-
-
Ezer jó tanács
0Előszó
Ezt a könyvet az Új Idők küldi olvasóinak azzal a kéréssel, hogy fogadják szívesen.
Sokat töprengtünk azon: mivel is szerezhetnénk örömöt annak a nagyon intelligens, békebeli mérték szerint előkelő közönségnek, amely – az esetek nagyrészében – nemzedékeken át ragaszkodásával tisztelte meg lapunkat s hosszas tanácskozás után esett választásunk az Ezer jó tanács-ra.
Adhattunk volna mást is. Regényt, lexikont, műmellékletet, almanachot, a figyelemnek sok más jelét. Mi azonban olyasmivel akartunk szolgálni, ami az életet kényelmesebbé, kellemesebbé, jobbá, szebbé teszi. Mert az élet bizony sokkal, de sokkal nehezebb, mint akkor volt, amikor az Új Idők első számai kikerültek a sajtó alól.
Az «Ezer jó tanács» – ezer jó tanáccsal szolgál az élet kisebb-nagyobb problémáiban. Nem «nagy» kérdésekre akar megfelelni. De hiszen az élet kellemetessége túlnyomórészben nem is «nagy» dolgokon fordul meg, hanem apróságok sorozatán. Az «Ezer jó tanács» fegyver abban a küzdelembe, melyet nap, mint nap, minden órában, szinte minden percben vívunk az élet bosszúságai, a tárgyak rosszindulata, a kellemetlen véletlenek ellen. -
-
Ezt nem írhattam meg Oroszországról
0Az ismert riporter ebben a könyvében elmondja mindazt, amit haditudósító éveiben nem írhatott meg Oroszországról és a háború igazi arcáról.
-
Ezt nem lehet megúszni
0„Csupa olyan kérdést vet fel a könyv, amit nem lehet megúszni. Mindezt érzékenységgel, mindent átható figyelemmel. Kapunk, és van veszteségünk is. És mi marad a végén? Egy kulcs az életünkhöz, egy dilemma, egy Tolsztoj-kötet, egy vallomás, egy mindent megváltoztató élő közvetítés, vagy a pont, amikor megtanulunk gondoskodni. Szerelmek, anyák, apák és fiúk, és a történelem. Az életünk – közelről.” – Juhász Anna irodalmár
-
Fából, kőből, sárból / From wood, stone and mud
0„Lantos Miklós építész, félig-meddig mint az egykori építkező parasztemberek, ácsok, nádazók, kőművesek szakértő kollégája nézi az épületeket, a formákban látja a szerkezetet, a súlyok, a terhek megoszlását, a hordozó elemek teherbírását. A képeiből összeállított sorozatok kifejezik a különböző építőanyagok, a fa, a kő, a vesszőfonatra tapasztott, vályoggá szárított, téglává égetett sár és föld tájanként különböző módon megjelenő egyéniségét. Részletfelvételein érezzük az építkező munka fogásait, hosszú hagyományból merített tapasztalatait, az anyagokkal folytatott párbeszédet, amiben az alakító szándékkal szemben, vagy mellett érvényesül a fának, a kőnek esetleges formája, a tapasztást, a meszelést végző kezejárása. A műemlékvédelem alapelveit megfogalmazó Új Athéni Karta (1998) azoknak a felületeknek a megőrzését teszi feladatunkká, melyek „tanúi voltak a történelemnek”. A tapasztott, faragott, esőmosta felületek Lantos képein a történelemről tanúskodnak, a közöttük, előttük zajló hajdani paraszti életről. (…)”
Hofer Tamás -
Fájó Trianon
0Lehetne az is a könyv címe, hogy Trianon képekben. Ez a kötet olyasmit is elénk tár, amit eddig nemigen láthattunk: Trianon, az irredenta, a revízió vizuális emlékeit. Az irredenta nagy emlékművei, a szobrok, a félárbócra eresztett országzászlók mellett ebben a könyvben helyet kaptak a mindennapok tárgyai is. „Nem, nem soha!” feliratú ceruzák és hamvvedrek, porcelánszobrocskák, Trianon rajzszeg és Trianon injekciós tű, irredenta jelvények és jelvényárusok, bélyegek és bélyegzők, emlékérmek, zászlók, konyhai falvédők és képeslapok, irredenta frizura. Érdekes mindez? Nagyon. És szánnivaló. Már-már nevetséges. Egyszersmind borzasztóan fájdalmas. Akár így, akár úgy, egy korszak hétköznapjainak tárgyai. A történelmünk. A könyvben képek, szövegek egyformán fontosak: a magyar irodalom legjobbjai szólalnak meg az oldalain. Rövidebb publicisztikák, versek, riport- és novellarészletek. Trianonról, irredentáról és revízióról. Ady, Babits, Bibó, Füst Milán, Gárdonyi, József Attila, Illyés, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy, Márai, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Cs. Szabó László… És nem mindig letörten. Nem mindig kétségbeesetten. Legalább annyiszor dühösen, számonkérően, vádlón. Leginkább önnön restségünket, kishitűségünket, közönyünket ostorozva, keresve az okokat, előrevetítve a jövőt… Végül a kronológia, ami ezt a kis könyvet nemcsak érdekessé, de praktikussá is teszi. Az időrend, a többé-kevésbé rövid és szenvtelen sorok egymásutánja érdekes összefüggéseket világiít meg. A Trianon-kronológia 1918-ban kezdődik. És hogy meddig tart? Hogy hol ér véget? Azt ma még senki sem tudja. A könyvben 2011-es az utolsó dátum.
-
Fák a kertben
0Minden kertben van hely legalább egy szép fának, ám mielőtt megvesszük, fontos, hogy végiggondoljuk, mit, miért és hova akarunk ültetni. Azért szeretnénk fát a kertünkbe, hogy védjen a kíváncsi tekintetektől, netán díszítő elemként vagy a vadon élő állatok csalogatására? Ezek megfontolásáról is olvashatunk Tony Kirkham, a Kew Királyi Botanikus Kert arborétumának vezetőjétől. A szakember elmagyarázza a fák nevelésének gyakorlati fogásait, részletes, illusztrált leírásokat ad számos fafajról, bármely méretű kertbe. Ezenkívül a könyv tizenkét inspiráló projektet is tartalmaz a kertészkedés szerelmeseinek.
A KEW KIRÁLYI BOTANIKUS KERTBEN több mint 250 éve termesztenek és nemesítenek növényeket. Napjainkban a Kew kertészei csaknem 20 000 fajt, illetve fajtát nevelnek – ez a világ legváltozatosabb gyűjteménye. -
-
-
Faragott mézeskalácsformák
0A mézeskalácsforma-faragás vonzó fejezete az iparművészet történetének. Amint ezt a Magyarországon előkerült, ókori cserépforma-töredékek is bizonyítják, a mézes tésztamasszák formálása, formába öntése nem újkori találmány.
A faforma-faragás Európában a XVII. században éri el virágkorát, amikor a plasztika és a grafika hatásától függetlenedve önálló díszítőstílust alakít ki. Erre a gótikus és reneszánsz formakincs jellegzetesen átírt felhasználása éppúgy jellemző, mint a népművészet díszítőelemeinek változatos alkalmazása vagy a tudatos stilizálás.
Weiner Piroska tanulmánya elsősorban a XVII-XIX. század magyarországi formafaragó művészetének technikai, tematikai, stílusbeli sajátosságait, a formák néhány tradícionális típusát elemzi élvezetesen. Megismerjük a hajdani nagy mézeskalácsos céhek, híres mézeskalács-készítő mesterek, családok tevékenységét.
A zömmel a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött formák kortörténeti, viselettörténeti vonatkozásban sem érdektelenek.
8 színes, 48 fekete-fehér kép mutatja be a legszebb formákat. -
Farkasverem
0„Nem is veszem észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak és valamennyi őriz egy-egy szinte felfedett napsugarat, mondatok sorakoznak és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága…” (Önvallomásos részlet a Regényből)
-
Fasiszta lelkek – Pszichoanalitikus beszélgetések a háborús főbűnösökkel a börtönben
0„Önök így köszöntötték egymást: „Kitartás, éljen Szálasi!” Ön rendelte ezt el? /Nevet./ Én csak azt rendeltem el, hogy a testvérek köszöntése ez legyen: Kitartás! Az Éljen Szálasi!-t ők tették hozzá……- /Hevesebben./ sohasem fogok hivatkozni bizonyos dolgokra… De a zsidóság, amelyik ma él, csak nekem köszönheti életét… Ki merte volna március 19.-e után megtenni azt, amit én tettem?… Amikor meghallottam, hogy a zsidóságot kiviszik az országból külországi munkaszolgálatra, a párt vezetőségének hivatalos értekezletén ezt mondtam: Nem szabad kiengedni az országból egyetlen zsidót sem! Olyan gazdagok vagyunk mi, hogy napi négymillió munkaórát nélkülözni tudjunk? Nem szabad egyetlen létező és komolyan felhasználható munkaerőt kiengedni az országból! Maradjanak csak itt bent, dolgozzanak nekünk!”
Részlet a Szálasi Ferenccel folytatott beszélgetésből -
-
Fazekas iskola
0„Amikor felkértek minket ennek a könyvnek a megírására, tulajdonképpen egy régóta dédelgetett tervünk megvalósítására kaptunk lehetőséget. Régóta terveztük, hogy egy olyan könyvet kellene irni, amelyben a magyar fazekasság története és technikai ismeretanyaga együtt kapna helyet, mégpedig szoros összefüggésben úgy, hogy a múlt minden hasznosítható technikai eleme szerepeljen benne, napjaink újításaival együtt. Nem csupán a fazekasságot, a mesterséget tanulók kezébe kívánunk tehát használható tankönyvet adni, hanem egy sokkal szélesebb olvasói rétegnek az egyszerű érdeklődőktől a népi kerámia gyűjtőin át a múzeumokban dolgozó szakembereknek egyaránt. Reméljük, mindenki megtalálja benne az őt érdeklő kérdésekre a választ, s akkor nem dolgoztunk hiába.”
A szerzők -
-
Fecskék
01866. december 21-én született Tömörkény István, a századelő nagy elbeszélője, a zsellérek, kubikosok, vízenjárók és kétkezi munkások, a célszerű szegény emberek életének hűséges krónikása, aki – ahogy Móricz Zsigmond írta róla – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával s az igaz ember emberségével” rögzítette örökérvényűen egy immár letűnt világ, a régi paraszti élet tragikumát és szépségét, fájdalmait és örömét, kegyetlen törvényeit és fénylő derűjét. Születése századik évfordulóján legjobb novelláinak e válogatásával tisztelgünk Tömörkény emléke előtt.
-
Fedics Mihály mesél
0Ortutay Gyula Fedics Mihály meséinek közreadásával iskolát teremtett: a népi egyéniségkutató iskolát. Fedics az első magyar mesemondó, akinek nemcsak meséivel találkozunk a könyv lapjain, hanem életkörülményeire, egyéniségére is fény derül. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény első köteteként, 1940-beb jelent meg először a könyv. Az akkori kiadói viszonyoknak megfelelően igen kis példányszámban. Ortutay Gyula iránti tiszteletből az Akadémiai Kiadó most második kiadásban teszi közzé ezt a magyar folklórkutatásban korszakalkotó, ritkaságszámba menő könyvet.
-
Fegyencedzés. Edzésnapló a tökéletes forma eléréséhez
0„Ha komolyan szeretnél foglalkozni a testedzéssel, naplót kell vezetned, különben elbuksz.”
Mindannyian ismerjük a bibliai mondást: „A lélek ugyan készséges, de a test gyönge.” Mindez talán fokozottan igaz a saját testsúllyal végzett gyakorlatokra.
Vajon mi lehet a titka annak, hogy a test meghajoljon a lélek akarata előtt? Mindenekelőtt a rendszeresség. Az erőedzés kíméletlen világában ez azt jelenti, hogy a lehető legpontosabb számon kell tartanod a céljaidat, és nyomon kell követned a fejlődésedet. -
Fegyencek, fegyőrök, fegyőrcsaládok életkörülményei 1945. előtt kis és nagy események sodrában
0ElőszóMikor 1945. nyarán künn jártam Sopronkőhidán és megrendülve láttam ott is a háború szörnyű pusztításait, akkor vetődött fel bennem a gondolat, hogy mint a régi Sopronkőhida eseményeinek, illetőleg életének egyik – még élő – tanúja, feldolgozom szülőhelyem, gyermekkorom és annyi kis és nagy esemény történetét azzal a hellyel kapcsolatban.
-
Fegyvertelenül a tűzvonalban
0„1942 és 1943… Don kanyar… A Magyarországról német parancsra elhurcolt munkaszolgálatosok tragédiájának színhelye. Végig a 4000 km-es orosz rónákon, a rombadöntött falukon visz az út a sok 10.000 ember haláláig. Az ujságíró éles szemével és a költő ihletett hangján irja le György István a kálváriát, a tengernyi szenvedést, kínzásokat, a voronyezsi, korotojaki történelmi fekete napokat, a hosszú évek ábrándjait, álmait. Az otthon vágya, a szerelem viszi őt mindenen át. Másfél év az oroszországi hómezőkön ruhátlanul, kiéheztetve, kitéve a fasiszták ördögi szadizmusának. Alig maradtak. Utána Borba hurcolják. A bori bányákban váltott pribékek veszik át őket, de végre annyi év után mégis csak meglátja az otthont. Otthon semmi sem várja már…
Külföldön napok alatt fogyott el a könyv és jelenik meg állandóan új és új kiadásban. Ez a mű történelmi dokumentum és lira. Igaz, könnyes, örökbecsü írás. Benne a magyarságnak, a zsidó-ságunk és az embernek tragikus sorsa.” -
Fehér ég alatt
0Elizabeth Kolbert Pulitzer-díjas újságíró könyvében alaposan szemügyre veszi az általunk teremtett világot, olyan módszereket és szakembereket bemutatva, akik Földünk különböző pontjain újszerű, sokszor meghökkentő megoldásokat kínálnak az emberiség által előidézett környezeti problémák orvoslására. Megismerhetjük például a folyószabályozás okozta természeti károkkal küzdő mérnökök újításait, azokat a biológusokat, akik a világ legritkább halait igyekeznek megvédeni a kihalástól, olyan vegyészeket, akik a levegő széndioxid-tartalmát kőzetté alakítják, vagy azokat a fizikusokat, akik a légkör mesterséges hűtésének módszerein dolgoznak, amivel egyszer talán fehérre festik az égboltot is.
Kolbert szerint az emberi civilizáció nem más, mint tízezer éve tartó kísérlet a természeti erők uralására. Könyvében merőben új megvilágításba helyezi az emberi tevékenység mostani lépéseit: véleménye szerint ugyanazok a beavatkozások kínálhatják a – korántsem kockázatmentes – megoldásokat, amelyek egykor bolygónk élővilágát veszélybe sodorták.
A számos díjjal elismert kötet egyszerre inspiráló, elgondolkodtató és sötét humorral átszőtt látlelete azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a közeljövőben mindannyiunknak szembe kell néznünk. -
Fehér foltok a Balkánon
0A témában úttörőként megjelenő könyv elsősorban a román (vlak) és az albán nyelv és nép eredetéről szól, de velük kapcsolatban széles körű ismereteket közöl az illír, a trák, a dardán és a macedón népekről és nyelvekről, és kitér a dákóromán mítoszra is. Bőséges összehasonlító adatokkal szemlélteti a térség nyelveinek és néprajzának rokon vonásait, háttérként pedig összefoglalja a Balkán-félsziget történelmét az újkőkortól az oszmán-török megjelenéséig. Irodalomjegyzék segíti a részletesebb tájékozódást, a hatalmi viszonyok változását pedig tizenhét térkép mutatja be. A kötetet név- és helynévmutató, valamint angol, francia és német nyelvű összefoglalás zárja.
-
-
-
-
Fejjel nagyobb mindenkinél
0Harsányi Lajos történelmi regénye a tizenegyedik századi Magyarország zűrzavaros, ugyanakkor szenteket „termő” világába kaluzolja az Olvasót. Szent István halála után veszélybe kerül a kereszténység épp szárba szökkenő vetése. Az új erőre kapó pogányság belső és a Krisztushívőnek mondott Európa több évtizedes külső támadásainak Szent László keménykezű uralkodása vet véget. Ő terjeszti el hazánkban az akkor virágkorát élő lovagi eszméket, ő szilárdítja meg végleg a keresztény normákat, és ő szerez legendás hadvezéri képességeivel tekintélyt országunknak a környező népek között.
A regény lapjain életre kelnek a történelemkönyvekből ismert személyek: Szent Gellért, Orseolo Péter, Vata, Álmos herceg, Könyves Kálmán, s általuk és a magával ragadó cselekmény által mi is részeseivé lehetünk az Árpád-kor sokszor vészterhes, mégis lélekemelő légkörének. -
Fekete bársonyban
0A Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában.
-
Fekete bojtár vallomásai
0Sinka István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.
-
-
Fekete Könyv
0Az 1990-ben kiadott Fekete könyv Orhan Pamuk egyik legrejtélyesebb és egyben legszínesebb műve, amelyben egy bűnügyi regény feszültsége ötvöződik a Kelet misztikájával. A könyv egyik részében leginkább a titkok, jelek és nyomok dominálnak, itt fut a fő cselekményszál, amelyet az eltűnt feleségét, Rüyát kereső isztambuli ügyvéd, Galip nézőpontjából ismerünk meg. A regény másik részét az ügyvéd magánnyomozásának történetébe beékelt, az eltűnt Rüya féltestvérének, Celâlnak a hírlapi tárcái alkotják, amelyekből Isztambulnak nemcsak a múltjába és jelenébe, de még a jö-vőjébe is bepillantást nyerünk. Mint több más regényében, Pamuk itt is ravasz játékot űz a szereplők egymásra tükröztetésével, így aztán eljön a pillanat, amikor már az ügyvéd feleségével egy időben szintén köddé vált Celal bőrébe bújó Galip írja az Isztambul varázslatos és titokzatos világáról szóló tárcákat… A Helikon Kiadó jelen kötettel indítja útjára Pamuk-életműsorozatát.
-