-
Barlangképek
0Passuth László kora ifjúsága éveit Kolozsvárott töltötte, a nyugtalan vérkeringésű, lázas életritmusú és mégis sűrű történelmi levegőjű század eleji városban, ahol a múlt megismerésének és megértésének igénye magától értetődően ébredt fel a művészet és a filozófia iránt érdeklődő fiatalemberben. Később, a külföldi utazások és tartózkodások idején (két évig élt Milánóban) ez az igény csak fokozódott, szenvedéllyé erősödött, és a sokrétű ismeretanyag epikus megfogalmazásának szándékával párosult. Önéletrajzának kötetei: Kutatóárok, Rézkor, Gyilokjáró, Barlangképek.
-
Báró Eötvös Lóránd a tudós fotográfus
0Eötvös Lóránd magyar természettudós fotográfiáit bemutató kötet a Magyar Millennium tudománytörténeti kiadványai sorában került kiadásra. Kutatók, fotográfiai szakértők, turisztikai szakemberek és tipográfusok vettek részt a kötet megjelenésében, melyben a két és félezer felvétel közül a legérdekesebbek, legkülönlegesebbek szerepelnek.
-
Barokk
0A barokk – melynek kora az abszolutizmus és a felvilágosodás közé esik – az utolsó olyan stílusirányzat, amely átfogja Európa egészét. Jó ideig a reneszánsz különc hajtásának tekintették. A tartalom és a forma összetettsége, sodró lendülete éles ellentétben áll a klasszicizmus fegyelmezett önmérsékletével. Világi örömök és érzékiség, vallásos áhítat és szigorú aszkézis, formai sokszínűség és merev szabályok betartása egyaránt jellemző a barokk mesterek alkotásaira. Ezzel egy időben, az illuzionizmus jelentkezésével színpadiasság és díszletszerűség hódította meg a művészet világát.
-
-
Batthyány Lajos
0Tartalom
Bevezetés
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS MŰVEIBŐL
Gróf Batthyány Lajos Országgyűlési Beszédeiből
Gróf Batthyány Lajos irataiból és levelezéséből
KORTÁRSAK GRÓF BATTHYÁNY LAJOSRÓL
AZ UTÓKOR GRÓF BATTHYÁNY LAJOSRÓL
Jegyzetek
Az idézett művek rövidítésjegyzéke -
Becsület és bátorság. Carl Lutz és a budapesti zsidók
0Elsősorban a svájci követség alkonzuljának, Carl Lutznak (1895-1975) köszönhető, hogy 1942 és 1945 között több mint százezer budapesti zsidó menekült meg a halált jelentő gázkamrák elől. Tevékenységének központja az általa irányított Idegen Érdekeket Képviselő Osztály volt, amely Svájc budapesti követségének keretén belül működött. A követség épületében minden diplomáciai gyakorlattal szemben – 4 ezer zsidó és ellenzéki magyar kapott védelmet. Lutz ezen kívül az úgynevezett palesztinai bevándorlási igazolványokra alapozva több tízezer zsidónak adott menlevelet. A mentési akciókat támogatta a Nemzetközi Vöröskereszt és a többi semleges állam követsége is. Ezek a Vörös Hadsereg bevonulásának napjáig tárgyaltak Horthy Miklós kormányzó ingadozó kormányaival, Szálasi nyilasaival, Veesenmayer német követtel, valamint Eichmann-nal és az SS-szel. A háború után Carl Lutzot Svájc és a világ szinte teljesen elfeledte; még 1949-ben is megrovásban részesítette őt a svájci külügyminisztérium, azzal vádolván, hogy a budapesti zsidók mentésére irányuló tevékenysége során túllépte a hatáskörét.Theo Tschuy 1925-ben született a svájci Thurgau kantonban. Teológiát és angol irodaimat hallgatott, egyháztörténetből doktorált. Éveken keresztül dolgozott az Egyházak Ökumenikus Tanácsának, valamint a genfi Európai Egyházak Tanácsának latin-Amerikáért és a kelet-európai térség emberjogi kérdéseiért felelős munkatársaként.
-
Becsület és kötelesség I-II.
0Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához.
-
-
Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig
0Vajon lehetséges-e ideológiai-politikai előírások és propaganda nélkül nemzeti történeti szintézist írni? Vajon milyen az a nemzeti történelem, amelyik nem a közjogi, párt- és államhatalom alakulására, vagy éppen az osztályharcos szemléletre építi a múltat? Milyen volt a magyarság kapcsolata Európával?íbr>Engel Pál kötete a középkori magyar királyság történetét foglalja magába, az őstörténettől 1440-ig. Dinasztiákban gondolkodva, a honfoglalástól kezdve ez az időszak az Árpádok három évszázadát, az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond közel másfél évszázadát öleli fel, melyben Magyarország Európának egyik jelentős, Közép-Kelet-Európának pedig vezető hatalma volt. A kötet politikai története tehát annak az időszaknak az összefoglalása, melyben a magyarság beilleszkedett a formálódó újkori Európába. De bemutatja azt is, hogy egy mohón terjeszkedő, agresszív szomszéd: az oszmán török birodalom milyen lépéseket tesz európai hatalmának kiépítésére és eközben a magyar királyság katonai-politikai pozícióinak összerombolására.
A szerző célja, hogy megmutassa a magyar történelemnek azt az arcát, amelyet a magyarság csak így egyszerűen középkornak ismer, s melyben évszázadok munkájával, kudarcok és sikerek közepette kiformálódtak mai – részben antik, részben keresztény gyökerű – kultúránk alapjai. -
Ben Hur. Egy messiási történet
0Miután gyermekkori barátja elárulja, a rómaiak pedig – hamisan – az új helytartó meggyilkolására tett kísérlettel vádolják, a gályarabságra ítélt zsidó nemes, Júda Ben Hur megfogadja, hogy bosszút áll a rómaiakon és volt barátján, Messalán. Egy názáreti áccsal történt véletlen találkozás azonban más úton indítja el. Minden idők egyik legkelendőbb története, Lew Wallace Ben Hur: Egy messiási történet című műve milliókat ejtett rabul és kápráztatott el világszerte – mind nyomtatásban, mind a filmvásznon. A klasszikus regény ódivatú prózáját Lew ükunokája keltette új életre a mai olvasók kedvéért.
-
-
Benvenuto Cellini mester élete
0A bevezető tanulmányokat Genthon István, Füsi József és Molnár C. Pál írták.
-
-
-
-
Berlin
0A Brandenburgi kaputól Schinkel világáig, a Bauhaustól Fosterig, Libeskindig, Perrault-ig és Peiig: az egykori választófejedelmi központból Németország fővárosává előlépett Berlin nemcsak politikai lázongások helyszíne volt, hanem kiváló építészek munkahelye is, akiknek szellemiségét félreérthetetlenül magában hordozza a metropolis. Múltját nemcsak építészete őrzi, hanem az a százötven múzeum is, amely közül sok központi szerepet tölt be a nemzetközi művészeti életben. Berlin mindig is izgalmas város volt; és ma, amikor egyszerre új és régi főváros, még vonzóbb az utazók számára.
-
-
Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus
0Berzeviczy Gergely munkásságával történetírásunk eddig is foglalkozott, de úgyszólván kizárólag közgazdasági nézeteit ismertette. H. Balázs Éva monográfiájából most új, történetileg is jelentős alak lép elénk: a magyar felvilágosodás sokoldalú, a tudományok és művészetek iránt fogékony, politikai síkon igen tevékeny képviselője. A szerző túlmegy a szűk értelemben vett életrajzon: a XVIII. századvégi nemesi vezetőréteg társadalomrajzát adja. Az iskolai tanulmányok, a jurátusság bemutatása után az életrajz európaivá tágul. Berzeviczy a göttingai egyetemen tanul, majd megjárja Franciaországot, Angliát, közelről látja a belga forradalmi eseményeket. Ekkor már szabadkőműves, és rajta keresztül a szerző bemutathatja a magyar szabadkőművesség fontos politikai szerepét. A magyar jakobinusok reformátor szárnya, köztük Berzeviczy is, szabadkőműves. 1795-ben a letartóztatást elkerüli, de állásáról lemond, és ezentúl a haladásért elméleti, irodalmi eszközökkel harcol. A hazai és külföldi levéltárak, kézirattárak eddig feltáratlan leglényegesebb anyagát a szerző iratfüggelékben teszi közzé.
-
-
-
-
-
-
Bethlen Gábor – Az átértékelt Bethlen Gábor
0„A mohácsi vész után két, majd három részre bomlott Magyarország sorsát napjaink szenvedése alatt érthetjük meg; Erdély fejedelmeinek buzgólkodását a bomlott egység helyreállítására ma értékelhetjük legjobban. A letűnt idők tanuságára, reményre szomjúhozó lelkünk ma jobban megérti azon őseink szerepét, akikről eddig csak azt állapították meg, hogy pártot változtattak, fondorkodtak, vagy hősiesen elvérzettek a hazáért.”
-
-
-
Bethlen István. Politikai életrajz
0A kötet a szerző 1991-ben megjelent, nagy sikerű Bethlen-életrajzának második, átdolgozott kiadása, mely öt nagy, kronologikus egységben mutatja be a modern kori magyar történelem e nagy alakjának életét és politikáját. Az 1991-es magyar és az 1995-ös angol nyelvű kiadáshoz képest az első négy fejezeten a szerző alig változtatott, viszont az 1993-ban előkerült szovjet levéltári dokumentumok alapján teljesen újraírta az Epilógus: a Szovjetunióban című zárófejezetet. A könyv 1991-es első kiadását Borbándi Gyula „mesteri biográfiaként” méltatta, John Lukács pedig a Századokban ekként vélekedett: „Romsics életrajza sok szempontból példás. (…) Megállapításai, ítéletei kiegyensúlyozottak; írásmódjának stílusa és hangneme pedig szinte mintaképe az olyan történetírói prózának, ami nemcsak könnyen olvasható, hanem egyben józan és mértéktartó.”
-
-
Betlér és az Andrássyak
0Kevés olyan nemesi családot ismerünk Magyarországon, amelynek tagjai az Andrássyakhoz hasonló jelentős szerepet töltöttek be a nemzeti történelem évszázadai során. Ez a szerep változó volt, attól függően is, hogy a mindenkori hatalom mellett álltak, vagy éppen ellene fordultak. 1676-ra, mikor bárói rangot kaptak, már ősök hosszú sorával bizonyították fontosságukat, és Gyöngyösi István (1629-1704) költőben megtalálták azt a személyt, aki a család múltját felkutatta, és persze jelenét is kellően dicsőítette. 1700-ban Lőcsén jelent meg az Andrássy család középkori történetét bemutató műve, amelyet Andrássy II. Péternek ajánlott, és egyúttal megörökítette az ő dicső tetteit is.
A következő két évszázad során a család hírneve és gazdagsága folyamatosan növekedett, de a családtörténeti csúcspont kétségtelenül a 19. század, amikor szinte nem született olyan Andrássy, aki az országos politikában, közéletben ne tett volna szert kiemelkedő jelentőségre. Andrássy Gyula személyében pedig bízvást mondhatjuk, az egyetemes történelem egyik kiemelkedő alakját értékelhetjük.
Az arisztokrata családok csaknem mindegyikének voltak műtárgyai. A birtokukban felhalmozódott arany és ezüst ötvöstárgyak, ékszerek, fegyverek, festmények, textilek az évszázadok során egyre gyarapodtak, a családok gazdagságának értékmérői lettek, generációról generációra öröklődtek. A műkincsek, műgyűjtemények egy-egy arisztokrata otthon berendezésének részei voltak, olykor katalogizálva, múzeumi enteriőrhöz hasonlatosan elrendezve.
A betléri Andrássy-gyűjtemény csak egy kis része annak a kollekciónak, amelyet a család ezen ágának lehet tulajdonítani. Az Andrássy Manó és utódai által birtokolt kastélyok, várak, városi paloták közül csak a betléri kastély érte meg a 21. századot. A parnói, királyfai, terlingi, szulovai, tóalmási, oláhpataki, zahrádkyi kastélyok, illetve a pesti, bécsi, prágai városi paloták berendezései nem maradtak ránk, pontosabban az a kevés műtárgy, amely napjainkig megőrződött ezekből a pompás palotákból és kastélyokból, jelenleg magán- és közgyűjteményekben található. A betléri kastély mai múzeumi léte és látogathatósága teljes mértékben egybecseng az Andrássyak korábbi szándékával – 1867-ben ők maguk nyitották meg Krasznahorka várában a múzeumot a nagyközönség számára. -
Bevezetés a filozófiába
0„Itt az írás,a tankönyv,a szerény bevezetés a bölcsesség szeretetébe…”