-
Kenyér és bor
0A búza, a liszt és a kenyér szentháromsága végigvonul Európa történelmén, de rögtön hozzátehetjük, hogy nemcsak Európa históriáján, hanem az egész emberiségén is. A kenyér az emberiség egyik legszakrálisabb kifejezése – a bor mellett. Számos helyen szerepelnek a Szentírásban, bizonyítva, hogy kenyérhez és borhoz valóságos értelemben és kimunkált absztrakciókban ragaszkodik az európai kultúra. A kenyér és a bor az emberi élet szent táplálékai, melyeket elkészíteni csak jól, szeretettel szabad. Amikor ma az áruházak polcairól leemeljük a kenyeret, vajon azt kapjuk, amit szeretnénk? A Napsütötte ízek sorozat megismertet bennünket azzal a móddal, ahogyan eleink sütöttek, főztek, ettek és ittak, olyan alapanyagok felhasználásával, melyek ma is a rendelkezésünkre állnak.
-
Képes angol szótár – Illustrated Oxford Dictionary
0Ez a mértékadó és könnyen használható angol egynyelvű szótár gondosan ellenőrzött szómagyarázatokkal és világos, áttekinthető ábrákkal segíti az eligazodást a legbonyolultabb témákban is (187000 címszóval, 4500 képpel, 600 képes szemléltető táblával).
-
-
-
Keresztény mitológia
0Az emberiséget történetének kezdete óta izgatják olyan alapkérdések, mint a világ keletkezése, jó és gonosz harca, egy vagy több isten szerepe az ember életében, a túlvilági lét. A maga módján minden nép, minden vallás megpróbál választ adni ezekre a problémákra. Nem kivétel ezalól a kétezer éves kereszténység sem, amely a zsidóságtól átvett Öszövetségben, majd Krisztus működése után keletkezett Újszövetségben foglalja össze tanításait.
A szóbeli hagyomány, a jóvá nem hagyott, ún. apokrif iratok tovább színezik azt az amúgyis gazdag képet, amelyet a Biblia hagyott ránk az emberi élet és a hit legfontosabb kérdéseiről.
Ez a kötet egyfajta nem hivatalos keresztény hitvilágot mutat be. Külön-külön ma már nehezen bukkanhatnánk azoknak a forrásoknak a nyomára, amelyeknek alapján megismerhetnénk például a Mária életéről szóló legendákat, az angyalok és a földi nők frigyéből született gyermekek történetét, a Krisztus keresztjéhez fűződő csodákat, Szent Pál életének különböző fordulatait vagy a pokoljárók kalandjait.
A keresztény mitológia egyes elemei fényt vetnek arra, hogyan értelmezték az egyes korok a hit tényeit, és hogyan tették legendákkal, olykor már-már népmesei fordulatokkal a maguk számára hozzáférhetővé a nehezen felfogható vallási tételeket. -
-
Keretek közt rajzolók
0A képregény a regények képes változata lenne, mint ahogy a nevéből erre következtetni lehet? Vagy önálló elbeszélési forma, amiben az irodalom és a képzőművészet egyenrangú elemek? Évtizedeken át kezeltük úgy a képregényt, mint az irodalmi művek zanzásított változatát, kivívva ezzel mind az irodalmárok, mind a képzőművészek megvetését. Sokszor maguk a rajzolóik sem tartották sokra a hétről hétre megjelenő rajzsorozataikat. De hogyan alakulhatott így a magyar képregény története? Ideológiai, politikai vagy üzleti szempontok határozták meg a magyar képregény sorsát az ötvenes-hatvanas években? Erre a kérdésre igyekszik választ adni Kertész Sándor, a privatkepregenytortenet.blogspot.hu szerzője, aki személyes élményeit is megírva közli képregénytörténeti írásait. A könyv ezekből az írásokból közöl válogatást.
-
-
Kertészgazdászati jegyzetek
0A könyv az Athenaeum 1896-os kiadás hasonmás kiadása.
„Nem tévedés! E könyv szerzője – dr. Jókai Mór – aki azonos a nagy magyar mesemondóval.
A kertészkedő író büszke volt kertészeti tudományára és tapasztalatairól írt könyvére. Érdekessége még a könyvnek, hogy a nagy romantikusnak – valószínű – ez az egyetlen realista műve.
Reméljük a könyv mostani közreadásával örömet szereztünk a kertészeknek és az irodalombarátoknak egyaránt egyaránt.
A kiadó” -
Kertészkedők enciklopédiája
0Mindenki szeretne csodálatos kertet: színpompás virágágyakat, melyek vágott virágaikkal lakásunkat is ellátják díszes csokrokkal; árnyat adó fákat, cserjés zugokat; zöldséget és gyümölcsöt friss fogyasztásra, télire eltéve vagy barátainknak ajándékba. A Kertészkedők enciklopédiája mindehhez nagyszerű segítséget nyújt. Ez a tartalmas, csodálatos kivitelű enciklopédia rengeteg hasznos tudnivalót tartalmaz a talajjal, növényvásárlással, ültetéssel, szaporítással és gondozással kapcsolatban. Érthető magyarázataival, szemléletes színes ábráival, fotóival ez a különleges kézikönyv gyakorlott kertészkedők és kezdő növénybarátok számára egyaránt hasznos segítótárs lehet.
-
-
Késő reneszánsz, kora újkori kertek és borok Erdélyben
0Az Erdélyi Fejedelemség történetével sokan, sokféleképpen foglalkoztak. E feldolgozások azonban az agrártörténeti megközelítést majdnem nélkülözték, különösen a kert- és a szőlő-borkultúra, termelés területén. Erre több magyarázat is lehetséges: a hadtörténet, a diplomáciatörténet elsőbbsége és a viszonylagos függetlenséget biztosító fejedelmi politika megismerése valóban nagyon fontos kérdése a magyar történettudománynak. De a dolgos hétköznapok megismerésében, megértésében a termelés- és fogyasztástörténet témaköre: a mit ittak, és mit ettek, hogyan éltek, milyen eszközöket használtak a hétköznapokon és az ünnepnapokon, is megkerülhetetlen, sőt alapvető az erdélyi emberek egykori életében, történetében. Különösen vonatkozhat ez a kevésbé termelt, de annál nagyobb mértékben Erdélyben is fogyasztott borféleségekre, valamint a kertek terményeire, amelyeket a levéltárak és a szakácskönyvek tanúsága szerint sokféleképpen feldolgozva fogyasztottak. Mindezeknek a kérdéseknek a kutatása egyben válasz is lehet a háromkötetes Erdély Története című összefoglaló nagy munkában megfogalmazott hiányra és célkitűzésre. Vagyis arra, hogy módszeres kutatással kellene a konyha és a kert szerszámait és a velük dolgozók történetét vizsgálni. Ugyanis ezen eszközök és a velük végzett szakmunkák, valamint ezt a tudást hordozó képviselőik szakosodása a 17. század eleji Erdélyben, a késő reneszánsz, kora újkor időszakában általános tendencia. A mindent átható reneszánsz az önmagának gyönyörűséget szerző, kertjét gondozó paraszt képét lebbenti fel, aki koszorúkötéssel, virág-ápolással önmaga környezetét és lelkét ápolja, öncélúan vagy legalábbis reális haszon elérésének törekvése nélkül. A kutatások kiterjesztését nagymértékben segíti, hogy az utóbbi évtizedekben számos olyan forráskiadás látott napvilágot, amelyek feldolgozásával a fenti kérdésekre is árnyalt választ adhatunk.
-
-
Két emlék
0Két önéletrajzi ihletésű kisregényt olvashatunk a kötetben: Emlékek a gyűjtőfogházból, és Emlékek az alvilágból.
-
Két fogoly
0Takács Péter és Almády Miett szerelmi regénye ma is élvezetes olvasmány. rövid ideig tartó boldog házasság után mindketten Foglyok llesznek – Péter hadifogoly Szibériában, Miett pedig saját hűségének, majd hűtlenségének a foglya. A két helyszín fejezetről fejezetre cserélődik, s a jól megrajzolt fő- és mellékszereplők életútját a mai olvasó is bizonyára kiváncsian követi a fordulatos és érzelmes történet során.
-
-
Két kicsi hód
0Élt egyszer egy skót kisfiú – úgy hívták: Archie Belaney – aki annyira rajongott az indiánokért, hogy elhatározta… indián lesz. Alighogy iskoláit befejezte, áthajózott az óceánon, és bevetette magát Kanada őserdeibe. Az indiánok szívesen fogadták maguk közé, nevet is adtak neki. Így lett Szürke Bagoly, és ezt a nevet megtartotta haláláig. Népének nagy barátja, szószólója volt. Tudós természetkutató. Különösen a hódok életét tanulmányozta nagy elmélyültséggel. Cikkeket, regényeket írt az indiánokról, előadásokat tartott – népszerűsége nőttön nőtt. Mindenki indiánnak tartotta, csak halála után derült ki, hogy valójában fehér ember. 1880-ban született, és 1937-ben halt meg. Legnépszerűbb ifjúsági regénye a Két kicsi hód.
-
Két kutya beszélget
0Berganza és Cipion, a valladolidi irgalmasok kórházának alamizsnagyűjtő kutyái egy éjszakára csodálatosképpen hozzájutnak az emberi beszéd képességéhez. Ezen az éjszakán aztán kiöntik magukból mindazt, ami hosszú kutyalétük alatt szívüket nyomta. Minthogy sorsuk az emberhez kötötte őket, a szó természetesen az ember körül forog, és a két kutya lendületes dialógusán át különös beállításban tűnnek fel az emberi törekvések, erkölcsök, szokások.
-
-
Két mű egy kötetben. Őstörténetünk orientalista szemléletben ; Közép-Európa politikai felépítése a francia szakoirodalom tükrében
0Az ókori magyar történet divatosabb szóval élve ,,östörténet” a nemzeti múlt ama szakaszával foglal- kozik, amely Kr.e. 3000 körül kezdődik és a jelen időszámítás 895. esztendejével végződik. Ez utóbbi időpontban érkezett be a Kárpátmedencébe a magyarul beszélő népek utolsó nagy hulláma és telepedett le az újonnan szerzett hazában. A magyar östörténet időbeli elhatárolása régi hagyományon nyugszik, de módszertanilag is indokolható. A szóbanforgó időszakaszban ugyanis a történettudomány (az írott okmányok gyér volta miatt) jobban rá van utalva segédtudományai támaszára, mint későbbi szakaszaiban.
-
Két ország ölelkezése
0Az önálló Erdély születésének négyszázados fordulóján kiadta a Franklin-Társulat.
Bethlen Lajos, Kazinczy Ferenc, Déryné Széppataki Róza, Kemény Zsigmond, Jakab Elek, Bisztray Károly, Gyulai Pál, Deák Farkas és Mikó Imre írásaiból. Bevezette Bisztray Gyula. -
Két történet. Egy kézikocsi története – Egy biciklifék története
0Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969) három regényét, három ún. tárgytörténetét általában együtt szokták emlegetni. Volt közös kötetkiadásuk is. E három mű: Egy ceruza története; Egy kézikocsi története; Egy biciklifék története. Közülük az elsőt sorozatunk már 2000-ben megjelentette. A szorosabban összetartozó, közvetlenebbül önéletrajzi vonatkozású másik kettő most lát napvilágot. A nevezetes kézikocsi ürügyén az író az 1944-es év legsötétebb hónapjairól ad (a remény színeit is kereső) kor-, társadalom- és jellemrajzot. A biciklifék a saját technikai újításainak egyike volt. A leleményére büszke ezermester ironikus beletörődéssel meséli el, miért nem futhatta be remélt karrierjét ez a „világszabadalom”.
-
-
-
-
-
-
Kiborg – Tehetség
0Egy emlékezetét vesztett fiatalember ott reked egy megvadult robotok lakta városban. Társa egy titokzatos nő, aki azt állítja, ismeri az ő kilétét – de nem hajlandó elárulni. Együtt kell megtalálniuk a háborodott kiborgot, aki Robotváros utcáin ólálkodik, mint valami időzített bomba.
A Derecként ismert fiatalember és az Arielként ismert nő szeme előtt valóságos robotreneszánsz kezd kibontakozni: a pozitronikus tudat új képzőművészetet, zenét – és gyilkosságot szül… -
-
-
Kilenc
0„Hamsun, Sartre, Genet és Kafka ízeit véltem felfedezni Stasiuk könyörtelenül pontos, mégis drámai erejű prózájában. A Kilencnek minden jel szerint a kortárs regényirodalom kimagasló alkotásai között a helye. Egy gyökértelen, nyugtalan kelet-európai nemzedék portréja ez, meg egy városé, amely beletörődött, hogy a posztkommunizmus nem egészen az, aminek hirdetik” – írta Irvine Welsh a The New York Times Book Reviewban Stasiuk regényéről. A nálunk főleg egyéni hangvételű esszékönyveiről (Az én Európám, Hogyan lettem író, Dukla, Útban Babadagba) ismert lengyel szerző regénye pár évvel a rendszerváltás után játszódik: emberi sorsok véletlenszerűen ütköző biliárdgolyókként találkoznak az átalakulóban lévő Varsóban, egy adósságát visszafizetni próbáló kisvállalkozó krimielemeket sem nélkülöző történetével a középpontban. De Stasiuk esszéihez hasonlóan a Kilenc főszereplője is az idő, ez a „láthatatlan anyag”, amelynek árjával a hősök sikertelenül próbálnak szembeúszni.
-