-
-
Fecskék
01866. december 21-én született Tömörkény István, a századelő nagy elbeszélője, a zsellérek, kubikosok, vízenjárók és kétkezi munkások, a célszerű szegény emberek életének hűséges krónikása, aki – ahogy Móricz Zsigmond írta róla – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával s az igaz ember emberségével” rögzítette örökérvényűen egy immár letűnt világ, a régi paraszti élet tragikumát és szépségét, fájdalmait és örömét, kegyetlen törvényeit és fénylő derűjét. Születése századik évfordulóján legjobb novelláinak e válogatásával tisztelgünk Tömörkény emléke előtt.
-
Fegyencedzés. Edzésnapló a tökéletes forma eléréséhez
0„Ha komolyan szeretnél foglalkozni a testedzéssel, naplót kell vezetned, különben elbuksz.”
Mindannyian ismerjük a bibliai mondást: „A lélek ugyan készséges, de a test gyönge.” Mindez talán fokozottan igaz a saját testsúllyal végzett gyakorlatokra.
Vajon mi lehet a titka annak, hogy a test meghajoljon a lélek akarata előtt? Mindenekelőtt a rendszeresség. Az erőedzés kíméletlen világában ez azt jelenti, hogy a lehető legpontosabb számon kell tartanod a céljaidat, és nyomon kell követned a fejlődésedet. -
Fehér ég alatt
0Elizabeth Kolbert Pulitzer-díjas újságíró könyvében alaposan szemügyre veszi az általunk teremtett világot, olyan módszereket és szakembereket bemutatva, akik Földünk különböző pontjain újszerű, sokszor meghökkentő megoldásokat kínálnak az emberiség által előidézett környezeti problémák orvoslására. Megismerhetjük például a folyószabályozás okozta természeti károkkal küzdő mérnökök újításait, azokat a biológusokat, akik a világ legritkább halait igyekeznek megvédeni a kihalástól, olyan vegyészeket, akik a levegő széndioxid-tartalmát kőzetté alakítják, vagy azokat a fizikusokat, akik a légkör mesterséges hűtésének módszerein dolgoznak, amivel egyszer talán fehérre festik az égboltot is.
Kolbert szerint az emberi civilizáció nem más, mint tízezer éve tartó kísérlet a természeti erők uralására. Könyvében merőben új megvilágításba helyezi az emberi tevékenység mostani lépéseit: véleménye szerint ugyanazok a beavatkozások kínálhatják a – korántsem kockázatmentes – megoldásokat, amelyek egykor bolygónk élővilágát veszélybe sodorták.
A számos díjjal elismert kötet egyszerre inspiráló, elgondolkodtató és sötét humorral átszőtt látlelete azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a közeljövőben mindannyiunknak szembe kell néznünk. -
-
-
Fejfák
0A kötete fényképezte és összeállította Olasz Ferenc. Az utószót Dr. Kós Károly írta. Az előszót (Fejfáknak fejfa – Olasz Ferenc könyve elejére) Nagy László írta.
-
-
Fejjel nagyobb mindenkinél
0Harsányi Lajos történelmi regénye a tizenegyedik századi Magyarország zűrzavaros, ugyanakkor szenteket „termő” világába kaluzolja az Olvasót. Szent István halála után veszélybe kerül a kereszténység épp szárba szökkenő vetése. Az új erőre kapó pogányság belső és a Krisztushívőnek mondott Európa több évtizedes külső támadásainak Szent László keménykezű uralkodása vet véget. Ő terjeszti el hazánkban az akkor virágkorát élő lovagi eszméket, ő szilárdítja meg végleg a keresztény normákat, és ő szerez legendás hadvezéri képességeivel tekintélyt országunknak a környező népek között.
A regény lapjain életre kelnek a történelemkönyvekből ismert személyek: Szent Gellért, Orseolo Péter, Vata, Álmos herceg, Könyves Kálmán, s általuk és a magával ragadó cselekmény által mi is részeseivé lehetünk az Árpád-kor sokszor vészterhes, mégis lélekemelő légkörének. -
Fekete bojtár vallomásai
0Sinka István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.
-
Fekete Könyv
0Az 1990-ben kiadott Fekete könyv Orhan Pamuk egyik legrejtélyesebb és egyben legszínesebb műve, amelyben egy bűnügyi regény feszültsége ötvöződik a Kelet misztikájával. A könyv egyik részében leginkább a titkok, jelek és nyomok dominálnak, itt fut a fő cselekményszál, amelyet az eltűnt feleségét, Rüyát kereső isztambuli ügyvéd, Galip nézőpontjából ismerünk meg. A regény másik részét az ügyvéd magánnyomozásának történetébe beékelt, az eltűnt Rüya féltestvérének, Celâlnak a hírlapi tárcái alkotják, amelyekből Isztambulnak nemcsak a múltjába és jelenébe, de még a jö-vőjébe is bepillantást nyerünk. Mint több más regényében, Pamuk itt is ravasz játékot űz a szereplők egymásra tükröztetésével, így aztán eljön a pillanat, amikor már az ügyvéd feleségével egy időben szintén köddé vált Celal bőrébe bújó Galip írja az Isztambul varázslatos és titokzatos világáról szóló tárcákat… A Helikon Kiadó jelen kötettel indítja útjára Pamuk-életműsorozatát.
-
-
Fél lábbal a csúcson
0Az ismeretterjesztő írás főként fiatalokhoz szól, a magas hegyek világába kalauzolja el az olvasót.
A szerző még egészen fiatal emberként balesetben veszíti el az egyik lábát, de hallatlan akaraterővel eléri, hogy az egyik legeredményesebb magyar hegymászó lesz. Mindazonáltal a könyv nem egyfajta „hegymászók könyve”, nem csak a hegymászósport népszerűsítését szolgálja. Elsősorban a jellem, az akaraterő fejlesztéseinek rögös útját mutatja be, segítséget nyújt ahhoz, hogy mindenki megvalósíthassa önmagát, eljuthasson a csúcsra, ki-ki a magáéra. -
-
Felvidéki fatemplomok
0A Felvidék vagy Felföld történeti nagytáj, amelyet a Csallóköz, az Északi-középhegység, a Kárpátok nagy ívű karéja és Kárpátalja határol. Mozgalmas felszínű hegyvidék. Területén a magyar történelem folyamán mintegy húsz vármegye alakult. Lakossága az évszázadok alatt sokféle történelmi, vallási, politikai és gazdasági törekvés egymásra hatására vegyes nemzetiségi összetételű. A honfoglalás kori gyér számú lakossága szlovák. Délről magyar népesség, nyugatról elszórtan szászok telepedtek le. Észak felől kisebb lengyel-gurál népcsoport húzódott be. A hosszú ideig lakatlan keleti erdős határvidékre rutén, ruszin, kárpátukrán szórvány népcsoportok áramlottak át, több apróbb hullámban. Máramaros vidékéről felszivárogtak román pásztorok is.
-
Felvidéki séták
0Utazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.
-
-
Fény és káosz, A kopt gnósztikus kódexek
0A szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű.
A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe.
Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt. -
Fénybojtár
0Sokszínű népi kultúránk kincsesbányája még ma is sok meglepetést tartogat számunkra. Sok mindent tudunk – vagy hisszük róla, hogy tudjuk -, de szembesülve a felfedezés, a ráismerés örömével és izgalmával csodálkozunk a dolgokra: valóban itt vannak, „ők” azok! llyen képeskönyvet vehet most kezébe az Olvasól
Kütvölgyi Mihálynak (1944) nemcsak technikai tudása, de szeme is van észrevenni a minket körülvevő világ szépségeit, értékeit, hasznosságát és gazdagságát Régi, elfeledettnek gondolt állatvilágunka – a magyar szürke marha, a parlagi ló, a racka juh, a mangalica disznó, az őrző-terelő kutyák: a komondor, kuvasz és puli, végül a bivaly és a szamár – jelenik meg a maga természetes, élő környezetében. Ez a pásztorkultúra-viselet, tárgyi világ – együtt született, együtt élt az egészet egységbe foglaló pásztortársadolom rendjével. A könyvben ebből a színes világból kapunk egy csokorra valót mai optikával, de főként a múlt századra érvényesen és hitelesen.
Bellon Tibor -
Fényes Elek
0Fényes Elek a reformkor nagyhatású tudósa volt, aki enciklopédikus gazdaságú művekben írta le a polgári átalakulás előtti országot és népét. Munkássága korszakos jelentőségű a statisztika, a közgazdaságtan, a földrajz- és néprajztudomány hazai történetében. Közéleti tevékenységével is Magyarország fejlődését szolgálta: az 1840-es években az Ellenzéki Kör alelnöke, az Iparegyesület aligazgatója volt. 1848-ban megszervezte az Országos Statisztikai Hivatalt, 1849-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke lett. Élete és munkássága izgalmas fejezet a magyar tudománytörténetben.
-
Fénylő ölednek édes örömében – A sumer irodalom kistükre
0Kötetünk az első vállalkozás, nemcsak itthon, de az egész világon is, amely hiteles fordításokban – s nem tartalmi kivonatokban – akar képet adni az egész sumer irodalomról. Összeállítója és fordítója, Komróczy Géza, nem pusztán tudományos feladatnak tekintette munkáját. Igazolni akarta – érzésünk szerint sikerrel –, hogy ennek az ismeretlen eredetű, rokontalan nyelvű, rég eltűnt mezopotámiai népnek a költészete erős, eleven, gazdag, sokoldalú, hogy nem véletlenül terelődött rá az elmúlt harminc esztendőben világszerte a tudósoknak és az irodalom rajongóinak figyelme. Mint az előszóban írja:
„A sumer irodalom az ember eszmélkedésének, világot megismerő és világot teremtő erejének kövülete. A sumer irodalom szavai csaknem ötezer éve, mai kultúránk hajnalán hangzottak fel. A gondolati absztrakció és a művészi utánzás, megjelenítés bennük épült először teljes, szuverén világgá. A múltját és tulajdon lényegét kutató ember a sumerok költészetében a világképek korszakos különbségei ellenére is felismerheti őseit.” -
-
-
Férfiidők lányregénye
01948 nyarán Körner Aladár nőgyógyásznál egy kétségbeesett asszony jelenik meg egy hallgatag, fiatal lánnyal. Klára, aki a háború során szüleit és testvéreit is elveszítette, tizenhat éves, kórosan sovány, olyan, mintha nem akarna felnőni. A férfi, aki családjából egyedüliként élte túl a vészkorszakot, hamar felismeri a lány szótlansága és kamaszos dühe mögött azt a magányt és elképesztő szeretetvágyat, amellyel neki is nap mint nap meg kell küzdenie.
-
Feszl Frigyes
0Feszl Frigyes (1821 – 1884) Feszl Frigyesnek főművén, a Vigadón kívül valószínűleg az építészet területén jártak szakemberek sem tudnák további műveit említeni. Nincs is sok, amit még meg lehet mutatni: Budapesten, tevékenysége szinte kizárólagos színterén, négy lakóház, öt iskola, két ipari épület és feltehetően néhány azonosítatlan ház őrzi keze nyomát. Mégis a legjelentősebb építészeink között kell számot tartanunk.
-
Filozófiai kritikák és alapelvek
0Marx 1844-ben keletkezett Gazdasági-filozófiai kéziratai-ban olvashatjuk ezeket a lelkes sorokat: „Feuerbachtól kelteződik csak a pozitív humanista és naturalista kritika. Minél zajtalanabb, annál biztosabb, mélyebb és tartósabb a feuerbachi írások hatása, az egyedüli írások Hegel Fenomenológiája és Logikája óta, amelyekben valóságos elméleti forradalom foglaltatik.” Feuerbach kisebb írásainak ez a gyűjtemény abban a korszakában mutatja be a nagy német materialistát, amelyben gondolkodói pályája egy időre Marx fejlődési útjának közelébe került. Ezeknek az írásoknak a tanulmányozása fontos segítséget nyújt a fiatal Marx és Engels műveinek megértéséhez.
-
Fine van Brooklyn
0A történelmi regényei révén hazánkban is közkedvelt finn írónak egy másik arcát villantja föl ez a kötet. Nevezetesen a kispróza mesteréét, aki egy-egy érdekes jellem, különös, netán extrém szituáció vagy éppen „örök emberi” probléma nyomon követésére vállalkozik e második világháború előtti művében. A Franciaországban játszódó sajátos szerelmi történet is az író kisregény-korszakában született.
-
-
Fiumei úti sírkert
0„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg múltját, nézd meg temetőjét.” Széchenyi István
-
Flow – Az áramlat
0A Flow a tökéletes élmény pszichológiájának eredeti, legátfogóbb kifejtése. Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia vezető gondolkodója, forradalmi művével saját kiteljesedésük lehetőségeit tudatosan vagy ösztönösen kutató milliók életére volt hatással. Elismert pszichológusok, üzletemberek, művészek, politikusok és sportolók, továbbá a lélek működésével és rejtélyeivel rendszeresen foglalkozó szülők, pedagógusok, orvosok és kreatív szakemberek sokasága merített ihletet a könyvből. A boldogság keresése és a kizökkent sorsok helyreállítása utáni vágy az emberi lélek mélyéről ered, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. A Flow elméletének ritka erénye, hogy komoly kutatómunka alapozta meg, ugyanakkor leírása, illetve rendre beigazolódó következtetései a pszichológiában járatlanok számára is érthetőek és sokszor a rendkívüli felismerés erejével hatnak. A Flow most Az elme kerekei sorozatban, az 1997-es kiadáshoz képest lényegében változatlan szöveggel jelenik meg.
-
Fogadd a koronát!
0Sajátos, keresztény szellemiségben íródott életrajzot tarthat a kezében az olvasó, melyben a szerző az utolsó magyar király, az első világégés utolsó két esztendejében regnáló IV. Károly sorsát mutatja be. A fia, Habsburg Ottó által írt előszót követő, fekete-fehér képekkel illusztrált fejezetekben megismerhetjük a mélyen vallásos uralkodó gyermekkorát, tanulóéveit, a háború idején végzett tevékenységét, megtudhatjuk, milyen volt házas- és családi élete, milyen uralkodó volt, s hogyan vélekedett a magyarokról. Betekintést nyerhetünk élete utolsó – száműzetésben telt, sikertelen ‘hazatérési’ kísérletekkel tarkított – négy esztendejének eseményeibe, sok érdekességet olvashatunk sorsáról, illetve hazánk és Európa korabeli történetéről is. Az utolsó fejezetben a tragikus sorsú király halálát követő eseményekről, a Katolikus Egyház és a magyar hívek számára nagy jelentőséggel bíró – s 1949 óta folyamatban lévő boldoggá avatási eljárásról szerezhetünk ismereteket. A fekete-fehér képek gyűjteményével, a Habsburg-Lotharingiai Ház vázlatos családfájával, kronológiával és irodalomjegyzékkel záródó kötet izgalmas olvasmány.