-
-
Én is jártam Isonzonál
0„Ha a történelemhez kéne mottót írnom, így szólna: Semmit sem titkolok. Kevés az, ha nyíltan nem hazudunk. Arra kell törekednünk, hogy elhallgatással se tegyük.” Lev Tolsztoj
-
-
-
Ének az óvodában
0Forrai Katalin könyve az alapfokú ének-zeneoktatás nélkülözhetetlen segédeszköze, amely a zenei kultúra továbbadásában, a magyar népzenekincs megismertetésében, a zenei készségek fejlesztésében nyújt szakmai, módszertani segítséget. A szinte teljes óvodai dalanyagot felölelő zenei példatár az otthoni és óvodai énekléshez, játékhoz, zenehallgatáshoz kínál 330 régi és új mondókát, dalt és énekesjátékot. A kötetet, amelyet minden zenét kedvelő, gyerekekkel foglalkozó felnőttnek, iskoláknak, óvodáknak és könyvtáraknak ajánlunk, Rogán Miklós szemléltető ábrái és rajzai díszítik
-
-
-
-
Építészek, mérnökök, építők
0A szerző új kötetében 25 olyan férfi életrajza és portréja olvasható, akik a 19. és 20. században jelentősen befolyásolták és formálták Magyarország arculatát. A ma is gyönyörű, megvédendő értékként számon tartott Országházunk, templomaink, jelentős múzeumaink megalkotóinak arcképcsarnoka ez a könyv, amelyben az alkotók életteli biográfiája mellett bemutatásra kerültek alkotásaik is. „Korunk rohanó világában öröm kezünkbe venni egy gondosan válogatott, megírt és szerkesztett kötetet, amely nem engedi feledésbe merülni világszínvonalon alkotó építőinket, akik épített környezetünk feledhetetlen megálmodói közé tartoznak. Szinte mindennap elhaladunk alkotásaik mellett, áthajtunk hídjaikon, látogatjuk középületeiket, strandolunk az általuk tervezett uszodában, megpihenünk a terveik alapján megépült templomokban anélkül, hogy tudnánk, kik ezen építmények alkotói.” (Winkler Barnabás DLA)
-
Építészet
0Az építészet, ahogy mondják, „megfagyott zene”. Görög templomok, római kolosszusok, francia kastélyok, angol udvarházak, amerikai felhőkarcolók, japán „kapszula”, hi-tech csodák – igen, ezek mind épületek. Álljanak előttünk példaként elmúlt korok pompás, nagyszabású, díszes épületei – de nézzük őket értő szemmel. Mit kezdjünk viszont a dísztelen modern kockaházakkal, netán lakótelepekkel és a vasbeton monstrumokkal? Miért olyanok az épületek, amilyenek? Honnan erednek az építészek ötletei? És miért lehet oly döbbenetes a hatásuk? Ez a könyv segít eligazodni a nagy stíluskorszakokban, nagyjából időrendben követi az építészet történetét. Ugyanakkor megismertet a legnagyobbnak tartott építészekkel, legjellegzetesebb törekvéseikkel, klasszikus és ultramodern elgondolásaikkal. Ha mindezzel megismerkedünk, talán jobban elfogadjuk a merész és szokatlan formai megoldásokat.
Azért szól mindenkinek, mert
– nem feltételez építészettörténeti ismereteket
– bemutatja az építészet történetének legfontosabb szereplőit
– érthetővé válnak az építészeti stílusok és mozgalmak
– megmagyarázza, miért olyanok az épületek, amilyenek. -
Építészet és természet
0A néptömegek és az egyes emberek sokkal kevésbé ismerik és értik az építészeket, mint mondjuk, az orvosokat és bábákat. Ennek ellenére az építészek a 24 órás nap minden percében, évente háromszázhatvanöt napon át, sok évtizeden keresztül nagy szerepet játszanak mindannyiunk életében, amíg csak el nem avul, amit megépítettek. Néhány kivételtől, mint például Finnországtól eltekintve, a világ legtöbb országában a tervező vagy az építész bizonyos értelemben távoli lény.
-
Építészeti Enciklopédia
0„Andreetti Károly okl. műépítész, képzőművészeti főiskolai tanár úr Őméltóságának az 1929/1930. tanévben tartott előadásai után jegyezte: Pozder Gyula, II. évf. hallgató.”
-
Építészeti hagyományunk nyomában. Tanulmányok a népi építészet és a településnéprajz köréből 1974-2018
0„Gráfik Imre néprajztudós, muzeológus a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységfelelős muzeológusa (1970-1978); a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója (1986-1993), majd a budapesti Néprajzi Múzeum főosztályvezetője (1994-1998); múzeumi főtanácsos (1999-től). 2004-ben vonult nyugállományba. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, vezetőségi tagja, óraadó, vendégelőadó tanára hazai és külföldi egyetemeknek. Jelen kötet a népi építészet, településnéprajz és a szabadtéri néprajzi muzeológia tárgyban írott fontosabb tanulmányait tartalmazza.”
-
-
Erato
0Ez a műfordítás-gyűjtemény, mely már első megjelenésekor, 1921-ben is önálló egészként látott napvilágot, merész költői vállalkozás eredménye. A vágyakozás elementáris lírai megfogalmazásainak s a profán kívánságok himnuszainak gazdag világirodalmi örökségéből válogatta és fordította Babits Mihály a neki leginkább tetsző verseket, s ebből a nálunk mindmáig páratlan vállalkozásból izgalmasan eredeti, a különböző korok szerelmi kultúráját ragyogóan érzékeltető antológia született.
A bukolikus háttér, a sokszor emlegetett pogány életöröm fényei világítják be a görög szerelmi idilleket, Anakreón, Theokritosz verseinek világát. Szellemes-élveteg epigrammákban villan fel a késő-római kor kiemelkedő költőinek arca; vaskos-nyers adomák jellemzik a francia, programosan hirdetett élvezetvallások az olasz reneszánsz költészetét. A barokk, majd a romantika pedig a mindenséget mozgató szenvedélyek misztikus ködébe burkolja a szerelmet; a zaklatott sorok, a sejtelmes képek mélyéről azonban ebben a korszakban is minduntalan felparázslik a nagyon is földi vágyakozás tüze. A XIX. század második felében ismét programmá válik a szerelem, de egészen új tartalommal: a hazug erkölcsű polgári világ tagadása, a menekülés vágya rejtőzik mögötte. Ennek a koronként is sokszínű szerelemnek hű és tiszta tükre az Erato; a költő a nagy költészet eszközeivel teremti újjá magyar nyelven az örök-egy téma színeiben és tartalmaiban folyton megújuló változatait. -
Erdély
0Kézzel írt, számos tollrajzzal illusztrált Erdély ismertető másolata. Benne: földrajz, történelem, és egy szakmai tanulmányút időbeosztása
-
-
-
Erdély három nemzete és négy vallása autonomiájának története.
0A mű öt, majdnem önálló részre oszlik: A honfoglalástól az erdélyi fejedelemség kialakulásáig, 895–1571-ig; az erdélyi fejedelemség korszaka 1571–1619; Erdély mint tartomány a Habsburgok alatt 1691–1867; Erdély az egységes magyar államban 1867–1918; s végül az elszakított Erdély 1918-tól. Külön tárgyalja minden korszakon belül az egyes nemzetek és vallások autonómiáját.
-
-
Erdély legszebb túraútvonalai
0Az Erdély és környékének legszebb túraútvonalai legalább annyi csodát rejt, mint sorozatunk első tagja, a nagy sikerű Magyarország legszebb túraútvonalai.
Európa egyik legváltozatosabb hegyvilága szegélyezi lakóhelyünket, a kárpáti medencevidéket: a kőzettani és domborzati sokszínűség, a mozaikosan változó táj meglepően érdekes túraterepek helyszíne. Különösen igaz ez a Kárpátok Romániában húzódó részeire, így e túrakalauz erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági hegyi ösvényeket is ismertet.
A túrakönyv célja, hogy átfogó képet nyújtson az erdélyi és Erdély környéki hegyvonulatokról, mégpedig a legszínesebb és legjellegzetesebb útvonalak, helyszínek ismertetésével. Találunk benne könnyed kirándulásokat, keményebb csillagtúrákat, vad szurdoktúrákat és többnapos trekkingeket is.
A sokszor nyáron is visszafogottan látogatott hosszabb és távolibb útvonalak, valamint a téli teljes elhagyatottság bőséges hegyi kihívást és kalandot kínál, gyakran a turista-hőskor körülményeit idézve vissza. -
Erdély lelke
0A bevezetést írta: Zilahy Lajos
Írták: Barabás Gyula, Diószeghy Miklós, Egyed Zoltán, Grandpierre Edit, Gróf Haller Alfred, Hosszú Zoltán, Hunyadi Sándor, Ignácz Rózsa, Jékely Zoltán, Laczkó Géza, Sala Domokos, Szentimrei Jenő, Tompa Sándor, Trócsányi Zoltán, Török Sándor, Tüdős Klára
Ady Endre, Babits Mihály, Bartalis János, Berde Mária, Czuczor Gergely, Erdélyi József, Jékelyzoltán, Juhászgyula, Kazinczy Ferencz, Kölcsey Ferencz, Mentovich Ferencz, Petőfi Sándor, Reményik Sándor, Szentiványi Mihály, Tarcsafalvi Albert, Tiboldi István, Tompa Mihály, Vilmányi Libécz Mihály és ismeretlen erdélyi költők verseivel
Benedek Elek, Kriza János, Mailand Oszkár erdélyi nép-költészeti gyűjtésével
Erdély városai, természeti szépségei, műkincsei, népműveszete és népi élete 96 képtáblán -
-
Erdély népi építészete
0A szerzők és a kiadó olyan könyvet kínál a tisztelt Olvasónak, amely áttekintést kíván adni a Romániához csatolt Erdély népi építészetéről. Mindezt olvasmányos, szemet gyönyörködtető formában. A gyönyörködtetést szó szerint értve, amelyet a hasonló könyvekben szokásos fényképek helyett a grafikák, Imre Lajos rajzai kínálnak.
-
-
Erdélyi írók almanachja. 1920. évre. [1. évf. ]
0A 81-103. oldalon hirdetésekkel. Reményik Sándor, Dutka Ákos, Szini Lajos, Zsolt Béla, Ligeti Ernő, Huzella Ödön és mások írásaival.
-
Erdélyi Krónika
0A krónika német nyelvű kiadásából (Siebenbürgische Chronik) és az eredeti kézirat alapján a fordítást készítette, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta Vogel Sándor.
A történészek szerint ez a munka a 17. századi Erdély történetének egyik legjelentősebb forrása, egyben értékes irodalmi alkotás is. -
-
-
Erdélyi szászok és magyarok
0A sorozatban a magyar polgári történetírás legjelesebb munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat az írásokat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, „örök” értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük későbbi, mégoly „korszerű” feldolgozásának megjelenése.
-
Erdélyi szászok és magyarok
0HA MŰVELT MAGYAR TÁRSASÁGBAN a velünk egy hazában élő németekre terelődik a szó, olykor atyai módon vállveregető vagy szelíden csipkelődő, de általában őszinte rokonszenvre valló megjegyzéseket hallunk. Mindenki szívesen eleveníti fel és ápolja tovább rokoni vagy baráti kapcsolatait a derék cipszerekkel, a nyugatmagyarországi hiencekkel, a dunántúli és bácskai „svábok”-kal, sőt még bánátiakkal is, akik a rangsor végére szorulnak. De mihelyt valaki az erdélyi szászokat emlegeti, a beszélgetés megakad vagy más hangulatba csap át.
-