk sem akarja megutáltatni egyetlen szakma egyetlen képviselőjét sem. Ellenkezőleg. Az olvasó – reméljük – ez esetben is bírni fogja az adott mesterséget, tudomásul veszi jellegzetességeit, működési mechanizmusait, esetleges fonákságait. És talán elgondolkodik azon, hogy mások ugyanilyen szemüvegen keresztül vizslatják az ő szakmáját is. Kenneth Galbraith, a neves amerikai közgazdász szavai sok mindent megmagyaráznak a bankárokról: „Egy bankárnak nem kell népszerűnek lennie, sőt, egy jó bankárt egy egészséges tőkés társadalomban utálnak. Az emberek nem akarják a pénzüket egy mindenki puszipajtására bízni, inkább egy embergyűlölőre, aki tud nemet is mondani. Egy bankárnak azonban sosem szabad felületesnek, eredménytelennek, vagy csak egy picit is ostobának tűnnie.” Az még hagyján, hogy pénzesek és mogorvák. De meggondoltak, sikeresek és okosak is. Ez már tényleg elviselhetetlen. Máig a szociálpszichológia egyik – mindmáig tisztázatlan – rejtélye, hogy nincsenek bankárviccek. Az egyszerű nép körében hasonló népszerűségnek örvendő más foglalkozási csoportok tagjairól általában viccek ezrei szólnak. Gondoljunk csak a rendőrökre, az ügyvédekre, vagy az orvosokra, hogy a politikusokat és a szőke nőket ne is emlegessük. Van, aki szerint a bankárviccek hiányának az az oka, hogy a száraz pénzügyéréknek egyszerűen nincs humoruk. Ez a magyarázat azonban nem látszik kielégítőnek. Hiszen általában a rendőrök, az orvosok vagy a politikusok és a szőke nők sem éppen a humorukról híresek, és nem is azért szeretjük őket.