-
Több nyelven beszélünk
0600 FtMajoros bácsi. az ország legöregebb embere „társalog” a riporterrel; Koblencz néni elmondja a véleményét a vállalatról: bejön vad hangon üvöltve a Pesti Vadember, és felelget a kíváncsi világutazók kérdéseire – íme. a Róna kabarék közismert és népszerü alakjai. akiket oly örömmel láttunk a színpadon. televízióban. hallgattunk a rádióban. a konferansz szellemes szövegével és többi ismert társukkal egyetemben, Róna Tibor a politikai kabaré legnépszerűbb írója ma: – nemcsak ismert alakjai. hanem szállóigévé vált „bemondásai” is erről tanúskodnak. A kabaré hagyományához híven azonnal és csípős szavakkal reagál az új eseményekre és a régi hibákra. Népszerűsége azonban mostanáig az élőszóhoz kötődött. Írásai alig jelentek meg nyomtatásban, Konferanszainak és kabarétréfainak ez az első gyűjteménye – mulattató olvasmány és egy kis kortörténet is, a közelmúlté és a jelené.
-
-
Többnemzetiségű régiók népi építészete
03 000 FtAz Épített örökség felújításának elméleti és gyakorlati kérdései nemzetközi konferencia-sorozat – Tusnad
-
Toldi I-III.
06 500 FtBónizs Róbert A kőfaragó és a Szent László íja című kötetek után az eddig általa feldolgozott korszak két legendás történelmi szereplőjének, Nagy Lajos királynak és Toldi Miklósnak életét dolgozza fel új sorozatában. Az első kötet gyerekkorától, 1330-tól Nagy Lajos első nápolyi hadjáratáig, 1348-ig követi nyomon Toldi Miklós és a trónörökös, illetve később ifjú uralkodó életének eseményeit. Toldi menekülni kénytelen szülőházából, de egy véletlen folytán felkelti Károly Róbert király és Lajos herceg figyelmét, és az utóbbi apródjává válva a királyi udvarba kerül. A herceg mellett részt vesz az uralkodó hadjárataiban, újra és újra kitüntetve magát vitézségével. A pusztán erős ifjúból igazi lovaggá érő Toldi és az ígéretes, de atyja árnyékából még előtörni nem tudó Anjou Nagy Lajos között konfliktusoktól sem mentes, mégis bizalmi kapcsolat alakul ki, amit azonban nem mindenki néz jó szemmel, és amikor a király ellenségei szövetkeznek Toldi ellenségeivel, súlyos megpróbáltatások várnak barátságukra… A szerző a nagy elődök irodalmi alkotásai mellett kiterjedt kutatásokkal alapozza meg sorozatának hitelességét, átfogó betekintést nyújtva a korszak európai politikai és történelmi eseményeibe, s így a korábbiaknál tágabb kontextusba helyezve szereplői történetét.
-
Toll / Ma, tegnap, tegnapelőtt
0800 FtRészlet a könyvből: Toll, mert könnyű. Toll, mert elrepül. Toll, mert még írni is lehetett volna vele. Sok toll egymáshoz nőve : szárny, amivel emelkedni lehet. De ez itt csak szeszélyesen, lazán van összerakva. Eddig elszórtan hevert mind a memóriámban, nem is az összegyűjtésre várt, hanem a szélre, amely szétfújja. Így hát : rendszertelenül összesöpört emlékek, kis képek, amiket láttam, kis történetek, amiket átéltem vagy hallottam ; morzsák egy író emlékirataiból, amelyeket sohse fog megírni. Megjegyzések, amelyek nem igen kerülnek már bele egy regénybe. Ötletek, amelyekből nem lesz vígjáték. Gondolatok, amelyek szerényebbek, mintsemhogy tanulmányokká dagadjanak. Viccek és könnyek. Pehely, toll, amiből nem szárnyat, hanem párnát csináltam. Használati utasítása : munkától, gondtól nehéz fejet az ágyban, karosszékben vagy vonaton ráhajtani, elpihenni egy kicsit rajta, elfelejteni és tovább menni.
-
Tolnai Világlapja 1914-1931.
05 000 FtA „Tolnait” lapozgatni egyedülálló időutazást jelent. Oldalain megelevenedik a múlt: az apró-cseprő bulvár eseményektől kezdve a sorsfordító történelmi kataklizmák drámai képein át az egzotikus tájak és emberek bemutatásáig nagyon széles spektrumát találjuk benne mindannak, amit a 20. század első fele jelent. Az új évszázaddal együtt induló, nagyközönségnek szóló képes hetilap a korában egyedülállóan sikeres volt, hatalmas példányszámban kelt el hétről-hétre. A családok minden tagja megtalálta benne a neki való – sok-sok fotóval, képpel illusztrált – olvasnivalót: politikai és társasági, tudományos és művészeti események, irodalom, divat, háztartás, rejtvény, útleírás, sport, és még megannyi más téma! Az írásokat olvasva, a képeket nézegetve, a hírdetéseket szemlélve közel kerülnek hozzánk a számunkra ma már történelmet jelentő idők, beleélhetjük magunkat az akkori emberek gondjaiba és örömeibe, hétköznapjaiba és ünnepeibe. A viszonylag olcsón értékesített képes hetilap, a Tolnai Világlapja (1901-44) igen nagy üzleti sikert hozott alapító tulajdonosának, kiadó-főszerkesztőjének, Tolnai Simonnak (eredeti neve: Friedmann Samu), aki 1912-ben létrehozta a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot, majd 1913-ban az ország legmodernebb, nagyszabású újságpalotáját építette fel a Dohány utcában (a mai Egyetemi Nyomda épülettömbjét). Világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos munkákat, lexikonokat, színházi hetilapokat és divatlapokat adott ki. A kiadót és a nyomdát 1941-től a kormány átadta a Magyar Népművelők Társaságának. Magyarország német megszállása után a Gestapo deportálta, 1944 végén Mauthausenben lelete halálát.
-
Tolnai Világlapja 1935.
06 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: 1., 6., 7., 10., 11., 12., 14., 18., 24., 25., 28., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 40., 50. sz.
-
Tolnai Világlapja 1936-1937.
06 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: XXXVIII. évf.: 1., 19., 32., 42., 47., 48. sz., XXXIX. évf.: 1., 2., 5., 6., 12., 19., 21., 22., 29., 34., 41., 42., 46. sz.
-
Tolnai Világlapja 1938 II.
08 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
Tolnai Világlapja 1939 II.
08 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
Tolnai Világlapja 1940 I-II.
016 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
Tolnai Világlapja 1943 I.
08 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
-
Tömörkény István irodalomtörténeti sorsa
02 000 Ft„EZ SZÉP KÖRÖSZT LÖSSZ!”
(Elöljáró szavak)
Tömörkény István írja egyik harmatos, egyszerű írásában, hogy röpül az idő, ha sok a dolog, és csak ácsorgó ember nézi lassunak folyását. Az iró halála óta eltelt huszonöt év alatt sok volt a dolgunk, nem voltunk ácsorgó emberek, így ez a negyedszázad gyorsan elröpült, gyorsabban, mint a magyar történelem egyéb, tengödő évtizedei. A sok magyar munkában arra is alit értünk rá, hogy Tömörkény egyéniségét, legbelsőbb lényegét kellőképpen felmérjük és értékeljük.
A huszonöt esztendő alatt a magyarság társadalmi, irodalmi és irodalomtörténeti munkája nem volt összeforrottan egységes, nem haladt mindig a magyar összesség érdekét jelentő helyes uton. Az ösvények többfelé szakadtak. Az ilyen helynek pedig, – hogy Tömörkénynek adjam át a szót, – „mindig van egy kis közepe, a hol a kocsi nem jár, s rajta apránkint pusztai virág terem. Kék buzavirágnak, sárga ökörfarkkórónak, szép halovány rózsaszín bogáncsnak a magvát oda hordja a szél”. A többfeléágazó irodalmi és irodalomtörténeti utaknak megkimélt, de kissé elhanyagolt szigete volt Tömörkény sugárzó, majdnem teljesen elfogyott sorozata. Ezen az „utközépen” üdén nyiltak Tömörkény népi rajzainak kék, sárga, rózsaszín virágokat hajtó magyar „gyógynövényei”, amelyek magukba zárják a magyar élet földbőlszitt, igazi orvosságát: „Ismerjed meg, szeressed meg minden életmegnyilvánulásában a valódi mélymagyarságot, a magyar földmivelő réteget, a célszerű, munkás szegény embereket, az eleveneszű, önnálósulni tudó és szerető, kétkezi munkásokat”. Erre mondják, hogy Tömörkény csak ábrázolni akart, tendenciátlan volt. -
-
-
-
Tóparti kastély
0800 FtAmeddig élek, csak azt akarom, hogy elmondhassam: milyennek látom a dolgokat. Theodor Fontane vallomása és írói programja ez. És talán egyetlen könyvében sem sikerült ezt a programot olyan tökéletesen megvalósítania, mint éppen a Tóparti kastély-ban, utolsó regényében. Színes és gazdag életének utolsó éveiben szülőföldjére, a Berlintől északra elterülő erdős és homokbuckás Mark-Brandenburg tartományba tér vissza az író, hogy elmondja milyennek látja a múlt század utolsó évtizedének porosz társadalmát, az embereket és általában a világot. Egy régi vágású porosz junker, Dubslav von Stechlin életének sírba hanyatlása és ezzel párhuzamosan fiának kibontakozó szerelme és szerencsés házassága: ennyi a regény cselekménye.
-
Tornác a Duna felett
02 400 FtA két kisregény problematikája csaknem azonos: a látszatsikerek emberének tragédiáját próbálja megközelíteni egy képzeletbeli tudományos intézet igazgatójának és egy ugyancsak „sikerre ítélt” szépasszonynak a sorsán keresztül.
-
Toroczkai Wigand Ede
06 000 FtToroczkai Wigand Ede munkásságának fénykorát székelyföldi munkái jelentik. Sokoldalú tehetség: bútortervezõ, belsõépítész, építészgrafikus, színes ablaktervezõ (pl. marosvásárhelyi Kultúrpalota). Kiindulópontja a belsõ világot megfogalmazó enteriõr. A helyi paraszti építészet ihlette, ebbõl kialakított egy puritán, modernistának ható formanyelvet, késõbb pedig historizáló elemekkel díszítette épületeit. Organikus szemlélete miatt a napjainkban újraértékelt modernizmus egyik hazai alapítójának tartják.
-
Törökországi utazás
0800 Ft1552. augusztus 4-én az itáliai Ponzai-szigetek közelében, rövid tengeri csata után hét keresztény gálya a túlerőben lévő török támadóknak, Szinán pasa matrózainak a hatalmába került. A foglyok közt volt egy Cristóbal de Villalón nevű spanyol diák is, aki tanulmányait félbehagyva a könyveit fegyverekre cserélte fel, és nyugtalan természetétől hajtva katonának állt. Az ő fogságba esésének, konstantinápolyi rabságának és kalandos szökésének a történetét beszéli el a Törökországi utazás, ez a korabeli reneszánsz ízlés szerint párbeszédes formában írt, világos tagolású könyv, mely egyben a XVI. századi törökországi élet enciklopédikus, színes leírása.
-
-
Toronyvigyázó
02 400 FtE gyűjteményes kötet a nagyértékű erdélyi magyar kuturális örökség jelentékeny dokumentuma. Megközelíthetővé válnak általa a kiváló építésztervező-műemlékvédő szétszórt, ma már zömmel hozzáférhetetlen írásai, tanulmányai, könyvismertetései, amelyek nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődők számára is horizontokat nyitó, élvezetes olvasmányul szolgálhatnak. Másrészt gazdag válogatás, mintegy 150 színes és fekete-fehér vázlat, rajz és festmény teszi jól érzékelhetővé benne a vizuális dokumentáció szerepét Kóshoz hasonlóan oly fontosnak ítélő Debreczeni kiterjedt grafikusi munkásságát. A gyűjtemény második része a kortársaknak, az emlékezőknek, az életművet elemző és méltató szakíróknak a közleményeit (közöttük egy kismonográfia is szerepel) foglalja magába. A Függelékben pedig újra közkinccsé válik Debreczeni nevezetes munkája, A mi művészetünk (Kolozsvár, 1940).
-
Történelem Írástudók árulása
01 300 FtEz a könyv üzenet azoknak, akik elfelejtkeztek arról, hogy a Kárpát-medence kis részére zsugorított országában élnek, s az országot ölelő hegyek csak szívünket zárta körül, szellemünk szabad, képes az igazság megismerésére. Ez az ország a HAZÁNK, Magyarország. Álljanak itt Márai Sándor szavai az igazságról, melyekre még nem telepedett rá a liberális máz, nem tudta kikezdeni a ködösítés, a szavak értelmének az összemosása, összezavarása, s a zavarosban halászás lehetősége meg nem adatott.
-
-
-
Történelmi hazugságok
05 000 Ft„Már foglalkozánk a jelen könyv kidolgozásával, midőn XIII. Leónak 1883. évi augusztus 15-éről kelt, de Luca, Pitra és Hergenröther bíborosokhoz intézett jelentőséges irata a valódi történelmi tudomány kívánalmairól nyilvánosságra jutott. Ez a nyilatkozatok egész sorát foglalja magában, melyek csattanósan kifejezik a mi nézeteinket és szándékainkat, és a melyeket művünk jellemzéséül kivonatban itt közölni szándékozunk.
A sz. atya annak a fölsorolásával kezdi iratát, hogy „ugyanazok, kik az egyházat és a pápaságot gyanússá és gyülöletessé akarják tenni, nagy erővel és ravaszsággal támadják mag a keresztény kor történelmét”, még pedig „oly ravaszsággal és csalfasággal, hogy ők azokat a fegyvereket, melyek az igazságtalanság leálczázására igen is alkalmasak volnának, arra használják, hogy igazságtalanságot kövessenek el”. -
Történelmi keresztutak
0400 FtBenkő Zoltán könyve nagymértékben hozzájárul az elmúlt történelmi időszak igazabb megismeréséhez. A könyv tulajdonképpen emlékirat, amely azonban nem tekinti át szerzőjének teljes élettörténetét, csupán azokat az életszakaszokat, amelyek összeszövődtek a magyar történelem huszadik századi „vészkorszakaival”, s ilyen módon ad igen gazdag és árnyalt képet a második világháborús évekről, az 1944-es nemzeti ellenállásról, s nyilas uralomról, az 1945-ös történelmi fordulatról, a szovjet katonai megszállás kezdeteiről, a többpártrendszerű demokrácia kialakulásáról és megszűnéséről, a Rákosi-féle diktatúra berendezkedéséről, a hírhedt recski kényszermunkatáborról, a szabadulásról, az ötvenhatos forradalomról, majd a szerző meneküléséről és a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében szerzett, kedvezőnek aligha mondható tapasztalatairól. Benkő Zoltán személyes történelmi és politikai tapasztalat birtokában írta meg munkáját. Történelmi adatai és folyamatrajzai mindig hitelesek, az apró „filológiai” jellegű részletekre is figyel.
-
Történelmünk központi titkai
03 000 FtIsmerjük-e a magyar történelmet? A köztudatban élő kép szerint igen, hiszen a hivatalos történetírás és az iskolában tanultak összhangban állnak. A közkeletű kép szerint a magyar történelem Szent Istvánnal kezdődött. Márpedig a valóságban történelmünk legmeghatározóbb, életfontosságú kérdései Szent István előtt dőltek el. Szent Istvánig Magyarország sok évezredes múltra visszatekinthető világhatalom volt; azóta Magyarország súlya lassan, de következetesen csökken, nemcsak terjedelmében, de magyarságában is. Ez a kulcsfontosságú könyv, amely 1996-ban tíz füzetben látott napvilágot, és amely most először kerül könyvalakban az olvasóközönség elé, alaposan kiegészítve és javítva, az első, amelyik átfogó képet ad a magyar történelem olyan központi kérdéseiről, amelyek felvetése is a közelmúltig tabunak számított. Ez a könyv minden magyar nyelven megjelent mű között a legfőbb szellemi erőforrás a magyarság teljes szellemi épségének visszaszerzéséhez. Ha a magyarság legjobb része megtanul küzdeni a magyar történelem feletti önrendelkezés visszaszerzéséért, ez a könyv lesz jövőnk legfontosabb alapműve, a magyarság legnagyobb szellemi kincse. Grandpierre K. Endre (1916-2003) ükapja, Grandpierre Károly az 1848-as magyar szabadságharcban Kossuth titkára, jobbkeze volt, jeles tudós, aki fiával együtt a magyar szabadságharc bukása után az olasz szabadságharcban küzdött Garibaldi mellett. Erdélyben, anyai ágon székely családban nőtt fel. 1962-ben megjelent, „Az Ördög apostolai” című, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér ifjúságáról írt regényét a három legzseniálisabb magyar regény közé sorolta a kritika. Mégis, amikor 1970-ben megjelent, nagyhatású „Fekete hóesés” című könyvében bebizonyította, hogy Zrínyi Miklós hatalmi háttérerők, politikai gyilkosság áldozata lett, könyveit betiltották. Nagyrészt az Ő kitartó küzdelmének köszönhető, hogy évszados lappangás után őskrónikánk, a Tarih-i-Üngürüsz megjelent. 1979-ben a Kortárs hasábjain megjelent ismertetésében kimutatta, hogy ez az őskrónikánk Árpádék visszajövetele előtt íródott, és bebizonyította a magyarság Kárpát-medencei őshonosságát. Legismertebb művei, mint például az Aranykincsek hulltak a Hargitára, a Királygyilkosságok, A magyarok Istenének elrablása, az Anonymus titkainak nyomában és a Történelmünk központi titkai füzetsorozat, melynek jelen könyv az első, könyv alakban történő, javított és bővített megjelenése, a legnépszerűbb és legnagyobbra becsült szerzők közé emelték.
-
Történet és történetírás
0800 Ft„A magyarokat már kilenczszáz esztendeje törvény kötelezi a törtéveiéin tiszteletére. Szent István I. dekrétumának 8. fejezete kimondja, hogy az ősök követése a királyi méltóság nyolczadik lépcsője. A királyságnak legnagyobb díszére válik, ha az előbbi királyok nyomdokában jár s a tisztes atyák után indul. Elpusztul, a ki elemek végzéseit megutálja s Istennek törvényeivel nem törődik. Huszonhét emberölt múlva a nemzet az 1896: VII. törvényczikkelyben hálát is adott az isteni gondviselésnek, hogy az országot jó- és balsorsban megsegítette s ezer esztendőn át sok viszontagság közt fenntartotta.”
-
Történeti emlékek Veszprém megyében
0800 FtTisztelt Olvasó! Régi igazság, hogy a mindenkori „má”-t csak úgy lehet kellően megérteni és becsülni, ha ismerjük, hogyan, milyen körülmények között alakultak ki a jelen életfeltétélei. Röviden: feltárjuk sokoldalúan történelmünket. A fellelhető bizonyítékok, a tárgyi, a szóbeli és az írásos hagyatékok összegyűjtése és értékelése nyújt ehhez segítséget. Ez – az esetek többségében – hosszú, kitartó és fáradságos munkával végezhető csak el. A fenti gondolatok, a feltárás és megőrzés vezette elsősorban a Hazafias Népfront Honismereti Bizottságát, amikor 1978 őszén elhatározta Veszprém megye történeti emlékeinek összegyűjtését. A gondolat nem volt új, már az ötvenes évek közepén felvetődött. A gyűjtés kezdetén azzal is szembe kellett néznünk, hogy most elindítunk egy folyamatot, melyet már nem lehet abbahagyni Viszont azt is láttuk – és jelenleg még inkább kirajzolódik hogy előbb kellett volna elkezdeni a történeti emlékek adatainak gyűjtését. A humánumot és a haladó hagyományok megőrzését és ápolását szocialista társadalmunk magáénak vallja. Éppen ezért – talán nem túlzás, ha azt mondjuk – az itt élők kötelessége ismerni településük történetének főbb eseményeit, valamint a jelentős személyiségek életét és munkáját. Emlékeink őrzéséhez, mai és jövőbeli ápolásához is segítséget kíván adni e gyűjtemény. A cím kiválasztása – a szerteágazó téma egy mederbe terelése miatt – nem kis problémát okozott. Végül abból indultunk ki, hogy azokat a személyeket, eseményeket és tárgyakat foglaljuk a történeti emlék fogalmi keretébe, akik, illetve amelyek valamilyen jelentőséggel bírtak az adott település, a magyar vagy az egyetemes emberi haladás történetében és ezeknek már jelölt, vagy eddig csak jelöletlen emlékük van. Helyet kaptak a kötetben, a teljesség igénye nélkül azok az emlékek is, mélyekre vonatkozóan csak utalásokat találtunk, de felderítetlenek. Ez utóbbiakat figyelemfelhívó és a további kutatást ösztönző szándékkal szerepeltetjük a gyűjteményben. A megye jelentős számú műemlék épülete közül csak azok szerepelnek gyűjteményünkben, amelyekben kiemelkedő események történtek, vagy jeles személyiségek emlékét őrzik. Az üzemtörténeti írásra támaszkodva szükségét érezzük, hogy a későbbiekben az ipar és mezőgazdasági üzemek, bányák és fontosabb intézmények alapításának adataival is kiegészítsük gyűjteményünket. A gyűjtés tartalmi és időrendi szakaszait a munka kezdetekor határoztuk meg. Módszertani kérdésekben a honismereti mozgalom egyéb területeinek tapasztalataira tudtunk csak támaszkodni, mivel – tudomásunk szerint – ilyen mélységű adatfeltárás eddig még nem készült. Erről győzött meg bennünket a könyvtári és levéltári kutatás is.
-
Történeti festő a XX. században András Tibor / A Historical Painter in the 20th Century Tibor András
01 800 FtA később háborús riportjaival hírnevet és elismerést szerzett fotós – Anders Engman – vagy az első vagy ami valószínűbb, a második budapesti napján, mintegy futtában, kuriózumként örökítette meg az anakronisztikus látványt: a harci törmelékekkel teli utca közepén, összecsukható székén békésen ülő és elmélyülten rajzoló fekete kalapos, szemüveges férfit. Arra csak hat évtized múltán, a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően derült fény, hogy a képen András Tibor festő, nem mellesleg e kötet főszereplője látható. Képei alapján olyan topográfia állítható össze, amelyből kiderül, hová és merre vezette kíváncsisága, érdeklődése a forradalom napjaiban András Tibort, amikor naponta elindult József körúti lakásából. Úgy tűnik, legtöbbször jobbra fordult, a Baross utca és az Üllői út felé vitt az útja. Érintette a Rákóczi teret, bekukkantott a Krúdy utcába, visszament a Ferenc körútra, jól körülnézett a Baross utcában, de érzékelhető, hogy a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésének, a Corvin köznek és a túloldali, a Kilián (korábbi nevén: Mária Terézia) laktanyának a látványa nem hagyta nyugodni. Fényképeinek meghatározó része, fennmaradt rajzainak többsége ezt a területet pásztázza.