-
-
-
Pilóta lettem
0Első repülőgépem
1912 egy meleg nyári délutánján. Zsuzsi, a kis hegyi vasút mozdonya, minden igyekezetét összeszedte, hogy az utasokkal telezsúfolt kocsikat felhúzza a Szamos hídjának domborulatára. Az alkalmi utazásra beállított poros marhakocsikban szorongtam én is, szüleimmel és két fivéremmel. Az utasok hangos kiáltozással buzdították a csaknem egyhelyben daráló kis mozdony vezetőjét. Néhányan már azt is ajánlottuk, hogy leszállunk és a gyorsabb haladás kedvéért toljuk a vonatot, a fűrésztelepen túl elterülő nagy legelőig. Ide törekedett ugyanis a város apraja-nagyja. Irigykedve néztük, hogy mennyivel gyorsabban haladnak azok, akik az országúton és a sínek mellett gyalogolnak… Bizonyára elfoglalnak minden jó helyet és nem láthatunk majd semmit, mire a kis vasúttal a helyszínre érkezünk.
Pedig nagyszerű látványosság ígérkezett. A helyi lap s a hatalmas falragaszok városszerte hirdették, hogy délután négykor Székely Mihály bemutató-repülést végez a hegyi út mellett, a réten. -
Pogány magyarság keresztény magyarság
0I. fejezet (részlet): A Steppe kultúrája
Ha gyarló szemünk a hatalmas euráziai kontinenst úgy tudná áttekinteni, mint valamely hegy lábánál elterülő tájat, akkor ebben a képzelt panorámában alighanem az a hosszú sáv kötné le elsősorban figyelmünket, mely e világrész északi és déli szférái között Mandzsúriától egészen a keleti Kárpátok bástyájáig húzódik végig. Ez az úgynevezett steppe-övezet, mely hol fakó, hol gesztenyebarna és fekete földszínével élesen elüt az északi erdőrégió mélyzöld foltjától s attól a dús vegetációjú szubtropikus déli tájtól, melyet a síkság felé a Kaukázus, a Hindukus és a Humalaya égbenyúló sziklafalai határolnak.
A steppe nyilt, fátlan síkság, mely táji jellegét a föld jelenkorában, minden emberi beavatkozástól függetlenül nyerte el. Felszínét főként az övezet északi részében, melynek határvonalát a Kaspi, az Aral és a Balkas tavak északi partjai jelzik, fű borítja: innen a steppe szó, mely oroszul füvet, pázsitot jelent. Ettől délre a dúsfüvezetű fekete és gesztenyebarna földek fokozatosan homokos rónákba mennek át, melyek helyenként sivár pusztaságokkal váltakoznak. -
-
Potemkin
0Előszó
AZ OROSZ DRÁMA
A tizennyolcadik századbeli Európa színpadán, melyen a modern történelem első, bevezető jelenetei játszódtak le, külön érdekesség az orosz dráma. A muszka birodalom látványos kifejlődése és rendeződése, az óriási területi terjeszkedés, az újonnan épült, rohamosan növekedő, alapjában véve nemzetközi fővárosnak, Szentpétervárnak jelentősége, a cári udvar káprázatos pompája, – ami még Versaillest is felülmulta, melyet pedig utánozni kívánt, – mindez még abban a gazdag és változatos korban is egyedülálló, amikor az európai történelemnek úgyszólván minden jelenete külön nagyszabású dráma volt és a szereplők valamennyien óriások. Különös képét adja a tizennyolcadik század Európája a fejlődésnek és reakciónak, különcködő pazarlásnak és piszkos nyomornak egymás legszorosabb közelségében. De sehol sem volt kiáltóbb és mélységesebb ez az ellentét, mint éppen Oroszországban. -
-
-
-
-
-
-
-
Száz esztendő sziporkái. Humorgyűjtemény 1860-1960
0Emigránciós kiadásban megjelent válogatás száz év vicceiből, anekdotáiból.
-
-
Szent István
0Magyarország népe egy esztendőn által jubileumot ült, hódolt és ünnepelt. Emlékét idéztük Szent István királynak, az apostolnak és egyházszervezőnek, a népművelőnek és nemzetnevelőnek, az egységteremtőnek és nemzetformálónak, a törvényszerzőnek és államrendezőnek, az országépítőnek és honvédelmezőnek, az igaz bírónak és győzelmes hadvezérnek, vármegyék és városok alapítójának, új magyar életformák bevezetőjének és nagy nemzeti célok kijelölőjének, nemzetpolitikánk megalapozójának s a magyar gondolat és a haladáseszme megtestesítőjének.
-
Széttöretett
0Bevezető
Kötetünk a trianoni döntés feletti fájdalom és az örök reménykedés verseit tartalmazza. Történelemtanításunkban s irodalomoktatásunkban szinte napjainkig tabuként kezelt nemzeti sorsdöntésről, a nemzeti traumaként ma is kísérő nagyhatalmi, mindmáig vissza nem vont csúfos, nemzetmegalázó rendelkezés következményeiről tudósító versek zöme – az első megjelenésük óta – most újra olvashatóak. Zömében ismeretlen szerzők alkotásaival találkozhat a tisztelt Olvasó, hiszen mindaz, ami Trianonra s következményeire utalt, titkosan zárolt anyagként kezelték anyaországon belül s országhatáron kívül. 1945 óta évtizedekig tilos volt beszélni a nagyhatalmi döntés következményeiről. -
-
Tamás bátya kunyhója
0„ViIágtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!” – írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.
-
Tarlótűz, tábortűz
0A tarlótűz alattomos, lappangó szörnyű veszedelem, a tábortűz vidám, pattogó, melegítő, éltető, tisztító, edző tüze cserkésznek, katonának, férfinak. Ezer év óta tábortűz mellett nő fel, tölti élete nagyobb felét a magyar férfi, ezer év óta tarlótüzek nyaldossák körül az ország határát innen és túl. Ennek a gondolatnak illusztrációja ez a remek könyv. Arról szól, milyen viszontagságok árán edződik, tisztul férfivá egy tizenkilenc éves fiatalember a nagy háború zivataraiban, hogyan lesz cserkészvezetői szerepéből egész életre szóló, a magyar ifjúságnak például szolgáló hivatás.
-
Tarlótűz, tábortűz
0A tarlótűz alattomos, lappangó szörnyű veszedelem, a tábortűz vidám, pattogó, melegítő, éltető, tisztító, edző tüze cserkésznek, katonának, férfinak. Ezer év óta tábortűz mellett nő fel, tölti élete nagyobb felét a magyar férfi, ezer év óta tarlótüzek nyaldossák körül az ország határát innen és túl. Ennek a gondolatnak illusztrációja ez a remek könyv. Arról szól, milyen viszontagságok árán edződik, tisztul férfivá egy tizenkilenc éves fiatalember a nagy háború zivataraiban, hogyan lesz cserkészvezetői szerepéből egész életre szóló, a magyar ifjúságnak például szolgáló hivatás.
-
-
-
Tíz esztendő a Tűzföldön
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Tömegek lázadása
0„Európa most összegzi a maga szellemi magatartásának súlyos következményeit. Fenntartás nélkül egy nagyszerű,de gyökértelen kultúra függelékévé vált.”
-
-
-
Utazás a háborús Finnországban
0A Soumalaisuuden Liitto, a Finn Nemzeti Szövetség abban a szerencsében részesült, hogy a mult nyáron ösztöndíjasául fogadhatta Rolla Margit írónőt, aki a nyár legszebb idejében csaknem két hónapot töltött Finnországban. Szorgalmasan felhasználva idejét, sokat látott hazánkból.
-
Vallée de Chamonix [15 ff. fotó]
0A Chamonix-völgy Franciaországban található, a Mont Blanc lábánál. Az alpinizmus útttörői innen indultak el meghódítani a környező hegycsúcsokat.
-
Zádor István rajzai
0Előszó
1944. március 19. A németek lerohanták és megszállták Magyarországot. Ájult dermedtség ülte meg a lelkeket, megállt az élet, a művészek abbahagyták a munkát, senkit sem érdekeltek már képek vagy szobrok, a hangversenytermek kiürültek, az új atmoszféra megölt minden kultúrális megnyilvánulást.
Kétségek között vártuk, mit hoz a holnap. És október 15-én eloszlottak ezek a kétségek. Az ország különbéke ajánlatát a nemzet elnyomói vérbefojtották, egy elvetemült társaság ragadta magához a hatalmat és az üldözés elérte tetőfokát még a művészek társadalmában is.
Menekülnöm kellett. Megváltoztatott külsővel, idegen néven jóbarátok fogadtak be lakásukba Budán a Vár alján. Életem hatodik évtizedének elején le kellett mondanom nevemről is, mellyel minden képemet és többezernyi rajzomat, rézkarcomat és litográfiámat szignáltam és amely névvel oly sok kiállításon szerepeltem Európában és Amerikában.
El ebből az országból a háború után! Ez volt elhatározásom, el innen, minél messzebbre és soha többé vissza sem nézni.