-
Pest megyei barangolások
0Közel négy esztendeje, hogy Békés István első barangoló útjára indult a megyében. Akkor arra vállalkozott, hogy felkeres egy-egy jellegzetes tájat, várost, községet, s a Pest Megyei Hírlapban elmondja róluk, ami érdekes a múltjukból, tanulságos a jelenükből; igyekezvén a távol- és közelmúltat egybevetni a jelennel és pillanatképekben rögzíteni mindazt, amit egy-egy útja alkalmával megismert, látott, hallott, észlelt.
Békés István így barangolta hétről hétre a megyét, miközben először maga is csak kóstolgatta, hogyan lehet száz vagy kétszáz gépelt sorban egy-egy kisebb, nagyobb településről a múltat és a jelent egybefogó hasznos, ismeretekben gazdag, mégis szórakoztató beszámolót adni. Aztán egyre jobban ráérzett a teendőkre: könyvtárak, levéltárak polcain kutatott a történelmi emlékek után; szóbeli hagyományokat, feledésbe merült eseményeket, múltba vesző történetek adatait azonosította, tudományos kutatókkal tárgyalt, folytatott tapasztalatcserét, de főként sokat, nagyon sokat találkozott, ismerkedett, beszélt a helyi emberekkel, a községbeliekkel, vezetőkkel, munkásokkal, tsz-parasztokkal. -
Szeged reneszánsz kori műveltsége
0A szerző sok évtizedes anyaggyűjtésének és kuttásainak eredményeképpen a humanizmus és reneszánsz nyomait, ill. összefüggéseit elemzi Szeged kulturális életének fejlődésében. E színmagyar városnak igen fontos szerep jutott a XV. századi reneszánsz kultúra kialakításában és a magyarországi urbanizmus megteremtésében. A város sokrétű – paraszt-polgári – műveltségének központjai természetesen a kolostorok voltak, ahol elsőrendű feladatnak tekintették az irodalom művelését és a kódexmásolást. Ezek a kulturális központok eltűntek a török hódoltság idején, hatásuk azonban tovább élt: anyanyelvi kultúránk és nemzeti irodalmunk alapjainak megteremtésénél fontos szerepük volt.
-
Szószéktől a bitófáig (P. Gasparich Márk Kilit életregénye)
0Történelmünk egyik legmozgalmasabb és legszínesebb szakaszába, a reformkorba és a polgári forradalom és nemzeti szabadságharc idejébe vezeti olvasóit a fordulatokban gazdag regény, amely a korszak sorsdöntő eseményeibe ágyazva mutatja be egy horvát származású magyar ferencesnek, Gasparich Kilitnek sikerekben és kudarcokban bővelkedő, érdekes és tanulságos életét.
-
Tér és kapcsolat
0A székesfehérvári múzeum termeiben Schaár Erzsébet egy utcát épített fel, illetve a városi élet legfontosabb színterének, az utcának plasztikai szimbólumát. Ajtók, ablakok, falak, kirakatok váltogatják egymást, mindegyiben, mindegyik előtt egy emberi arccal, alakkal vagy az emberi jelenlét emlékével.
Pilinszky János versei értelmezik, magyarázzák, kiegészítik a szobrokat – két művész, két művészet kivételesen harmonikus találkozásának lehetünk tanúi e könyvben. -
-
-