-
Budapest története képekben 1. 1493-1980
02 000 FtBudapest Európa egyik legrégibb települése, ugyanakkor egyik legfiatalabb fővárosa. Alig több mint száz esztendős. Fővárossá válása után sorsa egybefonódott az ország történetével, annak nemcsak részese, de meghatározója is lett. Ebben a szerepkörben Budapest gazdag és sokszínű múltját, történetét mindig megkülönböztetett figyelem kísérte. A lakóhely múltjának megismerésére mindenkor eleven igény volt az emberekben. A főváros történetírásának is minden korszakban megvolt a maga kezdeményezője. Már a középkorból ismerünk olyan családi vagy egyházi krónikákat, amelyek a főváros múltjának egy-egy töredékét őrzik számunkra. A várostörténet-írás igazi fellendülése azonban csak Buda, Pest és Óbuda egyesítése után következett be. Az első teljességre törekvő munkát Salamon Ferenc kezdte írni a XIX. század végén. Műve ugyan töredék maradt, mégis nagy jelentőségű volt, mert további munkára ösztönözte a város történetének kutatóit. Ezt követően is jelentek meg sikeresebb, vagy kevésbé sikerült várostörténeti művek, de a település évezredeinek történetét teljességében áttekintő összefoglaló munkák nem láttak napvilágot. Valamennyi korábbi várostörténeti írás, tanulmány azt bizonyítja, hogy egyes kutatók, magányos tudósok a város múltját megközelítő teljességgel föltárni egyedül nem voltak képesek. Ez a körülmény s a főváros lakossága körében egyre erősödő érdeklődés Budapest története iránt, valamint a helytörténettel kapcsolatos egyre fokozódó tudományos és társadalmi igények késztették a fölszabadulás után arra a Fővárosi Tanácsot, hogy a főváros közgyűjteményeiben folyó munkák feltételeit jelentősen bővítse. A Budapesti Történeti Múzeumot, Budapest főváros Levéltárát és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteményét úgy erősítette meg, hogy azokban a várostörténet-kutatás hatékony műhelyei fejlődjenek ki. E támogatással új lendületet kapott a kutatás. Nagy felkészültséggel, megfelelő apparátussal évtizedeken át folyó tervszerű munka eredményeként Budapest történetének szinte minden fejezete újraíródott. Ezt bizonyítják a „Budapest régiségei” és a „Tanulmányok Budapest múltjából” c. sorozat utóbb megjelent kötetei, a várostörténet különféle korszakaival és részterületével foglalkozó számos monográfia, a múzeumi ásatások és kutatómunka eredményeként megjelenő számos tanulmány csakúgy, mint a levéltári forráskiadványok, szöveggyűjtemények, vagy a Budapest-gyűjtemény forrásfeltáró tevékenysége, többek között az 1967—1974-ben megjelent hét kötetes „Budapest Történetének Bibliográfiája”.
-
Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja
08 000 FtA polgári jogegyenlőség alkotmányos elveinek részleges érvényre juttatása, a választójog kiszélesítése, illetve a törvényhozó testület hatáskörének teljessé tétele – az országgyűlésnek felelős független kormányzás megvalósítása által 1848-tól új korszakot teremtett a magyar országgyűlések történetében. Évszázados hagyomány, hogy a polgári országyűlések és nemzetgyűlések képviselőiről – 1944 előtt is időnként a főrendiház, illetve felsőház tagjairól is – alamanachokat adtak ki, amelyek tömör életrajzokban mutatták be a törvényeket alkotó politikusok és magas állami, egyházi, tudományos rangú személyiségek életét. Az első országgyűlési almanach 1886-ban , az utolsó 1940-ben jelent meg. A 20. század második felében e műfaj négy évtizedre elhalt, nyilvánvalóan a parlamentarizmus szerepének, jelentőségének az államszocializmus korában bekövetkezett csökkenésével összefüggésben. 1990 óta ismét megjelent almanach az 1990-94., az 1994/98. és az 1998/2002. évi szabadon választott országgyűlésről. A magyar történeti szakirodalom eddig nem rendelkezett teljes, a korabeli forrásokkal egybevetett és ellenőrzött névtárral az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés, a „Nemzeti Gyűlés Képviselőháza” képviselőiről. E kötet hatéves munkálatai a Magyar Országgyűlés támogatásával az 11848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára fejeződtek be. A közreműködő 48 történész aprólékos alapkutatására, a levéltári és korabeli könyvészeti források tömegében rejtőző, eddig ismeretlen, kiadatlan adatok feltárására, összeszerkesztésére, merőben új tudományos eredményeket hozó munkára vállalkozott. 1990 után nem csupán a budapesti és vidéki közgyűjtemények, hanem a határon túli levéltárak is könnyebben elérhetővé váltak. A tudomány szabadságának elve alapján végre lehetségessé vált, hogy erdélyi, felvidéki magyar történészek is közreműködjenek a Magyar Országgyűlés által támogatott munkálatban. Meggyőződésünk, hogy e lehetőséggel élni közös kötelességünk volt, mellyel egy régi, nagy történészi adósságot róhatunk le.
-
Balassi Bálint összes művei I-II.
02 400 FtA magyar tudományos és irodalmi körök régóta érezték nagy klasszikusaink kritikai kiadásának hiányát. Ma, a tudományos élet nagy fellendülése idején gondolhatunk már arra, hogy végre olyan szövegeket adjunk a közönség kezébe, melyek íróink, költőink művészi munkáját torzítatlan alakban és a maguk teljességében képviselik. Méltó, hogy e kiadások között szerepeljen Balassi Bálint életműve is, ki korában magyar földön szinte egyedül képviseli a nép nyelvét használó költészetben a megújulás nagy európai áramlatának haladó lelkületét, annak ellenére, hogy társadalmi viselkedésében nagyjából megmaradt kora feudális magyar urainak szemléleténél. Viszont világosan látta a magyar társadalom kulturális elmaradottságát, és tudatosan vállalkozott arra, hogy népe nyelvéből kifejtse azokat a művészi lehetőségeket, melyek benne rejlenek. Így alkotott aztán magyar nyelven egy új, szabad, az egész emberi életet felölelő poézist, mely tárgyválasztásában korlátokat már alig ismer, s bár a humanizmus és a korabeli magyar költészet tanulságait is felhasználja, saját egyéni sorsát fejezi ki, s rajta keresztül társadalmának ellentmondásait.
-
Oklevéltár – Kolozsvár története első kötetéhez
040 000 Ft„Mátyás Király ISTEN kegyelme által Magyar Országnak TsehOrszágnak s. a. t. Királyja Austriának Hertzege minden mi Hiveinknek Nemeseinknek és más akármelly állapotban lévő örökös embereinknek, ismét Mező Városinknak Keritett Városinknak és Majorinknak és azoknak Igazgatójinak Birájinak és Majorosinak, és a mi Országunknak minden egyéb lakosinak akarltol e mi Országunkban Magyar Országban és annak részeiben rendeltetteknek és jelenlévőknek kik ezen Írásunkat látandják egésséget és kegyelmet kivánunk. A mi okos és eszes Hiveinknek Kolosvár Várasa Birájának s Esküttemek és azon Váras lakosinak panaszolkodó jelentésekbül hallottuk, minemüek legyenek némellyek közzületek, kik nemelly találmányokat szorgalmatosan keresvén ezen árus embereknek marhájokat és eladó jószágaikat köztetek gyakoroltatni szokott piatzokban vagy szabad Vásárokban el adni és venni avagy tserélni meg nem engednék, ezen árus embereknek bestelensegekre és nyilván való károkra. Alázatosan esedezvén annak okáért azon lakosok a mi nagy Méltóságunknak, hogy ezeket megengedvén mindenféle alkalmatos Segítségeinkről gondot viselni méltóztatnánk. Mivel penig mi Semmiképen nem akarjuk hogy a mi Hazafijaink ti általatok ekképen méltatlanul elnyomattassanak, nektek Hiveinknek és köztetek akarmelly rendben levőknek hagyjuk s parantsoljuk, hogy mindnyájan mostantul fogva ennek titánná ezen megnevezett árus embereknek és akárkinek is közzüllök eféle marhákat és el ado joszágokat a piatzokban es Vásárokban eladni es akar kitül ismét venni és tserelni minden modon meg engedni és meg engedtettni tartozzatok. Mást tselekedni semmiképen ne merészellyjetek. A jelenvalók előtt el olvastatvan és meg adattatván Költ Bécsben Filep Jacab napján [máj. 1.] 1488 Észten”
-
Historica Critica Regum Hungariae stripis Arpadianae I-III.
020 000 FtA 17-18. századi magyar történetírás meghatározó szereplői voltak a jezsuita szerzetesek. Pray György (1723-1800) mellett a történetíró-kanonok Katona István (1732-1811) munkássága volt a legjelentősebb, akinek roppant életműve minőségben Pray Györgyéhez fogható, mennyiségben még azon is túltesz. Negyvenkét kötet terjedelmű Kritikai történelme a magyar történetírás legnagyobb egyéni teljesítménye. Az ő idejükben a történeti munkát már nemcsak a kiterjedt adatgyűjtés és az adatok rendszerezett publikálása jelentette, hanem a történeti forráskritika módszerét is alkalmazták. Katona 1779-től három történelmi időszakra (az Árpádháziak, a vegyesháziak, a Habsburgok kora) bontva negyvenkét kötetben jelentette meg a magyar királyság történetéről szóló munkáját Historia critica címmel: Historia critica regum Hungariae stirpis Arpadianae, ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata.
-
Index alter libros Bibliotheca Hungaricae Francisci com, Széchenyi Duobos Tomis comprehensos in scientarum ordines distributos exhibens (TÖREDÉK)
05 000 FtAz Index alter libros Bibliothecae Hungaricae Francisci com. Széchényi duobus tomis comprehensos egy 1800-ban megjelent latin nyelvű katalógus, amely gróf Széchényi Ferenc könyvtárának tudományágak szerint rendszerezett mutatója.
-
Felső-magyarországi főúri családok
01 800 FtEz a kötet bemutatja néhány felső-magyarországi főúri család három évszázadot felölelő történetét, a 16. század közepétől a 19. század második feléig, eddig feltáratlan levéltári forrásokat felhasználva. A színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált, számos eredeti forrást közzétevő, rendkívül igényes kivitelű kötetből a Zayakat és rokonaikat, illetve ezek leszármazottait ismerhetjük meg. Főnemesekről lévén szó, az itt bemutatott személyiségek – nők és férfiak egyaránt – alakítói, értő interpretátorai voltak a korabeli közéletnek: a politikából, a gazdasági életből, valamint koruk kultúrájából is – a szerző szavaival élve – kivették a részüket. A hatalmas ismeret- és forrásanyagot feldolgozó, ugyanakkor olvasmányos kötet a levéltári források jegyzékével, bibliográfiával, képjegyzékkel, továbbá névmutatóval zárul.
-
Reviczky Gyula összegyűjtött művei
02 000 FtA XIX. század második felének egyik legérdekesebb és legeredetibb alakja; életpályájának változatos, fordulatos és emberien megható lefolyása hosszú ideig majdnem páratlanul áll a magyar költősorsok között. Élete regény módjára rejtelmekkel és talányokkal teli , áldatlan napjai idején a költészet egyetlen vigasztalója, balsorsának írás az enyhítője. Új költőtípus jelentkezik benne : a maga képességét kitűnően ismeri, sohasem vállalkozik erejét meghaladó feladatokra, ellenben egyéni költőfogalmával szembehelyezkedik az uralkodó felfogással, nevezetesen a népieskedésnek, mely az ő korában epigonok kezére került, tudatos ellenzője volt. A költészet egyetemes anyanyelvén kívánt szólani arról a gyönyörről, mely lelkét eltöltötte. Mégsem nemzetközi abban az értelemben, ahogy az irodalom nemzetköziségét általában értelmezik és magyarázzák. Reviczky Gyula mindössze az embereket elválasztó mesterséges válaszfalak fölé emelkedik. A sorscsapások után megalkuvást nem ismerő újrakezdései, csakazértis kitartásai nemcsak magyar jellemvonásokra vallanak, hanem költészetének fájó, tépelődő hangja annyira magyar, mint keveseké kívüle. A fejlődő nagyváros — a hetvenes évek Budapestjének — merőben új szemléletű költője : a nemzeti jellemvonásokat csak annyira vetette le, mint amennyire a városok képéről lemaradnak bizonyos mértékben a nemzeti vonások. Reviczky nem az erdőről énekel, hanem a pozsonyi liget ihleti merengő, búslakodó dalra. Irodalmi korszakot zárt le és nyitott meg. Reviczky Gyula átvette a hagyományokat és útat tört az újítások számára. Szép és nagyszerű költői szerep ez utóbbi, de egyúttal hálátlan is, mert az irodalmi közvélemény leghamarabb a közvetítőkről feledkezik meg; elsősorban a közönség felejti el nevét.
-
-
-
-
Magyarország panaszainak megoltalmazása
0800 Ft„Magyarország panaszainak megoltalmazása a bécsi jezsuiták ellentmondó hamisságaival szemben, azoknak a mód nélküli rágalmaknak a toldalékokban való cáfolatával, amelyekkel a felséges fejedelem, Bethlen Gábor személyét vádolják néhány, Németországban kiadott, gyalázatos könyvecskében”
-
Az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola Évkönyve 1917-1918
08 000 FtAz Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola fennállásának 38sik évében bár érezte a háború okozta nehéz viszonyokat, mégis nyugodtan, mondhatni zavartalanul folytatta nevelő munkáját. Ez a munka előkészület volt egy jobb jövőre, arra az időre, amikor elülvén a harc, megindul a termelés az iparban és művészetben. Az iskola oktatói és tanítványai teljesen átérezték munkásságuknak kulturális jelentőségét s ez okozta, hogy az idei eredmény semmiben sem maradt mögötte az előbbi évekének. Személyi változásról szólva, meg kell itt emlékeznünk elsősorban MajovszkyPál miniszteri tanácsosról, aki, mint annak az ügyosztálynak vezetője, amelynek körébe iskolánk tartozik, éveken át meleg szeretettel foglalkozott intézetünk ügyeivel és mindent megtett annak fejesztésére. Királyi kitüntetéssel ment nyugalomba időnek előtte, egészségét veszélyeztetvén a túlfeszített munka. Személyi változások az iskola tanári karában annyiban voltak, hogy NádlerRóbert meg* bízott igazgató megvált az iskolától amelyet két éven át vezetett. Helyét ugyancsak a meg* bízott igazgató minőségében GróhIstván, az iskolának 1896 óta rendes tanára foglalta el. A távozó megbízott igazgató munkásságának jelentőségét és érdemeit a tanári kar 1917. év szeptember hó 12-én tartott konferenciája méltatta és működéséért neki köszönetét fejezte ki. Még az 1917. év szeptember havában megvált az intézettől ZuttRichard ötvösművész. Helyét ugyancsak művezetői minőségben az iskola egykori tanítványa, KissFerenc, töltötte be s így az ötvösosztály oktatása zavartalanul folyt tovább. Hogy oktatásunk mentői inkább belekapcsolódjék az életbe, régebbi programmunknak megfelelően az iskolán kívül álló gyakorlati emberek oktatását is igénybe vettük, így análunk igen magas fokon álló fehérékszerművesség egyik legkiválóbb szakembere, WeinerRóbert, tanította több tanítványunkat időnként műtermében igen jó eredménnyel. Hasonló igen eredményes munkásságot fejtett ki WieblingerAlajos, a magyar Kartonnyomó Ipar R. T. gyárvésnöki osztályának főnöke, aki a textil nyomott díszítések rajzát tanította az ékítményes és textilosztály keretein belül. A díszítő festés felsőbb osztályaiban az elmúlt tanévben az a módosulás ment végbe, hogy az oktatás megosztatott az eddigi szaktanár UjváryIgnác és UdvaryGéza tanár között. Ujváryoktatja a táji, csendélet és plamnabefestést, Udvarypedig a figurális tervezést. Zománcozó és ékszerműves osztályunk működését megbénította ez évben is HibjánSámuel tanár hosszas betegsége.
-
Arhiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde 28. I-III.
05 000 FtG8 ist zum fünften Mal, Hochgeehrte Anmwesende, daß unser Verein hier im Norden des Landes, der freundlichen Einladung der Stadt Bistrik folgend, seine Generalversammlung abhält. Dem Nachschauenden ersteht in den Bildern, die die einzelnen Versammlungen im Lauf der Jahre am selben Ort bieten, immer wieder ein Stück unsers gesamten Lebens, das sieben alle in unsern Versammlungen abspiegelt. Ein Weaientag wars im Jahre 1845, als der Verein zum ersten Mal hier tagte und ein Frühlingshauch belebte nicht nur jene Tage sondern jene ganze Zeit. Sie ist auch nnà, den Nachlebenden, in den legten Jahren wieder näher getreten mit dem Schwung ihres Strebens, das sächsische Vort auf die Höhe der Zeit zu stellen, Lang versäumtes nachzuholen, deutschen Geist und deutsche Sitte zum unverlierbaren Besiß und dauernden Erbteil unsers Rolfs zu machen und in heiliger Vaterlandsliebe den Vätern nicht nachzu ftehen. Diese Stimmungen und Gedanken klingen auch in dem Kleinen Heft wieder, das „Zur Erinnerung an Bittung bei Gelegenheit der Versammlung des Vereins für siebenbürgische Landeskunde 1845“ verteilt wurde: Seid willkommen traute Brüder! Sei willkommen Landes Bund! Freundes Herzen treu und bieder Grüßen euch mit deutschem Mund.
-
-
Magyarország hadtörténete I-II.
06 000 FtAz elmúlt esztendőkben hazánkban a magyar történelmi múlt iránt széles körű és mindegyre erősödő érdeklődés nyilvánult meg. Szembeötlően növekedett társadalmunk igénye a történelmünkben – sajnálatos módon – nagy szerepet játszó háborúk, fegyveres küzdelmek megismerésére, az általuk felvetett problémák megválaszolására. A hadtörténetírás régi adósságát törlesztjük, amikor az olvasó kezébe adjuk a magyar hadügy fejlődéséről, népünk honvédő és forradalmi harcairól szóló összefoglaló művet. Hasonló méretű kollektív vállalkozás a magyar nép fegyveres harcai történetének feldolgozására mintegy fél évszázaddal ezelőtt történt. Az akkor megjelent munka – mely természetszerűleg magán viselte a polgári történelemfelfogás jegyeit – gyakorlatilag csak a XIX. század végéig adott rendszerezett áttekintést a hazai fegyveres küzdelmek eseményeiről; az első világháborúról már csupán mozaikszerű, vázlatos leírással tájékozatott. Jelen mű a magyar hadtörténelmet a honfoglalás korától az 1970-es évek végéig mutatja be. Az első kötet az 1867-ig terjedő időszakkal foglalkozik, a második 1868-tól, a honvédség megalakulásától a közelmúltig tárgyalja történelmünknek a háborúkkal, a fegyveres harccal kapcsolatos eseményeit. Könyvünk tükrözi azt a számottevő haladást, amelyet elért történettudományunk, különösen az utóbbi negyedszázadban.
-
Aetas 2000/1-2
0400 FtAz Aetas történettudományi folyóirat szerkesztői elsősorban a Szegedi Tudományegyetem történelem tanszékeinek oktatói közül kerülnek ki. 1985 óta jelenik meg, és az azóta eltelt idő alatt elismert helyet vívott ki magának a hazai történész szakmában. Évente négy, tematikus szám jelenik meg, amelyek a magyar és az egyetemes történelem különböző időszakait és problémáit fogják át. A lap főként történeti tárgyú tanulmányokat, forrásokat, kritikákat, ismertetéseket, interjúkat közöl, de szívesen fogad írásokat a társadalomtudományok más ágaiból is. Törekszik a magyar történettudományban hagyományosan túlsúlyos politikatörténet-írás mellett a gazdaság-, társadalomtörténet, az eszme- és kultúrtörténet terén születő új kutatási eredmények bemutatására. Célkitűzései között szerepel továbbá a kortárs nyugat-európai és észak-amerikai történetírás elméleti és módszertani problémafelvetéseinek közvetítése a magyarországi szakmai olvasóközönség felé. Rendszeres publikációs lehetőséget biztosít pályakezdő fiatal kutatók számára. Fontosnak tartja, hogy elősegítse a vidéki egyetemeken és kutatóintézményekben dolgozó fiatal szakemberek számára ismertté válásukat az országos szakmai közvélemény előtt. Nem csupán a szűk szakma érdeklődésére számot tartó lap kíván lenni – célja az új kutatási eredmények közvetítése a tanárok, levéltárosok, könyvtárosok, egyetemi hallgatók szélesebb rétegei felé.
-
-
-
Írások a művészetről
0800 FtBernáth Aurél nemcsak kíváló festőművész, hanem a tollnak is hivatott mestere. Ritka szerencsés találkozás, mert hiszen nyilvánvaló, hogy nem képzelhető érdekesebb és eszmevilágunkat gazdagítóbb olvasmány, mint amikor maga a művész tárja fel előttünk a festészet csodálatosan sokrétű titkait. Mély bepillantást nyerünk ilyen módon a műalkotás keletkezésének, hatásának, összefüggéseinek kérdéseibe. Festőkről írni ma sokkal nehezebb mint ezelőtt, mert negyven éve tartó művészeti forradalom súlyos próbára teszi az ítélkezés biztonságát Bernáth Aurél könyve világos értelemmel szól bele ebbe a küzdelembe és csodálatosan boncolja művészeti életünknek égetően időszerű problémáit. Szempontjainak, megérzésének, megértésének gazdasága bámulatra ragadja a művészetnek minden rajongóját
-
Budapest szobrai és emléktáblái
012 000 FtA magyar embernek régi szokása az, hogy ha elmegy külföldre, a külföld nagyobb városaiba, ott iparkodik tudását, ismereteit kiegészíteni, gyarapítani. Nagyon természetes tehát, hogy az, aki külföldre kikerül, sohasem mulasztja el sorjában végignézni az ottani kulturális intézményeket, megismerni az ottani művészi alkotásokat, részletesen megtudni azok keletkezését, megismerni alkotóját, annak egyéb értékes alkotásait és sok egyéb aprólékos dolgot is, amelyekkel tanulási vágyát kielégítheti. Ezek a tulajdonságok csak örvendetesek, mert hiszen a magyar nép magas szellemi nívójáról tesznek tanúbizonyságot, de különösen örvendetesek ezek azokra nézve, akik ennek révén maguknak sok-sok szórakozást és lelki örömet tudnak szerezni. De meg kell állapítani azt is, hogy amikor annyi magyar érdeklődő jut el a külföldi templomok, múzeumok, könyvtárak, művészi szépségek megcsodálására, ugyanazok, akik odakinn ilyen igazi kedvteléssel járják a művelt világot és csodálják meg a művészet termékeit, itthon az ilyen dolgokkal nem igen törődnek. Nem azért nem törődnek, mintha itthon nem épen olyan szívesen néznék meg a szépet, a művészit, de valahogyan úgy képzelem, hogy itthon mindenkit elfoglal a mindennapi élet ezernyi gondja és amikor a napi munkában elfáradt embernek valami kis ideje van, azt iparkodik vagy a szabad levegőn tölteni, vagy más, talán könnyebb szórakozást keresni, azt gondolván, hogy ami itthon van, ahhoz úgyis könnyen és bármikor hozzájuthat, azt bármikor megnézheti. Épen ennek a gondolkodásnak eredménye az, hogy felnőnek az emberek, megöregszenek és saját szülővárosuknak érdekességeit, kulturális szépségeit, művészi alkotásait egyáltalában nem ismerik. Ezért volt helyes néhány évvel ezelőtt a Székesfővárosi Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnak az az elhatározása, hogy ismeretterjesztő tanulmányi sétákat rendez, amelyeknek első célja a fővárosi intézményeknek, — kulturális, gazdasági és minden egyéb intézménynek — időről-időre csoportonként való megtekintése, szakavatott emberek vezetése mellett, így módjában van mindenkinek megismerni saját városának értékeit és szakszerűen megtanulni azoknak a fontosságát.
-
-
Széphalom 7. – Tanulmányok Újszászy Kálmán emlékére
01 500 FtA Kazinczy Ferenc Társaság 1995 áprilisában történt hivatalos megalakulása óta eltelt tíz esztendő alatt hetedik évkönyvünkkel jelentkezünk. Céljaink szolga- Clatának jól bevált eszköze a Széphalom,amely nemcsak címével idézi meg a jeles magyar írót, irodalomszervezőt, hanem tartalmával is. A mai viszonyokhoz és igényekhez, adottságainkhoz és felkészültségünkhöz mérten az ő nyomdokain kívánunk haladni. A szellemi műhelyek dolgában ma meglehetősen mostoha adottságú Zemplénés Abaújtájain munkálkodó, onnan elszármazott, oda kötődő, e régióhoz vonzódó munkatársak számára jelent ez az évkönyv fórumot, amely tartalmával gazdagítani kíván mindenkit, akit e vidék nemzeti kincsnek tekinthető kulturális öröksége, népének sorsa és jövendője érdekel. A történeti, a néprajzi, a művelődéstörténeti és az irodalmi hagyomány alkotja kötetünk vizsgálódási körét, s ez jellemzi tematikai fölépítését. Hetedik kötetünknek sajátos színezetet és jelentőséget az ad, hogy minden írását az 1994 tavaszán elhunyt dr. Újszászy Kálmánprofesszor emlékének szenteljük. Nemcsak azért, mert tiszteletbeli tagunk volt, hanem mert törekvéseink megfogalmazásában és tevékenységünkben meghatározó mércének tekintjük őt. Újszászy Kálmán életművében példásan testesült meg az a hivatástudat és bölcs tenniakarás, amely a vidéken élő értelmiségi fontos sajátsága. Sárospatak szellemi rangjának fenntartásáért, a régióban élő, onnan kinövő, felelősségteljesen gondolkodó emberek fejlődéséért kevesen tettek annyit az utóbbi hetven évben, mint ő. Élő lelkiismeretként hatott környezetére, tényleges és közvetett tanítványaira; sokkal szegényebb lenne a Tiszán innen 20. századi kulturális képe az ő munkássága és hatása nélkül. S egyénileg is sokan tartozunk neki. Akik a következő lapokon megnyilatkoznak, nem tudták – nem is akarták – kivonni magukat Újszászy Kálmán hatása alól, sokat köszönhetnek emberi-tudósi példájának, iránymutatásának, segítőkészségének. Ezért választottunk most alcímet évkönyvünknek; koszorút kötünk az emlékére írott dolgozatokból. A közölt írások közül több halad – a témát, a vizsgált jelenséget, az alkalmazott módszert, a kutatói magatartást tekintve azon a nyomvonalon, amelyet ő jelölt ki szerzőjük számára. Mások áttételesebben kapcsolódnak az ő vonzásköréhez. De minden szerző azzal a szándékkal küldött írást ebbe a kötetbe, hogy tiszteletét s a folytatás igényét kifejezze.
-
Gondolat antológia 1935-1937
0600 Ft„Kell-e az ember?” – kérdi Kemény Gábor a kötet bevezető írásában. A Gondolat c., két háború közti folyóirat legjellemzőbb cikkeiből készült válogatás felmutatja: hogyan válaszoltak a baloldalon, a marxisták soraiban Kemény Gábor kérdésére. E viszonylag rövid életű folyóirat a 30-as évek közepén működött, oly korban, amikor az előretörő fasizmussal szemben minden addiginál időszerűbbé, fontosabbá vált a humanizmus, a demokrácia védelme; az, hogy „kell az ember”. A korszak számos jelentős írója, költője volt a folyóirat munkatársa, akik közül többen nemcsak szépirodalmat, hanem kritikát, publicisztikát is közöltek a lap hasábjain. A Gondolat profilját is meghatározó szerzők voltak: Bálint György, Darvas József, Fodor József, Kemény Gábor, Kállai Ernő, Kelemen János, Radnóti Miklós, M. Pogány Béla, Remenyik Zsigmond, Veres Péter. Írásaikkal gazdagították, markánsabbá tették a folyóiratot többek között: Déry Tibor, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Rideg Sándor, Szimonidesz Lajos, Vámbéry Rusztem.
-
-
Deák Ferencz beszédei III.
06 000 Ft„Ő felsége 1861. február 14-dikén ugyanazon év ápril 2-dikára Buda városába egybehívta a magyar országgyűlést. A meghívó-levél első pontja így szól: „Első Ferencz József stb. Miután felséges Nagybátyánk, első Ferdinánd császár, Magyar- és Csehországok e néven ötödik királya ő felségének az uralkodásróli leköszönése és édes atyánk, Ferencz Károly ő cs. k. fenségének, ehhez való utódi jogáróli lemondása következtében a pragmatica sanctio erejével a birodalmunkbani uralkodásra hivatva, trónra léptünket birodalmunk minden népeinek 1848-dik évi deczember 2-dikán tudtára adtuk: m. é. október 20-dikán kiadott elhatározásaink folytán, Magyarország alkotmányos törvényei értelmében leendő királyi fölavatásunkra és ünnepélyes megkoronáztatásunkra, nem különben királyi hitlevelünknek az országos rendek- és képviselőknek való átadása végett, továbbá az 1608. koronázás előtti 3. t. cz. értelmében eszközlendő Nádorválasztásra és a végett, hogy az ország boldogságának nevelésére és a közjó gyarapítására kívánt többféle nagy fontosságú törvényes intézkedésekről kedvelt Magyarországunk s a hozzá csatolt részek hív Rendeivel és Képviselőivel atyai szívünk kívánata szerint tanácskozhassunk, folyó 1861. évi Szent-György hó 2-dik napjára sz. k. Buda városunkba közországgyűlést rendelendőnek, hirdetendőnek s azt Isten kegyelméből saját személyünkben vezérlendőnek elhatározánk.” A választás alapjául a meghívó-levél az 1848. V. törvényczikket jelölte meg. Pest bel-városa választói 1861. márczius 11-dikén Deák Ferenczet egyhangúlag országgyűlési képviselőnek választották, lakása elé vonultak s őt a lelkesedés hangján üdvözölték.”
-
Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre II.
035 000 FtKérdezhetné valaki, vajjon mi hivatása, czélja lehet egy előttünk fekvő könyv történetének? Hiszen a könyv valósága egész foglalatjával, minden szavával, minden egyes betűjével az olvasó értelméhez szól, tehát módot nyújt, hogy kiki a hatásból indulva szilárd alapon alkossa meg magának a helyeslő vagy az elvető véleményt. Mi szüksége foroghatna fön itt a történetnek? És mégis! Mily boldogok és irigylésre méltók a nyugot nagy, hatalmas és a szellemiekben is vezérlő nemzetei, kiknek műveltsége százados törekvés és fejlődés mélyéből fakad, a hol a fejlődési menet szervesen összefüggő s az egymást követő nemzedékek haladva, mind magasabbra építik a műveltség templomát! Mily boldogok ezek, hogy mind az, a mi valódi, termékenyítő és sokszorosan az egész emberiség művelődésére is kiható szellemi alkotás, a maga jellemző voltával – és ha csak egy szemernyit, de mégis kisugárzik a magaslaton; sőt már a legzsengébb kornak szánt elemi oktató könyvből is. Ez oly hatalom, mely mind erősebben lüktet, alakítólag hat és végre megteremti az egységes, az egész nemzettestet átjáró sajátos szellemet! És a midőn ez így van, vegyük bár a képzelő tehetség alkotásait, vagy a tiszta ész és tudás egész birodalmát, vagy a tapasztalás rögös útján fejlődő szakszerűséget, vájjon nem történeti lánczolat és végső eredményében nem boldogság az? Legyen arról szó, hogy az anyatermészet legvonzóbb, a röpülés tulajdonságánál fogva bizony irigylésre méltó lényeit, a madarakat ismertessük – akár egyetemes, akár valamely szűkebb szempontból tüzetesebben véve. Mily könnyű feladat ez a francziának, a kit a nemzetét annyira jellemző gall szellem áthatott!
-
Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre I.
025 000 FtKérdezhetné valaki, vajjon mi hivatása, czélja lehet egy előttünk fekvő könyv történetének? Hiszen a könyv valósága egész foglalatjával, minden szavával, minden egyes betűjével az olvasó értelméhez szól, tehát módot nyújt, hogy kiki a hatásból indulva szilárd alapon alkossa meg magának a helyeslő vagy az elvető véleményt. Mi szüksége foroghatna fön itt a történetnek? És mégis! Mily boldogok és irigylésre méltók a nyugot nagy, hatalmas és a szellemiekben is vezérlő nemzetei, kiknek műveltsége százados törekvés és fejlődés mélyéből fakad, a hol a fejlődési menet szervesen összefüggő s az egymást követő nemzedékek haladva, mind magasabbra építik a műveltség templomát! Mily boldogok ezek, hogy mind az, a mi valódi, termékenyítő és sokszorosan az egész emberiség művelődésére is kiható szellemi alkotás, a maga jellemző voltával – és ha csak egy szemernyit, de mégis kisugárzik a magaslaton; sőt már a legzsengébb kornak szánt elemi oktató könyvből is. Ez oly hatalom, mely mind erősebben lüktet, alakítólag hat és végre megteremti az egységes, az egész nemzettestet átjáró sajátos szellemet! És a midőn ez így van, vegyük bár a képzelő tehetség alkotásait, vagy a tiszta ész és tudás egész birodalmát, vagy a tapasztalás rögös útján fejlődő szakszerűséget, vájjon nem történeti lánczolat és végső eredményében nem boldogság az? Legyen arról szó, hogy az anyatermészet legvonzóbb, a röpülés tulajdonságánál fogva bizony irigylésre méltó lényeit, a madarakat ismertessük – akár egyetemes, akár valamely szűkebb szempontból tüzetesebben véve. Mily könnyű feladat ez a francziának, a kit a nemzetét annyira jellemző gall szellem áthatott!
-
-
Arad és Zaránd vármegyék nemes családjai II.
03 000 FtKülönlenyomat az Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája II. kötet elsõ részébõl.
-
A magyar Szent Korona és a kornázási jelvények története és műleirása
03 800 FtA nemzet történeti műemlékei közt kétségtelenül egyik legméltóbb helyet foglalja el az ország szent koronája. Mint állami létünkkel úgyszólván egykorú nemzeti palladium és műkincs, egyszersmind államhatalmi és nemzeti, jogi és törvényes jelentőségénél fogva máig éppen úgy jogérvényes hatású, valamint a közkegyelet tárgya. Hálát adhatunk az isteni Gondviselésnek, hogy régi dicsőségünk elenyészett emlékeiből csak ennyi, s ily szent, örökség is maradt ránk, hogy még ily valóban páratlan nemzeti műkincset is felmutathatunk.
-
Rákócziak dicső kora
0400 FtA Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950-ben alakult meg, napjainkra Magyarország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye lett. Milliók keresték fel azóta a Rákóczi-család egykori birtokközpontját. A Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulóját a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma új állandó kiállítással köszönti. A középkori Magyarország a mohácsi csatavesztés és az Oszmán Birodalom térfoglalása miatt megszűnt, területén három hatalom osztozott. A Nyugat-Magyarországra és a Felvidékre szűkült királyi Magyarországon a Habsburg dinasztiából választott királyok uralkodtak, keleti részén kifejlődött az új magyar állam, az Erdélyi Fejedelemség, az ország közepe a török Hódoltság lett. Az ország küzdve a túlélésért befogadva a reformációt, a nyomdászatot, kiépítette az anyanyelvi kultúrát. Mindebben oroszlánrésze volt a Rákóczi-családnak, a Sárospatakon, a pataki várban zajló eseményeknek. A Rákóczi-család csaknem száz esztendős pataki uralma fénykort és dicsőséget hozott a városra. A pataki várnak a XVII. században országos jelentőségű politikai, kulturális és művészeti kisugárzása volt.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
