-
-
-
-
Évek illata
0Falu Tamás (1898-1977) magyar jogász, költő és regényíró. Már jogász hallgató korában érdekelte az irodalom, humoros írásai jelentek meg Az Üstökös és a Borsszem Jankó című korabeli élclapokban. Költemények címen 1900-ban publikálta első verses kötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg; ezeket még Balassa Lajos néven jegyezte. Kiss József fedezte fel Balassa írói tehetségét, s verseit gyakran közölte A Hét c. lapban; ettől kezdve a Hétben változtatta nevét Falu Tamásra, s a továbbiakban szépirodalmi műveit ezen a néven jegyezte. 1914–1940-ig az Új Időkben is publikált, 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugat c. folyóiratnak. Mintegy kilenc verskötete és tíz regénykötete került nyomdába még életében.
-
Évelő növények gondozása
0Az évelők rendkívül népszerűek, mivel évről évre, újra meg újra megtöltik a kertet csodálatos virágokkal. A kerti növények legnagyobb csoportját alkotják, és egyedülálló sokszínűséget kínálnak minden talajra, évszakra és fényviszonyra.
Ez a gazdagon illusztrált útmutató tökéletes kertészeti referencia az évelők sikeres neveléséhez. Több mint hetvenféle különböző évelő igényeiről találunk benne információt, inspirációt különféle elrendezések és ötletek megvalósításához. Szinte minden helyzetre van egy megfelelő évelő, ez a kötet pedig leírja, hol és hogyan neveljük az egyes növényeket, segít eldönteni, melyik lesz a legjobb a saját kertünkbe vagy a teraszunkra. Végigvezet az évelő növények gondozásának általános alapelvein, ráadásként tizenkét könnyen követhető projektet is bemutat. -
-
-
-
-
-
Ezer év a Vénuszon
0A XXII. század elején űrhajó-járat közlekedik a Föld és a Vénusz között, teret és időt legyőzve, kozmikus sebességgel suhanó asztroplánok száguldanak száguldanak a világűrben. Óriási meteorraj tör a Naprendszer térségébe: a két bolygó között váratlanul megszakad a rádió-összeköttetés is. Tizenegy földi ember: köztük egy fiatal házaspár is – a soha fel nem szakadó ködtakaróba burkolt Vénuszon reked. Mintegy húsz földi évet töltenek itt, jól felszerelve, s mégis kényszerű száműzetésben. „Vendéglátóik”, az antropterák ez idő alatt csodálatos fejlődésen mennek át, a földi ember évezredes történelmét futják be. A házaspárnak gyermeke is születik. A kis Mark már tizenhárom esztendős, amikor a meteorfelhő végre elvonul, és ismét szabaddá válik az út. Az asztroplánról mint távoli fényes csillagot pillantja meg először a bolygónkat, a Földet Mark, a Vénuszon született ember.
-
-
-
Ezt nem írhattam meg Oroszországról
0Az ismert riporter ebben a könyvében elmondja mindazt, amit haditudósító éveiben nem írhatott meg Oroszországról és a háború igazi arcáról.
-
Ezt nem lehet megúszni
0„Csupa olyan kérdést vet fel a könyv, amit nem lehet megúszni. Mindezt érzékenységgel, mindent átható figyelemmel. Kapunk, és van veszteségünk is. És mi marad a végén? Egy kulcs az életünkhöz, egy dilemma, egy Tolsztoj-kötet, egy vallomás, egy mindent megváltoztató élő közvetítés, vagy a pont, amikor megtanulunk gondoskodni. Szerelmek, anyák, apák és fiúk, és a történelem. Az életünk – közelről.” – Juhász Anna irodalmár
-
Fájó Trianon
0Lehetne az is a könyv címe, hogy Trianon képekben. Ez a kötet olyasmit is elénk tár, amit eddig nemigen láthattunk: Trianon, az irredenta, a revízió vizuális emlékeit. Az irredenta nagy emlékművei, a szobrok, a félárbócra eresztett országzászlók mellett ebben a könyvben helyet kaptak a mindennapok tárgyai is. „Nem, nem soha!” feliratú ceruzák és hamvvedrek, porcelánszobrocskák, Trianon rajzszeg és Trianon injekciós tű, irredenta jelvények és jelvényárusok, bélyegek és bélyegzők, emlékérmek, zászlók, konyhai falvédők és képeslapok, irredenta frizura. Érdekes mindez? Nagyon. És szánnivaló. Már-már nevetséges. Egyszersmind borzasztóan fájdalmas. Akár így, akár úgy, egy korszak hétköznapjainak tárgyai. A történelmünk. A könyvben képek, szövegek egyformán fontosak: a magyar irodalom legjobbjai szólalnak meg az oldalain. Rövidebb publicisztikák, versek, riport- és novellarészletek. Trianonról, irredentáról és revízióról. Ady, Babits, Bibó, Füst Milán, Gárdonyi, József Attila, Illyés, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy, Márai, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Cs. Szabó László… És nem mindig letörten. Nem mindig kétségbeesetten. Legalább annyiszor dühösen, számonkérően, vádlón. Leginkább önnön restségünket, kishitűségünket, közönyünket ostorozva, keresve az okokat, előrevetítve a jövőt… Végül a kronológia, ami ezt a kis könyvet nemcsak érdekessé, de praktikussá is teszi. Az időrend, a többé-kevésbé rövid és szenvtelen sorok egymásutánja érdekes összefüggéseket világiít meg. A Trianon-kronológia 1918-ban kezdődik. És hogy meddig tart? Hogy hol ér véget? Azt ma még senki sem tudja. A könyvben 2011-es az utolsó dátum.
-
-
Farkasverem
0„Nem is veszem észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak és valamennyi őriz egy-egy szinte felfedett napsugarat, mondatok sorakoznak és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága…” (Önvallomásos részlet a Regényből)
-
Fasiszta lelkek – Pszichoanalitikus beszélgetések a háborús főbűnösökkel a börtönben
0„Önök így köszöntötték egymást: „Kitartás, éljen Szálasi!” Ön rendelte ezt el? /Nevet./ Én csak azt rendeltem el, hogy a testvérek köszöntése ez legyen: Kitartás! Az Éljen Szálasi!-t ők tették hozzá……- /Hevesebben./ sohasem fogok hivatkozni bizonyos dolgokra… De a zsidóság, amelyik ma él, csak nekem köszönheti életét… Ki merte volna március 19.-e után megtenni azt, amit én tettem?… Amikor meghallottam, hogy a zsidóságot kiviszik az országból külországi munkaszolgálatra, a párt vezetőségének hivatalos értekezletén ezt mondtam: Nem szabad kiengedni az országból egyetlen zsidót sem! Olyan gazdagok vagyunk mi, hogy napi négymillió munkaórát nélkülözni tudjunk? Nem szabad egyetlen létező és komolyan felhasználható munkaerőt kiengedni az országból! Maradjanak csak itt bent, dolgozzanak nekünk!”
Részlet a Szálasi Ferenccel folytatott beszélgetésből -
-
Fecskék
01866. december 21-én született Tömörkény István, a századelő nagy elbeszélője, a zsellérek, kubikosok, vízenjárók és kétkezi munkások, a célszerű szegény emberek életének hűséges krónikása, aki – ahogy Móricz Zsigmond írta róla – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával s az igaz ember emberségével” rögzítette örökérvényűen egy immár letűnt világ, a régi paraszti élet tragikumát és szépségét, fájdalmait és örömét, kegyetlen törvényeit és fénylő derűjét. Születése századik évfordulóján legjobb novelláinak e válogatásával tisztelgünk Tömörkény emléke előtt.
-
Fedics Mihály mesél
0Ortutay Gyula Fedics Mihály meséinek közreadásával iskolát teremtett: a népi egyéniségkutató iskolát. Fedics az első magyar mesemondó, akinek nemcsak meséivel találkozunk a könyv lapjain, hanem életkörülményeire, egyéniségére is fény derül. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény első köteteként, 1940-beb jelent meg először a könyv. Az akkori kiadói viszonyoknak megfelelően igen kis példányszámban. Ortutay Gyula iránti tiszteletből az Akadémiai Kiadó most második kiadásban teszi közzé ezt a magyar folklórkutatásban korszakalkotó, ritkaságszámba menő könyvet.
-
Fegyencedzés. Edzésnapló a tökéletes forma eléréséhez
0„Ha komolyan szeretnél foglalkozni a testedzéssel, naplót kell vezetned, különben elbuksz.”
Mindannyian ismerjük a bibliai mondást: „A lélek ugyan készséges, de a test gyönge.” Mindez talán fokozottan igaz a saját testsúllyal végzett gyakorlatokra.
Vajon mi lehet a titka annak, hogy a test meghajoljon a lélek akarata előtt? Mindenekelőtt a rendszeresség. Az erőedzés kíméletlen világában ez azt jelenti, hogy a lehető legpontosabb számon kell tartanod a céljaidat, és nyomon kell követned a fejlődésedet. -
Fegyvertelenül a tűzvonalban
0„1942 és 1943… Don kanyar… A Magyarországról német parancsra elhurcolt munkaszolgálatosok tragédiájának színhelye. Végig a 4000 km-es orosz rónákon, a rombadöntött falukon visz az út a sok 10.000 ember haláláig. Az ujságíró éles szemével és a költő ihletett hangján irja le György István a kálváriát, a tengernyi szenvedést, kínzásokat, a voronyezsi, korotojaki történelmi fekete napokat, a hosszú évek ábrándjait, álmait. Az otthon vágya, a szerelem viszi őt mindenen át. Másfél év az oroszországi hómezőkön ruhátlanul, kiéheztetve, kitéve a fasiszták ördögi szadizmusának. Alig maradtak. Utána Borba hurcolják. A bori bányákban váltott pribékek veszik át őket, de végre annyi év után mégis csak meglátja az otthont. Otthon semmi sem várja már…
Külföldön napok alatt fogyott el a könyv és jelenik meg állandóan új és új kiadásban. Ez a mű történelmi dokumentum és lira. Igaz, könnyes, örökbecsü írás. Benne a magyarságnak, a zsidó-ságunk és az embernek tragikus sorsa.” -
-
-
-
Fekete bársonyban
0A Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában.
-
Fekete bojtár vallomásai
0Sinka István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.
-
-
Fekete Könyv
0Az 1990-ben kiadott Fekete könyv Orhan Pamuk egyik legrejtélyesebb és egyben legszínesebb műve, amelyben egy bűnügyi regény feszültsége ötvöződik a Kelet misztikájával. A könyv egyik részében leginkább a titkok, jelek és nyomok dominálnak, itt fut a fő cselekményszál, amelyet az eltűnt feleségét, Rüyát kereső isztambuli ügyvéd, Galip nézőpontjából ismerünk meg. A regény másik részét az ügyvéd magánnyomozásának történetébe beékelt, az eltűnt Rüya féltestvérének, Celâlnak a hírlapi tárcái alkotják, amelyekből Isztambulnak nemcsak a múltjába és jelenébe, de még a jö-vőjébe is bepillantást nyerünk. Mint több más regényében, Pamuk itt is ravasz játékot űz a szereplők egymásra tükröztetésével, így aztán eljön a pillanat, amikor már az ügyvéd feleségével egy időben szintén köddé vált Celal bőrébe bújó Galip írja az Isztambul varázslatos és titokzatos világáról szóló tárcákat… A Helikon Kiadó jelen kötettel indítja útjára Pamuk-életműsorozatát.
-