Előszó
A magyar történetírás főkép az uralkodó és katonáskodó rétegek multját tárja elénk. Acsády Ignác >>A magyar jobbágyság története<<< című műve első és máig egyetlen feldolgozása a nemzet legnépe-sebb rétege, a munkásosztály teljes históriájának. 1906-ban jelent meg először, mint Acsády Ignác utolsó műve, amelyet már haldokolva fejezett be. A hézagpótló munkára, úgy érezzük, ma még nagyobb szükség van, mint mikor először került ki a sajtó alól.
A kiadó

Memoárok és interjúk, könyvek és filmszalagok gyakori szeperlői voltak az utóbbi évtizedben a második világháború magyar tábornokai és tisztjei. Tárgyilagos megállapítások, szélsőséges nézetek, különböző előítéletek egyaránt kapcsolódnak e hatalmi csoport megítéléséhez.
Szakály Sándor új módszerrel, a történettudomány és a szociológia határterületéről közelít a magyar katonai elit, a katonai felső vezetés kérdéseihez. A kötet az elithez számító 414 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad a szűk körű társadalmi csoport tagjainak származásáról, mobilitásáról, összetételéről; új szempontokkal egészíti ki világháborús szerepük történeti értékelését.

E munka kizárólagos célja a valódi magyar alkotmányos igazság keresése.
Nem tudományos mű, mert nem önálló forráskutatások alapján, hanem közkézen forgó könyvek adataiból készült; de nem is propagandairat, mert semmiféle halandó érdekében nem íródott.
Tanulmányaim mindjobban érlelték ki bennem azt a meggyőződést, hogy az iskolai tankönyvek hiperlojális történetírása az utolsó fél évszázad nemzedékét fölötte sok helytelenséggel telítette és különösen a nemzet szabadságharcaival kapcsolatos eseményeket nem a magyar géniusz szellemében ismertette.
Megbékülés volt a jelszó s ezért nem akartak sebeket fölszaggatni, melyekkel az idegen uralkodóház magyarellenes politikája évszázadokon át sűrűn borította be a nemzet testét. Ma már azonban minden, ami bennünket kapcsolatba hozott velük, a multé és igy mi sem gátol abban, hogy igyekezzünk a valóságot a lehetőséghez híven megismerni.
Polónyi Dezső

Sinkovics István (1910-1990) történész, egyetemi tanár korai munkája kimondottan színes képet fest a nagybirtokosok által uralt XV. század eleji hazai középkor világáról.

Igazi szenzáció ez a kis könyv Badiny Jós Ferenc olvasóinak, rajongóinak. A neves őstörténész hagyatékából került elő. A mű egyik legsikeresebb írásának folytatása, ˝A magyar nemzet történetének kis tükre˝ második kötete. Így e két rész együtt ad ki egy egészet, egy teljes gondolatsort mindnyájunk okulására, gyönyörűségére.