-
Buda és Pest a török uralom után
0Tartalom címszavai:
Berendezkedési tervek
Népesedési viszonyok
Buda és Pest kormányzata
Egyház és társadalom
Lakás és ruházkodás
Élelmezés
Szórakozás, időtöltés
Utazás
Gazdaság és pénz
Kereskedelem és ipar
Negyven esztendő -
-
Csángók
0Az idegek pezsdülése, ami néhány éve a keleti, erejét vesztett, legyöngült magyarság meglátogatására és kutatására vitte az embert, újból és újból felhevítette az agyát s megfeszítette akaraterejét, tennivágyását a széleken elszóródott, elomlott magyarok érdekében. Az újabb világháború kitörése csak növelte lelki feszültségét: teszünk-e valamit népünk erejének, sorainak megsűrítésére, szegényeinek megörvendeztetésére, elhagyottainak, elárvult, elbitangolódott, messzekerült tagjainak a megkötésére, hozzánk kapcsolására a nagy tülekedésben, melyben minden életrevaló, feltörő, ruganyoslelkű nép, fokozott igyekezettel kell, hogy keresse, erőszakolja, kényszerítse maga számára a jobb életet.
Az ember, sajnos, nem származtathatja át mindenkire azt a fiatalságot, energiát, optimizmust, melyet a lelkében a fajtája tulajdonságaként, várakozásaként érez. Hogy tegyen hát a fajtája érdekében, hogy segítsen a keleti határainknál látott, elkallódó népünkön, hogy járuljon hozzá egy súlyos magyar kérdés megoldásához? -
Csuzima. Egy tengeri háború regénye
0Ez a könyv egy tengeri háború regénye, amelyet azonban nem a szerző gondolt ki, hanem maga a történelem. A régi igazság, hogy a történelem minden képzeletnél hatalmasabb erővel tornyosítja egymásra a kőtömböket, amelyekből világtörténelmi költeményét felépíti, teljes nagyságában nyilvánul meg mindenki előtt, aki tanulmányozza az események forrásait, amelyek a csuzimai tengeri ütközethez vezettek. És e megismerés szerénnyé teszi az embert. a dolgokhoz mit sem kellett hozzátennem és nem is tettem hozzájuk semmit. Ha egyes részleteket mellőztem, ezt csak ott engedtem meg magamnak, ahol lénygegtelen apróságokról volt szó és elhagyásuk nem másította meg se az emberek, se az események jellegét.
Frank Thiess -
-
-
-
-
Egyedül vagyunk
0A két világháború közötti korszak méltán népszerű prózaírója, Surányi Miklós (1882-1936) máig változatlan frissességű fő művét Széchenyi Istvánról írta. Az Egyedül vagyunk „a legnagyobb magyar” életének lélektanilag és történelmileg egyaránt nagy távlatú regénye, melyet sokelemű életanyag, kivételes korismeret és művészi érvényű megformálás tesz izgalmassá és időtállóvá.
-
Életem – Emlékezések
01941 február 16-ra virradó éjszaka súlyos agyvérömlés ért. Hazánk legjelesebb orvosainak egybehangzó megállapításai szerint „nem konstituciós alapon, hanem erőltetett szellemi munka miatt”.
Hosszú szünetre voltam ítélve. Talán ezért, talán korom miatt is, akkor többet foglalkoztam multammal és megérlelődött bennem az önéletrajz gondolata. Nem mintha életemet olyan fontos történelmi eseménynek tartanám, hogy könyvet érdemel. Hanem némelyek talán érdeklődnek multam iránt és hiteles fölvilágosítások híján esetleg rossz nyomon keresnék, ami iránt érdeklődnek.
Az a meggyőződés is sugalmazott, hogy minden élet Istennek egy-egy műve s mint ilyen lehet jellemzés tárgya. Törekedtem arra, hogy csak azt írjam le, ami az említett érdeklődés szempontjából jelentős.. Ott is az egyéniben lehetőleg az általánost igyekeztem fölmutatni, amint vagy gyökereiben belenyúlik a metafizikumba, vagy erőteljesebben fölutal az értékvilágba, vagy legalább mint szimbólum sugározza az általános szabályt a tapasztalati valóságban.
Arra is kellett gondolnom, hogy Newman példájára, apologia pro vita-val tartozom. De csak igazat írtam. Az indítóokokat azonban, melyeket az Úr Istenen kívül csak én ismerek, néhol meg kellett világítanom. -
-
-
-
Ezer jó tanács
0Előszó
Ezt a könyvet az Új Idők küldi olvasóinak azzal a kéréssel, hogy fogadják szívesen.
Sokat töprengtünk azon: mivel is szerezhetnénk örömöt annak a nagyon intelligens, békebeli mérték szerint előkelő közönségnek, amely – az esetek nagyrészében – nemzedékeken át ragaszkodásával tisztelte meg lapunkat s hosszas tanácskozás után esett választásunk az Ezer jó tanács-ra.
Adhattunk volna mást is. Regényt, lexikont, műmellékletet, almanachot, a figyelemnek sok más jelét. Mi azonban olyasmivel akartunk szolgálni, ami az életet kényelmesebbé, kellemesebbé, jobbá, szebbé teszi. Mert az élet bizony sokkal, de sokkal nehezebb, mint akkor volt, amikor az Új Idők első számai kikerültek a sajtó alól.
Az «Ezer jó tanács» – ezer jó tanáccsal szolgál az élet kisebb-nagyobb problémáiban. Nem «nagy» kérdésekre akar megfelelni. De hiszen az élet kellemetessége túlnyomórészben nem is «nagy» dolgokon fordul meg, hanem apróságok sorozatán. Az «Ezer jó tanács» fegyver abban a küzdelembe, melyet nap, mint nap, minden órában, szinte minden percben vívunk az élet bosszúságai, a tárgyak rosszindulata, a kellemetlen véletlenek ellen. -
Ezt nem írhattam meg Oroszországról
0Az ismert riporter ebben a könyvében elmondja mindazt, amit haditudósító éveiben nem írhatott meg Oroszországról és a háború igazi arcáról.
-
-
-
-
Furcsa alakok. 60 mulatságos eset
0A Tábori Kornél (1867-1944) által szerkesztett sorozatok egyike a Vidám Könyvtár volt, amelynek legalább hatvan kötete jelent meg az 1910-es, 1920-as években. Korának szinte minden neves humoristája helyet kapott benne, többek között Nagy Endre, Szomaházy István, Karinthy Frigyes, Bródy Miksa és Pásztor Árpád.
-
-
-
Gulliver utazásai
0A könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről.
-
-
Haynau és Paskievics. Ismeretlen adalékok az 1848-49-iki szabadságharc történetéhez. 2.
0Benne. Görgey, Kossuth, Szemere, Haynau stb. leveleinek átiratai
-
Hitelválság
0Csak bízni lehet benne, hogy a szabad választások utáni kormánynak lesz ereje és felhatalmazása a mindezidáig elhalasztott döntések meghozatalára. Remélni lehet, hogy azt a kormányt is megfelelő külső támogatás erősíti meg. És végül: remélhetőleg az ország szanálása nem bukik meg azon, hogy az egypártrendszer kormányának pártérdekeket szolgáló gyámoltalan gazdaságpolitikája helyébe olyan kormány lép, amely többpárti kötődései miatt még kevésbé mer szembenézni az önhibáján kívül örökölt adóssággal. És nem utolsósorban: élvez annyi bizalmat, részesül annyi türelemben, hogy elképzeléseit megvalósíthatja. Mert ha nem, akkor új nevekkel és új drámai – félő: esetenként tragikus – fordulatokkal új könyv születhetik. Remélhetőleg azért ez ilyen gyorsan nem avul el…
-
Így főzünk Pannóniában
0A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat öt szakács kiválóságának receptjeiből összeállított szakácskönyv.
-
Így győztünk…
0A világirodalom legnagyobb istenítéletében a szenvedő ember csak nyomorult életét mentegette. Most azonban, mikor kezdi újra feltámasztani emberhez méltó életét, végre ideje van elgondolkozni: Hogyan győztünk? Senki sem adhat hitelesebb feleletet erre a kérdésre, mint Marshall tábornagy, az egyesült nemzetek hadseregeinek vezérkari főnöke. Könyvében, amely az amerikai hadügyminiszterhez intézett okmányszerű hivatalos jelentés, pontosan beszámol a partraszállások izgalmas részleteiről, a sorsdöntő nagy páncélos csatákról, őszintén feltárja az időleges kudarcokat, belevilágit a német propaganda egetverő hazugságaiba, a légiháború borzalmaiba, adatszerűen ismerteti a légifölény megszerzésének drámai mozzanatait és rámutat a végzetes német hibára: Oroszország megtámadására. De mindennél érdekesebb, amiről most először értesülünk részletesen: az emberanyag, a gépek, a hadi- és üzemanyag, felszerelés és élelem előteremtésének heroikus munkája, az egész világot átfogó szervezésnek ez a gigantikus méretű csodája. Ahogy a keletázsiai szigetek elfoglalásának szívós és kemény munkáját ismerteti, ahogy a matematikai pontossággal kiszámított és hideg következetességgel végrehajtott terveket közli, az valóságos írói munka, tele drámai feszültségekkel és lélektani izgalmakkal.
-
-
Isten rabjai
0Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk.
-
Istenek csatatere
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Jelentenivalónk nincs
0Részlet: I. Sár és katona
1. Valahol egy hajón, október 20.
Öcsémnek.
Remélem, minden rendben van otthon, amióta eljöttem hazulról. Magam is a legjobb egészségnek örvendek.
Ma éppen úgy, mint tegnap és tegnapelőtt, minden éppen olyan kék körülöttünk, mint máskor, a végtelen ég és a végtelen tenger színe sohasem változik.
Valami különös hatással vannak ezek a tiszta őszi napok mindenre és mindenkire. Valósággal felfrissítenek. De bajtársaim, úgy látszik, unják már az egyformaságot. Tizenegy napja már, hogy útrakeltünk és behajóztunk „valahol egy kikötőben”. Egyikünk sem tudná elmondani, mit érzett a búcsúzáskor, de mindnyájan igyekeztünk érzéseinket leplezni és keményen lépkedtünk végig a hosszú hajóhídon.
Most is látom az arcokat és érzem a dobogó szíveket a parton lobogó zászlók között. De a látomás egyre jobban elhalványul, agyam kifárad.
A kék ég és a kék tenger között, alacsony hegyek barna gerinceivel szegélyezett szigetet látok, fenyőerdőket és egy partot, amely hosszú fehér selyemkendőhöz hasonlít. A hullámok megtörnek a parton és szívünk feszült várakozással telik meg.
De ez még nem az ellenség földje.
Amikor befutottunk Kammon-, Strait- és Mutsure-sziget közé, valami olyasfélét éreztem, amit az ember rendkívül érzelmes regény olvasása közben érez.
Mind összegyűltünk a felső fedélzeten. Egyetlen szót sem váltottunk egymással, amíg a part teljesen el nem homályosult ködfátyolos szemünk előtt… -
Jelky András bajai fiú rendkivüli kalandjai ötödfél világrészben
0I. FEJEZET.
Melyben Jelky András elbúcsúzik odahaza és elvándorol világgá.
1754-et írt a kalendárium, mikor nemes Baja városának összes érdemes lakossága egy szép hosszú nyári nap kora reggelétől késő estig szakadatlanul azon törte fejét, miért füstölög a Jelky István szabómester házának a kéménye.
Hogy fűtenek, azt nem lehetett feltenni, mert nyár derekán a hőség Baján is szükségtelenné teszi a fűtést, csak úgy, mint egyebütt; a kíváncsi szomszédság tehát nem is gyaníthatott mást, mint azt, hogy a Jelkyék házánál egész nap sütnek, főznek.
Egy pár nénémasszony végre már nem tudta kibírni ezt a kínos bizonytalanságot, estefelé beszólt a szabómester házába és menten kipletykázta városszerte, hogy a Jelkyék konyhája már színültig tele van töpörtyűs pogácsával, sült malaccal, libával, csibével, kenyérben sütött sódarral, újdonsült fehér cipóval és a jó Isten tudja még mi mindenféle jóízű holmival.
Mire az estharang megcsendült, Baja városa már azt is kitudta, hogy az öreg Jelky István második fia, keresztnevén András, másnap reggel el fogja hagyni szülei házát és elmegy messze-messze, tán az óperencián is túl, világot látni: az a sok töpörtyűs pogácsa, malac, liba meg sódar pedig mind csak útravaló.