-
-
A legujabb és legteljesebb nagy házi cukrászat
03 600 FtKugler Géza szakácskönyvének reprint kiadás
-
A magyar királyválasztások története
03 600 FtHatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. Most tehát, mikor nemzetünk még félelmesebb körülmények között fog a trón betöltéséről határozni, természetszerűen fölébredt lelkemben azon óhajtás, hogy tanulmányaim eredményeit összefüggésbe hozva és kiegészítve, a közönség elé bocsássam. Erre azon tény is késztetett, hogy miután éppen egy század előtt gróf Cziráky Antalnak »Disquisitia historica de modo consequendi summum imperium in Hungaria« című latin könyve megjelent, a magyar trón betöltésének történetét önálló műben egyedül Salamon Ferenc tárgyalta »A magyar királyi trón betöltése és a pragmatica sanctio története « cím alatt; de a pragmatica sanctiót megelőző királyválasztásokat csak bevezetésképen röviden ismertette.
-
A magyarok történelme I-II.
08 000 FtAzért hogy hazánk történelmének ismerete,minnél átláthatóbb legyen a magyarság tőrténetét azon időtől irja,mikor népünk kilép az ismeretlenség homályából, napjainkig.
-
-
-
-
A zongora története
06 000 FtNapjaink zenei életének nélkülözhetetlen hangszere a zongora. Egy-egy kiváló zongoristának olyan fanatikus közönsége van, mint amilyennel szinte semmilyen más hangszeres előadó sem rendelkezik. A zongora a lágy fuvola-pianissimóktól a rezek harsogásáig a zenekar palettájának minden színét birtokolja; ez szorosan összefügg azzal a fejlődéssel, amelynek során a zongora közvetlen őseit: a clavichordot, a cembalót és a cimbalmot próbálták egyre több szín visszadására képessé tenni. Hosszú utat kellett megtennie a zongorának ahhoz, hogy mai fontos szerepéhez eljuthasson, sokféle kísérlet és sok zsákutca is szükséges volt ahhoz, hogy mai formája kialakulhasson. A történelmi billentyűs hangszerek ismerete nélkül a zongora számos szerkezeti sajátossága nem lenne eléggé érthető. De beszélni kell ezekről a történelmi hangszerekről azért is, mert a régi muzsika tekintélyes része teljesen kielégítően csak ezeken szólal meg. Mivel e könyv elsősorban zongoratanárok és a zongorajáték kedvelői számára íródott, a zongoraépítés szakmai részletkérdéseinek elsősorban történeti vonatkozásait tárgyalja. Hálás köszönetemet fejezem ki a Blüthner és a Steinway gyárnak fényképek elkészítéséért és adatok szolgáltatásáért, Hanns Neupertnek a kiváló zenetudósnak értékes tanácsaiért, valamint fényképek rendelkezésre bocsátásáért, Gábry Györgynek a Nemzeti Múzeum Hangszertára őrének, és a Széchenyi Könyvtár Zeneműtára lelkes gárdájának fáradhatatlan segítőkészségükért. 1964. szeptember
-
-
-
-
-
Az ifjú Ferenc József
03 600 FtMiksa József, az első bajor király udvarában s általában Münchenben nem nagy örömmel fogadták azt a hírt, hogy I. Ferenc császárnak második fia, Ferenc Károly főherceg nőül fogja venni a bajor királyleányt, Zsófiát, akit szépszámú nénjei és húgai köre «koronájának» nevezgettek. Ferenc Károlyról ugyanis az a hír volt elterjedve, hogy szellemileg alacsony értékű és külseje nem kellemes. Zsófia állítólag sírva könyörgött szüleinek, hogy múljék el tőle a keserű pohár. De a válasz az lett volna, hogy a házasságot a bécsi kongresszus határozta el s így azt meg kell kötni.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Isten rabjai
06 000 Ft„János kertész víg ember volt. Szerette a névnapokat, disznótorokat, lakodalmakat. Meg is hívták a fejérváriak minden alkalommal. Egyszer azonban hogy hazafelé dülöngött, belekapaszkodott tréfából egy paripának a legyezőjébe. A paripa oldalba rúgta. Attólfogva János kertész nem volt többé víg ember. Hívhatták torba, névnapra, lakodalomra, nem ment el. Csak búsult és fogyott. Csak lézengett a kertben. Egy őszi napon, mikor már vetkőztek a fák, leült a kert fala mellé, a nap melegére, a kajszibarackfa sárga leveleire. És magához intette a fiát. – Jancsikám! Ülj le ide elém, a gyepre. A fiú falevelet gereblyélt. Letette a gereblyét. Tizenkét esztendős gyerek volt akkor, pufók, mint a kulacs és borzas mint a pemet. Az apja korán munkára szoktatta. Persze csak könnyű munkára, aminőt gyerek bírhat. Iskolába nem járt. (Nem volt még akkor iskola Magyarországon, csak egy-két papi-iskola, de az se gyerekeknek.) Jancsi leült hát az apja elé, és okos szemmel pislogatott reá. Az apja ünnepies hangjából érezte, hogy valami komoly beszéd következik. – Én már nem sokáig élek, – kezdte az apja azon a rekedt susogó hangon, ahogyan a mellbajosok beszélnek. – Érzem, hogy lehullok én is, mint a falevél.”
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
