-
-
-
-
-
Az etruszkok nyomában
0Az etruszkok iránt érdeklődő szinte kivétel nélkül valamennyi lexikonban a következő ingerlően rövid mondattal találkozik: eredetük ismeretlen; még nem felderített; vitatott.” Könyvünk szerzője „[…] felkerekedett, és az etruszkok nyomába eredt. Éveken keresztül barangolt az egykori Etruriában, makacs kitartással felkutatott minden etruszk emléket, faggatta őket, és faggatta az olasz etruszkológusokat. E könyvében az így szerzett tapasztalatait olvashatjuk, a kutatásai alapján felállított saját hipotézisét az etruszkok származásáról. Miközben végigkalauzolja az olvasót a hajdani Etruria csodás tájain, megismertet bennünket e nagy kultúrájú nép történetével, művészetének ma már zömmel múzeumban őrzött emlékeivel.
-
Az európai élet fejlődése
0Részlet: Az Európa-név, amely a görögöktől ered, eleinte csak az Ázsiával szomszédos délkeleti területeket jelentette, azután kiterjesztették a Földközi-tenger északi partjának országaira, majd az óceánnal szomszédos országokra, végül pedig a Közép és a Kelet országaira is, abban a mértékben, ahogy ezek összeköttetésbe kerültek a Földközi-tenger világával. Egyszerűen földrajzi elnevezés volt, amely semmiféle gondolatát se foglalta magába a lakosok közösségének.
-
Az európai folklór története
0Egy tudományszak bonyolult és gazdag európai történetével s egy jelentős tudós művével ismerkedik a magyar olvasó a következő lapokon. Giuseppe Cocchiara palermói professzor műve (Storia del folklore in Europa, Torino 1954. Einaudi) a népköltészet tudományának európai történetéről megjelenése óta mind nagyobb elismerést arat a szakma szűkebb körein kívül is. Miközben a bevezető sorait írom, a könyv oroszul is megjelenik a Szovjetunióban, s már nyilvánvaló, hogy a néhány éve ismét annyira felélénkült szovjet folklór vita egyik központi témája lesz Cocchiara műve is. Nemcsak egyszerű tudománytörténeti összefoglalást kapunk Cocchiarától, bár ez önmagában is érdem volna, hiszen még az egyetemes néprajznak, aztán az etnográfiának, szociológiának sincs ily gondos, minden irányzatra, minden részletre kiterjedő tudománytörténeti összegezése, mint Cocchiara segítségével a folklór tudományának.
-
Az ezerkettedik éjszaka
0Mesejáték. E kötet kiadását az örökszép mesék költője emlékének szenteli a kiadó.
-
Az ibolya illata
0Farnbauer Gábor kivételes, rendhagyó alakja irodalmunknak. S ezzel már azt is hangsúlyozni kívánjuk, hogy mindenekfelett izgalmas. Két verseskötete két különös és felkavaró kaland, két mélyút a személyes emberi létbe és történelembe.
Az ibolya illata ennek az izgalmas kalandnak a folytatása. Gondolatregény – mondja kéziratáról a szerző, de úgy gondolat és úgy regény, hogy mélyen áradó költészet is egyben. -
Az idő a gazda mindenütt…”
0A szerző hosszú évekig élt Békésben, és mint orvos, sok emberrel került kapcsolatba. Beszélgetései közben szó esett az időjárásról, a különböző légköri jelenségekről, betegségre, egészségre való hatásukról, hiedelmekről, félelmetes, misztikus mendemondákról. Összegyűjtötte ezeket a megfigyeléseket és következtetéseket, általuk elvezeti az olvasót az égitestek, a csillagok, a felhők, a „sárkányok, táltosok, boszorkányok” hallatlanul gazdag, színes és szinte elfelejtésre ítélt világába.
-
Az idő urai
0Mérgezés, élve befalazás, hordóba rekesztés – Krakennek, azaz Unai López de Ayala nyomozónak ezúttal egy titokzatos történelmi regényben elkövetett gyilkosságokat másoló tettest kell kézre kerítenie: egyszerre kell megküzdenie a múlt és a jelen kíméletlen árnyaival és mitológiai szörnyetegeivel. A tét pedig nem kevés: a családja élete – a jövőben.
A fehér város-trilógia befejező része az előző kötetek izgalmát továbbörökítve, lenyűgöző módon vegyíti a középkori krónikák és a modern bűnügyi történetek világát egyetlen nagyívű, időtlen elbeszéléssé. -
-
Az idők végezetéig
0Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.
-
-
Az igazi Ady
0Előszó
Tizenhat éve elmúlt Ady Endre halálának és a magyar közönség az igazi Adyt ma sem ismeri. A konzervativ értelmiség máig visszautasitja, az ellenforradalom uj uralkodó osztályai a maguk számára igyekeznek átformálni. Ferde értelmezést adnak élettartalmának és világfelfogásának. Átértékelik a költőt és ostorozó verseinek élét veszik. Sirva vigadó magyar lett a parasztok és proletárok Dózsa Györgyös serkentője.
Már a szilágysági földtől nyomon követtem Ady Endrét. Hozzákötött a szülőföld és az iskola, melynek ugyan padjaiba csak később kerültem mint ő, de ahol a diák Ady szelleme kisértett. Mellette voltam Párisban, amikor tragikus betegsége rászakadt. Tanuja Léda szerelmének, válságainak, küzdelmeinek ép ugy, mint később évek mulva diadalainak. Ady korát éltem nemcsak mint barát, de mint iró, ujságiró és harcos társa is.
Könyvemmel egész elkészültem, amikor február végén Léda asszony halálhire ért. Életét nem füztem tovább az „Elbocsátó szép üzenet” után, mert ha nem is szünt meg soha az aranyszobor Ady számára világolni, sorsa nem fonódott többé az Adyéba. És irásomon egy sort sem változtattam ezután, mert ugy sem tudtam volna öszintébben megirni, Lédát bármennyire becsültem és szerettem. -
Az igazi szociáldemokrácia
0A történelmet szinte mindig a nyertesek vagy a nyertesek szempontjából írják. Ez a fontos, hézagpótló és olvasmányos könyv – amely új részleteket tár fel a Szociáldemokrata Párt szétforgácsolásáról, valamint az ÁVO és a többi erőszakszervezet működéséről – nem ezt teszi. Itt az igazi Szociáldemokrata Párt egy bátor harcosa, Gábor Róbert feltárja a Peyer Károly vezette párt történelmi útját, beleértve Marosán György, Szakasits Árpád és a többiek áruló tevékenységét. Arra a Szociáldemokrata Pártra, amelyben Gábor is vezető szerephez jutott, büszke lehet a magyar történelem.
-
Az igazlátó. Aforizmák, bölcsességek és gondolatok
0A Látó-ember, az Igazlátó Wass Albert bölcs és tömör gondolatait foglalja egybe válogatásunk. Páratlan hitelességgel és szenvedéllyel ragadja vonzáskörébe a kötet olvasóit, a szépség és tragikum, az esszenciális értékek világába.
-
-
-
-
Az író arcképe kölyökkutya korából
0Önéletrajzi novellaciklu ez a könyv. Visszaemlékezések a költő gyermekkorára. Az első novella egy nyári szünidőr a walesi hazában, a dombos-völgyes pázsitos tájon. Az otthoni környezet már kevésbé derűs. Sírva menekül haza onnan mamájával a szünidőre meghívott városi pajtás. A többi történet: mozaikképek nyirkos lebujokból, éjjeli pillangókról. Ez a könyv mint költői vázlatkönyv éppoly izgalmasan érdekes, akár a nagy festők vázlatkönyvei, amelyeken keresztül személyesebb ismeretséget kötünk a művésszel, mint amikor a teljes nagy orkeszter megszólal a vásznon. És az itt-ott elrajzolt, itt-ott elnagyolt vázlatok mégis legalább annyit elárulnak a művész tehetségéből, mint az aranykeretes díszruhájukat viselő képek vasárnapi pompája.
-
-
-
Az Istenes Honfoglalók
0Annak ellenére, hogy az elmúlt ezer év alatt már igen lekopott róluk ez az elnevezés, az utóbbi évek alatt azonban megintcsak kialakult egy szervezett irányzat, mely a „pogányságot” ismét rájuk akarja illeszteni azért, hogy az ú. n.” nyugatbahelyezés”-sel járó magyarirtást indokolják. Ilyen „kárhozatra és pusztulásra szánt pogány népségről (mint ahogyan 1945-ben Páter Leibert, XII. Pius pápa szószólója nevezte az árpádi magyarságot) (1) – nem is érdemes történelmet írni és így ez az Árpád-ellenes irányzat Szent Istvánról indítja a magyarok történetét és mindent pogánynak és barbárnak nevez, ami előtte volt.
-
Az ister-gami oroszlánok titka
0Kérem a kedves olvasót, aki hozzáfog az elkövetkezendő írásom tanulmányozásához, hogy először elmélkedjen egy kérdésem felett. Ugyanis arra kérek feleletet, „hol észlelheti az ember a teremtő Isten Hatalmasságának teljes és tökéletes megnyilvánulását?” Azt hiszem, a helyes felelet erre a kérdésre így hangzik: „a Természetben”. Korunk sokat tudó embere ezt így folytatja: „A Természet a makro- és a mikrokozmoszból áll.” Igen, de ez mindig attól a mérettől függ, amit egymással szembeállítunk. A világmindenség, mint makrokozmosz, mindig csak ugyanaz marad a kifürkészhetetlen titkaival és vele szemben Földünk, vagy talán saját magunk személye lehet a mikrokozmosz. Akárhogyan is magyarázzuk ezt az összefüggést, végeredményben annak a feltétlen elismerése marad eredményként, hogy: az ember a világmindenség – a Természet – szerves tagja, alkotó eleme. Ebből a sarkigazságból pedig az a logikus következtetés származik, hogy Isten, a maga valóságában, megmérhetetlenségében és hatalmasságában csak a Természetben lelhető meg, vagyis a „kozmosz világában” keresendő. Ezt a „keresést” nevezi a szakirodalom „kozmikus világszemléletnek.” Mint majd olvassuk – a „kozmikus világszemlélettel látók” önmagukat Isten gyermekeinek vallják, és ez az Atya-Gyermeki szoros kapcsolat nem igényel semmiféle „közvetítőt”. A nem kozmikus világszemléletűek, hanem azok, akik másokon uralkodni akarnak, kitalálták az „egyházi világszemléletet”, vagyis azt az Isten-látást, amikor a hívő – aki nem a „kozmosz szerves tagjának”, hanem egyháza tagjának vallja magát – úgy hiszi és látja az Istent, amint neki azt az egyháza tanítja. Ilyen szemléletű az összes judai-keresztény egyház, a zsidóság és az iszlám is. Ezek a vallások mind közvetítők. Az Isten-Gyermek és az Isten-Atya között állnak. A „gyermek” tehát csak azt Tudja az Istenről, amit neki a „közvetítő” mond.
-
Az iszlám keletkezése
0Mi is hát valójában az iszlám? Vallási ideológia, csupán? A kereszténység és a judaizmus valamiféle keve réke? A beduinok mozgal-ma? Vagy inkább a földművelők ideológiája, az ,,arab feudalizmus” termé ke? Valamiféle kapitalista jellegű kereskedői ideológiáról van szó? Így hangoznak az eddigi kutatás leggyakoribb kérdésfeltevései, melyek mindeddig nem tették lehetővé a mozgalom kielégítő megmagyarázását. A szerző, Simon Róbert, az eredeti források és a szakirodalom alapos elemzésével igyekszik tisztázni azokat a társadalmi feltételeket, amelyek között az iszlám társadalmi-ideológiai mozgalma megszületett, s a mozgalom specifikumainak feltárása után körvonalazza azokat az összefüggéseket, amelyek az iszlám megszületése és az ennek nyomán kialakuló arab társadalom között fennállnak.
-
Az iszlám kultúrája I-II.
0„Goldziher Ignác (1850 – 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873–1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.” A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.
-
Az izlés fiziológiája [reprint kiadás]
0Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826) francia mesterszakács, epikureista író. A nagy forradalom kezdetén Belley bírája volt, mint federalista előbb Svájcba, majd Amerikába menekült. 1796-ban tért vissza Franciaországba, s 1800 után a semmítőszék ülnöke lett. Ez a munka a maga a nemében egyetlen a világon, mert ami csak inyencségre vonatkozhatik, az mind benfoglaltatik és minden képzelhető formában. Egy része a műnek valóságos szakácskönyv, az ételek ingredienciájának, elkészítése és feltálalási módjának pontos leírásával más része a helyes életrendre oktat, viszont egy ujabb rész a nevezetesebb ételek történetét mondja el; foglalkozik azután a vendégségek anyagi és szellemi berendezésével, különös súlyt fektetvén arra, hogy a vendégség mindenkor megfelelő szellemi élvezettel is járjon, végre pedig az inyencség apoteózisát tartalmazó költői epilogus zárja be a művet. /Pallas/ „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy.”
-
-
-
Az ókeresztény kor egyházfegyelme
0Öszeállította, a szövegeket fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Erdő Péter
-
Az ókori civilizáció bukása
0Az Előszóból: Az ókori civilizáció a szokványos nézet szerint abba pusztult bele, hogy erői századokon át tartó halálküzdelemben lassanként egészen felőrlődtek. Ez a felfogás azonban, legalább a nyugati világra vonatkozólag, egyáltalában nem áll helyt a mélyebben kutató történeti kritika előtt. Mikor Alexander Severust lázongó légiói időszámitásunk 235-ik évében meggyilkolták, az antik civilizáció épülete még mind a három világrészben, Európában, Afrikában és Ázsiában, rendületlenül állott. A templomokban, amelyeket az utolsó századok folyamán az egyre fokozódó jólét minden elgondolható pompával emelt vagy állitott helyre, a görög és római politheizmus istenei s a se görög, se római eredetű, de görögösitett vagy rómaiasitott provinciális istenségek őrködtek az egész világbirodalom eddigi társadalmi rendje felett. Sőt a politheizmus termékeny talajából az utolsó két század folyamán uj kultusz sarjadt ki, amely mint a birodalmi egység hódolatot parancsoló szimbóluma még a harmadik század kezdetén a Rajnától az Eufrátig uralkodott a sziveken. Felületes, de fényes civilizáció, a hellénizmus, románizmus és orientálizmus elegyének világpolgári jellegű terméke, vonta be az egész birodalmat – mint drága máz a fayence-edény durva felületét