-
Schulek Frigyes
0Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása.
Farbakyné Deklava Lilla könyve elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál. -
Senkiháziak
0„A hírnévtől megáll az írás” – mondta Kerouac Allen Ginsbergnek. Nem így történt. A Senkiháziak (The Subterraneans) egyike annak a tíz önéletrajzi ihletésű regénynek, amelyeknek élete végére a Duluoz Legenda egyvégtében olvasható regény-folyamává kellett volna összeállnia.
erouac ebben a (három nap alatt megírt) regényében jellegzetes „spontán prózájának” sajátos emlék-, asszociáció- és fantázia-áramlásában beszéli el az őt megszemélyesítő Leo Percepied és a félig néger, félig indián Mardou szerelmének keserű történetét. A puszta történés, a két érzékeny-sérült fiatal bolyongása mellett a lélek útvesztőiben éppoly lényeges a háttér, az 1950-es évek San Francisco- jának bohém világa, a beat költők, jazz-zenészek, csavargók, narkósok színes forgataga, akik pénztelenül, szorongásoktól, kétségektől és kényszerektől sújtva, nyughatatlan tehetségüktől és szabadságvágyuktól hajtva élik fiatal életüket. -
Szász-ország – Szász-country
0Az ezredforduló Magyarországának egyik legnagyobb képzőművészeti zsenijéről közel egy évtizede nem jelent meg rangjához méltó kiadvány. Hogy van? Hol van a mester a harmadik évezred hajnalán? Milyen igaz – ma már büntetlenül elmesélhető és hitelesen leírható – történeteket őriz az elmúlt évtizedekből? Mennyit ér egy igazi művész, ha magyar? A SZÁSZ-ORSZÁG gerincét alkotó vidám anekdoták és életmorzsák éppoly különlegesek, mint a mester képeinek ,,sehol nincs” világa. Szász Endrét lehet szeretni vagy nem szeretni, munkásságát az utókor a hazai képzőművészet jelentős fejezetként fogja mindenképpen jegyezni. Színes festményeket, illusztrációkat és fotókat felvonultató kiadványunk az ezredforduló legkiemelkedőbb, már életében halhatatlanná vált magyar festőművészek kalandos és tanulságos élet-töredékekből alkot mozaikot.
-
Szecesszió
0A sorozat többi kötetéhez hasonlóan a firenzei Scala kitűnő képarchívumából válogatott különlegesen jó minőségű reprodukciókon keresztül ismerhet meg az olvasó egy művészeti korszakot. Ebben az albumban a 19. század végén és a 20. század elején kibontakozott szecessziós mozgalom mutatkozik be, amely megújulást hozott Európa és az Egyesült Államok művészeti és kulturális életébe. Számtalan néven, más-más értelmezésben jelent meg szerte Európában: Ausztriában például mint Sezessionsstil, Németországban mint Jugendstil, Angliában mint Modern Style, Franciaországban és Belgiumban mint Art Nouveau, Olaszországban mint Liberty vagy Stile floreale vált ismertté. Ez a nemzetközileg elterjedt stílusdivat a festményektől és grafikáktól a reklámplakátokig minden területen hatott a művészi alkotásokra; kifejezési módja azonban az építészetben, a belsőépítészetben és a díszítőművészetekben jelent meg a legátütőbben. A szecesszió olyan nagy mesterei számára, mint Van de Velde, Tiffany, Klimt, Horta, Beardsley, Guimard vagy Mackintosh, a virágok, a növények és a női formák elegánsan, lendületesen hullámzó alakjai és vonalai adtak ihletet, és ezeket a természeti formákat jelenítették meg a művészetükben a müncheni és a bécsi kézműves műhelyek is.
-
Széchenyi István
0Széchenyi a legtöbb gondolkodó honfitársunk számára nem hús-vér ember, hanem félistenekhez hasonlatos figura, akinek sorsa egyike a magyar nemzet leghatásosabb modern mítoszainak. Tizenöt évtized pergett alá az idő rostáján azóta, hogy a döblingi szanatórium emeleti lakosztályában eldördült a végzetes pisztolylövés. Világháborúk s diktatúrák viszontagságain átvergődve, tanulságaitól kiábrándulva ma egy, a politikától megcsömörlött nemzedék éppen olyan „karizmatikus” vezető után áhítozik, amilyenné az ő szobrát formálták gondos kezek s tudatos szándékok. Széchenyi alakja, sorsa mindmáig kétségkívül alkalmas arra, hogy a nemzeti érzésvilág vallásos rajongóinak üdvtörténetében ő legyen a megtagadott és megfeszített, de végül feltámadó Messiás.íbr>Ebben a könyvben azonban nem a legendák Széchenyijével találkozhat az olvasó. Egy minden zsenialitása, impozáns alkotásai stb. ellenére sokféle kicsinyességgel, hibával teli, a maga egyszervolt sorsával betegen megküszködő, a mindennapok erkölcsi csatáiból hol győztesen, hol vesztesen kikerülő férfi pályáját rajzolja elibénk az elfogulatlan szakkutatás eredményeinek summázata. A lángész kinyilatkoztatásainak réveteg hallgatása helyett inkább a politikai és lélektani rejtélyek bogozása kínál magas fokú szellemi izgalmat.
Sok évtizeden át nem volt olyan népszerű összefoglalás a magyar olvasók asztalán, amely a Széchenyi-kutatás azóta felhalmozódott számos értékes részeredményét közérthetően, olvasmányos stílusban tárta volna az érdeklődő közönség elé. A „legnagyobb magyar” születésének bicentenáriuma remek alkalmat kínált egy ilyen célú, az életút összes lényeges részletét felölelni igyekvő áttekintés elkészítésére. A kötet elfogyott, 2001-es második kiadása sincs már sehol a könyvesboltok polcain – így itt az ideje, hogy Csorba László munkája immár harmadik (részben átdolgozott) kiadásban lásson napvilágot. Ám ha a klasszikus Széchenyi-legendák egy része fenn is marad a szakmai rostán, szó sincs valamiféle divatos „deheroizálásról”. Hiszen legragyogóbb tetteinek nem vész el, csupán illúzióktól remélhetőleg mentesebb összefüggésekben tárul elibénk erkölcsi vonzata. Az eddig csupán hódolattal megközelíthető félisten figurája mögül viszont így előbukkanhat igazi valójában az esendő ember, akit nemcsak becsülni és tisztelni, de szeretni is lehet. -
Szép magyar kertek
0Fedezzük fel kertörökségünket, járjuk be e pompás vagy szerényebb kerteket! Séta közben évszázados famatuzsálemekre, egzotikus növénykülönlegességekre, különös kerti építményekre, romokra és grottákra bukkanhatunk, és a történetükben rejlő titkokat és fordulatokat ismerhetünk meg.
-
Szép új világ
0„Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott.
– Ó, szép új világ… – a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele.
– Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak.” -
Szeret, nem szeret
0Kilenc nő, kilenc sors, kilenc történet. A látszólag hétköznapi, ártalmatlan történetek egy életre rabul ejtik az olvasót, de ennél szebb rabságot senki sem kívánhatna magának. Alice Munro kitűnő novellista. Rengeteget tud az emberekről, ironikus és megbocsátó, stílusa áttetsző, a szerző szinte eltűnik mögötte. Nagyszerű olvasmány.
-
Szigeti veszedelem
0Az Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét – Szigeti veszedelem – Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta.
-
Szigetköz
0A szerző a táj szülötte, így a személyes élmények ereje hatja át a könyvet, egy életen át végzett gyűjtőmunkája összefoglalását. A színesen, ízesen megírt kötetben részletes leírást kapunk a tájról, a táj adottságaihoz alkalmazkodó, ősi és újabb foglalkozásokat folytató emberről, szokásairól, hiedelemvilágáról, népköltészetéről. Mivel a sok rét és a kiterjedt ártéri erdők elsősorban az állattartás meg a halászat kifejlődésének kedveztek, így ez a két foglalkozási ág – és a hozzájuk kapcsolódó egész folklóranyag megkülönböztetett figyelmet kap a műben.
-
Szlovákia – A történelmi Felvidék műemlékeinek képes enciklopédiája
0Peter Kresánek művészettörténész, volt pozsonyi főpolgármester Szlovákia műemlékeit bemutató, grandiózus életművének magyar nyelvű kiadása már felettébb időszerű volt. A történelmi Magyarország épített emlékeiben egyértelműen a történelmi Felvidék bővelkedik leginkább, így igazán szembeötlő, hogy hasonló ismeretterjesztő összegzés eleddig magyar nyelven nem volt elérhető. Az, hogy ez a munka már több szlovák kiadást is megélt, és a szerző angol nyelven is sikeresen közre adta, bizonyítja, hogy a szlovák közvélemény is egyre növekvő érdeklődéssel fordul közös múltunk felé, és értékként őrzi annak megmaradt lenyomatait.
-
Szmrecsány Szűz Mária-temploma
0A Kossuth- díjas filmrendező és művészettörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész, a már jól ismert szerzőpáros újabb kötetét veheti kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi temlomokat bemutató, A lőcsei Szent Jakab-templom szárnyasoltárai, A kassai Szent Erzsébet-dóm, A bártfai Szent Egyed-bazilika, A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház, A szepesszombati Szent György-templom, A bakakabányai Szent Miklós-templom, A késmárki Szent Kereszt-bazilika című albumaik után most a Szmrecsányi Szűz Mária templomba kalauzolják el az érdeklődőt.
-
Szoborsorsaink
0Ahogy a szobrok és emlékművek a nemzet alakot öltött emlékezetét jelentik, úgy az emlékhelyek sorsa a közösség történetének lenyomata.
Könyvemben egy időutazásra invitálom, melynek során megismerheti a mai Szlovákia 1945 előtt keletkezett, magyar vonatkozású emlékhelyeit, köztéri szimbólumait és azok hányattatott, fordulatos sorsát, amely sokszor egybefonódott a helyi vagy a tágabb közösség sorsával. Monográfiámban mintegy ezer fényképpel illusztrálva közel száz köztéri szobor, dombormű, emléktábla és további emlékjel történetét ismerheti meg a kedves Olvasó. -
Teleki Blanka
01846 tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a „hóbortos grófnőt”, aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A „kufsteini mártír” szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.
-
Tizenkét császár
0Hogyan fest a hatalom arca? Kit örökít meg a művészet, és miért? Hogyan tekintünk olyan politikusok szobrára, akiket emberként megvetünk?
Ebben a könyvben Mary Beard – a mai emlékműszobrászatot övező esztétikai és politikai csetepaték háttere előtt – elmeséli, hogy az elmúlt kétezer év folyamán a nyugati világ hatalmasainak arcmásait hogyan befolyásolta a római császárok ábrázolása.
A világhírű ókortörténész, az SPQR és a Pompeji című könyvek szerzője főképpen a „tizenkét cézár” – Julius Caesar és az első tizenegy császár – alakjára összpontosítva elemzi, hogy ezek a könyörtelen autokraták miképpen váltak hatalmassá az antik, a reneszánsz és az újkori művészetben is. -
Tokaj – emberek és dűlők
0A Tokaji borvidék elmúlt huszonöt évét egy varázslatos feltámadás jellemezte. Ebben a megújulásban hatalmas szerepe volt az embereknek és a dűlőknek. Ez a könyv az elmúlt időszak legfontosabb történéseit hivatott dokumentálni, a jelenkori Tokajt pedig közelebb kívánja hozni az olvasókhoz.
50 portré és életút, több mint 70 ajánlott pincészet, több mint 300 különleges új fotó, és egyedi dűlőtérképek. -
Transformer. Lou Reed története
0Lou Reed mindig a saját művészi elképzeléseihez igazította a rockzene különböző irányzatait, s munkásságában a legváltozatosabb kifejezési formákkal találkozhatunk: a hangos, elsöprő erejű kakofóniától a valaha írt legérzelmesebb dalszövegekig. Legelső doo-wop-kislemeze, a tinédzserkorában kiadott So Blue óta játszott már mindent: garázs- és pszichedelikus rockot a Velvet Undergrounddal, majd szólóban glam rockot, punkot, diszkót, alternatív és „józan-rockot” – így lett a könnyűzene világának kiemelkedő vezéralakja, újító és trendeket diktáló zenész. Mára általánosan elfogadott, hogy a 60-as években a Velvet Undergroundnál csak egyetlen fontosabb, máig ható zenekar volt: a Beatles.
-
Trianon
0A Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.
-
Tropi-komédia
0Mi lenne ha… Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta…
-
Újabb paraszt dekameron. A szerelemről és a házasságról
0A világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig.
Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. -
-
Vaddisznóriport. Életem a vaddisznók között
0Csak kevés zoológusnak sikerült átélnie, hogy közösségben élő vadállatok falkájukba, hordájukba, családi kötelékükbe befogadják. Annak idején szenzációként hatott Goodallék beszámolója, amelyben a vad csimpánzok körében átélt élményeiket írták le. Senki sem hitte volna azonban, hogy ma Európában nálunk honos vadállatokkal is hasonló kapcsolatba lehet kerülni, és hasonló eredményeket elérni. Mégis, amit senki sem tartott lehetségesnek, megtörtént az NDK egyik vadászkerületében: egy amatőr biológusnak sikerült elterelő etetéssel egy vaddisznókondával kapcsolatot teremtenie, és ezt a kapcsolatot annyira elmélyítenie, hogy végül a disznók a konda tagjának tekintették. Meynhardt az elmúlt években – 1986-ig, sok ezer órát töltött a vaddisznókkal, és az állatok 14 generációjáról készített szenzációs értékű feljegyzéseket. A kutató – aki eredeti foglalkozását tekintve villanyszerelő – tanulmányozta, miként alakul az állatok napi életritmusa, a vaddisznók közösségében milyen alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak, és hogyan kommunikálnak, milyen hangjelzéseket adnak különböző alkalmakkor. Ebben a könyvében lebilincselően, humorosan, mégis tárgyilagos módon tárja elénk élményeit „saját” vaddisznói között. Az NDK televízió nézői jól ismerik a szerzőt mint a vaddisznókról készített filmek szerzőjét.
-
Vadidegen
0Tom, a külvárosi krematórium igazgatója látszólag nyugalmas életet él. Mégis pánikrohamok gyötrik, a barátnőjét és családját egyre nehezebben viseli el, álmaiban pusztító faji háborúk és a civilizált nyugat alkonyának rémképei kísértik. Amikor pedig gyanút fog, hogy a hullaházból elszállított emberi szervek körül nem stimmel valami, olyan eseménysor veszi kezdetét, hogy örülhet, ha ő maga nem kerül végül a boncasztalra…
Farkas tiborc regénye szédítő utazás egy nem is olyan távoli jövőbe. Egy városba, ahol mindenki jött valahonnan, de ahol otthonrasenki sem talál. Megrendítő összeomlás-történet, mély értelmű krimi és utópisztikus látomás. -
Vadon nőtt gyöngyvirág
0Tizenkét év telt el azóta, hogy megjelent tamási Gáspár emlékezéseinek első könyve. Aki papírra vetette, kétkezi munkához érdesedett kézzel azóta újra tollat vett a kezébe, s elkészült egy újabb füzettel, emlékei második könyvével, amelyet most az elsővel együtt kap kézbe az olvasó.
-
Vágó József
0Vágó József ragyogó pályafutása – számos honfitársáéhoz hasonlóan – egy Európa felére kiterjedő, belső határok nélküli birodalomban kezdődött. Szíve négyfelé húzta: soha meg nem tagadott szülőhazájához, Magyarországhoz; minden építész második hazájához, Olaszországhoz; Svájchoz, ahol – többnyire reménytelen küzdelmet folytatva – mégis dolgozhatott; s hőn szeretett Franciaországához, ahol külső nyugalmat talált.
-
Vérben és viharban – Egyedül a világ ellen
0Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. Az Egyedül a világ ellen árva gyermekhőse is mintha az életbenmaradás himnuszát folytatná tetteivel. A művek példázatként erősítik magyarságtudatunkat. Kráter
-
Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918
0Moravánszky Ákos, a zürichi műszaki egyetem (ETH) építészetelmélet-professzora e könyvében a századforduló építészetét tárgyalja az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban. A szerző a közép-európai építészek nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű formai újításainak elemzését összeköti a korszak és a régió kulturális arculatának vizsgálatával. Felvonultatja azokat a kérdéseket, melyek a legkiemelkedőbb közép-európai építészeket foglalkoztatták Budapesten, Prágában, Bécsben, Brünnben, Krakkóban, Zágrábban és Ljubljanában. A modernizációval, a nemzeti identitással, az ornamenssel vagy az építész, a művész társadalmi szerepével kapcsolatos viták elemzéséből az olvasó a szokásos lineárisan leíró építészettörténet helyett a kulturális összefüggések komplex és ellentmondásoktól sem mentes képét ismerheti meg.
-
Vértelenül
0Alessandro Baricco ötödik regénye, a 2002-ben megjelent Vértelenül egy meg nem nevezett országban lezajlott véres polgárháború különös utózöngéinek krónikája. A beköszöntő béke nem elég a továbbra is háborús lázban égő lelkek lecsillapításához: az elszenvedett sérelmek és veszteségek felszítják a bosszúvágyat, a beteljesített bosszú pedig újabb gyilkos haragot szül. A történet hősnőjén, Ninán múlik, hogy megszakad-e valamikor ez a halálos lánc, hogy eljön-e a megbocsátás pillanata.
Az, amiről könyvében Baricco ír, bárhol és bármikor megtörténhet. A regény végére érve az olvasó bizonyára eltöpreng majd azon, hogyan döntene ő Nina helyében. -
VIII Henrik udvarában. Egy korszak arculata versekben és rajzokban
0Aki e könyv képeit végiglapozza, lépten-nyomon ismerős arcokra bukkan. Az ember nem tudja pontosan, hol is találkozott ezekkel a férfiakkal, asszonyokkal, leányokkal, de bizonyos benne, hogy valamikor, valahol már látta őket… Holbein egyszerű titka az, hogy mihelyt arcába néz valakinek, leomlik előtte minden nemzeti, társadalmi válaszfal: csak az embert látja… Mély részvét van ezeken a rajzokon? Vagy részvétlen igazmondás?… Egy bizonyos: Holbein egy szál krétával a kezében képes a legritkább, szinte már csodaszámba menő emberi magatartásra: a valóság manipulálatlan visszaadására…
Akinek a vers ma is fontos, talán megkérdezi magában, elnézve Holbein rajzait: ugyan milyen verseket olvashattak, hallgathattak, dalolhattak ezek az emberek? Kis antológiánk erre a kérdésre próbál felelni… Gazdag és különös lírai flórát mutat be e gyűjtemény. S olyan korszakot, mely a magyar műfordítók figyelmét – furcsa módon – szinte teljesen elkerülte eddig. Nem habozok kimondani: fölfedező útra hívom és viszem az olvasót. -
Virágos Kalotaszeg
0Kalotaszeg falvain áthaladva mindenkit megragad az eléje táruló pompás kép: a viseletek színes kavargása, a házak díszes kapui, oromzatai, a faluszéli temetők faragott fejfáinak csoportja. Így írhattuk volna le még egy-két évtizede is Kalotaszeget, ha azóta korunk tömegcivilizációs sivataga nem akarná lerombolni mindent elsöprő erővel ezt a magyar oázist. Kikezdte a sors az Ady Endre festette büszke képet.
Bánffyhunyadon, Kalotaszeg központjában születtem. Különleges varázzsal hatott rám ez a meseszerű környezet. Anyai nagymamám mezőségi lévén, sok időt töltöttem ott is.
Korán ráébredtem a két vidék emberei és környezete közötti különbségre. De mitől kalotaszegi a kalotaszegi, és mi alakítja egy kis népcsoport arculatát? Melyek azok a szálak, amelyek összefűzik őket a magyarság többi csoportjával? A közös anyanyelven, életmódon, sorson kívül miben nyilvánul meg a jelrendszerek kapcsolódása? -
Vissza a fülesbagolyhoz
0– És akkor te mi vagy? – Én erdész. Jól jegyezd meg: erdész. – Nem tudom, az micsoda. – Az egy olyanféle személy, aki az erdőre való. Nem ért az emberekhez, de a fák között jól érzi magát. Ez mogyoró, mondja, az meg madárberkenye, ez bálványfa, az meg hegyi juhar, ezen a bálványfán ül például egy fenyőszajkó, mondja, s az ott, az a borzas a hegyi juharon, az az erdei fülesbagoly.
-
Visszatérés a szép új világhoz
0Vissza, de nem a jövőbe, hanem a se nem tetszetős se nem fiatalos huszadik-huszonegyedik századba. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt – és persze halad ma is – a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot.