-
Mesélek egy tavaszról
0Mintegy négy évtizedes kultúraközvetítői életművéből nyújt át Szilágyi Károly egy sokszínű csokorra valót az olvasónak. A harmincegy beválogatott elbeszélés közé szinte azonos számban kerültek szlovén, macedón és szerb írások. Nem antológiát készített, de törekedett arra, hogy saját ízlése, érdeklődése mellett felvillanjanak azok a sajátos témák, motívumok és stílusjegyek is, amelyek e kortárs irodalmakat jellemzik. A tradicionális délvidéki, balkáni, karszti, tengermelléki és pannon környezet, kis- és nagypolgári, szerzetesi, munkás, alkalmazotti és értelmiségi, reális és szürreális világok hallatlanul sokszínű mozaikja vetül elénk a kötetben, nem csupán kereszt-, hanem időbeli hosszmetszetben is. Lírai természet- és lélekábrázolások, folklorisztikus, balladai, groteszkbe, fantasztikumba hajló, avagy történelmi, társadalmi jelenségek szociografikusán pontos irodalmi megjelenítése, a hagyományos próza kereteit szétfeszítő, modern stílusú írásmód, náci vagy kommunista diktatúrák finomrétegeinek természetrajza, egyén és hatalom viszonya, az antik múlt harmóniájának és a jelen tragédiájának feszültsége, a patriarchális paraszti világ elhalásának, a modernizáció folyamatával zajló ütközésének megrendítően hiteles megfogalmazása – íme néhány jellemzője e kötet meséinek.
-
-
Messiások
0Kalandregénybe illő fordulatokkal teli történet – az élet írta, a regényíró most elénk tárja. Spiró György a tőle ismert alapossággal mutatja meg a hit, a vallási közösségek mindenkori emberi motívumait, s festi meg azt az időszakot, melyről hősei „nem sejtették, hogy az álmessiások, a szekták és a kvázivallások kora jött el, hogy immár a nemzeti eszmében és a forradalmak korában élnek.” A Messiások hősei Párizsban, a 19. században éltek, mégis kortársainknak érezhetjük őket.
-
Mesterek köszöntése
0Kassák Lajos új verseskönyvében a modern festészet nagy úttörőiről írott költeményeit gyűjtötte össze. Picasso, Matisse, Braque, Léger, Franz Marc, Chagall, Klee, Rousseau a hősei ennek a könyvnek, akik ma már a modern piktúra halhatatlan klasszikusai közé számítanak, akiknek a műve – ha nem is ültek még el a róluk és körülöttük zajló viták – maradandó és megbecsülést érdemlő közös érték. Kassák versei tiszteletadások, szubjektív élménybeszámolók, de ugyanakkor szinte műtörténeti tanulmányok is e mesterek munkásságáról. Kassák avatott kalauz a modern művészet útvesztőkkel teli birodalmában. A tíz verset tíz színes reprodukció kíséri.
-
Mesterlövész
0Fegyvert s „vitézt” énekel a groteszknek, a sandán és sután emberinek ez az örökké megújulásra kész krónikása. Balfácán hőseinek sorát gyarapítja új regényének főszereplője és elbeszélője – Rudy Waltz, a „semlegesnemű patikus”, aki tizenkét esztendős korában önhibáján kívül kétszeres gyilkossá lett, és azóta „Mesterlövész” néven ismeretes ohiói szülővárosában. Családjának nem ő az első és egyetlen torz csudabogara: apja, a félreismert festőzseni, egy másik, ugyancsak félreismert festő inspiráló társaságában töltötte ifjú éveit: Adolf Hitlernek hívták ezt a sorstársat. Rudy bátyja pedig, a világegyetem legmélyebb basszus hangjának tulajdonosa, feleségek gyűjtésében tett szert honi hírnévre. Van továbbá a könyvben titokzatos körülmények között elveszített fejű házitanító, új jégkorszak, háztáji neutronbomba-robbanás, és még sok egyéb, ami csak ennek a szertelen fantáziájú és mesteri tollú írónak a kiapadhatalan ötlettárából kikerül…
-
-
-
Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése 1948–1997
0Nádas Péter esszéjével.
A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának és társának, a tanatológia magyarországi úttörőjének több mint 700 darabból összeállított levelezése két erős és nagy hatású személyiség összefonódó sorsáról, sokat próbált, de elszakíthatatlannak bizonyult kapcsolatáról tanúskodik. Mészöly Miklós (1921-2001) és Polcz Alaine (1922-2007) levélváltásaiból azonban nem csupán a híres házaspár közös életének jelentős és hétköznapi pillanatai tárulnak fel, de érzékletesen rajzolódik ki a félmúlt, a szocializmus és a rendszerváltás történelmi korszaka. -
-
-
-
MetaGalaktika 9
0A művek szerzői: Fredric Brown, Henry Kuttner, A. E. van Vogt, Jack Finney, H. Beam Piper, Robert Bloch, Avram Davidson, Philip K. Dick, Hal Clement, Damon Knight, William Tenn, Gordon R. Dickson, Leigh Brackett, C. L. Moore, Frederik Pohl, Theodore Sturgeon, Edmond Hamilton, Ross Rocklynne, Chan Davis, Lewis Padgett, P. Schuyler Miller, William H. Shiras, David Rome
-
Metternich vagy a diplomácia magas iskolája
0Részlet: Gyönyörű feleséget kapott, a tizenöt éves Kagenegg Beatrixet, hatalmas hozományt és a császárnő mindenre kiterjedő pártfogását. Senkisem kételkedett afelől s ő maga a legkevésbé, hogy életútja síma lesz és egyenletesen emelkedő. A magas támogatásra rá is szorult, mert képességeivel nem nagyon kérkedhetett. De volt neve, ceremoniásan cikornyás, történeti távlatokat jelentő, volt vagyona, fellépése, mosolya és megsemmisítő szemöldökborzolása, tudott pöf- feszkedni és térdet hajlítani, volt érzéke nőkhöz, lovakhoz és kártyához, egyszóval minden meg volt benne, amit a világ egy grandseigneurtől elvár, sőt megkövetel. A továbbiakról a császárnő, illetőleg annak mindenható minisztere, Kaunitz gondoskodott.
-
-
Mi a madzsar?
0Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Törökországi madzsarok, egyiptomi magyarábok, kazakisztáni madjarok, provence-i városlakók egymástól kontinensnyi távolságban, gyökeresen eltérő történelmi háttérrel titkos szatellitként keringenek a magyar história vonzásában. Kik ők? Mivel magyarázható apáról fiúra hagyományozódó kötődésük a magyarsághoz?
Margittai Gábor újságíró e kérdésekre kereste a választ – s miként rendkívül izgalmas kötete tanúsítja, meg is találta. Madzsarok, magyarábok és provence-i „magyarok” valószínűleg az oszmán rabszedés áldozatai – a kazakisztáni madjar törzs felfedezése” azonban az őshazakutatással és Julianus volgai magyarjaival való kapcsolatot veti fel.
A szerző két évet szánt arra, hogy felkeresse az „őshazájuktól”, saját kultúrájuktól elszakadt „legkülső magyarokat”. S ahogy bejárta Törökországtól Egyiptomon át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon. -
Mi vagy ők. Két világ összeütközése
0Az Előszóból: Mr. Armstrongnak kis publicisztikai mesterműve önmagáért beszél s a fordító előszavára csak annyiban szorult, hogy az amerikai politikai irodalomban nem otthonos magyar közönségnek bemutassa a szerzőt. Mr. Hamilton Fish Armstrong, aki ép oly jól ismeri az európai politikai dzsungelt, mint saját hazáját, szerkesztője a Foreign Affairs-nak, Amerika, sőt bátran mondhatom, a kulturvilág legkiválóbb külpolitikai folyóiratának. Számos könyve közül az „Europe between wars?” (Európa két háború közt?) és a Harmadik Német Birodalomról szóló a legismertebbek.
-
Miatyánk
0I. A Miatyánk időfölötti értékei.
(Szentírás: Máté 6, 7-15.)
Krisztusban Kedves Testvéreim!
Szelíd pirkadatban kél föl a nap a Szentföld csendes tájai fölött. . . Ha látni tudna, még meg is dörzsölné szemét a különös látványon: hogy az a komoly, magányos férfi még mindig imádságba mélyedten térdel a földön, pedig akkor kezdte imáját, mikor tegnap este az első csillagok fölragyogtak.
Egész éjjel csendben imádkozott az Úr. Egyedül, mindenkitől félrevonulva, lelkével teljesen belemerülve a mennyei Atya dicsőítésébe. Most aztán, hajnalhasadáskor, végre hozzámerészkedtek az apostolok. És az egyik Krisztus Urunk egészen átszellemült tekintetétől, túlvilági fényben égő szemétől föllelkesítve, hozzáfordult a nagy kéréssel: «Uram! taníts bennünket imádkozni)). (Luk. 11, 1.)
Az Ur szeme fölfénylik az örömtől. Most jött el életének egyik fontos pillanata. Most jött el az a pillanat, amelyben olyan ajándékot ad az emberiségnek, hogy annak rádiumsugárzása meg nem gyöngül a világ végéig. Most adja az ő vallásának olyan foglalatát, amely útmutatója lesz az elkövetkező keresztény századoknak és évezredeknek. Most tanítja meg az embereket arra az imára, amely élni fog ajkukon, míg egyetlen keresztény oltár áll a földön, hogy meg nem gyengülő erővel éltesse az Istent kereső lelkeket.. . Most hangzik el először a földön „az Úr imádsága”, most hangzik el először a «Miatyánk». -
Michelangelo és a vatikáni Pietá
0Mindig izgalmas kihívás a nagy mesterek és halhatatlan remekműveik vizsgálata a másolók, a követők szemszögéből, akik alkotásaikban erejüket a fölülmúlhatatlan példaképpel szerették volna összemérni. Ilyen például az a mester, aki a vatikáni Pietà nyomán a római Palazzo Barberini monokróm képét festette, és talán együtt tanult Michelangelóval a Giardino di San Marcóban. De ki lehetett az, akinek a Londonban lévő Krisztus sírba tétele tulajdonítható? A könyv szerzője szerint semmiképpen sem azonos Michelangelo Buonarrotival, ahogyan azt a művészettörténészek többsége ma gondolja.
A kötet magyarázatot keres arra is, hogy miért volt fontos a teológusoknak Mária szüzessége, és miért ábrázolta Michelangelo a nőket férfiasnak. Mi az értelme a halott Krisztus látszólag mozgó ujjainak? Hogyan tekintettek a korban Krisztus siratására? Mindeközben megelevenedik az olvasó előtt a quattrocentóvégi Firenze és Róma, valamint az időszak meghatározó alakja, Girolamo Savonarola, akinek prédikációi s azok morális üzenetei a fiatal Michelangelót is megérintették. -
-
Mikael I-II.
0A fiatal Mikael Európa történelmének egyik leghányatottabb időszakában, a XVI. század húszas éveiben kél hosszú vándorútra Turku városából, hogy bejárja az akkori keresztény világ nagy részét. Történelmi események szemtanúja, megfordul Keresztély dán király és V. Károly császár udvarában, a nagy Paracelsus tanítványa, megismerti Luthert, Dürert, a kor számos hírességét.
-
-
-
Mikszáth Kálmán és a gyermekjátékok világa
0„A gyermekjátékok – játék és költészet ölelkezése” – állapította meg főművében, az Ormányság-ban találóan a kákicsi tudós tiszteletes, Kiss Géza. Vajon ez a tündéri világ – a gyermekjátékok világa – hogyan tükröződik művelődéstörténetünk egyik legnagyobb alakjának életművében? Annak a lángelmének életművében, aki – talán szabad így fogalmaznunk – maga is valósággal „játékból és költészetből” volt összegyúrva… Hogyan látta ő ezt a világot kisgyermekként a XIX. század közepén a nógrádi szülőtájakon? Hogyan élte át, hogyan szívta magába? Mit őrzött meg és mit hordozott belőle magában élete folyamán? Végül mit hagyott hátra belőle nekünk, utókornak? És túl mindezeken: vajon mivel járult az hozzá egyfelől gondolatvilága és egyénisége, másfelől nyelve és stílusa kiformálódásához? Hívjuk az olvasót, hogy mindennek feltárásában tartson velünk…
-
Mimi
0A regény egy fiatal magyar bárónő hősi küzdelmeit rajzolja meg a korabeli süllyedő világban. Galánffy Mimi, a kor felfogásával szemben, mély barátságot köt a szergényparaszti sorban élő Marival és a zsidó származású Eszterrel. Később, családja ellenzését és osztálya szokásait félretéve, feleségül megy a társadalmilag alatta lévő Péterhez.
-
-
Mindennek vége!. Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója
0Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a „vörös grófnőnek” a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti „világba”, ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét.
-
Mindig más strandra vágyik
0Polina, az ukrán származású prágai lány azt tanulta a nyolcvanas években, hogy a kapitalista Nyugat egy hatalmas munkatábor, melynek lakói egyedül arra vágynak, hogy a Kelet elvigye nekik a szabadságot. A kilencvenes évek meghozták Polinának a fájdalmas kijózanodást – kiderült, hogy a helyzet éppen fordítva van, csak éppen ezt a bizonyos keleti tábort a kutya sem akarja felszabadítani. Éppen ezért lakói, főként a fiatalok úgy döntenek, hogy inkább ők mennek nyugatra vagy teremtik meg maguknak azt, amit szabadságnak, kapitalizmusnak és boldogságnak vélnek. Ez a regény Polina felfedezőútjának története, amely Európa nagyvárosain és saját testének megismerésén keresztül a mi életünk felé vezet. Jegyzetek a tengerről, a nevetésről és a korszellemről.
-
Mindkettő emberül
0Baranyi személyiségének legfőbb meghatározó jegye a hűség mindahhoz, amit értéknek gondol: világnézethez, barátokhoz, szerelmekhez. Szerelemfelfogása a partner egyenértékűnek tartásán alapul, ez nem a Szabó Lőrinc- féle hímsovinizmus (tudom a minősítésért az irodalmárok 90 százaléka megkövezne), hanem a modern, humanista ember viszonya az emberszámba vett másik nemhez. Van egy kedvenc szerelmesverse, a Mindkettő emberül. A tisztaság, a bölcsesség remekműve! (Szepes Erika)
-
-
-
-