• Hiltu és Ragnar

    0

    Egy ​verőfényes nyárutói napon kel útra szegényes erdei viskójukból Toivola Hiltu, hogy a gyönyörű Pyhäjärvi-tó partján fekvő nyaraló tulajdonosánál, a megboldogult Palmerus népiskolai tanító özvegyénél cselédlányként munkába álljon. Apja kíséri el, az a Toivola Juha, akinek szívszorító történetét Sillanpää a Jámbor szegénység című, Nobel-díjjal kitüntett s magyarra is lefordított regényében írta meg.

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • Hinduizmus ​és buddhizmus

    0

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Híres magyarok. Beszélgetések nemzetünk nagyjaival

    0

    Ez az egyedülálló kötet az 1849 és 1914 között megjelent magyar sajtóinterjúkból válogatva adja közre a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. Könyvünk lapjain megszólal Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán.
    Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről. Rámutatnak arra, hogy ezek a kiválóságok egy pezsgő történelmi kor eseményeihez és szereplőihez – egymáshoz és másokhoz -szorosan kapcsolódva élték inten-zív, sokszor krimi-izgalmasságú életüket. A közöttük húzódó kapcsolati szálaknak a felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Hírneves németalföldi és német festők élete

    0

    Több ezerre tehetjük azoknak a festőknek a számát, akik Németalföldön Karel van Mander (1548-1606) előtt és az ő korában működtek. Ezek közül kiválasztani a száz legkiválóbbat, ma sem volna könnyű feladat. Mander ez a lelkes és tájékozott festőművész, költő és író hallatlanul nehéz munkát végzett az ecset nagymestereinek bemutatásával. Nemcsak az életrajzok legapróbb mozzanatait kutatta fel fáradtságos munkával: finom megfigyelései az elemzett műalkotásokat is életre keltik. Kikről szólnak a könyv novellisztikus esszéi? A sort a Van Eyck fívérek nyitják; s csak a legnagyobbakat említve, a Holbeinről, Dürerről, Lucas van Leydenről, Boschról, Bruegelről elmondottak máig alapvető információk a művészettörténészeknek, a lebilincselően izgalmas, olykor ellenálhatatlanul humoros olvasmány a művészet kedvelőinek.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Historizáló építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában

    0

    A Monarchia nagyvárosainak palettáján élénk szín a historizáló építészet. A különböző történelmi és gazdasági adottságoknak köszönhetően természetesen eltérő árnyalatokat is találhatunk Bécs, Budapest vagy Prága historizáló épületein, szembetűnőbb azonban az alapvető stílusjegyek hasonlósága. Sármány Ilona ezeket vizsgálja és mutatja be jelen könyvében.

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Hitel (reprint)

    0

    Nincs olly bölcs a’ világon, ki még igen sok hasznossal ne nevelhetné tudományit, mint viszont alig van olly tudatlan a’ földkerekén, kitül egyet ‘s mást nem lehetne nagy haszonnal tanulni. Minden emberben van valami jó, mint virágokban méz, ‘s így reméllhetem a’ Közönség engedőleg fogja ezen Értekezést fogadni. Én azt szeretem hinni: minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz szivében – ha bár sejtetlen is – magán, felebarátin ‘s mindenen, a’ mi őtet környezi, szüntelen javítni. Ezen a’ tökéletesbhez ellentállhatatlan vonzódás legszebb tulajdona az emberi léleknek; ‘s a’ mint halhatatlan része jobban ‘s jobban fejledez, annál inkább nő ‘s erősödik az benne. ‘S e’ szünetlen vágyás következésében leend lassan lassan a’ vad Esquimaux emberré, az által emelkednek egész nemzetek előbb utóbb tökéletesb, virágzóbb, boldogabb létre, ‘s annak mindennapi előmenetelét gátolni akarni, éppen olly hasztalan munka, mint annak ugylétét tagadni, öncsalás.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 I-II.

    0

    A hanyatlás nemcsak a nemzetszocialista Németország bukása volt, hanem szövetéseseié is, akik többnyire bénultan várták a fenyegető véget, nem tudtak szabadulni Hitler halálos szorításából. Ki volt a hibás? A sors, a körülmények, a balszerencse, az emberi tehetetlenség, a hibás politika, a német túlerő? vagy mindez együttvéve? Végülis érezhető különbségek vannak. Horthy, az öreg admirális, aki a Führer hatalomra jutását oly örömmel fogadta, s akit Hitler is bizonyos tisztelettel vett körül korábban, még vagy már képes volt elpirulni, amikor harmincezer munkaszolgálatos pusztulásáról szólt, és bárhogy is képzelte el a haza szociális és politikai viszonyait, a hazája iránti aggódás fel-felébresztette benn a józan számítás és gondolkodás igényét. A kedvenc, a fegyelmezett katonát, Antonescut a bolsevizmus iránti gyűlölete mellett mindenekelőtt magyarellenes bosszúszomja vezérelte, és Erdély visszaszerzése kötötte le fő gondolatát. A Hitler jóvoltából államfővé emelkedett vidéki plébános Tisóból Szlovákia látszatfüggetlensége jórészt kiölte mindazt, amit valaha is Krisztusról és a kereszténység humanizmusáról tanult és maga is tanított. Az emberileg lezüllött horvát ügyvéd, Pavelics már évtizede csak az erőszak bűvöletében élt, és szintén a függetlenség nevében ölette halomra, Malaparte által megörökített példátlan brutalitással, mindazokat, akik a németek ölelésében kikiáltott álfüggetlenség helyett valóságos értékeket akartak szolgálni. A józan professzor, Filov világos társadalompolitikai és hatalmi megfontolásból és némi területi engedmény ellenében sorakoztatta fel országát a náci táborba. Sakkfigurák? – A nevek mögött országok voltak, emberek millióinak élete, sorsa szenvedése.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Hitviták tüzében

    0

    450 Ft
    Tovább olvasom
  • 0

    „Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják” – vallja Orhan Pamuk legújabb művében.
    Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk?

    2 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Hódolat Katalóniának

    0

    Orwell „visszatérése” , a Hódolat Katalóniának, egy sorozat második kötete. Alapkönyv a másik két nagy műhöz, az Állatfarmhoz és az 1984-hez. A szerző őszinte lelkesedéssel utazott Spanyolországba 1936-ban, hogy riportot készítsen a köztársaságiak hősi harcáról, sőt megérkezvén csatlakozott a milíciához, hogy vérét hullassa az „eszméért” a frankoisták ellen az aragóniai fronton. Néhány hónap múlva aztán űzöttként kellett kimenekülni az országból, pusztán azért, mert azok közé sorolták, akik ellen valóságos hajtóvadászatot, irtóháborút folytattak a spanyol kommunisták a sztálinista Komintern és a szovjet államvédelmisek irányítása mellett. A „nagy terror” , amely 1936-ban vette kezdetét a Szovjetunióban, e polgárháborún belüli elvtársháborúval terjedt nemzetközivé. A trockistákkal, az anarchistákkal és a szovjet totalitárius rendszerrel szembeforduló európai baloldaliakkal való leszámoláshoz ideális terepet kínált Moszkva számára (dicstelen magyar részvétellel, lásd Gerő Ernő működése) a spanyol nép szabadságharca. Az elmúlt 40 év eszméket idealizáló és tényeket hamisító magyar történelemtanítását e könyv végre dokumentatív erővel szembesíti a nyers valósággal.

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • Hogy volt?

    0

    „Nincs proletár humor” mondta bánatosan Lenin elvtárs – „csak rohadt burzsoá humoristák”. Ezért volt ugyancsak sürgős és szükséges az átnevelésük, vélekedett a szemináriumvezető elvtársnő az ünnepélyes megnyitón. Így lett hát e sorok írója szakképzett, okleveles bolsevik. Szorgalmasan igyekeztem spontánul felfakadó osztálygyűlöletet fejleszteni önmagamban, a párt elvetemült ellenségeinek irányába, és szeretni a Nagy Testvért, ahogy csak belefér. Igen, elvtársak, minden erőmmel igyekeztem kedvelni a Generalisszimuszt, csak valahogy nem ment a dolog. Talán az zavart, hogy munkahelyemen mindig zsolozsmáznunk kellett a Népek Napjáról: „Mert Sztálin a mu-hunka, és Sztá-hálin a bé-héke…”, daloltuk kórusban minden áldott reggel. Kissé idegesítő volt. Vagy humorista az ember, vagy vallásos. A kettő együtt nem megy, kérem szépen. Nem csoda hát, hogy amikor marxista-leninista szemináriumunk első éve a vége felé közeledett, azon kaptam magamat, hogy egyre kevésbé maradéktalan a tiszteletem a dolgozók államát illetően. „Kishonti elvtárs” – mondtam magamnak, amikor senki sem volt a közelben –, „ez a rendszer nemhogy megszabadította volna az emberiséget a problémáitól, hanem épp ellenkezőleg, intézményesítette a problémákat.” Akkoriban már cseppet sem szerettem a Nagy Testvért, sőt éppúgy utáltam, mint általában mindenki. Gyakran eszembe jutott a híradóban az a felejthetetlen május elsejei ünnepség, amikor is Joszif Sztálin összevissza csókolta a kis szovjet Lolitákat. Arra a következtetésre jutottam hát kedves elvtársak, hogyha valahol szívélyesen mosolygó népvezért látunk lelkes és aranyos kislányoktól körülvéve, ezt az illetőt lehetőleg azonnal fel kell koncolni, különben ő koncol fel mindnyájunkat, kezitcsókolom. Az ilyesféle gondolatok természetesen merőben elméleti jellegűek. A valóságban újságíró-kollégáimmal együtt feszes vigyázzban álltam végig a moszkvai atyánkat dicsőítő mindennapi zsoltárt, ahogy illett. Kétségbeesésemnek és csalódásomnak csak úgy adhattam hangot, ahogy az írók szoktak. Csöndes éjszakákon, két rendelésre készült antikolonialista mű között lefektettem hát ennek a reakciós könyvnek az alapjait…

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Hogyan bánjunk a nehéz emberekkel?

    0

    Bár a legtöbb emberrel előfordul, hogy alkamasint nem könnyű vele együttműködni, néhányan valóban a nehéz emberek közé tartoznak: a fölényes fönök, aki mindenkit az idegesség és szorongás állapotában tart; a fecsegő kolléga, aki állandóan megjelenik és félbeszakítja munkánkat; a szupervédekező beosztott, aki minden javaslatnak ellenáll, minha az életére törnének.

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • Hogyan csináljunk Pavarottit?

    0

    Ez a könyv a sztárcsinálóknak szól. És persze a sztároknak is, hogy ráébredjenek: legalább annyira művészet sztárt csinálni, mint sztárnak lenni! Vagy talán van olyan ember, aki elhiszi, hogy immár lassan negyven éve Pavarotti, Carreras és Domingo a világ legjobb énekese? Hát persze, hogy van, hiszen ezt a képzetet építették fel az operaüzlet moguljai. Megcsinálták és kitűnően menedzselték a három sztárt, és ezt az imázst. Ám ha ez igaz, akkor tulajdonképpen bárkiből Pavarottit, vagy éppen Madonnát, Britney Spearst, vagy Justin Timberlake-et lehet varázsolni. Vagy mégsem? Erre a kérdésre (is) választ kaphatunk ebből a könyvből.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Hogyan éltek elődeink?

    0

    Kit ​ne érdekelne, hogyan éltek a régi magyarok? Milyen településformákat alakítottak ki? Milyen házakban laktak, miként rendezték be otthonaikat? Mivel táplálkoztak? Mi módon gazdálkodtak? Miféle eszközök, tárgyak vették körül őket? Milyen ruhákat viseltek hétköznap és ünnepnap? Milyen volt a családi életük? Mivel töltötték a szabad idejüket? Milyenek voltak a szokásaik? Hogyan ülték meg ünnepeiket? És végtére milyen gondolkodásmód rejlett e szokások mögött, milyen értékrend testesült meg az életmód tárgyi darabjaiban, környezetében?
    A felvetett kérdésekre 12 fejezetben ad választ ez a könyv. Minden fejezet a magyarság múltjának egy-egy nagy korszakát tárja elénk, a honfoglalás korától egészen a második világháborúig. E fejezetek egyúttal fényt vetnek a társadalmi osztályok és rétegek helyzete, életszínvonala, szokásai közti különbségekre is, minthogy az életmód és a gondolkodásmód rétegjellemző tényeket tár fel. A jeles történészek által összeállított fejezeteket irodalmi szemelvények és egykorú képek illusztrálják.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Hogyan írjunk a szakdolgozatot?

    0

    Katalóguscédulák, jegyzetek, bibliográfiák. Ezekről az embereknek általában könyvtárak ásító unalma és reményvesztetten átvirrasztott éjszakák jutnak eszébe. Umberto Eco, A rózsa neve megjelenése óta már nálunk is közismert író jelen könyvében arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa, talán nincs is ennél izgalmasabb dolog a világon. Arra tanít meg, amire a legtöbb egyetem sajnos nem: hogyan kell tudományos kutatást folytatni (aminek eredménye éppenséggel szakdolgozat is lehet). Teszi ezt fergeteges humorral, egy tudománnyal eltöltött élet rengeteg tapasztalatával és a középkori kommentátorok rendszerességével. Minden megtudható a szóban forgó kérdésekről: a helyes témaválasztás, a bibliográfiák összeállítása, a cédulák típusai, stiláris fogások, sőt még gépelési szabályok is. Mindez remek stílusban előadva. Eco könyve pazar mű a maga sajátos műfajában: aki ettől sem kap kedvet a tudományhoz, magára vessen!

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Hogyan kell verset irni?

    0

    Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Békés István.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Hogyan lehetnénk boldogabbak?

    0

    Ez a válogatás azokból az írásaimból és előadásaimból született, amelyekben a pszichológia üzeneteit éppen ma, mostanában rendkívül fontosnak érzem. Olyannyira, hogy legszívesebben folyvást mondanám, tanítanám ezeket mindenkinek. Terjeszteném… Ezt a lehetőséget kínálja a könyv is. Lapjaiba, betűibe költöztetem a lelkem, és olvasótársaimmal együtt élem át: az ilyen tudásanyagban rejlik a lélektan igazi emberszolgálata! Segít nekünk örülni az életnek, tudatosítani, mit tehetünk önmagunk és szeretteink életminőségének jobbítása érdekében. Az elkötelezett odatartozás, a szeretet, az egymásra figyelő segítőkészség, a felelősségvállalás, az örülni tudás, a boldogító párkapcsolatok és szeretetkötelékek lélekápoló erői, a hála, a megköszönni tudás és a megbocsátás megannyi erő, amelyek által megújulhat az életérzésünk, javulhat az egészségünk. Ami ebbe a könyvbe belefért, csupán egy csepp talán az életbúsulás, a reménytelenség, a megkeseredés lelki kövültségeinek feloldására, de ha személyesen is utánagondolunk, vajon érvényesek-e az életünkben ezek a tanítások, akkor máris előbbre lépünk az önismeretben és kapcsolataink minőségének tökéletesítésében.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Hogyan lettek a blakokból románok

    0

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Hogyan utaztak a régi rómaiak?

    0

    A fél Európán átvezető, pompásan megtervezett utak és hidak láttán, ma is csodálattal adózunk a régi rómaiak mérnöki tudásának. Tisztában is volt mindenki annak idején fontosságukkal, hiszen a nagy birodalom kormányzásához elengedhetetlenül szükséges volt a gyors utazás, hogy az utasítások idejében eljussanak a Földközi-tenger medencéjének legtávolabbi pontjára is. Hogyan is utaztak tehát a régi rómaiak? Erre a messzire vezető és sokfelé elágazó kérdésre Ürögdi György, az ókori római világ szakértője egész könyvvel válaszol, mégpedig nagyon érdekes és hiteles könyvvel, hiszen klasszikus szerzők vallomásai és egykorú hivatalos iratok adatai alapján tájékoztatja az olvasót. Mindenekelőtt a már említett utakkal, időálló hidakkal és alagutakkal, tehát a hajdani közlekedés ma is látható emlékeivel foglalkozik. Ezekre a birodalomnak stratégiai szempontból is nagy szüksége volt, hiszen nélkülük nem lehetett volna rövid idő alatt jelentős hadseregeket átvezényelni olykor több ezer kilométer távolságra. Ezután sorra veszi a járműveket, a más-más célra szolgáló, különféle kocsifajtákat, továbbá a tengeri és folyami hajókat, egyszóval a kor közlekedési eszközeit. Beszél a római postakocsikról, amelyeknek állomásait a birodalom minden részén meg lehetett találni, s ezzel kapcsolatban részletesen tudósít az akkori utazás gyorsaságáról, illetve a kor utazási rekordjáról is. Mivel az olvasót nemcsak a „hogyan”, hanem a „miért” is érdekli, a szerző ezt a kérdést sem hagyja válaszolatlanul. Az útonjárók célja szerint megkülönbözteti a hivatalos és a magánutazásokat, és ehhez kapcsolódva tér rá az úti viszontagságok részletezésére. Itt nem is annyira az utas kényelmetlenségei kerülnek sorra, mint inkább a rablóbandáknak, illetve kalózoknak a közbiztonság hiányára valló garázdálkodásai, akik ellen bizony nem egyszer egész hadseregeket kellett indítani. Nem lenne teljes a kép, ha nem esnék szó az utas gondjairól is, amelyek ma sem ismeretlenek. Megtudjuk tehát, hogy mekkora körültekintést igényelt maga a felkészülés, az úti öltözet összeállítása, a gondoskodás szállásról és élelemről. Értesülünk a régi fogadósok kötelességéről, a hivatalos menetlevelek előnyéről, a maiaknál egy cseppet sem enyhébb vámokról, az ókori térképek és útikalauzok, helyesebben menetrendek használatáról, s a könyv végül az ókori turisták „világjárásával” is foglalkozik, részletesen ismertetve néhány olyan utazást, amely izgalmasságban kalandregényekkel vetekedik. Hogyan utaztak tehát a régi rómaiak? Hozzávetőleg úgy, ahogyan a gőzmozdony feltalálásáig utaztak Európa-szerte az emberek, legfeljebb akkoriban az utak jobbak voltak, mint néhány száz évvel ezelőtt. Ürögdi György könyvének a lényege azonban nemcsak ez a válaszadás, hanem az a széles és nagyarányú művelődéstörténeti kép, amely a fejezetek nyomán kialakul bennünk, megelevenítve a régi római életnek ezt az igen fontos területét.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Hókuszpókusz

    0

    Kurt Vonnegut kötete egy nagy amerikai börtönben játszódik. A börtönt japánok működtetik – bérmunkában. Csupa feketét őriznek itt. A börtönnel átellenben amerikai egyetem – csupa fehér bőrű, gazdag diák jár ide. A börtönben váratlanul lázadás tör ki. A lázadást – véletlenül – egy fehér ember szervezi. Ugyanaz, aki nemrégen még a szomszédos egyetemen tanított, majd pedig a börtönben lett nevelőtiszt. Ki ő?
    Nos, miatta érdemes elolvasni ezt a könyvet.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Hol a pofátlanság határa? 2

    0

    Bayer Zsolt vagyok, 1963-ban születtem Budapesten. Meglepő módon előbb általános iskolába jártam, majd utána gimnáziumba. Pontosabban a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, éppen öt évig, mert orosz nyelvből nem tudtam abszolválni elsőre a harmadik évet. Érettségi után voltam segédmunkás, képesítés nélküli tanító, miegymás. Majd elvégeztem az ELTE TFK magyar-történelem szakát. Közben 1988-ban alapítója voltam a Fidesznek, kenyeremet pedig műtősfiúként kerestem. Diploma után újságot írtam. Előbb az akkor induló Mai Napnál majd az akkor induló Kurírnál dolgoztam (Istenem, de hülye is tud lenni az ember!), innen hívott el a Fidesz, hogy legyek a sajtófőnökük. Az lettem. Három évig. 1993 nyarán hosszas egyeztetéseket követően a Népszabadság munkatársa lettem. Ne kérdezzék miért, ma már én sem tudom. Hirtelen jó ötletnek tűnt. Egy évig voltam ott, majd a Magyar Televíziónál dolgoztam. Ezután saját céget alapítottam, és elkészítettem az 1100 év Európa közepén című sorozatom első 14 epizódját. Ezt követte a Kamaszkorunk legszebb nyara – Amerika című sorozat, és következett az 1100 év… második, Nagy-Magyarországot bemutató része. Eddig megjelent köteteim: Tündértemető (novellák, 1994), Falig érő liberalizmus I-II (tárcák és publicisztikák 2000), 1956… „Hogy legyen jel (2000), 1100 év Európa közepén I (2001), Hol a pofátlanság határa? (2001). És most ez. Tényleg, Önök tudják, hogy hol van a pofátlanság határa?

    400 Ft
    Kosárba teszem
  • Hol hőseink vére folyt…

    0

    Tíz híres magyar csatát elemez Marossy Endre régész-hadtörténész izgalmasan és újszerűen: harminc éve járja a csatatereket, fényképezi az egyetemes és a magyar kultúra tárgyi emlékeit, helyszíneit. Több tízezer felvétele közül száztíz fényképet válogatott ebbe a kötetbe, melyek segítik az olvasót abban, hogy szinte a szerzővel együtt járja be és ismerje meg a csatatereket, történelmi emlékhelyeket, emlékműveket. Ezek a helyek: Augsburg, Morvamező, Mohács, Buda vára, Isaszeg, Komárom, Piski, Segesvár, Przemysl, és a Doni Emlékkápolna. A szerző a már ismert tényeken kívül új felismerésekre is jutott, legfőbb érdeme mégis az a minden politikától mentes, szinte sebészi tárgyilagosság, ami az egész kötetet végigkíséri. A helyszíni felvételeken kívül Fekete Valér jellegzetes stílusú térképrajzai egészítik ki a csaták lendületes, lényegre törő és közérthető bemutatását.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Hollóidő

    0

    Egyszerre ​valóságos és képzeletbeli a táj, ahol Szilágyi István, a Kő hull apadó kútba szerzőjének újabb regénye játszódik. Mintha a béke szigete lenne Revek városa, a török hódoltságba került dél-magyar Duna-tájon, a három részre szakadt Magyarországon. Szinte várszerű a lelkipásztori porta, ahol Terebi Lukács tiszteletes él háza népével – dévaj menyecskékkel, kóbor prédikátorokkal, illetve Fortuna Illés mesterrel, a rebellis lelkű szökött katonával meg egy sihederkorú, apátlan-anyátlan deákkal.

    7 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Hollósy Simon és kora művészete

    0
    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Hologram a királynak

    0

    Dave Eggers már első könyvével világszerte ismertté vált – alig húszévesen egy éven belül elveszítette mindkét szülőjét. Erről írott dokumentumregényét 2000-ben Pulitzer-díjra jelölték, és további kötetei is díjak sokaságát nyerték el. A kezünkben tartott regény, amelynek filmváltozatát Tom Hanks főszereplésével idén fogják bemutatni, 2012-ben került fel a Nemzeti könyvdíjra jelölt művek rövid listájára. Alan Clay, az amerikai kommunikációs nagyvállalat üzletkötője prezentációval készült. A kis csoport Abdullah Király épülő Gazdasági Városába utazott, és várják, mikor mutathatják be hologramos távközlési megoldásukat. Alan kiégett, nem találja a helyét, kicsúsznak a kezéből a problémái. Ül a sivatagban, és emészti magát otthoni ügyei miatt. A szomszédja öngyilkos lett, nincs pénze lánya egyetemi tandíjára, feleségétől rég elvált, de még mindig bántja, amiket az asszony mondott. Egyedül érzi magát Szaúd-Arábiában. Ráadásul a tarkóján, mintegy élete főműve gyanánt, különös púp növekedik. Dave Eggers regénye hihetetlen érzékkel sűríti regénye lapjaira az idő múlásának tapintható lassúságát, és egyetlen apró cseppben, egy kocsmai beszélgetés közérthetőségével mutatja meg a tőkeáramlásra épülő világ átalakuló viszonyait, az USA, Kína és a Közel-Kelet bonyolult gazdasági-társadalmi összefüggéseit. Mitől emberi az emberi? Ki a barátod? A Hologram a királynak a középkorú főszereplő krízisének megvilágító erejű sztorija.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Homeopátia az mi?

    0

    Több évtizedes kényszerű szünet után ismét hallhatunk Magyarországon a homeopátiáról.
    Ezt a kétszáz éves – Samuel Hahnemann német orvos által rendszerbe foglalt – szelíd gyógymódot hazánkban 1949-ben betiltották. Ez a tiltás a világon egyedülálló volt.
    A volt szocialista országokban ha nem is támogatták, de eltűrték a homeopátiás gyógymódot, míg Európa többi országában, Amerikában, Ázsia keleti és délkeleti részén, Ausztráliában, Afrika számos országában egyre népszerűbbé vált. A magyarországi tiltást 1991-ben oldotta fel az Egészségügyi Tudományos Tanács.
    3 évvel ezelőtt néhány orvos kollégámmal együtt homeopátiás tanfolyamon vettünk részt. Az igazat megvallva eleinte nagyon is kételkedéssel hallgattuk a fantasztikusnak tűnő eredményeket. S elhinni igazán csak akkor kezdtünk, amikor saját betegeink körében is sikereket láttunk.

    2 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Homéroszi himnuszok

    0

    „Az eposz megelégszik avval, hogy a csodát az események jelentőségében magában lássa. Nem így a himnuszok. E költemények, amelyek nagyrészt a 8. és 6. század között keletkeztek, és amelyeknek nagy része vallási, ünnepi szertartásba illeszkedett, már erősen hangsúlyozták a csoda csoda voltát; a csodákkal zsúfolt mindennapi események fölé emelkedő, rendkívüli és különlegességükkel megrendítő történetekre van szükségük. Vajon azért-e, mert költőik már nem tudtak magukon az emberi történeteken úgy megrendülni, mint Homérosz? Mert látásuk már nem olyan friss, hogy például a szerelemnek ünnepiségét fölismerjék máskülönben, csak akkor, ha a szerelmes nő a nász után a mennyezetig magasodik, és maga jelenti ki magáról, hogy istennő, mint az Aphrodité-himnuszban? Nemcsak ezért. Hanem azért is, mert e himnuszoknak, minthogy szertartás részei voltak, feladatuk az is volt, hogy az ünnepélyes recitáláshoz az ünnepi kezdőhangot megadják” – írja Devecseri Gábor. Kötetünket Papp Oszkárnak a himnuszok csodákkal zsúfolt, ünnepi világát megjelenítő tűzzománcai illusztrálják.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Homéroszi utazás

    0

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • Hommage á Rónai Mihály András

    0

    Gábor Marianne festészetében Rónai Mihály András a főszereplő, a tudós apa, a különlegesen szép, törékeny anya, a gyerekkor szereplői, a festőművész és a költő barátok (Csók István, Kassák Lajos, Szép Ernő, Füst Milán, Frank Frigyes stb.), Velence, Róma, Párizs, az olasz, a francia és a dalmát tengerpart, ernyők, lámpák, a lovaskocsik, a bohócok, az öregasszonyok mellett- Közülük is újra meg újra hozzá tér vissza s ő mindig vele van, ha könnyedén és ironikusan, boldogan és magától értetődő természetességgel rajzolja s festi a mindennapi lét szépséges, bohókás, szomorkás, tébláboló, ilyen-olyan alakjait, élőit, élettelenjeit, tárgyait- Ez a szerelem, összetartozás, együtt létezés biztonsága, a soha nincs magány, mert mindig, időtlen idők óta és időtlen időkig ott a másik, akivel ketten együtt egyek ők.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Homokba temetett városok

    0

    A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom