-
-
-
Hemingway világa
0450 FtErnest Hemingway, az író, a művész már életében a modern világirodalom klasszikusai közé emelkedett; Ernest Hemingway, az ember pedig népszerűségben, mítoszteremtő erőben a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger, valamint a feledhetetlen novellák hőseivel vetekedett. A legendák, melyek alakja köré fonódtak, egy látványosan-tragikus szerepjátszás, közéleti produkció eredményei. Ám sokszor éppen ezek takarták el az igazi Hemingwayt: a külsőségek védőpáncélja mögé rejtőző érzékeny, nagy írót, akinek regényei az emberi helytállás legszebb ódái közé tartoznak, s aki a halál árnyékában élő ember földi programját akarta megfogalmazni. Ebben a kötetben Sükösd Mihály fogja vallatóra az Életet és a Művészetet, az Embert és a Művészt. Hemingway vall e lapokon magáról: az ő bonyolult világába vezeti be az olvasókat ez a könyv, mely gazdag fényképanyagot is tartalmaz.
-
-
-
Hrabal arcai
0600 FtA kortárs cseh irodalom, egyben a közép-európai életérzés egyik legmarkánsabb, legegyénibb képviselője Bohumil Hrabal (1914), akinek a műveit a hatvanas évek közepétől ismerhette meg a nagyvilág és a hazai közönség. Írásai a tragikomikus szituációkba állított, bizarr humorral megrajzolt, a társadalom perifériáján élő emberek mindennapjait idézik – Hrabal kifogyhatatlan mesélőkedvét, kiszámíthatatlan-abszurd cseh iróniáját is bemutatva. Vele készített exkluzív interjút – nem kis nehézségek árán – Varga Attila újságíró 1993-94-ben, hogy a személyes beszélgetés tanulságaival egészítse ki a megannyi nemzetközi díjas író, a világszerte ismert és elismert botrányhős portréját.
-
Hűtlenek
0600 FtPartitúra képmédiumra” – ezt a talányos alcímet viseli a Hűtlenek, Ingmar Bergmannak e különös műfajú, 1997-ben született alkotása, amelyet Liv Ullmann vitt filmre, és amelyet 2000-ben a Cannes-i filmfesztiválon mutattak be először. „Semmilyen köznapi szerencsétlenség – betegség, csőd vagy szakmai sikertelenség – nem kelt olyan fájdalmas és mély visszhangot a tudattalanban – olvassuk a Botho Strausstól származó mottóban –, mint a válás.” És létezik-e olyan író-rendező, aki három művész „ egy nő és két férfi -szerelmi háromszögének ábrázolása során mélyebbre képes ásni, mint Ingmar Bergman? – Ha légörvény vagy fuvallat támad, még a kihunyt érzelmek is mozogni kezdenek”- A légörvényt egy Marianne nevű nő (szelleme?) okozza, aki rendszeresen megjelenik az öregedő szerző dolgozószobájában, és elmeséli a két férfihoz fűződő, tragédiába torkolló kapcsolatát.?Arra gondolok, hogy amíg hazugságban éltem, állandóan beszéltem, most viszont, amikor valószínűleg igaz életet élek, alig bírok megszólalni” – vall a kötet második, 1972-es írásában, a Lelki ügy-ben az egykor gondtalan életet élő professzor-feleség, aki most egy tébolyda lakója. Viktoria lassacskán beleőrült a semmittevésbe és a szexuális kielégületlenségbe, s most a rácsok mögött kénytelen szembenézni a kietlen valósággal. A tragikomikus monológot 1990-ben mutatta be a Svéd Rádiószínház.A Szerelem szeretők nélkül címet viselő filmnovella a maga nemében kuriózum. A mű 1978-ban keletkezett, és azóta számos producer visszautasította, mondván: -Ebből az anyagból nem lehet filmet csinálni. Anyagi csőd lenne. Katasztrófa. Öngyilkosság.- Valószínűleg az e kötetben való megjelenése az első és utolsó „ősbemutatója”. Két történet zajlik párhuzamosan a műben: az egyik egy forgatókönyv nélküli, töredékekből álló, látszólag összefüggéstelen monstre filmanyag földolgozása, valamint a „földolgozók”, a fiatal Anna és az idős Albert tétova kapcsolatának históriája, amely mögött sötét árnyként ott lebeg Marco, a film szertelen, fiatal rendezőjének alakja…
-
Így látták
01 000 FtAz emberiség újabbkori történelmének talán Amerika felfedezése volt a legnagyobb megrázkódtatása. Nemcsak azért, mert ekkor tárult fel előttünk a már majdnem teljes földgolyó, és más irányba fordult az érdeklődésünk, kereskedelmünk, tevékenységünk, egész fejlődésünk, hanem azért is, mert az óvilági és újvilági ember – az első ámulat múltán – ádázul összecsapott, és ebben a küzdelemben nagy kultúrák, virágzó társadalmak mentek veszendőbe. Mit láttak, mit éreztek győztesek és legyőzöttek a tusakodás éveiben? Mindeddig jobbára az óvilági győztesek – a korai gyarmatosítók – szava hallatszott. Ebben a kétrészes gyűjteményben – vagy egy történelmi pörben? – most „a másik fél”, a legyőzött is megszólal, XVI. századi mexikói azték krónikák feleselnek kortársi spanyol krónikákkal, és ketten kétfelől világítják meg a Hódítás festői-véres viszontagságait.
-
Intim reneszánsz
01 500 FtTörténelmi regény, képzeletbeli napló, memoár – mindhárom egyszerre az Intim Reneszánsz, Isabella D’Estének, Mantova márkiasszonyának egyes szám első személyben előadott története. Egy büszke, okos, erős akaratú, érzékeny nő vall itt önmagáról, aki élete végére megértette, hogy asszonyi mivolta összebékíthető korának viszonyaival. A Gonzagák Mantovája, a pápai Róma, a ferrarai, a milánói és az urbinói hercegségek hétköznapjai tárulnak föl előttünk Itália történelmének egyik legellentmondásosabb korszakában, II. Gyula, majd X. Leó pompázatos reneszánszának idején, amikor az apró itáliai államok a francia királyok és német-római császárok egymással vívott csatározásainak színterei voltak. A gondosan dokumentált, hiteles történelmi háttérbe szövődik a fiktív szál, az „ángilus” Robert de la Pole tizenkét levele. A titokzatos hódoló, aki már csak papi mivolta miatt is kénytelen gátat szabni rajongásának, lelkes tudósításaival, szorongó imádatával harminc évig követi gondolatban Úrjnője sorsát. a reneszánsszakértő olasz írónő, Maria Bellonci (1902-1986) első műve, a Lucrezia Borgia után most Strega-díjas, utolsó befejezett regényét veheti kézbe magyar nyelven az olvasó.
-
Ivan Gyenyiszovics egy napja
01 000 FtAz Ivan Gyenyiszovics egy napjá-t első ízben 1963-ban jelentette meg az Európa Könyvkiadó. A következő esztendőben írta róla Lukács György: „… A múlt feltárása nélkül nem tárható fel a jelen, Szolzsenyicin műve, az Ivan Gyenyiszovics egy napja jelentős előjátéka annak, hogy az irodalom újból önmagára találjon a szocialista jelenben. (…) Szolzsenyicin tette abban rejlik, hogy egy tetszés szerinti tábor eseménytelen napját irodalmilag a még le nem győzött, íróilag még nem ábrázolt múlt szimbólumává tette. Noha maga a tábor a sztálini korszak legszélsőségesebb kiéleződése, Szolzsenyicin szürkére művészien szürkével festett részletét a sztálini hétköznapok jelképévé emelte. ez éppen a költői kérdésfeltevés miatt sikerült neki: Milyen követelményeket támasztott ez a kor az emberekkel szemben? Ki védte meg emberi lényét? Ki mentette meg emberi méltóságát és integritását? Ki – és miként – állt helyt? Ki őrizte meg emberi szubsztanciáját? Hol görbült, hol tört el, hol semmisült meg? Mivel Szolzsenyicen rigorózusan a közvetlen tábori életre szorítkozott, a kérdést egyidejűleg tudta egészen általánosan és egészen konkrétan feltenni. (…) Szolzsenyicin elbeszélése véleményünk szerint mérföldkövet jelent majd a jövő felé vezető úton.”
-
-
-
-
-
Kegyetlenség és civilizáció
01 000 FtA római birodalom szellemi öröksége átjárja egész kultúránkat. Van azonban egy oldala a római civilizációnak, amelyről elképedt borzalommal, a tőlünk nagyon idegen dolgoknak kijáró viszolygó és szenvedélyes érdeklődéssel beszélünk vagy olvasunk: a cirkuszi és amfiteátrumi játékok világa. Roland Auguet könyve ezt a világot idézi fel a tudós tájékozottságával és az író színességével: a gladiátorok párviadalait, az állatviadalokat, a mitológiai élőképeknek megrendezett tömegmészárlásokat, a cirkuszi kocsiversenyeket. Ezeknek a játékoknak ősi kultikus eredete éppúgy megvilágosodik itt, mint az a társadalmi valóság, amelynek a császárkorban népszerűségüket köszönhették: a dologtalan városi lakosságot látványosságokkal jóllakató császárok, az életükért vagy szabadságukért küzdő hadifoglyok, elítéltek, rabszolgák; a kocsiversenyek mint a politikai pártszenvedélyek levezetői, majd ütközőpontjai. A játékok szervezetének, rendezésének, a résztevők emberi sorsának, a nézők lélektanának leírása, a világbirodalom életének középpontjába emelt intézményes kegyetlenség történelmi és társadalmi megvilágítása az egykorú irodalmi források és képzőművészeti ábrázolások gazdag anyagából meríti eleven színeit. A munkát a római Pannonia játékairól és azoknak fennmaradt emlékeiről adott áttekintés egészíti ki a magyar kiadásban.
-
Lestat, a vámpír
03 000 FtLouis, Claudia, Lestat, Armand – ismerőseink az Interjú a vámpírral furcsa, misztikus világából. A Vámpírkrónikák második kötetében ismét találkozunk velük, ám a történet központi alakja ezúttal Lestat, a forradalom küszöbén álló Franciaország egyik elszegényedett arisztokrata családjának sarja. Farkasokkal vív élethalálharcot, zsarnok apjával és gyűlölködő fivéreivel hadakozik, mígnem a titokzatos Magnustól hajmeresztő körülmények között megkapja a „Sötét Ajándokot”, s egyszerű halandóból a Földön valaha is élt legerősebb, a vámpírlét szabályainak fittyet hányó halhatatlanná válik. Nyughatatlan természetétől hajtva keresi a választ a fajtáját fenyegető tragédia okaira, kutatja Azokat, Akiket Őrizni Kell, s közben megismeri a vámpírok keletkezésének és elterjedésének történetét, sajátos vallásuk és rítusaik több ezer évre visszanyúló elemeit. Lestat napjainkban egy befutott rockzenekar rajongva tisztelt énekese és menedzsere – emiatt kerül aztán halálos veszedelembe… A végkifejlet megdöbbentő, az előzmények ismeretében azonban egy cseppet sem váratlan. Ε horrorjelenetekben bővelkedő regény egyben a különféle természetfölötti lények és a vámpírok egyes kasztjainak történelme is. Az Interjú a vámpírral közvetlen folytatása, ám annak ismerete nélkül is érthető, lebilincselően izgalmas és borzongató olvasmány.
-
-
-
-
-
-
Más hangok, más szobák / A fűhárfa / Hidegvérrel
0800 FtNovellákkal robbant be csodagyerekként az amerikai irodalomba, és mindössze huszonhárom éves volt, mikor első regénye a Más hangok, más szobák 1948-ban megjelent. Költői és rejtélyes világ, csodálatosan burjánzó kertek, vad erdőségek, érthetetlen varázslatok országa, az amerikai Dél bontakozik ki Truman Capote kisregényéből: a valóságnak egy tizenhárom éves kisfiú képzeletvilágán átszűrt filmszerűen mozgalmas képe. Furcsa lények élnek e különös világban, béna apa, hisztérikus mostoha, beteg művész-nagybácsi, veszekedős kamaszlány s egy álomból-valóságból formált kisváros sok más különös alakja. Capote meghökkentő sikerének titka elsősorban abban keresendő, hogy művészi renddé tisztult élményvilágában bámulatos biztonsággal ötvözi össze az amerikai irodalom egyik, Hawthorne-tól Melville-en és Mark Twainen át vezető hagyományát olyan elemekkel, olyan jegyekkel, melyek kizárólag csak rá jellemzők: a világ konkrét valóságát a gyerek, illetve a gyereklelkű felnőtt álmaiban fogalmazza át. Ezt az írói célkitűzését legmaradandóbban talán A fűhárfa című kisregényében valósította meg. A Hidegvérrel egészen más jellegű alkotás, műfaját maga az író így határozta meg: tényregény. Egy 1959. novemberében Kansas államban elkövetett többszörös gyilkosságról ad számot, méghozzá úgy, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.
-
Meghívás kivégzésre
01 200 FtCincinnatus C. az egyetlen átlátszatlan ember az átlátszó lények között: az egyetlen ember a fantomok városában. Halálos bűn ez ebben a különös, a nácizmus és a bolsevizmus borzalmait parodisztikusan egyesítő, de leginkább mégis sajátosan nabokovi világban. Cincinnatust halálra ítélik, bezárják egy erődbe, s még azt is elvárják tőle, hogy barátkozzon össze kínzóival és majdani hóhérjával. Ám Cincinnatus csak saját lelkének hangjára figyel, valamilyen lélekmélyi és e világon túli titkot akar megfejteni. Sikerül-e, sikerülhet-e egyáltalán a titok megfejtése és az élettelen bábok viágából való menekülés? A regény talányos, felkavaró és zavarba ejtő befejezése mindent megmagyaráz, és mégis nyitva hagy minden kérdést. Nabokov a „legmeseszerűbb” és „legköltőibb” művének nevezte ezt a regényt; a Lolita volt a kedvence, de a Meghívás-t értékelte a legtöbbre. Lázasan, ihletetten, két hét alatt vetette papírra – 1935-ben, Berlinben, amikor egyre inkább megfogant benne a gondolat, hogy a bolsevik Oroszországból való menekülés után a roskatag, totalitárius Európából is menekülnie kell. A Lolita és a Végzetes végjáték után ez a harmadik magyarul megszólaló Nabokov-regény: a varázslómester egyik legvarázslatosabb műve.
-
-
Naplók, levelek
01 200 FtByron olyan életet élt, hogy mellette a kor és korunk írói valamennyien sápadt szobaembereknek vagy kicsiny sürgőforgóknak látszanak. Az élet ormain járt; előkelő, gazdag, szép és csodálatosan okos volt, minden lépését felháborodás és világraszóló mániákus rajongás kísérte, hölgyek elájultak, amikor belépett egy terembe, maga a pápa foglalkozott szerelmi bonyodalmaival, palotát tartott, hadjáratot vezetett, és amikor meghalt, Goethe a Faust-ba beillesztett gyászénekkel siratta el. Évtizedeken át Európa legfontosabb embere. Mégsem tartozik az írófejedelmek sorába – inkább talán az irodalom Prince of Wales-e volt, és meghalt, mielőtt királyi örökébe léphetett volna.
-
-
-
Odüsszeusz világa
0800 FtAz ókori Görögország társadalmának egyik legjelesebb élő kutatója New Yorkban született; 1954-ben a maccarthyzmus elől Angliába költözött, azóta is ott él; az antik gazdaság és történelem professzora Cambridge-ben. Korszakalkotó tanulmányokat írt az antik rabszolgaságról; az archaikus görög társadalomról és az ókori gazdaságról szóló összefoglaló munkái alapműveknek számítanak a szakirodalomban.
-
Pillangó
01 800 Ft1969 májusában jelent meg Párizsban Charriére regénye, s 1970 márciusáig egymillió példányban fogyott el. Minden idők egyik legnagyobb francia könyvsikere csakhamar más országokban is elindult a siker útján, és bestseller lett az angolszász piacon, Spanyol-, Olasz- és Nyugat-Németországban is; megfilmesítésének jogáért százezreket kínálnak. De ki a szerzője ennek a kirobbanó sikerű regénynek? Egy Henri Charriére nevű hatvanöt éves, venezuelai sztriptízbár-tulajdonos, egy délfrancia tanító fia, akit 20 éves korában a haditengerészetnél valami csekélységért két évre egy korzikai büntetőszázadba vezényeltek. Szabadulása után minden kapu bezárult előtte, ezért Párizsba ment, és ott kiadós kasszafúrások kieszelésével foglalkozott. 1931-bcn azonban Pillangót (ez volt az alvilági beceneve) egy selyemfiú meggyilkolásával vádolták, és hamis tanúk segítségével életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Pillangó sohasem tudott beletörődni az Ítéletbe. Tudta, hogy ki a tettes, de betyárbecsületből nem árulta el az esküdtszéknek. Ettől kezdve szinte eszelős rögeszme rabja lett: mindenáron meg akart szökni a fegyenctelepről, hogy bosszút álljon az ügyészen, az esküdteken, a rendőrökön és a hamis tanúkon, azokon, akik az „enyészet útjára” küldték. Ezzel elkezdődött Pillangó fantasztikus kalandsorozata, tizenkétszer próbált megszökni, végül tizenhárom év múlva, a tizenharmadik kísérlete sikerült, és letelepedett új hazájában, Venezuelában. Minden képzeletet felülmúló kalandjait, Dumas, Victor Hugo fantáziáját túlszárnyaló izgalmas börtönéveit mondja el példátlan sikerű könyvében, amelyben szörnyű, de igaz képet fest a dél-amerikai francia fegyenctelepek borzalmas és csak 1948-ban felszámolt — módszereiről. Pillangó, azaz Henri Charriére, ha nem is igazi író, igazi mesélő. Az iszonyú rémségeket, a vidám históriákat, a fantasztikus kalandokat pontosan és lenyűgözően írja el. Az olvasó úgy érzi, hogy ott ül a szerző mellett, és lélegzet-visszafojtva hallgatja e tizenhárom év fordulatos, megrázó és magával ragadó történetét.
-
-
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
