-
Sylvie és Bruno
01 500 FtA matematika-professzorból fotográfussá és gyermekíróvá lett Lewis Carroll (1832-1898) jellegzetes, abszurd humorát és a nonszensz elemeivel áthatott munkásságát nem kell bemutatni a magyar olvasóknak, hiszen leghíresebb művei (az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban) 1980 óta kisebb-nagyobb időközönként megjelennek. E két művével, melyet több mint százhúsz nyelvre lefordítottak, Carroll megkerülhetetlen klasszikusává vált a világ, és ezen belül Magyarország gyermekirodalmának. A nagysikerű Sylvie és Bruno című könyvnek ez az első magyar fordítása s más nyelveken is csak a 70-es években kezdett megjelenni. Ennek az oka feltehetőleg a Carroll körül kirobbant botrányok sora, a per, amely egyaránt hozott és vitt el tőle híveket. Azt követően kezdték gyanúsan fogadni műveit is, miután gyermekekről készült fotói egy kiállításon megjelentek…
A Sylvie és Bruno cselekménye két világban zajlik, amely folyton összemosódik a mesélő történetében: e szerint az első színtér a való világ, a második pedig a fantázia tere, Tündérország. Amíg az elképzelt színtér tele van elképzelhetetlen, meghökkentő és varázslatos elemekkel, addig a reális tér a viktoriánus Angliában játszódik, társadalmi cselekményszövéssel, benne különböző nézetváltásokkal vallásról, szociológiáról, filozófiáról és erkölcsről.
Ebben a művében Carroll egész személyisége megtalálható: a gyermek, a felnőtt, a filozofikus, a szatirikus, a didaktikus, a romantikus és a humorista. Az Alice-könyvekhez hasonlóan ez a regény is szinte korhatár nélküli: a legkisebbek ugyanúgy örömüket lelhetik benne, mint az irodalmi csemegére vágyó, igényes felnőtt olvasók. -
Sylvie és Bruno – A történet vége
01 500 FtA Sylvie és Bruno immár teljes cselekménye két világban zajlik, amely folyton összemosódik a mesélő történetében: e szerint az első színtér a való világ, a második pedig a fantázia tere, Tündérország. Amíg az elképzelt színtér tele van elképzelhetetlen, meghökkentő és varázslatos elemekkel, addig a reális tér a viktoriánus Angliában játszódik, társadalmi cselekményszövéssel, benne különböző nézetváltásokkal vallásról, szociológiáról, filozófiáról és erkölcsről.
Ebben a két kötetes művében Carroll egész személyisége megtalálható: a gyermek, a felnőtt, a filozofikus, a szatirikus, a didaktikus, a romantikus és a humorista. Az Alice-könyvekhez hasonlóan ez a regény is szinte korhatár nélküli: a legkisebbek ugyanúgy örömüket lelhetik benne, mint az irodalmi csemegére vágyó, igényes felnőtt olvasók. -
Szabad Száj 1946-1947
036 000 FtMagyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagyrészük csak időszakos jelleggel, gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. Így köszöntötték az olvasókat: „A demokrácia felszabadította az országot, a népet, a lelket, a szívet és a – szájat. Az írót ma nem köti más, mint a jó ízlés és a lelkiismerete, jóllehet ez a legszigorúbb cenzúra. […] Eláruljuk tehát, hogy mi a célunk? A szabad nép, a szabad szó, a szabadság, a világosság, az igazság, a haladás, a demokrácia, a magyar nemzet és a mai világ pártatlan és jókedvű kis újságja akarunk lenni. […] Gondterhes időkben a legjobb orvosságot, a mosoly és a derű édes mézét kínáljuk. Fogadják szívesen.” A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Néhány példa: A B-lista elnöke megkérdezi a sorra kerülő tisztviselőtől: „- Melyik pártnak a tagja? – Kisgazdapárt. Az elnök kissé lapoz az iratok közt, majd így szól: – Bé-lista. A következő tisztviselőtől szintén megkérdi – Melyik pártnak a tagja? – Kommunista. Az elnök ismét lapoz az iratok közt és a jegyzőkönyvvezető halkan megszólal: – Máz-lista.” A letartóztatásokról is születtek viccek: „Maga miért került börtönbe? – Kiraboltam a magyar Gazdasági Bankot. – És maga? – Én pedig ugyanazt megalapítottam.” Illetve „A Buda-déli internálótábor felügyelősége ezúton tudatja az érdekeltekkel, hogy ma este 8 órakor névsorolvasást tart.” Vagy a párizsi békeszerződéssel kapcsolatban: „Hallotta? Új néptörzset fedeztek fel Közép-Afrikában? – Ne mondja! Hogyan bukkantak rá? – Jóvátételi követelést nyújtott be Magyarországgal szemben. Valamint a rekordmértékű inflációval is: „A mai adópengőárfolyamot helyhiány miatt nem közölhetjük.” De a sajtó helyzetét is kifigurázták: „A rikkancsnál: – Van Igazság? – Nem keresik. – Magyar Nemzet? – Nyomás alatt. – Szabad Szó? – Még nincs. – Demokrácia? – Rövidesen feltétlen lesz. – Világ? – Most tördelik. – Hát akkor mi van? – Színház az van.” Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot az egyre erősödő kommunista hatalom törte meg, mivel 1948 után a sajtó más orgánumaihoz hasonlóan a vicclapok is egyre kevésbé lehettek szabad szájúak, hiszen a viccek jó részének alapanyagát a politikai élet szereplői adták (volna). S mivel a kommunisták tisztában voltak a viccek szerepével, ezért az MDP kimondta, hogy „Az agitációnak egy éles fegyvere a humor és a szatíra.” Valamint azt is, hogy: „Szatíránknak szeretnie kell vívmányainkat, nem gúnyolódhat eredményeink felett.” Ennek megfelelően alakították át az 1949-es főszerkesztőváltást követően a Szabad Szájat is. Ezentúl már nem lehetett kritikus a hatalmon lévőkkel szemben, hanem éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. Vidor Gyula időszaka alatt eltűnt a lapból Rákosi, s megjelentek a lapban a kényszeredett, ízetlen, a szocializmus eredményeit hirdető hírek, például: fényképek az édes Matusek néniről, aki 868 %-os termelésével a legtöbb cukrot gyártja az Édesség héten. Vagy: „Az első félidő után. Jó eredményekkel zárult a 3 éves terv előirányzata az 1949 év első felében. Vas Zoltán mondja a pályáról lejövő focistáknak: – Bravó fiúk! Az első félidő jól sikerült, de a másodikban még jobban fokozzátok az iramot.” A párt vezetése már ekkor elhatározta, hogy meg fogja szüntetni a lapot, az indok az volt, hogy a munkatársak nem paraszti és munkás, hanem polgári származásúak. Végül 1951. március 15-éig hagyták megjelenni. Viszont a szerkesztőkkel sem közölték előre, hogy ez lesz az utolsó szám, így nem köszönhettek el olvasóiktól sem. A Szabad Száj hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. Itt szabadon viccelődhettek tovább, például Rákosival is: Milyen frizura állna a legjobban Rákosinak? – Középen elválasztva – baltával… A külföldi orgánum hazai elődjéhez hasonlóan szintén 1951-ben szűnt meg. A Szabad Száj mellett a fentebb említett másik két vicclap is megszűnt, egyedül az MDP által fenntartott Ludas Matyi maradhatott meg. Így a diktatúra teljesen befogta az emberek száját, az ötvenes években többször is meg kellett gondolni, hogy ki, kinek, mit mond el, hiszen a vélemény és sajtószabadság, vagyis a Szabad Száj akkor már papíron sem létezett. A politikai viccek elmeséléséért pedig nem egy esetben börtönbüntetés járt. Például egy badacsonyi orvost öt és fél hónap szabadságvesztésre ítéltek a következő vicc miatt: „Churchill Trumanhoz: Hallottad, hogy Sztálin csak tetszhalott volt? Truman: Hogy hogy? Churchill: Hát úgy, hogy neked jobban tetszett, mint halott.” Így megszűnt annak lehetősége, hogy a viccek elmesélésével csökkenjen az emberekben lévő feszültség, s legalább verbális igazságtételt kapjanak a csattanóban kimondott igazságok révén. A diktatúra ezen időszakát már nem a humor, hanem annak hiánya jellemezte.
Forrás: RETÖRKI Facebook oldala (2021.06.23.) -
Szabad száj 1948
024 000 FtMagyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagyrészük csak időszakos jelleggel, gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. Így köszöntötték az olvasókat: „A demokrácia felszabadította az országot, a népet, a lelket, a szívet és a – szájat. Az írót ma nem köti más, mint a jó ízlés és a lelkiismerete, jóllehet ez a legszigorúbb cenzúra. […] Eláruljuk tehát, hogy mi a célunk? A szabad nép, a szabad szó, a szabadság, a világosság, az igazság, a haladás, a demokrácia, a magyar nemzet és a mai világ pártatlan és jókedvű kis újságja akarunk lenni. […] Gondterhes időkben a legjobb orvosságot, a mosoly és a derű édes mézét kínáljuk. Fogadják szívesen.” A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Néhány példa: A B-lista elnöke megkérdezi a sorra kerülő tisztviselőtől: „- Melyik pártnak a tagja? – Kisgazdapárt. Az elnök kissé lapoz az iratok közt, majd így szól: – Bé-lista. A következő tisztviselőtől szintén megkérdi – Melyik pártnak a tagja? – Kommunista. Az elnök ismét lapoz az iratok közt és a jegyzőkönyvvezető halkan megszólal: – Máz-lista.” A letartóztatásokról is születtek viccek: „Maga miért került börtönbe? – Kiraboltam a magyar Gazdasági Bankot. – És maga? – Én pedig ugyanazt megalapítottam.” Illetve „A Buda-déli internálótábor felügyelősége ezúton tudatja az érdekeltekkel, hogy ma este 8 órakor névsorolvasást tart.” Vagy a párizsi békeszerződéssel kapcsolatban: „Hallotta? Új néptörzset fedeztek fel Közép-Afrikában? – Ne mondja! Hogyan bukkantak rá? – Jóvátételi követelést nyújtott be Magyarországgal szemben. Valamint a rekordmértékű inflációval is: „A mai adópengőárfolyamot helyhiány miatt nem közölhetjük.” De a sajtó helyzetét is kifigurázták: „A rikkancsnál: – Van Igazság? – Nem keresik. – Magyar Nemzet? – Nyomás alatt. – Szabad Szó? – Még nincs. – Demokrácia? – Rövidesen feltétlen lesz. – Világ? – Most tördelik. – Hát akkor mi van? – Színház az van.” Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot az egyre erősödő kommunista hatalom törte meg, mivel 1948 után a sajtó más orgánumaihoz hasonlóan a vicclapok is egyre kevésbé lehettek szabad szájúak, hiszen a viccek jó részének alapanyagát a politikai élet szereplői adták (volna). S mivel a kommunisták tisztában voltak a viccek szerepével, ezért az MDP kimondta, hogy „Az agitációnak egy éles fegyvere a humor és a szatíra.” Valamint azt is, hogy: „Szatíránknak szeretnie kell vívmányainkat, nem gúnyolódhat eredményeink felett.” Ennek megfelelően alakították át az 1949-es főszerkesztőváltást követően a Szabad Szájat is. Ezentúl már nem lehetett kritikus a hatalmon lévőkkel szemben, hanem éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. Vidor Gyula időszaka alatt eltűnt a lapból Rákosi, s megjelentek a lapban a kényszeredett, ízetlen, a szocializmus eredményeit hirdető hírek, például: fényképek az édes Matusek néniről, aki 868 %-os termelésével a legtöbb cukrot gyártja az Édesség héten. Vagy: „Az első félidő után. Jó eredményekkel zárult a 3 éves terv előirányzata az 1949 év első felében. Vas Zoltán mondja a pályáról lejövő focistáknak: – Bravó fiúk! Az első félidő jól sikerült, de a másodikban még jobban fokozzátok az iramot.” A párt vezetése már ekkor elhatározta, hogy meg fogja szüntetni a lapot, az indok az volt, hogy a munkatársak nem paraszti és munkás, hanem polgári származásúak. Végül 1951. március 15-éig hagyták megjelenni. Viszont a szerkesztőkkel sem közölték előre, hogy ez lesz az utolsó szám, így nem köszönhettek el olvasóiktól sem. A Szabad Száj hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. Itt szabadon viccelődhettek tovább, például Rákosival is: Milyen frizura állna a legjobban Rákosinak? – Középen elválasztva – baltával… A külföldi orgánum hazai elődjéhez hasonlóan szintén 1951-ben szűnt meg. A Szabad Száj mellett a fentebb említett másik két vicclap is megszűnt, egyedül az MDP által fenntartott Ludas Matyi maradhatott meg. Így a diktatúra teljesen befogta az emberek száját, az ötvenes években többször is meg kellett gondolni, hogy ki, kinek, mit mond el, hiszen a vélemény és sajtószabadság, vagyis a Szabad Száj akkor már papíron sem létezett. A politikai viccek elmeséléséért pedig nem egy esetben börtönbüntetés járt. Például egy badacsonyi orvost öt és fél hónap szabadságvesztésre ítéltek a következő vicc miatt: „Churchill Trumanhoz: Hallottad, hogy Sztálin csak tetszhalott volt? Truman: Hogy hogy? Churchill: Hát úgy, hogy neked jobban tetszett, mint halott.” Így megszűnt annak lehetősége, hogy a viccek elmesélésével csökkenjen az emberekben lévő feszültség, s legalább verbális igazságtételt kapjanak a csattanóban kimondott igazságok révén. A diktatúra ezen időszakát már nem a humor, hanem annak hiánya jellemezte.
Forrás: RETÖRKI Facebook oldala (2021.06.23.) -
Szabad Száj 1949-50
020 000 Ft4. évf. (1949) 3-53. sz.; 5. évf. (1950) 1-13. sz.; 15-25. sz.; 28., 33., 42., 45., 52. sz.; 6. évf. (1951) 6., 10. sz.
Hiány: 4. évf. 11., 50. sz. Hozzákötve: Új Szabad Száj. Független szatirikus lap. Felelős szerkesztő: Ötvös János Attila. 1. évf. (1989) 1. sz. Magyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagy részük gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot 1948 után a kommunista hatalom törte meg. Ezentúl már nem lehetett kritikus a Szabad száj a hatalmon lévőkkel szemben, éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. A lap hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. 1951-ben mindkét kiadás megszűnt. Karikaturisták: Várnai György, Szigethy István, Göböly Sándor, Hauswirth Magda stb. 1989 és 1993 között megjelent utódja, az Új Szabad Száj. -
-
-
Szabadkőművesség a XX. században
0850 FtKülönös rítusaival, jelképrendszerével tudatosan a titokzatosság homályába burkolózott a több évszázados múltra visszatekintő szabadkőműves mozgalom. Egyes időszakokban, főképp Európa polgári átalakulásának periódusában jelentős befolyása volt a kontinens közéletére, politikájára. Tagjai sorában olyan történelmi személyiségek nevét is megtaláljuk, mint Voltaire, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos vagy a közelmúltban Ady, Einstein, VI. György angol király, Franklin D. Roosevelt, Eduard Benes stb. A tanulmány szerzője rövid történelmi visszapillantás után főként azt vizsgálja, hogy milyen társadalmi bázisra támaszkodva élt tovább a mi századunkban a mozgalom, milyen elvek alapján működött, milyen szerepet játszott a két világháború közötti évtizedek politikai életében. A kötet jellemzi az angol, francia, olasz stb. szervezeteket, és először nyújt kimerítőbb tájékoztatást a magyarországi szabadkőművesség tevékenységéről. A szabadkőművesség pozitív vonásai, antimilitarista, antiklerikális, a fasizmussal, fajüldözéssel szembeforduló állásfoglalása mellett liberális, kispolgári, filantróp mozgalom maradt, mely a második világháborút követő új történelmi feltételek között mindinkább anakronisztikussá vált.
-
Szabó Lőrinc összes versei I-II.
01 500 FtE két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.
-
Szabolcs a hazáért
01 600 FtAz 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc történetéről könyvtárnyi irodalom áll úgy a kutatók, szakemberek, mint az érdeklődők rendelkezésére. Már a szabadságharc leverését közvetlenül követően megszülettek az első munkák, s azóta is újabbak és újabbak születnek, eseménytörténeti, politikatörténeti áttekintések, életrajzok, emlékiratok, ritkábban összefoglaló munkák. A kutató számára azonban a korszak még mindig kimeríthetetlen kincsesbányának látszik, különösen a szabadságharc hadtörténete, amellyel ugyan önmagában is hatalmas irodalom foglalkozik, mindamellett néhány fontos problémakör még tisztázásra vár. Bár több összefoglalás, értékelés is készült, több-kevesebb sikerrel – esetenként többször is – feldolgozták egyes csaták, ütközetek, hadjáratok, hadszínterek eseményeit, magával a szabadságharc hadseregével viszonylag kevesen és keveset foglalkoztak. Különösen a honvédsereg szervezési kérdéseinek feldolgozásában vannak nagy hiányosságok. A fegyvernemek szervezésének, az egyes seregtestek történetének tisztázatlan kérdései még jócskán adnak pótolnivalót a hadtörténetírásnak, csakúgy, mint az egyes alakulatok történetének részletes feldolgozása.
Ezen utolsó kérdéskör hosszú ideig elhanyagolt területe volt a szabadságharc hadtörténetével foglalkozó kutatásnak. Az a néhány munka, amely megkísérelte egy-egy alakulat történetének részletes feldolgozását, többnyire a múlt század végén, néhány pedig századunk első felében született. Csak a legutolsó években fordult néhány fiatal kutató figyelme e téma felé, s született néhány hosszabb-rövidebb tanulmány, így Hermann Róbert két munkája a 47. illetve az 56. honvéd zászlóaljról, Molnár Andrástól pedig a 7. honvéd zászlóalj története (valamennyi a Zalai Gyűjtemény 33. kötetében jelent meg 1992-ben Zalaegerszegen. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 címmel). Ebbe a sorba tartozik jelen értekezés is, amelynek anyaga a Hadtörténeti Közlemények 1990/2. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, alakításától Budavár bevételéig) illetve 1993/4. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, Budavár visszavételétől a feloszlatásig címmel) jelent meg. -
-
Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi
03 000 FtMi a szálló ige? A szálló ige ismeretes eredetű szólásmód. Mert a szálló igének a nyelv kincsében mindig szólásmód értéke van; akkor is, ha csak egy szó vagy egy név, akkor is, ha kifejezés, mondás vagy hosszú idézet. Ezt az értéket az az ereje adja neki, hogy a maga helyén minden körülírásnál hathatósabban fejez ki egy-egy gondolatot.
-
Szakácskönyv
01 200 FtHorváth Ilona népszerű szakácskönyvének XIII. , – F. Nagy Angéla által – átdolgozott kiadása, megőrizve azokat az erényeit, amelyek eddig is kedveltté tették a kezdő és gyarkolott háziasszonyok körében, a korszerű, egészségesebb táplálkozás kívánalmainak megfelelő tájékoztatással is segíti az olvasót. Ismerteti a legújabb konyhatechnikai eljárásokat, az újfajta főzőedények használatát, a konzerv- és mirelitkészítmények, a félkész ételek, porok, ízesítők felszanálását és előnyeit. Az előkészítő eljárások ismertetése mellett sok jó tanácsot ad a korszerű otthoni és a szabadban való vendéglátás változatossá tételére is.
-
Szakrális épületek sorsa – a közösség szerepe
01 800 Ft53. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetem, Murga
-
Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II.
015 000 FtA kérdés, hogy a keresztények mikor és miért kezdtek képeket alkalmazni a szakrális szférában, a VIII-IX. századi bizánci és frank képvita óta foglalkoztatja a művelt közvéleményt. A hatalmas intellektuáIis erőfeszítés ellenére azonban mind a mai napig nem sikerült konszenzust kialakítani számos kérdésben, és gyakran elfogult, vagy hibás nézetek ismétlődnek a kézikönyvekben vagy a szakirodalomban. Ezért a legfontosabb feladat hogy a kutatók és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegyük az ismert forrásokat. Kötetünk a keresztény szakrális képiségre vonatkozó szövegek lehetősége szerint teljes gyűjteményét nyújtja a legkorábbi időkre vonatkozóan, valamint a képromboló vita kitöréséig a probléma legfontasabb teológiai feldolgozásait mutatja be. Az olvasó első kézből lehet tanúja egy vita kibontakozásának a helyes istentiszteletről, valamint a művészet szerepéről. A kérdés kontextusának jobb megértése végett e forrásokat kiegészíti egy-egy válogatás a művelt pogányság körében zajló képvita dokumentumaiból, a késő ókori zsidó irodalom ide vonatkozó megnyilatkozásaiból, valamint olyan keresztény szövegekből, amelyek a kereszt tisztetetére, a császárképpel, s általában a kultikus tárgyakkal szemben tanúsítandó helyes magatartásra reflektálnak.
-
Szálasi álarc nélkül. (Öt év a Szálasi mozgalomban) [Reprint kiad.]
01 200 FtAz eredeti kiadás 1941-ben jelent meg és szerepel az 1945-ben Magyarországon betiltott és megsemmisítendő fasiszta szellemű és szovjetellenes könyvek listáján.
-
Szálasi minisztere voltam
01 600 FtKötetünk törzsanyaga az a napló, amit Rajniss a Népbíróságoknak írt, elmagyarázva benne politikai, ideológiai álláspontját, s mindazt, hogy miért került ő a politikai paletta radikális jobboldalára. Magyarország tragikus pusztulásának fontos, ám sok helyen megbotránkoztató dokumentuma a Napló. A kötet második részében válogatást közlünk Rajniss írásaiból, melyek segítségével végigkísérhetjük, hogyan válik egy képzett liberális újságíróból a szélsőjobb szócsöve és politikusa. Az eddig csak kevesek számára hozzáférhető kordokumentumokat Sipos Péter történész bevezető tanulmánya és jegyzetei értelmezik és helyezik el a korban.
-
-
Szalmaláng
01 200 FtPalócz Vera szegedi gimnazista életre-halálra beleszeret a Peer Gyntöt játszó Iharosba, még halálosabban Kolozs Jánosba, a karmesterbe. És küldi a leveleket Kolozs Jánosnak, aki egyáltalán nem karmester…Mi történt azután, hogy a szerelmesek egymásra találtak? Tizenegy évvel a regény megírása után erre is választ adott az írónő, frappáns, szellemes, Janikovszky Évás választ.
-
-
Számítógép a történettudományban. Kalauz kezdőknek
01 200 FtAz angol szerzők által készített kézikönyv számba veszi azokat a legfontosabb területeket, ahol a történettudós használhatja a számítógépet: szövegszerkesztés, adatbáziskezelés, szövegelemzés. Röviden összefoglalja a kérdés elméleti és technikai hátterét, majd a történeti forrásokhoz alkalmazkodva ismerteti az adatbázisok kiépítését, a feldolgozást. Az egyszerű statisztikai módszerektől a mintavétel problémájáig felöleli a kvantifikáció lehetőségeit a leggyakoribb történeti alkalmazást például véve. A kötet külön foglalkozik az adatok összekapcsolásával, amely a történeti közösségek tanulmányozásának nélkülözhetetlen eszköze.
-
-
-
-
Szárszó
0600 FtAbban, hogy az igazi Veres Pétert megismerjük, minden bizonnyal sokat segít majd ez a posztumusz kötet: a leghiggadtabb, legtisztultabb önelemzés – emelett elemzése a kornak, osztályának, a magyar politika felszabadulás előtti útjainak és tévelygéseinek… Egy 1943 nyarán rendezett ifjúsági konferencián a népi írók és olvasótáboruk együtt próbáltak szembenézni az akkori történelem nagy kérdéseivel. Veres Péter a maga és barátai hajdani szemléletét szembesíti a mával, illetve saját, halál előtti érett, bölcs énjével.
-
Szász-Ország
04 000 FtAz ezredforduló Magyarországának egyik legnagyobb képzőművészeti zsenijéről közel egy évtizede nem jelent meg rangjához méltó kiadvány. Hogy van? Hol van a mester a harmadik évezred hajnalán? Milyen igaz – ma már büntetlenül elmesélhető és hitelesen leírható – történeteket őriz az elmúlt évtizedekből? Mennyit ér egy igazi művész, ha magyar? A SZÁSZ-ORSZÁG gerincét alkotó vidám anekdoták és életmorzsák éppoly különlegesek, mint a mester képeinek „sehol nincs” világa. Szász Endrét lehet szeretni vagy nem szeretni, munkásságát az utókor a hazai képzőművészet jelentős fejezetként fogja mindenképpen jegyezni. Színes festményeket, illusztrációkat és fotókat felvonultató kiadványunk az ezredforduló legkiemelkedőbb, már életében halhatatlanná vált magyar festőművészek kalandos és tanulságos élet-töredékekből alkot mozaikot.
-
Szász-ország – Szász-country
04 000 FtAz ezredforduló Magyarországának egyik legnagyobb képzőművészeti zsenijéről közel egy évtizede nem jelent meg rangjához méltó kiadvány. Hogy van? Hol van a mester a harmadik évezred hajnalán? Milyen igaz – ma már büntetlenül elmesélhető és hitelesen leírható – történeteket őriz az elmúlt évtizedekből? Mennyit ér egy igazi művész, ha magyar? A SZÁSZ-ORSZÁG gerincét alkotó vidám anekdoták és életmorzsák éppoly különlegesek, mint a mester képeinek ,,sehol nincs” világa. Szász Endrét lehet szeretni vagy nem szeretni, munkásságát az utókor a hazai képzőművészet jelentős fejezetként fogja mindenképpen jegyezni. Színes festményeket, illusztrációkat és fotókat felvonultató kiadványunk az ezredforduló legkiemelkedőbb, már életében halhatatlanná vált magyar festőművészek kalandos és tanulságos élet-töredékekből alkot mozaikot.
-
-
-
Szavójai jenő herceg
02 000 FtA spanyol világhatalom öröklése. Az az Európa, melyben Szavójai Jenő herceg megszületett, a harminc éves háború borzalmai után a helyreállítás, a béke és nyugalom felé kívánkozó Európa volt. A sors azonban másként határozott, mert a letört ambíciókat új álmokért vívott küzdelem váltotta fel. Az európai vezetést a spanyoloktól a franciák vették át és ebből az következett, hogy a francia diplomácia előtt, francia vezetés alatt, különb Európa megalkotása lebegett, mint amilyent a spanyolok alkotni tudtak. A feladat nagysága miatt XIV. Lajos francia király figyelme állandóan Madridra irányul, mert Madridnak széles keretek között, nagy távlatokban vitt politikáját vette mintaképül. Erre bírta őt egyrészt a spanyol örökségnek minden akkori képzeletet felülmúló gazdagsága, másrészt pedig az, hogy anyja és felesége spanyol infánsnők voltak. Egyenesen szenzációként hatott, amikor IV. Fülöp fia és örököse meghalt (1661), a francia király fiát, Lajos dauphint tekintették a spanyol trón és a spanyol világbirodalom jogszerű örökösének.
-
Száz év magány
01 200 FtGabriel Garcia Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, a ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel Garcia Marquez élményeinek forrása – nyilatkozatai szerint – a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évtizedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte „regényfolyója”. „annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna” – mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t – sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.
-
Száz politikai és történeti levél Horvátországról
02 000 FtAz itt összegyűjtött levelek íróját nem kell kutatni, mindnyájan kivétel nélkül nevem aláírásával jelentek meg a Századokban, az Egyetértés, a Pesti Napló, a Nemzet, a Pesti Hirlap, a Budapesti Hirlap, a Pester Lloyd, a Gazette de Hongrie, és a római Rassegna hasábjain, hozzá nem számítván azokat, melyek itt először tétetnek közzé.