-
Misu és a piros kenu
0A csöpp bagolyfióka, Guszti messzire téved a családi fészektől. Misu megtalálja, és úgy dönt, visszaviszi a szüleihez. Az ám, de a fióka otthonát, a rejtélyes Bagolytanyát lehetetlenség száraz lábbal megközelíteni. Ezért aztán Misu és barátai, életükben először, elindulnak a folyón egy kenuval – és persze Gusztival. Vajon sikerül-e eljutniuk a sűrű bozóttól ölelt, rejtélyes Bagolytanyára? A csodakosaras című könyv nagy sikerű szerzőpárosa,Nógrádi Gergely és Hajba László ezúttal a barátságról, az állatok iránti felelősségünkről, és az egyik legősibb és legkedveltebb sportról, az evezésről mesél a gyerekeknek.
-
Misztériumok
0REGŐS PROLOGUSA.
Haj regő rejtem
Hová, hová rejtsem
Hol volt, hol nem : kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent
Urak, asszonyságok?lm szólal az ének.
Ti néztek, én nézlek.
Szemünk pillás függönye fent:
Hol a szinpad : kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?Keserves és boldog
Nevezetes dolgok,
Az világ kint haddal tele,
De nem abba halunk bele,
Urak, asszonyságok.Nézzük egymást, nézzük.
Regénket regéljük.
Ki tudhatja honnan hozzuk?
Hallgatjuk és csodálkozzuk,
Urak, asszonyságok.
(A függöny szétválik a háta mögött. Halk zene.)Zene szól, a láng ég
Kezdődjön a játék.
Szemem pillás függönye fent.
Tapsoljatok majd ha lement.
Urak, asszonyságok.Régi vár, régi már
Az mese ki róla jár.
Tik is hallgassátok. -
Misztikus írásai
0Suso (Heinrich Seuse, 1295-1366) a középkori német vallásosság kiemelkedő alakja volt; Eckhart mester tanítványa. Válogatott kötetünk, mely az első magyar nyelvű Suso-kötet, megismerteti az olvasót a nagy nyelvi gazdagságú költő-misztikussal. Misztikáját az érzelmek túláradó gazdagsága jellemzi, és törekvés arra, hogy élményeit tudatos formában közvetítse az olvasónak. Válogatásunk a költő-misztikus mellett a filozófus Suso minél teljesebb bemutatására is törekszik. A teljes terjedelmében közölt Az Igazság könyvét, melyet eretnekséggel megvádolt mestere védelmében írt, komoly figyelmébe ajánljuk Eckhart minden mai olvasójának is. A kötet bölcseleti fejezetei a középkori filozófia rövid összegzését adják.
-
-
-
Mit érdemes megvenni? A 100 legjobb magyar bor
0Pálffy István könyve a szerző kedvenc témájáról, a magyar borokról szól. És még nagyon sok mindenről. Mert ez a könyv nem egy szokványos borkalauz: igaz, rengeteg dolgot megtudunk belőle az adott borról, a borászról, a magyar borászat történetéről és trendjeiről, és azt is megtudjuk, hogy melyik borhoz mit jó enni, és melyik az a bor, amelyiket nem szabad azonnal meginni, mert csak jót tesz neki az idő.
-
-
-
Mocsokváros utcáin
0Egy hajléktalanszállóban dolgozol, ahol az egyik „vendég” a saját apád. Az az ember, akinek sosem voltál több mint egy levélcím, ahová apránként feladhatta élete fikcióját. Levelek egy újabb családból, munkából, börtönből, padról, menhelyről, gőzölgő csatornafedélről. Egy apa-regény mozaikjai, melynek te vagy a folytatása.
-
Modern japán elbeszélők
0Fülszöveg: A Modern Könyvtár sorozatban megjelent a nagy sikert aratott Fukazava Hicsiró Zarándokénekének című novellás kötetének olvastán bizonnyal föltámadt a magyar olvasó érdeklődése: milyen lehet a modern japán novellisztika egésze, ha olyan nagy művészt adott az irodalomnak, mint amilyen Fukazava? Nagy gonddal készült, 26 író 31 novelláját tartalmazó gyűjteményünk ezt az érdeklődést elégíti ki.
-
Modern marketing
0,,A marketing túl fontos dolog ahhoz, hogy egyetlen osztályra bízzuk” – állapította meg egy neves marketingszakértő. Ezt az elvet vallja a szerző is, amikor tematikusan vezeti végig az Olvasót a marketingdiszciplína kulcskérdésdin. Áttekintést ad a piaci formákról és azok módosulásáról, a hatékony marketingszervezetekről, a döntések kockázati elemeiről, az adatgyűjtés módszereiről, a vásárlási magatartásról, a termékekhez, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó tervezési feladatokról, a csomagolásról, a védjegyekről, az árról és a kommunikációs tennivalókról. A könyv a változó magyar gazdaságban nélkülözhetetlen marketingvezetési, -irányítási és -tervezési tennivalókra összpontosít, kiszolgálva azt az igényt, hogy vértezzük fel a vállalkozókat mindazokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyekkel már bizonyítottan részt lehet venni a piaci versenyben.
-
-
MOMO
0A regény történetének helyszíne egy modern nagyváros, valahol Dél-Európában. Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. De az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak tehát az emberek vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenebbé válnak önmaguk számára is. Momo, ennek a történetnek borzas kis hősnője egyedül veszi fel a harcot a szürkék seregével, semmi más nem segíti őt ebben, csak egy szál virág a kezében és egy teknősbéka a karjában. Krimibe illő izgalmas kalanddal hozza vissza az embereknek az ellopott időt. S kiderül: a reménytelenül betegnek tűnő világ gyógyítható.A Végtelen történet szerzőjének világsikert aratott műve hosszú szünet után magyarul is újra olvasható Kalász Márton kitűnő fordításában.
-
-
-
Montenegro – Crna Gora
0Map for Businessmen & Tourists
Geographical map
With index
Relief with elevation tints -
-
Móricz Zsigmond hagyatékából
0Az Új Magyar Múzeum e kötete Móricz Zsigmond kiadatlan hagyatékának legértékesebb írásait tartalmazza.
Nagy novellistánk és regényírónk páratlan termékenységű művész volt; életművét még ma is, több mint tizenöt évvel halála után, alig tudjuk felmérni. Nemcsak a hírlapi hagyaték, de a kiadatlan, félig kész vagy teljesen elkészült, és valamilyen okból nem közölt művek is nagy értéket jelentenek. Ez a gyűjtemény az első kísérlet a legérdekesebb kiadatlan írások publikálására. Közli a Csibe-témából készült háromfelvonásos színművet, melyről eddig a kutatók is azt hitték, hogy elveszett, s amelynek csupán kezdő jelenete hiányzik. E vígjáték érdekes adalék az öregedő író proletár-szemléletéhez. Móricz Zsigmond számos novellája, előadása (pl. a szlovenszkói előadások egy része), irodalmi tanulmánya, cikk-vázlata, rádió összeállítása e gyűjteményben jelenik meg először. Nemcsak a szakemberek, hanem a nagy író hívei, a széles olvasóközönség is minden bizonnyal örömmel forgatja majd e kötetet. -
Móricz Zsigmond regényei és elbeszélései I-XII.
0I. Móricz Zsigmond: Sárarany / Harmatos rózsa / A galamb papné / Árvalányok / Az Isten háta mögött / Kerek Ferkó / Nem élhetek muzsikaszó nélkül
II. Móricz Zsigmond: Jószerencsét / A fáklya / Légy jó mindhalálig / Házasságtörés / A kis vereshajú
III. Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
IV. Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig / Pillangó / Kamaszok / Úri muri / Az ágytakaró / Forró mezők
V. Móricz Zsigmond: Forr a bor / Rokonok
VI. Móricz Zsigmond: A fecskék fészket raknak / A boldog ember / Az asszony beleszól / Jobb mint otthon
VII. Móricz Zsigmond: Rab oroszlán / Betyár / Míg új a szerelem / Életem regénye / Árvácska
VIII.. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor
IX. Móricz Zsigmond: Elbeszélések 1900–1914
X. Móricz Zsigmond: Elbeszélések 1915–1925
Móricz Zsigmond: Elbeszélések 1926–1933
XII. .Móricz Zsigmond: Elbeszélések 1934–1942 -
Mosolygó muzsika
0A magyar könyvpiac évek óta nélkülözi már a zenei anekdotagyűjteményeket. A szerző szorgos búvárkodás eredményeként többszáz kedves, humoros történet, anekdota gyűlt egybe. Az olvasó megismerkedhet a magyar operajátszás hőskorának, Déryné és Szentpétery korának levegőjével, a nemzetközi operaszínpad humoros eseményeivel, a koncerttermek vidámságával. Egyes zeneszerzők és előadóművészekkel kapcsolatos anekdoták is szerepelnek a gyűjteményben; ezek néha jobb betekintést nyújtanak az alkotó és előadóművészet titkaiba, mint a tudákos, esztetizáló ismeretterjesztő művek. A zene dokumentumokban, művekben és levéltári anyagokban lefektetett „hivatalos” története mellett létezik egy másik zenetörténet, amely éppen úgy végigkíséri, az európai muzsika történetét kezdetétől napjainkig, mint amaz: ez az anekdotáriumok zenetörténete. Révész Tibor gyűjteménye ennek az, apokrif” zenetörténetnek néhány kedves fejezetét tárja a közönség elé. A kötetet számos korabeli illusztráció (karikatúrák, szín-lapok stb.) gazdagítja.
-
-
Mostoha éveim – A garabonciás diák – Eszter
0Páratlanul érdekes írói kísérlet Végh György három testes önéletrajzi kötete. A regény, a memoár, a napló, a vallomás és az esszé prózatechnikai eljárásainak ötvözete. Egyedüli és lenyűgöző a feltárulkozása, lázas és szertelen csapongásai ennek az írónak, aki szinte clochard-i életformából tudott nyújtózni a nyugatos nemzedék élet- és stíluseszményei felé.
-
-
Moszkvai történet
0Akszjonov történelmi trilógiája – mely 1924-től 1953-ig követi nyomon egy moszkvai család történetét – hátborzongatóan különös sorsok sokaságát, gyilkosokat, gyógyítókat és a szadista történelem passzív vagy lázadó áldozatait felvonultatva ábrázolja a sztálinizmus korszakát.
A regény a hatalomra törő Sztálin aljas tettével kezdődik: 1924-ben elteszi láb alól egyik fő vetélytársát, Frunzét. Ekkor ismerjük meg Borisz Gradovot, a már fiatalon jó nevű sebészorvost, akinek asszisztálnia kell a gyomorműtét álcájával elkövetett gyilkossághoz. Egyik fia, Borisz, a polgárháború ifjú vörös parancsnoka, a kronstadti matrózlázadás egyik leverője, aki aztán megjárja a Gulagot, s végül a németek elleni háborúban igazi hőssé válik, a másik, Kirill, lelkes kommunista agitátor, lánya, Nyina pedig a történet elején avantgárd költő.
Valamennyiük sorsa furcsa kanyarokat vesz; Akszjonov úgy alakította a történetet, hogy már-már enciklopédikus módon írhassa meg a Szovjetunió harminc évének történetét: a NEP-et, a kolhozosítást, a lágervilágot, a háborút, az orvospert…
Káprázatos fejezetekben ismerjük meg az aberrált Beriját, előttünk áll Sztálin öregen, letolt gatyával, a haláltól rettegve… s a következő pillanatban a moszkvai utcán vagyunk, vagy egy utolsó kis spion gondolatainak szövevényében… vagy épp egy kolimai lágerben… -
Motor, kinek pörögsz?
0Egy kisregény és néhány elbeszélés alkotja kötetét, melyben a második világháború megrázó katasztrófáinak és katarzisainak erkölcsi és lélektani reakcióit ábrázolja igen ökonomikusan és egyszersmind bensőségesen.
-
Mozaikok a magyar újkorból
0…a várostörténet olyan dráma, melynek statisztikák a fõszereplõi. Statisztikák, s nem a hatalomnak azok a múló nagyságai, akik többet emlegetik az utókort, mint az õket.”
A neves régész és történészkutató, aki a budai várban jelentõs ásatásokat végzett, és felfedezései ismertté tették nevét külföldön is, történeti, mûvelõdéstörténeti búvárkodásai az újkori, török hódítások utáni Pest Buda hétköznapi életét tárja elénk. Azokat az epizódokat elevenítik fel, melyek a történelemkönyvek száraz tananyagából rendszerint kimaradnak : Hatalmas puszítások és nagyszerû újjáépítések a budai Várban: német betelepítések, korabeli vigasságok és szórakozások, pestisjárványok, gyógyfürdõbeli erkölcsök; az elsõ gõzhajóutazás a Dunán, kõbe vésett feliratok megfejtése egy budai börtönbõl; Petõfi Sándor szabómestere; Kossuth Lajos különös rokonsága, s Beethoven látogatása Pesten. -
Mozart és Magyarország / Mozart und Ungarn
0Az 1956-os Mozart Emlékkiállítás katalógusa mellékletben
-
Mozart utolsó áriája
0„1791 októberében Wolfgang Amadeus Mozart azt mondta a feleségének, hogy megmérgezték. Másfél hónap múlva már nem volt az élők sorában. Nővére, a szintén zongoravirtuózként indult Nannerl sógornőjétől értesül a fájdalmas hírről, és nyomban Bécsbe indul, de nem csak a temetésre. Eltökéli, hogy kideríti az igazságot, és megtudja, valóban gyilkosság áldozata lett-e Mozart, és vajon kinek állt útjában. Bécs veszélyes városnak bizonyul: Nannerl sötét titkokkal, összeesküvésekkel, a császári udvarban zajló intrikákkal szembesül, a szabadkőművesek rejtélyes összejövetelein találja magát, miközben életében először átéli az igaz szerelmet. És mindennek központjában Mozart utolsó operája, A varázsfuvola áll. Az olvasó a korabeli Bécs arisztokrata szalonjainak és hangversenytermeinek nyüzsgő világát láthatja mintegy függöny mögül, miközben fel-felcsendül Mozart halhatatlan zenéje, és fény derül a szörnyű titokra.”
-
-
Mózes – Michelangelo Mózese
0Nem könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosab lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad.
-
-
Műalkotások elemzése a gimnázium I-III. osztálya számára
0A szerzőnek – saját tapasztalataira és számos nagy művész, tudós vagy pedagógus meggyőződésére támaszkodva – az a véleménye, hogy a művészet különös tulajdonságai miatt „nem megtanítható”. Rengeteg ismeret és készség átadható és elsajátítható ugyan a művészettel kapcsolatban, elméletben és gyakorlatban egyaránt – csupa olyasmi, „amit minden művelt embernek illik tudnia” –, de éppen a legfontosabbhoz, ahhoz a bizonyos „kimondhatatlanhoz”, amelynek megragadására minden művész és minden műértő törekszik, kizárólag személyes utak vezetnek.