-
Caucasus / Armenia – Azerbaijan – Georgia
0Geographical map
Index
Relief with elevation tints -
-
Cégérek
0A cégér: a vendégfogadók, iparosok, boltosok megkülönböztető és hívogató jele mint téma egyaránt tartozik a művelődéstörténethez, az ipartörténethez, az iparművészethez és a népművészethez. Csatkai Endre Kossuth-díjas, a művelődéstörténet érdemes kutatója ebben a posztumusz művében színesen, kellemes elbeszélő hangon mutatja be a régi magyarországi iparos- és kereskedővilág e hangulatos emlékeit; sok érdekes adalékot közöl erről az életről, a kereskedelem, az ipar reklám módszereiről, a szokásokról, amelyek létrehozták ezeket a ma gyakran hieroglifaként ható jeleket. Megmagyarázza az összefüggéseiből kiszakított, sokszor szürreálisnak látszó formák, alakzatok egykori funkcióját, egy-egy figura kialakulásának történetét. Ezek a legkülönbözőbb anyagokból, fémből, fából, posztóból, vesszőből megmintázott tárgyak vagy festett képek minden esetben bizarr hatást keltenek. Hol naiv-népies hangon szólnak, hol magas mesterségbeli tudásról tanúskodnak. A kötetet 60 fekete-fehér és 9 színes kép illusztrálja.
-
Central Asia
0Kazakhstan (South) – Kyrgyzstan – Tajikistan – Turkmenistan (East) – Uzbekistan
Geographical map
With index
Relief with elevation tints -
Chappy – Dzsessz-dobbal a világ körül
0Nem életrajz, nem napló, nem útleírás, nem képzeletszülte regény és nem élmények és tapasztalatok rapszódikus riport-gyűjteménye ez a könyv, hanem mindezeknek mesteri kézzel és ízléssel kevert egyéni ízű coctail-je csillogó kristálypohárban, a háttérben a villanyfényes éjszakai élet a magas sajátos, önfeledt gondtalanságával, szerpentines pillanatnyi farsangjával, illúzióival és egyéni kis és nagy tragédiáival.
Európa metropolisának, mulatóinak, a Riviera luxus-szállóinak, a felső tízezrek nyári és téli üdülőhelyeinek ragyogó élete, a közel és távol Kelet, a Csendes óceán pazar trópusi szigetvilága éjszakai dancingjainak, klubjainak és cercle-jeinek pezsgős és viszkis világa, flörtjeivel, romantikus és sokszor tragikus liezónjaival elevenednek meg ebben a könyvben, ám mind e mögött egy jószemű, világjáró jazz-muzsikus szívdobbanásai remegnek, egy muzsikusé, aki szerelmese művészetének. -
Charles Baudelaire versei
0„Baudelaire az első látnok, a költők királya, igazi isten.”
(Arthur Rimbaud)
Kötetünk teljes egészében tartalmazza Charles Baudelaire két legjelentősebb költői művét, A romlás virágai-t és A fájó Párizs-t, az előbbit Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád, az utóbbit Szabó Lőrinc klasszikus fordításában. -
-
Charlie utolsó tánca
0Sötét erdőkben bóklászó cigánykara-vánokról, éhezésről és nyomorról, egy alkoholista apa és egy bomlott elméjű anya súlyos örökségéről, a cirkusz és varieté lenyűgöző, ugyanakkor kegyetlen világáról, Kalifornia első filmstúdióiról és az amerikai közép-nyugat álmos kis-városainak mélyén szunnyadó gyűlöletről, üvegcsontú műlovarnőkről, csődbe ment impresszáriókról, és a nagy szerelem, a mozi születésének megdöbbentő titkáról mesél. És a komikumról, ami egy bukfenc, amelyik fejtetőre és pellengérre állítja a világot, bezárja az ajtót a hatalmaskodók előtt és kitárja a gyengék és védtelenek előtt, még ha csak egy mosolyvillanásnyi időre is.
-
Cicerone idegenvezető zsebkönyv az autocarok utasai számára
0„Tartalmazza Budapest minden nevezetességénekés látványosságának képét, leírását és magyarázatát (216 kép)”
-
-
Cigányzene…
0Mi a cigányzene? Mi a magyar nóta? Azonos-e a kettő, és ha nem, mi köze van mégis egymáshoz? Hogyan illeszkedtek a cigányok a magyarság zenei kultúrájába? Tanultak-e abból és mit? Gazdagították-e azt és mivel? Ilyen és még sok más fontos kérdés maradt máig megválaszolatlanul, pedig a cigányzene-kérdésnek Magyar-országon egy évszázada elkeseredett hívei és ellenfelei vannak. Még itthon sem látnak tisztán ebben a sokat vitatott problémakörben a külföld pedig tökéletesen összekeveri a fogalmakat. Olyan könyv, amely hitelt érdemlően eligazít, mostanáig nem létezett. Dr. Sárosi Bálint, a kitűnő és Rádióból, TV-ből népszerű népzenekutató tudós, aki a cigányzene és hangszeres magyar népzene nemzetközileg elismert szakértője, ebben a könyvben a maga ízes nyelvén, világos és jó magyar stílusában, elfogulatlan szemlélettel elsőként ismerteti meg a cigány-zene iránti sok-sok érdeklődőt mind-azokkal az eredményekkel (nagyrészt saját tudományos kutatásaival!), amelyek birtokában a korszerű tudomány a cigányzene kérdéseit megvilágította és látja. A kötetet számos kép és néhány kottaillusztráció teszi szemléletesebbé, az érdeklődők pedig bibliográfiát is találnak benne.
-
Cikcakkban az egyenlítőn
0Az Útikalandok sorozatunk kötetei között Olvasóink megismerkedhettek a szerző Kölcsönautóval a Szaharában című érdekes útleírásával, amely egy merész, lengyel-magyar Afrika-expedíció útjának első szakaszáról számolt be. A két főre zsugorodott kutatógárda további afrikai útját, kalandjait mutatja be a Cikcakkban az egyenlítőn (Balázs Dénes Alaszkától a Tűzföldig megtett útjáról szóló színes beszámolóját két kötetben a Táncsics Kiadó 1972-ben jelenteti meg.)
A szerző és társa, Csakó Árpád Afrika olyan vidékeit – Gabon, Kamerun, Szomália stb. –, tájait járta végig, ahol eddig még igen kevés magyar fordult meg – de magyar szerző még soha. A rendkívül érdekes, váratlan fordulatokban gazdag útleírásban az Afrika derekán élő népekről, szokásairól még külföldi szerzők tollából sem olvashattunk magyar nyelven. Balázs Dénes könyvét nemcsak az eredetiség, az alapos földrajzi, földtani, néprajzi, sőt társadalmi leírás teszi értékessé.
A különösen értékes, ritka és szép, jellemző fényképfelvételek méltóképpen egészítik ki ezt a kimagaslóan érdekes és vonzó útleírást. -
-
-
-
Cölöpök
01988 májusa és 1990 májusa között szinte hihetetlen változások mentek végbe hazánkban, de tágabb környezetünkben, Közép-Kelet- Európában is. Két esztendő, amely „megrengette a világot”. E korszak egyik koronatanúja (nemegyszer közvetlen alakítója) az a magyar politikus,aki államtitkárként, majd külügyminiszterként része a magyar-koreai kapcsolatok rendezésének, aláírója a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását megvalósító szerződésnek, főszereplője annak a drámának, amelynek szerencsés végkifejleteként elhagyhatják hazánkat a keletnémet menekültek, majd ledőlhet a berlini fal, sőt megtörténhet az, amire pár hónappal korábban senki nem számított: egyesül a két Németország. E szédítő történelmi vágta hiteles tanúja vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját küzdelmeiről. Könyve mottója lehetne: Így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy csak azokról az eseményekről, tanácskozásokról írjon, melyeken személyesen részt vett; a két sorsfordító esztendő olyan szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen információhoz jut, bár nem ún. „szenzációhajhász” könyvet kap a kezébe. Mértéktartó a stílusa, akár önmaga és családja sorsáról szól a szerző, akár az évtized legjelentősebb magyar és európai politikusait jellemzi.
-
-
-
Családi mesék
0Holle anyó és Csipkerózsika, Hófehérke és Rigócsőr király, Hamupipőke és Pirosbúbocska, Bátyácska és Húgocska, Békakirály és Vashenrik – ki ne ismerné a Grimm-mesék jóságos és gonosz hőseit, állatbőrbe bújt tündéreit, elvarázsolt királyait, ördöggel cimboráló földönfutóit és megbabonázott hercegkisasszonyait? Wilhelm és Jacob Grimm a 19. század elején kezdtek hozzá a német népmesekincs gyűjtéséhez, évtizedeken át bővítették, szerkesztették, fésülték és rendezték az anyagot, mígnem összeállt a „végleges”, kétszáz mesét számláló gyűjtemény, a „Gyermek- és családi mesék” – rövidebben a Családi mesék. A zsenialitás talán csak szorgalom kérdése, vallotta Goethe – és valóban, a világ meseirodalmának e legnépszerűbb, legtöbbször kiadott és legtöbb nyelvre fordított alapműve a fivérek gyűjtői és szerkesztői szorgalmának, a szorgos munkájuk eredményeként létrejött műfaji gazdagságnak és sokszínűségnek köszönheti páratlan sikerét. Megtalálható e gyűjteményben a mese valamennyi típusa a néhány soros mondókáktól, trufáktól és csúfolóktól kezdve a tréfás és szomorú állatmeséken és példázatokon át egészen a nagyobb lélegzetű, epikus ívű elbeszélésekig – így nem kétséges, hogy minden mesekedvelő olvasó megleli benne a kedvének és ízlésének valót..Magyarul harminchárom évvel ezelőtt jelent meg a Családi mesék első teljes kiadása – a mostani, javított és átdolgozott kiadás pedig először tartalmazza a tíz gyermeklegendát is, amelyet a Grimm testvérek annak idején csatoltak a mesékhez.
-
Csángók
0Az idegek pezsdülése, ami néhány éve a keleti, erejét vesztett, legyöngült magyarság meglátogatására és kutatására vitte az embert, újból és újból felhevítette az agyát s megfeszítette akaraterejét, tennivágyását a széleken elszóródott, elomlott magyarok érdekében. Az újabb világháború kitörése csak növelte lelki feszültségét: teszünk-e valamit népünk erejének, sorainak megsűrítésére, szegényeinek megörvendeztetésére, elhagyottainak, elárvult, elbitangolódott, messzekerült tagjainak a megkötésére, hozzánk kapcsolására a nagy tülekedésben, melyben minden életrevaló, feltörő, ruganyoslelkű nép, fokozott igyekezettel kell, hogy keresse, erőszakolja, kényszerítse maga számára a jobb életet.
Az ember, sajnos, nem származtathatja át mindenkire azt a fiatalságot, energiát, optimizmust, melyet a lelkében a fajtája tulajdonságaként, várakozásaként érez. Hogy tegyen hát a fajtája érdekében, hogy segítsen a keleti határainknál látott, elkallódó népünkön, hogy járuljon hozzá egy súlyos magyar kérdés megoldásához? -
-
Cserjék gondozása
0A cserjék tökéletes növények. Ha egyszer jól begyökeresedtek, növekedni és virágozni fognak, termést hoznak, lehullatják vagy megtartják leveleiket, és ezt a kört folytatják évről évre, miközben viszonylag kevés gondozást igényelnek. Változatos tulajdonságaik miatt minden helyre könnyen találunk megfelelő cserjét. Ez a gazdagon illusztrált, közérthető útmutató tökéletes azok számára, akik többet akarnak tudni a cserjékről és sikeres gondozásukról. A Kew Királyi Botanikus Kert szakértelmét és gyakorlati tudását gyönyörű grafikával és fényképekkel ötvözi. Bemutatja közel hetven cserje egyedi igényeit, így bárki magabiztosan tudja majd nevelni a saját kertjében. A könyv ráadásként tartalmaz még tizenkét könnyen követhető projektet.
-
-
Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon
0„Az esztendő minden hónapjának, sőt minden hetének megvan a maga jelentősége vadászati szempontból az olyan vadász számára, aki hazánk földrajzi, éghajlati és állattani viszonyait és a vadászható állatok természetrajzát s életmódját ismeri, és aki vadászni szeret; nem is szólva arról, hogy a vad óvása, gondozása, figyelemmel kísérése és megismerése céljából sohasem lehetünk kinn eleget vadászterületeinken.
Hála a sors kegyének, kivehettem a részemet a vadászat örömeiből, eddig egész életemen át, bőségesen. Minden kínálkozó és elérhető alkalmat keresve és kihasználva, hazánknak csaknem minden részét bejárva, évről évre, újév napjától szilveszter estéjéig, télen, nyáron, tavasszal, ősszel, mindig vadásztam, és áldom érte a gondviselést, hogy megtehettem.
Semmiről se beszélgetek oly szívesen, mint vadászati dolgokról! Akiről tudom, hogy kellő érdeklődéssel hallgatja, annak szívesen mesélek egyet-mást vadászmúltam emlékeiből, s ezért az elbeszéléseim megírása is nagy örömöt szerzett nekem. S ha ebből az örömből, a vadászat, a természet és az állatvilág iránti nagy szeretetemből valami az Olvasóra is ráragad, érdemes volt megírnom e könyvet.” (Nadler Herbert) -
Csévharaszttól Bátorligetig
0Írta: dr. Aradi Csaba, dr. Barcsay László, Fintha István, Kónya József, dr. Kovács Gábor, dr. Legány András, Lőrincz István, dr. Papp János, Rakonczay Zoltán, dr. Tóth Albert, dr. Varga Zoltán, dr. Varga Zoltánné
-
-
Csíksomlyói passió
0Valaha, évszázadokkal ezelőtt, templomok udvarán, kolostorok termeiben láthatott csupán színjátékot az egyszerű közönség. Volt, ahol helybeli polgárok, kézművesek és földművelők játszották az Atyaisten, a fájdalmas Szűzanya és a megfeszített Fiú szerepét, a szerzetesek iskoláiban azonban diákok léptek színre a messze vidékekről egybesereglett nézők épülésére és szórakoztatására. Kegyes atyák állították össze a darabokat, amelyeket jeles alkalmakkor: karácsony, vízkereszt, nagypéntek és húsvét idején játszottak el, s Krisztus életén kívül nemegyszer a Biblia számos más történetét is megelevenítették. Nemcsak a vallásos áhítat felkeltése és növelése, hanem a játék örömének másokkal való megosztása is vezette a passiók és misztériumok összeállítóit és előadóit. Így vegyült össze az előadásokban a magasztos történet és a profán humor, szent ének és bájoló mondóka.
A csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradt az utókor néhány két-háromszáz éves nagypénteki misztériumjáték szövege. Ki tudja azonban, milyen régi múltba vezetnek vissza bennünket ezek a szereplők: sátánok és angyalok, szentek és katonák, bujdosó próféták és világhódító császárok, farizeusok és bélpoklosok? Hány évszázadon túlról szólnak hozzánk a rég elnémult hangok: a gyógyulásért esengő betegeké, a fiáért aggódó anyáé, a gőgös uralkodóé, a mesterét eláruló tanítványé? Balogh Elemér és Kerényi Imre a csíksomlyói szövegek mellé régi imádságokat, énektöredékeket, betlehemes rigmusokat helyezett, s így még teljesebbé tette a varázst: megidézte a régi magyar népi színjátszás elfeledett hangulatát. -
Csillag a holló árnyékában
0Az Országos Széchényi Könyvtár mint a középkori és reneszánsz magyar kultúra írott forrásainak legnagyobb gyűjtőhelye a Reneszánsz Év alkalmából rendezett kiállításának középpontjába a könyvkultúrát állítja. A kiállítás a magyarországi humanizmus kezdeteit mutatja be.
Vitéz János személye és működése kulcsa a magyarországi nagy reneszánsznak. Filológus, író, diplomata, mecénás, könyvgyűjtő, főpap a középkor és a reneszánsz határán. Ennek a kivételes tehetségű embernek és könyvtárának állítunk emléket a jelen katalógus megjelentetésével. -
Csillagászati zsebkönyv
0A csillagok és a távoli galaxisok ősidőktől fogva elbűvölik az emberiséget. Az éjszakai égbolt nemcsak lenyűgöző, hanem számos titkot is rejt. A legtöbb embert – legyen az felnőtt, kamasz vagy kisebb gyerek – érdekli a csillagászat tudománya, és életében legalább egyszer fel is vetődnek benne ilyesféle kérdések: Vajon hogyan keletkezett a minket körülvevő Világegyetem? Létezik-e intelligens élet a Földön kívül, vagy egyedül vagyunk? Hogy néznek ki a távoli bolygók, csillagok, galaxisok? Milyen fizikai folyamatok játszódnak le bennük? Mit jelent a fekete lyuk és a sötét anyag? Könyvünk csillagász írója összegyűjtötte az asztronómiával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat a profi és az amatőr csillagvadászok számára, hogy magyarázataival érthetővé tegye a Világegyetem jelenségeit. Ezt támogatják a szemléletes illusztrációk és űrfotók, melyek még közelebb hozzák a csillagok és bolygók színes világát.
-
Csillagbojtár
0Különös könyv ez. A tanítvány, majd a tanító szemszögéből pillanthatunk be lapjait böngészve a hihetetlen mennyiségű tehetséget termő és eltékozló magyar képzőművészeti életbe… Csaknem száz alkotó műhelyébe kalauzolnak el ezek a töprengő, rácsodálkozó, kérdezve válaszoló, válaszolva kérdező, minden értéket, értékcsírát elfogulatlan örömmel fogadó, rendhagyó írások.
-
Csillagok sercegése
0Egy kisfiúnak, aki nemrégiben veszítette el az édesanyját, mostohája lesz, egy fiatalember Csehszlovákiáig is elmenne a szerelemért, a századelő Izlandján egy bohém lelkületű ingatlanügynök beleszeret egy kamaszlányba. Jón Kalman Stefánsson a tőle megszokott fanyar humorral átszőtt, szívmelengető, az emberi lélek legmélyéig hatoló, lírai prózában meséli el egy izlandi család három generációjának az emlékek és álmok elmosódott határvidékén játszódó történetét. Mi végre a szerelem? Az egymással töltött unalmas és viharos hétköznapok ellenére mégis, mi láncolja egymáshoz az embereket? Miféle véletleneken múlik egy ember élete? Érdemes-e tanyára költözni, aztán gyertyát tenni az ablakba? Milyen íze lehet a fókauszonynak és milyen a színe a halálnak? Mit jelent az, hogy fostalicska? És mit szólnak mindehhez az ólomkatonák?
-
Csinszka versei
0Vészi József bevezető írásával.
„Indítsd, Csinszkám, bízvást útjuknak dalaidat, én gyönyörködő illetődöttséggel olvastam mély tüzű, igazán poétalélekből fakadó ütemű, hol finom halkságú, hol őserővel felviharzó verseidet.
A magyar irodalom gazdagszik velük, a magyar közönség pedig szerető érdeklődéssel fogja magához ölelni annak a költőasszonynak a lelkét, aki Ady Endre megvalósult álma, egyetlen tiszta szerelme, szertefoszlott mámorok után végre megtalált igaz boldogsága volt.”
Vészi József