-
A Simeon Ház – A második leány
0Az ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet – Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) – 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli faluban élő Simeon család története – a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa – a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét – a hátteret.
-
A skót felvilágosodás
0A pezsgõ szellemi életérõl nevezetes 18. században is kiemelkedett annak a néhány írónak a teljesítménye, akik az Edinburgh, Glasgow, Aberdeen háromszögben nevelkedett, s akiknek közösségi alkotását nem is olyan régóta illetik a történészek a „skót felvilágosodás” kifejezéssel. Boswell, Ferguson, Hume, Robertson és Smith neve ismert a művelt magyar olvasóközönség elõtt. Valamennyien közös nemzeti vállalkozás résztvevõi voltak: annak a célkitűzésnek az élharcosai, amely az 1707-ben elvesztett politikai szuverenitásért cserébe gazdasági és kulturális felemelkedést ígért a skót polgároknak. A szöveggyűjtemény e korszak legfontosabb morál-, politika- és történetfilozófiai szövegeit állítja egymás mellé.
-
A skythák
0A századfordulós magyar történettudomány kiváló képviselője volt Nagy Géza, akinek szkítákról szóló vékony könyve ma is antikváriumok keresett darabja. Az 1909-ben megjelent akadémiai székfoglaló értekezés szorosan kiegészíti a szerző korábbi tanulmányát, mely A szkithák nemzetisége címmel jelent meg 1895-ben. Nagy Géza munkája ahhoz a korabeli vitához szól hozzá, mely a szkíták iráni, avagy turáni, más szóval belső-ázsiai eredete körül zajlott. A szerző utóbbi mellett érvel az ókori források alapos nyelvészeti, kultúrtörténeti kritikája, néprajzi, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténeti összehasonlító elemzések segítségével, természetesen érintve a magyar őstörténettel való kapcsolódásokat (pl. a szkíták lehetséges finnugor-szláv keverék etnikai összetételét).
-
-
-
-
-
-
A sumér nyelvről
0Részlet az Előszóból: Mindenképpen értékes jelenség, hogy megnövekedett az érdeklődés a népek, kultúrák múltja és mélyebb gyökerei iránt. Mintha egyre erősödne az a felismerés, hogy az ember – miután tudatára ébredt a fejlődésnek, melynek ő is hordozója – egyre tudatosabban és határozottabban akarná irányítani is azt. Felismerjük, hogy a népek különbözőségének nem az az értelme, hogy egymással szembeálljanak, hanem hogy egymást kiegészítsék és gazdagítsák. Múltunk felé is azért fordulunk megújult lendülettel, mert látjuk, mennyire összekapcsolódnak fajok, népek, nyelvek egymással. Kitűnik, hogy az emberiség egyes csoportjai sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint ahogy a világ politikai térképén az országhatárok elválasztó vonalai alapján gondolni lehetne. A népek kívánják is a nagyobb összetartozást s nem akarnak hallgatni olyan – sokszor titokzatos forrásokból eredő – sugallatokra, melyek egymással szembe szeretnék őket állítani.
-
-
A sumír-magyar rokonság
0Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb sumirológusoknak. Egyetemi éveit Budapesten kitünő ered- ménnyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A Magyar Östörténelem” és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kuta- tások voltak. Az első nő volt Magyarországon, aki történelem- ből magántanári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt Dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalmas munkájára, aki „Ötezer év távolából” c. müvében megirta a sumír nyelvvita történetét, a nemzet- közi tudósok közötti hosszú harc részletes elemzését, a sumír nyelvtannak a magyarral való egyezését és a sumír-magyar rokonság fennállásának az elméletét igazolta. Könyvét a Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben nagydijjal jutal- mazta. A sumir-magyar rokonság kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem támasztotta alá elég nagy sumír szótári anyag.
-
-
A szabadságharc csatái 1848-1849
0Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története című művének 1894-98-1 kiadásából válogatta Pollák Dénes. A mellékletként közölt okmány és a falragaszok a HADTÖRTÉNETI MÚZEUM és a HADTÖRTÉNETI LEVÉLTÁR anyagában található eredetiek hasonmásai. A kötet elején a színes műnyomat THAN MOR vízfestményéről készült. A címlap és a díszítő rajzok SZECSKÓ TAMÁS munkája. Az arcképeket korabeli képmások után TEDESCO ANNA, a metszeteket egykorú lenyomatok után, és a térképeket BOKROS FERENC rajzolta.
-
A szakácsmesterségnek rövid leírása; szakácskönyvek, szakácsreceptek a 18.-19. századból
0Régi magyar kéziratokat publikáló sorozatunk legújabb darabja: a kötetben nélhány egyedi ritkaság a XVIII-XIX. század fordulójáról. Korabeli receptekkel, ételkülönlegességekkel, konyhai és házi fortélyokkal. A kötetet szómagyarázat és utószó teszik teljessé.
-
A száz titkos érzés
0A száz titkos érzék Amy Tan lebilincselően izgalmas remekműve Kínáról és Amerikáról, a szeretetről és a hűségről, a képzeletünkben élő önmagunkról és a múló évek során fölfedezett igazi énünkről. Bár Olivia Laguni félig kínai származású, szedett-vedett családjához fűződő vegyes érzelmeiben mégis jellegzetesen amerikai: kissé feszélyezi a kínai rokonság, s e rokonságon belül is elsősorban féltestvére – színtiszta kínai nővére –, Kuan Li.
-
-
-
-
A szegedi nép
0Bálint Sándor a szegedi József Attila Tudományegyetem nyugalmazott néprajzos professzora, Szeged városának szülötte. Dugonics András, Kálmány Lajos, Tömörkény István nyomán a szegedi világ további feltárásán és értelmezésén munkálkodik. Művei közül a Szegedi Szótár (1957) nyelvjárási enciklopédia, a Szeged városa (1959) művészettörténeti áttekintés. A szegedi paprika (1962) a város világraszóló különlegességének művelődéstörténeti és néprajzi méltatása.
Ismeretes, hogy a török hódoltság elsősorban Alföldünket sújtotta. A magyarság életének folytonosságát csak néhány hatalmas kiterjedésű parasztváros tartotta fönn, amelyek különleges magyar néprajzi tájegységnek tekinthetők. Színes népi múltjánál, sokrétű jelenénél fogva ezek közül is különösen kiválik a szegedi táj, amelynek paraszti humanizmusát Szeged író fiai, főleg Tömörkény, Móra, Juhász Gyula révén ismeri a művelt magyar olvasó. -
-
-
-
A székelység eredete
0Hazai tudományos irodalmunkban kevés kérdés keltett oly sok vitát, mint a székelyek hun-szkíta eredete. Hunfalvynak és követőinek (például Kristó Gyulának) sikerült ugyan megosztaniuk a tudományos közvéleményt, de nem sikerült kimutatniuk, hogy hova tűntek az erdélyi szkíták, hunok és avarok, s nem sikerült megmagyarázniuk a székelyek eredetét sem.
Mára a székely hagyomány kérdése, a civilizáció egyik próbaköve lett. Bármelyikünk műveltségét és tisztességét Iemérhetjük azon, mit tud és vall a székelyek eredetérél.
A jelen kötet új felismerések (például székely rovásjeliratot hordozó hun tárgyak) segítségével alátámasztja a magyar krónikák állításait. -
A szélhárfa lakói
0A Szélhárfa lakói száműzöttek. Hazájukból, gyerek- és ifjúkorukból, jobbításra váró sorsukból tiltották ki őket. A hatvanas évek Münchenjében öt magyar fiatal küszködik, hogy saját életet teremtsen, s eközben családjuk, elveszett szülőföldjük emlékeivel és fogva tartó örökségével is szembe kell nézniük, s megmaradni általa. Körülöttük a világ 1968-ban megtapasztalja a forradalom, az anarchizmus, a káosz és az ideálokkal való leszámolás újabb történelmi leckéit, míg ők ’56 kiirthatatlan képeit őrzik zsigereikben. a magyar titkosszolgálat beszivárog napjaikba, részt követel barátságukból, amiként a német terrorista-elhárítók is berobbannak, drámai fordulatot hozva életükbe.
-
A szemlélők
0A szemlélők – ha úgy tetszik – voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. Szabó Magda
-
-
-
-
-
A szent öregek könyve
0„Mit tegyek, hogy üdvözüljek?” (ApCsel 16,30) Ez az alapvető kérdés számtalan alkalommal és formában hangzott el azoktól, akik rájöttek arra, hogy életük célját nem találhatják meg a hétköznapi életben, és szorgosan kerestek-kutattak valakit, aki végre hiteles válaszokat tud adni erre a lényegbevágó mondatra.
A vértanúk korának letűnésével a keresztény radikalizmus újabb formája öltött testet a pusztába visszavonuló remetékben, szerzetesekben. Életmódjuk biztosítékot nyújtott rá, hogy imádságban és önmegtagadásban szerzett tapasztalatuk mások számára is támaszul szolgálhat. Ezért keresték fel őket azok, akik tanítványaikul akartak szegődni, vagy egyszerűen olyanok, akik a világi életben nem találtak eléggé szilárd fogódzópontot lelki életük fejlesztéséhez. Nem hosszú fejtegetéseket, kifinomult magyarázatokat vártak tőlük, hanem egy frappáns mondatot, „igét”, amely egyetlen, könnyen megjegyezhető gondolatba sűrítette a remete spiritualitás tapasztalatát.
A szent öregek könyve arról tanúskodik, milyen szerteágazóak azoknak a szavaknak és eseményeknek az összessége, amelyek annyira felkeltették a figyelmet, hogy végül is „megragadtak” az egyház emlékezetében. A fontos az, hogy mennyire érintett meg valakit ezek által Isten, s ennek folytán alkalmassá váltak-e rá, hogy másokat is megragadjanak. -
-
A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház
0Az aprócska Szepeshely a világörökség része. Fontossága és városias külleme miatt igazi városnak tekinthető. Mindössze egy utcája van. Tizenhat műemléképület szegélyezi: a székesegyház, a püspöki palota, a papnevelde, az óratorony, tíz kanonoki ház és az utca két végét megkoronázó kaputornyok, melyek az egykori várőrség szállásainak adtak helyet.
A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház – jórészt a XV. században fölemelkedő Zápolyáknak, szepesi grófoknak, majd az ország nádorainak köszönhetően – telis-tele van műkincsekkel. Jóllehet hajdani tizenhárom gótikus szárnyas oltára közül ma már csak négyet láthatunk többé-kevésbé eredeti formájában, és főoltára is csak részleteiben idézi meg a fényes múltat, a műemlékekben és műtárgyakban gazdag szepességi környezetből is kiválik a környékbeli szárnyas oltárok eszmeiségéből kiütő magyaros különösségével. Itt indult virágzásnak a történelmi okokból idő előtt elhervadt gondolat: a szent magyar háromkirályok: István, Imre és László kultusza.