Az 1964-ben megjelent Filmkislexikon régóta hiányzik a könyvesboltok és antikváriumok polcairól. Az Akadémiai Kiadó a filmbarátok népes táborának egyre sürgetőbb kívánságát teljesíti, amikor újra útjára bocsátja az Új Filmlexikont. Elődjével a Filmkislexikonnal egybevetve az Új Filmlexikon anyaga sokat gazdagodott. A terjedelem bővülése nemcsak azt tette lehetővé, hogy az egyes alkotók, színészek 1964-ben „lezárt” pályáját újabb műveikkel egészítsük ki, hanem módot adott több száz, napjainkban feltűnt vagy a régebbi kötetből kimaradt művész pályafutásának ismertetésére is. Korszerűsödtek az összefoglaló cikkek, és számos új cikk tájékoztatja az olvasót (absztrakt film, brazil, csehszlovák, francia új hullám, filmesszé, filmetüd, filmgiccs, filmmonográfia, filmrevü, filmszatíra, gengszterfilm, grúz neorealizmus, horror, irodalmi forgatókönyv, krimi stb.) Az első kötet mintegy 1800 címszava és 1100 képe nemcsak a szakemberek, újságírók munkáját könnyíti meg, hanem választ ad a mozi-és tévénézők számos kérdésére is. A második kötet mintegy 1700 címszó színészek, rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, zeneszerzők, díszlettervezők munkásságát ismerteti, egyes országok filmtörténetét tárgyalja, illetve egy-egy elméleti kérdést világít meg. A korábbi évek és a némafilm korának nagy nevei mellett a modern filmművészet kapott nagy szerepet. Számos címszó tájékoztatja az olvasót az újabb irányzatokról és csoportosulásokról (magyar iskola, New York-i iskola, nyugatnémet új hullám, sci-fi, szex-film, új lengyel kisfilmművészet, underground film stb.). A kiadó azzal is igyekezett a lexikont naprakésszé tenni, hogy a második kötetet egy kiegészítő résszel toldotta meg. Ez az első kötet anyagát 30 címszóval, a meglévő, az alkotókról szóló címszavakat pedig számos, azóta született filmmel, díjjal és életrajzi adattal gazdagítja. A lexikon használatához elengedhetetlen címmutató mintegy 24 ezer játékfilm magyar és eredeti címét tartalmazza.