• Szibériai garnizon

    0

    Jaroslav Hasek Svejk, a derék katona és Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényeivel említik egy lapon a milliós példányszámban elkelt, először 1927-ben, Kolozsvárott megjelent Szibériai garnizon-t. A jogász végzettségű, újságíróként elhelyezkedő Markovits Rodion (1884-1948) saját és egykori katonatársai tapasztalatai alapján írta meg kollektív riportregényét az első világháború küzdelmeiről, a kelet-szibériai hétéves hadifogolylét mindennapjairól és a hazatérés viszontagságairól. Nemcsak a téma, de a megírás módja is – a kisember szemszögéből elmesélt történet abszurd és szatirikus hatást kelt, miközben sohasem didaktikus vagy ítélkező – kirobbanó sikert eredményezett: a hatalmas olvasói érdeklődés miatt a kiadó alig győzte utánnyomni a könyvet; két év alatt tizennégy országban adták ki, lefordították többek között német, angol, francia, olasz, kínai, finn, holland és román nyelve. Külföldön, például Olaszországban azóta is keresett mű, nálunk politikai okokból elfeledkeztek róla néhány évtizedre. A Szibériai garnizon nyelvi és látásmódbeli elevenségének nem ártott az idő, ahogy a benne foglalt történelem- és létszemlélet is kortárssá – klasszikussá – avatja.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Színről színre

    0

    A filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Szomorú trópusok

    0

    Lévi-Strauss jó tizenöt évvel azután írta meg ezt a könyvet, hogy etnográfusként, az „utolsó érintetlen primitív népek” iránti romantikus vágytól hajtva nekivágott az Amazonas menti őserdőknek. Romantikus idill helyett azonban egyszer csak „saját mocskunkkal” találta magát szemközt. Talán ez is az oka, hogy később olyan távolságtartó megközelítést alkalmazott a társadalmi élet vizsgálatában. Mindenesetre ez a könyv nem csupán afféle etnográfus-útleírás, hanem sokkal több annál: összegző mű, melyben más utazások tapasztalatai is szerepelnek, és filozófiai értekezés is, hiszen már itt körvonalazódnak a Lévi-Strauss által megteremtett strukturalista módszer alapelvei. Végül, de nem utolsósorban széppróza: a korábbi századok filozófiai útleírásának legjobb hagyományait követő vallomás a világról. Korunk egyik legnagyobb antropológusa, Clifford Geertz szerint „ez az egyik legcsodálatosabb könyv, ami antropológus tollából valaha is született”.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Sztálin lánya

    0

    Sztálin lánya, Szvetlana Allilujeva már származásánál fogva is megérdemli a különleges figyelmet, hiszen 1926-ban született, 27 éves volt, amikor meghalt az apja, tehát bőven szerezhetett „élményeket” a nagy grúz vezér környezetében. Szvetlana esetében azonban a további életút is olyan változatos és izgalmas, hogy a lány, kilépve apja árnyékából, mint disszidens szovjet polgár, számtalan házasságot, szerelmi és politikai drámát megélt asszony is méltó a figyelmünkre. Ami Szvetlana fiatalkorából különösen izgalmas: milyen pozitív képet őrzött „gondos és gyöngéd” apjáról, hogyan reagált a legközelebbi családi barátok „eltűnésére”, édesanyja öngyilkosságára 1932-ben, és általában hogyan zajlottak a legmagasabb rangú szovjet pionírlány hétköznapjai. Sztálin halála, illetve a hruscsovi fordulat után Szvetlánát nem bántják (óvatosságból azért anyja nevét veszi fel), 1967-ben mégis úgy dönt, elhagyja a Szovjetuniót. A lépés világszerte nagy figyelmet kelt, Szvetlana személye szimbolikus jelentőségűvé növeszti ezt a tettet, pedig az asszonyt a politikai indokok mellett ugyanannyira mozgatja a személyes sértettség és a férje elvesztése miatt érzett fájdalom. A következő évtizedekben Szvetlana aztán amerikai állampolgár lesz, amerikai férjjel és amerikai gyermekkel (akit 44 évesen szül), később hazavágyik a Szovjetunióba, majd ismét elmenekül – három földrészen, több vallás és politikai hit követőjeként, egymást váltó féljek oldalán telik élete, amely minduntalan érintkezésbe kerül az elmúlt évtizedek legfontosabb eseményeivel is. Martha Schad német történész nem pszichologizál túlzottan, mégis érezteti, milyen teher volt Szvetlánának ilyen apával, majd helyzetéből adódóan a nagypolitika reflektorfényében élni. Az asszony személyisége, életútja rendkívül érdekfeszítő, s élettörténetét mint kordokumentumot is feltétlenül érdemes elolvasni.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • T. S. Eliot versei

    0

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Thomas ​Hardy és Gerard Manley Hopkins versei

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Thomas Mann világa

    0

    Kevés nagyobb ívű pályát ismer századunk világirodalma, mint a Thomas Manné. Hogyan jut el a gazdag lübecki patríciuscsalád fia a századvégi szecesszió romantikus irracionalizmusától az értelmes emberi lét csodálatos költészetéig a József és testvérei-ben, s a konzervatív nacionalista német addig a belátásig, hogy a jövő a szocializmusé? Szükségszerűen ez a fő témája minden Thomas Mann-könyvnek. Ezé a könyvé is, amely módszerét tekintve, szándéka szerint, egy írói sors filmje, és – türelmesebb megállókkal a legnagyobb műveknél – igyekszik vegyíteni élményt és történeti-esztétikai mérlegelést, filológiát és írói vallomást.ű

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Titkosírás

    0

    Noha ​az itt olvasható színművek ugyanabban az országban és ugyanabban az időszakban születtek, íróik eltérő kulturális háttérrel, más és más tapasztalatokkal, különböző időben érkeztek a színház világába, így aztán a hét drámában hét külön kis világ mutatkozik meg. A kötetünkben szereplő szerzők némelyike több évtizedes színházi múlttal, bemutatók, sikerek és díjak sokaságával dicsekedhet, míg mások ígéretesen induló pályájuk elején tartanak. Akad köztük fiatal, középkorú és idősödő; latin-amerikai, illetve ázsiai származású, fekete és fehér bőrű, hetero- és homoszexuális, nő és férfi. Nem „kultúrpolitikai” döntés, nem előzetes elhatározás, valamiféle „egyensúlyteremtő” szándék következménye ez. Szinte véletlenül alakult így, miközben igyekeztünk olyan antológiát összeállítani, amely a lehető leghívebben mutatja be Amerika – e hatalmas és sokszínű ország – meglepően felszínesen ismert kortárs drámairodalmát. Azt a drámairodalmat, amely nincs se sokkal jobb, se sokkal rosszabb állapotban, mint a színház, amellyel kölcsönösen feltételezik egymást, és nincs sokkal jobb vagy rosszabb helyzetben, mint a kortárs művészet többi ága. Elsősorban a – valamelyest talaját vesztett, ugyanakkor soha nem látott mértékben virágzó – szórakoztatóipar része, de jelentősebb mozzanataiban, az átlagból kiemelkedő alkotásaiban az ezredvég amerikai polgárának, az ezredforduló földlakójának tart tükröt a maga módján.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Új ​rend: Az ökológia

    0
    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Üvöltő szelek

    0

    Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor – egy esztendővel a halála előtt – megírta ezt a regényt, a világirodalom talán legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus írói lélek vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek meg egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel.

    700 Ft
    Tovább olvasom
  • Velence közelről

    0

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Véres történetek és legendák

    0

    „…elkapkodott, szintetikus ítéleteknek vagyok fabrikálója, a pancsolt tér kóstolója és degusztátora, a szenilitást, a dementiát és a gyermeki csacsogást tartom minden lehetséges felfedezés kezdetének, játékossággal és játékkal változtatom nevetéssé a siralomvölgyet, varázsszavakkal bűvölöm a valóságot… az imbecillitás szilárd harangja vagyok, a felismerés villámától repedt harang, a természet- és társadalomtudományok objektivitása, negatív géniusz, a nyelv berkeiben cserkésző vadorzó, a humoros inspiráció erdőkerülője, hites csősz a névtelen anekdoták mezején, jó ötletek lemészárolója, a spontaneitás kétes haltárolóinak őrzője, a debilitás és a pornográfia örök amatőre és dilettánsa, a gondolkodó esztelenség hérosza, a párhuzamosok hebehurgya és idő előtti keresztes lovagja, aki a végtelenség vajával megkent kenyérkaréjra áhítozik, aki az örökkévalóság tejfölös csuprát akarja meghúzni, most rögvest, most, soha máskor, tehát sohasem…” – vall önmagáról és írásművészetéről a szerző válogatásunk egyik darabjában, Az önvilágámító tanonc kalauzá-ban, e sajátosan hrabali ars poeticában. Akárcsak az elbeszéléskötet többi,1949 és 1986 között született, sokáig íróasztalfiókban őrzött írásában, melyekből egy nem mindennapi életutat megjárt, történelmi sorsfordulókat próbált ember és egy kivételes tehetségű, hol mennybe menesztett, hol pokolba kívánt író feketén-fehéren megrajzolt Janus-arcú önportréja tárul az olvasó elé.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Victor ​Hugo versei

    0

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Vigasztalások – Erkölcsi levelek

    0

    „Az alvilág hátborzongató sok rémsége mind csak mese, nem rettenti a holtakat sem éjsötét, se rabbilincs, se tûzfolyam, sem Léthe vize, sem bírói szék… Költők játszi képzelődése mindez csupán, ők ojtották belénk hazug rémmesékkel a rettegést” – írta az i. sz. 1. században Seneca, a római államférfi, természettudós, filozófus és költő. Három Vigasztalás-a az ókori vigasztalás-irodalom legérettebb alkotása. Az egyik egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a másik Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja, a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca corsicai száműzetéséből. Az Erkölcsi levelek-ben, legnagyobb hatású és legjelentékenyebb alkotásában epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiájának summáját,eszmei végrendeletét írta meg élete utolsó éveiben. Kötetünk ötvenkilenc levelet, e gyűjtemény legjavát tartalmazza.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Visszafelé…

    0

    A történelmi-politikai tárgyú, nagyszerű könyvek szerzője ebben a gyűjteményben lírai oldaláról mutatkozik be – közel fél évszázad utazásainak egyes momentumait eleveníti fel, az 1954-es velencei érkezéstől az 1996-os baden-badeni emlékező sétáig –, ám ezeket a szubjektív kirándulásokat, lírai memoárokat át- meg átszövi a történelem.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • William Blake versei

    0
    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Zeno tudata

    0

    Italo Svevo (1861–1928) Ettore Schmitz néven született az osztrák–magyar Triesztben. Két ifjúkori könyvének kedvezőtlen fogadtatása után felhagyott az irodalommal, és szinte egy egész életet leélt már köztiszteletben álló jómódú trieszti polgárként, míg – barátja és angoltanára, James Joyce biztatása nyomán – meg nem írta ezt a regényt. A polgári lét lelki szerkezetét latin elmeéllel és közép-európaias humorral fürkésző Zeno tudata, ez a tragikomikus lélekelemző börleszk, melynek fontos motívumai a Freudnak mutatott fityisz ellenére azért a klasszikus pszichoanalízistől sem egészen idegenek, némi francia kerülővel végül is meghozta szerzőjének a sikert. Svevo ma a modern olasz regény megteremtőjének, a 20. századi olasz irodalom máig legnagyobb hatású alakjai egyikének számít. A regény magyar fordítása, mely a hatvanas évekig váratott magára, nagy port vert fel annak idején. Új kiadásban évtizedek óta most jelenik meg először.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Erasmus

    Erasmus

    0

    Önöknek ajánlva e könyvet, úgy érzem, mintha egy csokor virágot nyújtanék át, amit az önök kertjében szedtem. Egyetlen mentségem, hogy önök bekerítették az egész területet. Manapság senki sem kezdhet bele Erasmus tanulmányozásába anélkül, hogy végig ne járja az Opus Epistolarum Erasmi ösvényeit, a tudományos könyvgondozás mintapéldáját, amely még sokkal több ennél: igaz történelmi kincsestára mindannak, ami a humanizmus és a reformáció korának nagy szellemi mozgalmaira vonatkozik. Erasmus diákja biztonságban érzi magát, amíg Önök kalauzolják megbízható, pontos információikkal, amikor az Önök türelmes munkája által még el nem rendezett utakra tér, végtelen vadont lát maga előtt.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Szinuhe

    Szinuhe

    0

    Magával ragadott Théba láza, gazdag és híres akartam lenni, és hasznomra felhasználni azt az időt, mikor még mindenki ismeri e nevet: „Szinuhe, Ő, aki magányos.” Mika Waltari, neves finn író regényében Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének eseményekben bővelkedő, fordulatos történetét. Szavai nyomán megelevenedik előttünk az akkori nagy városok, Théba, Babilon, Kréta lüktető, tarka világa, feltárulnak a fáraó aranyházának titkai és a kikötőnegyedek sikátorainak élete.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem