A Nobel-díjas amerikai író főműve, az Érik a gyümölcs a harmincas évek Amerikájának nagy gazdasági és társadalmi válságáról mond kemény ítéletet, és megrázó képet fest a földjükről elűzött bérlők hányattatásairól. A Joad család sok-sok ezer sorstársával együtt a munkalehetőség reményében vág neki egy rozoga, használt teherkocsin a hosszú útnak Kaliforniába, ahol megvetés és terror fogadja őket. Munka csak szórványosan adódik, a bérek egyre alacsonyabbak. A történet mégsem a reménytelenség jegyében fejeződik be: az elnyomottakban érlelődik a felismerés, hogy közös erejükkel szemben az elnyomó hatalom tehetetlen, és az emberség alapjait az embertelen körülmények sem kezdhetik ki.
A Kék öböl ugyancsak Steinbeck szülőföldjén, Kaliforniában játszódik, de ezúttal más oldaláról mutatja meg az író tehetségét. Szereplői remekül megrajzolt különc figurák – zárt közösségük életének mulatságos epizódjaiból kerekedik ki a könyv cselekménye, sok humorral és leleménnyel.

ejtő ​Ferenc Érzelmes utazásában gyermekkori emlékek, dalmáciai útleírás, interjúk és teoretikus elmélkedések kavarognak. De minden, ami benne van, az élet szeretetéről tanúskodik és annak szeretetéről is, ami ennek a tartozéka: a családhoz való ragaszkodás, az emlékek megőrzése, a román és gótikus építészet iránti rajongás, a tengervíz iránti vonzalom és talán mindenekfölött a nap imádata. Az Érzelmes utazás tulajdonképpen cikknek készült a Nyugat számára. De aztán a szerző rádöbbent, hogy „a cikkben megpendített gondolatok kissé hosszabb kifejtést igényelhetnének, a zágrábi és dalmáciai utazást, az apai, anyai emlékek közt való kalandozást folytatni kellene egy másik utazással, amelyben saját énemet keresném, saját gondolataimat tisztáznám, hiszen ezek még zavarosan, ellentmondásosan keringtek bennem… Hangulatkönyvet írtam, lírát, és nem tudományos értekezést. Vakációt vettem egy időre a politikától, hogy magamhoz térjek, friss levegőt szívjak, tisztázzam gondolataimat. S azóta sem csinálok egyebet, mint hogy próbálom megfejteni saját rejtvényemet meg a magyar rejtvényt, és vakmerően a világét meg az életét.”

Száz esztendeje már hogy a Sisinek becézett Erzsébet királyné a gyilkos merénylet áldozata lett. A feltűnni vágyó anarchista egy történelmi legendát lendített ás a múlandó és szomorúságos földi létezésből a hallhatatlanságba. Wittelsbachi Erzsébet a magyarok pártfogójából a nemzet védőszentjévé vált. Krúdy Gyula XIX.századi történelmünk valamennyi nagyságát megörökítő négy évtizedet átívelő pályafutása során többször visszatér a királyné regényes alakjához. Múltidéző beleélő készségével újra meg újra megidézte, azt hívén hogy szavaival életre varázsolhatja a kedves halottat.