• Tóbiás a tejesember

    0

    Nyolc ​kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse.
    A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák.

    650 Ft
    Tovább olvasom
  • Tollal

    0

    A Tollal első kiadása méltán aratott sikert. A második, bővített kiadás pedig azoknak az érdeklődésére is számíthat, akik az elsőt olvasták: a Hamlet kapcsán felmerülő gondolatok, emlékek, megfigyelések egy teljesen új fejezettel gazdagították a könyvet. E fejezet fő témája a modern színház, a modern művészet: gondolatok és élmények, viták és jellemzések követik egymást, tűnődően, kihívóan, szorongással és felelősségérzettel. E naplójegyzetek vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színházi felkészülés legrejtettebb, legismeretlenebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Tolnai Világlapja 1935.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: 1., 6., 7., 10., 11., 12., 14., 18., 24., 25., 28., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 40., 50. sz.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1936-1937.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: XXXVIII. évf.: 1., 19., 32., 42., 47., 48. sz., XXXIX. évf.: 1., 2., 5., 6., 12., 19., 21., 22., 29., 34., 41., 42., 46. sz.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1938 II.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1939 II.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1940 I-II.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    16 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1943 I.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tom Jones – A hang élete

    0

    Tom Jones egy aprócska észak-walesi bányászfaluban nőtt fel, és olyan slágerekkel tört be a sztárok világába, mint az It’s Not Unusual és a Delilah. Ma már milliomos, Bel Airben él. Képes volt több mint négy évtizeden keresztül megőrizni népszerűségét, ráadásul ez a népszerűség 2000-ben tetőzött azzal, hogy megnyerte a Brit Awards legjobb férfi előadójának díját. Robin Eggar beszélget a barátokkal, a családdal, üzleti partnerekkel, és természetesen magával Tom Jonesszal is, így mutatja be ennek a csodálatos hangú poplegendának és szexszimbólumnak az életét, aki örökre elkötelezte magát a zene mellett.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tom Tit száz kísérlete és produkciója

    0
    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tömegek lázadása

    0

    „Európa most összegzi a maga szellemi magatartásának súlyos következményeit. Fenntartás nélkül egy nagyszerű,de gyökértelen kultúra függelékévé vált.”

    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Tomori Pál élete és levelei

    0
    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Tompa Mihály összes költeményei 2.

    0

    Dalok, ódák (1840-1865)

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Tompa Mihály összes költeményei I-IV.

    0
    8 000 Ft
    Tovább olvasom
  • TOMPA összes költeményei.

    0

    A költő arczképével és „életrajzával.”

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tóparti kastély

    0

    Ameddig ​élek, csak azt akarom, hogy elmondhassam: milyennek látom a dolgokat. Theodor Fontane vallomása és írói programja ez. És talán egyetlen könyvében sem sikerült ezt a programot olyan tökéletesen megvalósítania, mint éppen a Tóparti kastély-ban, utolsó regényében. Színes és gazdag életének utolsó éveiben szülőföldjére, a Berlintől északra elterülő erdős és homokbuckás Mark-Brandenburg tartományba tér vissza az író, hogy elmondja milyennek látja a múlt század utolsó évtizedének porosz társadalmát, az embereket és általában a világot. Egy régi vágású porosz junker, Dubslav von Stechlin életének sírba hanyatlása és ezzel párhuzamosan fiának kibontakozó szerelme és szerencsés házassága: ennyi a regény cselekménye.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Tormay Cecile művei. 1-14.

    0

    45 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Tornác a Duna felett

    0

    A ​két kisregény problematikája csaknem azonos: a látszatsikerek emberének tragédiáját próbálja megközelíteni egy képzeletbeli tudományos intézet igazgatójának és egy ugyancsak „sikerre ítélt” szépasszonynak a sorsán keresztül.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Törökkori várrajzok Stockholmban

    0

    A Stockholmi Királyi Hadilevéltárban (Kungliga Krigsarkivet, Stockholm Banérgatan 64.) 122 színes, kéziratos várrajzot és térképet őriznek a török hódítás korából. Egy ismeretlen svéd levéltáros száz rajzot egy kötetbe fűzött össze s a térképeket egytől százig sorszámozta. A száz rajz 87 lapon helyezkedik el. A 46 x 35 cm nagyságú, és öt cm vastagságú kötet a levéltár Handritade kartverk (Kéziratos térképművek) csoportjában a 23-as számot kapta. A rajzok XVI. és XVII. századi magyar. Balkán-félszigeti és mediterráneumi várakat, erődítéseket, ostromokat ábrázolnak alaprajzban, vagy madártávlatos megoldásban készültek. A latin, francia, olasz, vagy gót betűs német névírás megfejtése nyújt segítséget a sokszor kezdetleges, keltezés és rajzoló, szerző nevét nélkülöző rajzok azonosításához. Valószínű, hogy korabeli másolatokról van szó. Magyarország viharos történelme, a több, mint 150 éves török megszállás az oka, hogy a hazánkat ábrázoló térképek jelentős része külföldi gyűjteményekben található. A legtöbb magyar vonatkozású mappa Bécsben, a Rajna-parti Karlsruheban, Isztambulban és Stockholmban található. A szerző a karlsruhei térképek tanulmányozása során a szakirodalomban utalást talált arra, hogy Károly Gusztáv badeni őrgróf térképeket másoltatott a svéd levéltárból. Ezek után jogos volt a feltételezés, hogy a svédek is másoltak külföldi térképeket. A szerző 1973. évi érdeklődésére Stockholmból közölték, hogy jelentős magyar anyaguk van s mintaként el is küldték az egyik mappa térképes lyukkártyáját (Bildlochkarte). Ez Buda 1686. évi ostromát ábrázolja. Csató Éva kartográfus, a budapesti Földmérési Intézet munkatársa 1974-ben Stockholmban volt tanulmányúton és a Hadilevéltárban is járt. Az egyik levéltáros r Csató Eva elé tett egy könyvet, tele magyar várak térképeivel. A színes rajzok egy részéről a svédek nem tudták megállapítani, mit ábrázolnak. Csató Éva a szerzőt ajánlotta a térképek identifikálására. 1975-ben a szerző levelet írt Gustafson levéltárosnak, melyben közöké, vállalja az azonosítást. Nemsokára levélcsomagot kapott Stockholmból, ebben 87 darab térképes lyukkártya volt, ezeken száz törökkori vár- és környéktérkép található (Handritade kartverk Nr.23.). Csató Éva további 21 magyar vonatkozású térkép filmjét hozta magával, így összesen 122 rajzról van szó.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Törökországi utazás

    0

    1552. ​augusztus 4-én az itáliai Ponzai-szigetek közelében, rövid tengeri csata után hét keresztény gálya a túlerőben lévő török támadóknak, Szinán pasa matrózainak a hatalmába került. A foglyok közt volt egy Cristóbal de Villalón nevű spanyol diák is, aki tanulmányait félbehagyva a könyveit fegyverekre cserélte fel, és nyugtalan természetétől hajtva katonának állt. Az ő fogságba esésének, konstantinápolyi rabságának és kalandos szökésének a történetét beszéli el a Törökországi utazás, ez a korabeli reneszánsz ízlés szerint párbeszédes formában írt, világos tagolású könyv, mely egyben a XVI. századi törökországi élet enciklopédikus, színes leírása.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Törökországi utazások

    0

    400 Ft
    Kosárba teszem
  • Történelem Írástudók árulása

    0

    Ez a könyv üzenet azoknak, akik elfelejtkeztek arról, hogy a Kárpát-medence kis részére zsugorított országában élnek, s az országot ölelő hegyek csak szívünket zárta körül, szellemünk szabad, képes az igazság megismerésére. Ez az ország a HAZÁNK, Magyarország. Álljanak itt Márai Sándor szavai az igazságról, melyekre még nem telepedett rá a liberális máz, nem tudta kikezdeni a ködösítés, a szavak értelmének az összemosása, összezavarása, s a zavarosban halászás lehetősége meg nem adatott.

    1 300 Ft
    Kosárba teszem
  • Történelem jelenidőben. Tanulmányok

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Történelmi arcképcsarnok

    0
    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Történelmi arcképek II.

    0

    A magyar közélet két világháború közötti szereplőiről keveset tudunk, vagy sokszor csak azt, amit a diktatúra évtizedeken át sulykolt. Tőkéczki László történész harmincnégy magyar sorstörténetet szabadított ki a múlt fogságából. A Történelmi arcképek II. egy olyan korszak emberi teljesítményeit mutatja be, amely már magában hordozza jelenünk nyugtalanságát és kiszámíthatatlanságát. Ez a kötet annak a 2002-ben megjelent Történelmi arcképek-nek a szellemi folytatása, amely a dualizmus korának már-már idilli világába kalauzolta az olvasót.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Történelmi hazugságok

    0

    „Már foglalkozánk a jelen könyv kidolgozásával, midőn XIII. Leónak 1883. évi augusztus 15-éről kelt, de Luca, Pitra és Hergenröther bíborosokhoz intézett jelentőséges irata a valódi történelmi tudomány kívánalmairól nyilvánosságra jutott. Ez a nyilatkozatok egész sorát foglalja magában, melyek csattanósan kifejezik a mi nézeteinket és szándékainkat, és a melyeket művünk jellemzéséül kivonatban itt közölni szándékozunk.
    A sz. atya annak a fölsorolásával kezdi iratát, hogy „ugyanazok, kik az egyházat és a pápaságot gyanússá és gyülöletessé akarják tenni, nagy erővel és ravaszsággal támadják mag a keresztény kor történelmét”, még pedig „oly ravaszsággal és csalfasággal, hogy ők azokat a fegyvereket, melyek az igazságtalanság leálczázására igen is alkalmasak volnának, arra használják, hogy igazságtalanságot kövessenek el”.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Történelmi miniatűrök

    Történelmi miniatűrök

    0
    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Történetek a világ hídjairól

    0

    A hídépítés elvarázsol és fogva tart. Hidat építhetünk belföldön városrészek, falvak, országrészek között, vagy határfolyókon az országok, nemzetek között. Tengerszorosok felett, hogy kontinenseket kössenek össze. Átvitt értelemben hidakat építhetünk az egyes nemzetek életstílusa, kultúrája közé, bár ez már sokkal nehezebb. Itt nem a józan ész, a pontos számítás kerülnek előtérbe, hanem az érzelmek, a történelemben rögződött sérelmek, a szimpátia-antipátia is. Szerencsére a világ az egymás megértése, az együttműködés, az integráció felé halad. Ezt próbálja szolgálni ez a könyv, mely azzal a céllal tárgyalja a világ hídjait, hogy általuk közelebb kerüljön a tisztelt olvasóhoz az egész világ.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Történeti festő a XX. században András Tibor / A Historical Painter in the 20th Century Tibor András

    0

    A később háborús riportjaival hírnevet és elismerést szerzett fotós – Anders Engman – vagy az első vagy ami valószínűbb, a második budapesti napján, mintegy futtában, kuriózumként örökítette meg az anakronisztikus látványt: a harci törmelékekkel teli utca közepén, összecsukható székén békésen ülő és elmélyülten rajzoló fekete kalapos, szemüveges férfit. Arra csak hat évtized múltán, a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően derült fény, hogy a képen András Tibor festő, nem mellesleg e kötet főszereplője látható. Képei alapján olyan topográfia állítható össze, amelyből kiderül, hová és merre vezette kíváncsisága, érdeklődése a forradalom napjaiban András Tibort, amikor naponta elindult József körúti lakásából. Úgy tűnik, legtöbbször jobbra fordult, a Baross utca és az Üllői út felé vitt az útja. Érintette a Rákóczi teret, bekukkantott a Krúdy utcába, visszament a Ferenc körútra, jól körülnézett a Baross utcában, de érzékelhető, hogy a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésének, a Corvin köznek és a túloldali, a Kilián (korábbi nevén: Mária Terézia) laktanyának a látványa nem hagyta nyugodni. Fényképeinek meghatározó része, fennmaradt rajzainak többsége ezt a területet pásztázza.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Történeti festő a XX. században: András Tibor / A Historical Painter in 20th Century Tibor András

    0

    A történeti festészetről sokféle fölfogás, gyakran egymásnak is ellentmondó nézet alakult ki az elmúlt bő évszázadban. Mit mondhatunk a históriai festészet XX. század közepén-derekán született műveiről? Merő anakronizmus már a létrejöttük is, vagy mégis csak adekvát kifejezői lehetnek meghatározó történelmi eseményeknek? András Tibor hiteles, autentikus történeti műveket alkotott, mind a kuruc korból, a második világháború frontjairól, mind az 1956-os forradalomból vett témái földolgozásával. A sorsával, a történelem szabdalta életével is bizonyítja: történelmet megjelenítő, históriai eseményeket hitelesen megidéző alkotásai figyelmünkre-becsülésünkre érdemesek. A később háborús riportjaival hírnevet és elismerést szerzett fotós – Anders Engman – vagy az első vagy ami valószínűbb, a második budapesti napján, mintegy futtában, kuriózumként örökítette meg az anakronisztikus látványt: a harci törmelékekkel teli utca közepén, összecsukható székén békésen ülő és elmélyülten rajzoló fekete kalapos, szemüveges férfit. Arra csak hat évtized múltán, a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően derült fény, hogy a képen András Tibor festő, nem mellesleg e kötet főszereplője látható. Képei alapján olyan topográfia állítható össze, amelyből kiderül, hová és merre vezette kíváncsisága, érdeklődése a forradalom napjaiban András Tibort, amikor naponta elindult József körúti lakásából. Úgy tűnik, legtöbbször jobbra fordult, a Baross utca és az Üllői út felé vitt az útja. Érintette a Rákóczi teret, bekukkantott a Krúdy utcába, visszament a Ferenc körútra, jól körülnézett a Baross utcában, de érzékelhető, hogy a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésének, a Corvin köznek és a túloldali, a Kilián (korábbi nevén: Mária Terézia) laktanyának a látványa nem hagyta nyugodni. Fényképeinek meghatározó része, fennmaradt rajzainak többsége ezt a területet pásztázza.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Történetírás és forrásktitika

    0

    A történeti vizsgálódás indítóoka az ember ösztönös érdeklődése a körülte folyó események előzményei, saját őseinek és a hozzá közelállók elődeinek élete és cselekedetei, általában a homálybavesző mult minden eseménye iránt. A történetíró ezt az érdeklődést elégíti ki. Célja elmúlt emberi életjelenségek, emlékezetreméltó események, régi történések megörökítése.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Történetírás I. évfolyam, 2. sz.

    0

    „A „Történetírás“ célkitűzései sorában első helyen a magyar helytörténeti tanulmányok közlése, helytörténeti kiadványok kiadása áll. A helytörténetírás kétségtelenül az egészséges lokálpatriotizmus megnyilvánulása, de egyúttal kapocs is, amely egy-egy falut, várost vagy vidéket az országos fejlődés nagy egészébe illeszt. Mozaikszemekről van tehát szó, amelyek önmagukban is színesek, csillogók és amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.”

    2 000 Ft
    Kosárba teszem