-
Az író arcképe kölyökkutya korából
0Önéletrajzi novellaciklu ez a könyv. Visszaemlékezések a költő gyermekkorára. Az első novella egy nyári szünidőr a walesi hazában, a dombos-völgyes pázsitos tájon. Az otthoni környezet már kevésbé derűs. Sírva menekül haza onnan mamájával a szünidőre meghívott városi pajtás. A többi történet: mozaikképek nyirkos lebujokból, éjjeli pillangókról. Ez a könyv mint költői vázlatkönyv éppoly izgalmasan érdekes, akár a nagy festők vázlatkönyvei, amelyeken keresztül személyesebb ismeretséget kötünk a művésszel, mint amikor a teljes nagy orkeszter megszólal a vásznon. És az itt-ott elrajzolt, itt-ott elnagyolt vázlatok mégis legalább annyit elárulnak a művész tehetségéből, mint az aranykeretes díszruhájukat viselő képek vasárnapi pompája.
-
-
Az ister-gami oroszlánok titka
0Kérem a kedves olvasót, aki hozzáfog az elkövetkezendő írásom tanulmányozásához, hogy először elmélkedjen egy kérdésem felett. Ugyanis arra kérek feleletet, „hol észlelheti az ember a teremtő Isten Hatalmasságának teljes és tökéletes megnyilvánulását?” Azt hiszem, a helyes felelet erre a kérdésre így hangzik: „a Természetben”. Korunk sokat tudó embere ezt így folytatja: „A Természet a makro- és a mikrokozmoszból áll.” Igen, de ez mindig attól a mérettől függ, amit egymással szembeállítunk. A világmindenség, mint makrokozmosz, mindig csak ugyanaz marad a kifürkészhetetlen titkaival és vele szemben Földünk, vagy talán saját magunk személye lehet a mikrokozmosz. Akárhogyan is magyarázzuk ezt az összefüggést, végeredményben annak a feltétlen elismerése marad eredményként, hogy: az ember a világmindenség – a Természet – szerves tagja, alkotó eleme. Ebből a sarkigazságból pedig az a logikus következtetés származik, hogy Isten, a maga valóságában, megmérhetetlenségében és hatalmasságában csak a Természetben lelhető meg, vagyis a „kozmosz világában” keresendő. Ezt a „keresést” nevezi a szakirodalom „kozmikus világszemléletnek.” Mint majd olvassuk – a „kozmikus világszemlélettel látók” önmagukat Isten gyermekeinek vallják, és ez az Atya-Gyermeki szoros kapcsolat nem igényel semmiféle „közvetítőt”. A nem kozmikus világszemléletűek, hanem azok, akik másokon uralkodni akarnak, kitalálták az „egyházi világszemléletet”, vagyis azt az Isten-látást, amikor a hívő – aki nem a „kozmosz szerves tagjának”, hanem egyháza tagjának vallja magát – úgy hiszi és látja az Istent, amint neki azt az egyháza tanítja. Ilyen szemléletű az összes judai-keresztény egyház, a zsidóság és az iszlám is. Ezek a vallások mind közvetítők. Az Isten-Gyermek és az Isten-Atya között állnak. A „gyermek” tehát csak azt Tudja az Istenről, amit neki a „közvetítő” mond.
-
Az iszlám hódítások és a kalifák uralma
0A klasszikus angol történetírói iskola egyik legnagyobb alakjának, Edward Gibbonnak a monumentális művéből – a Mohamed életéről és az általa alapított iszlám vallás kialakulásáról szóló rész után – az arab hódítások kezdeteiről szóló rész jelenik meg, magyarul először. A szöveget alapos jegyzetapparátus és utószó kíséri.
-
Az iszlám keletkezése
0Mi is hát valójában az iszlám? Vallási ideológia, csupán? A kereszténység és a judaizmus valamiféle keve réke? A beduinok mozgal-ma? Vagy inkább a földművelők ideológiája, az ,,arab feudalizmus” termé ke? Valamiféle kapitalista jellegű kereskedői ideológiáról van szó? Így hangoznak az eddigi kutatás leggyakoribb kérdésfeltevései, melyek mindeddig nem tették lehetővé a mozgalom kielégítő megmagyarázását. A szerző, Simon Róbert, az eredeti források és a szakirodalom alapos elemzésével igyekszik tisztázni azokat a társadalmi feltételeket, amelyek között az iszlám társadalmi-ideológiai mozgalma megszületett, s a mozgalom specifikumainak feltárása után körvonalazza azokat az összefüggéseket, amelyek az iszlám megszületése és az ennek nyomán kialakuló arab társadalom között fennállnak.
-
Az iszlám kultúrája I-II.
0„Goldziher Ignác (1850 – 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873–1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.” A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.
-
Az izlés fiziológiája [reprint kiadás]
0Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826) francia mesterszakács, epikureista író. A nagy forradalom kezdetén Belley bírája volt, mint federalista előbb Svájcba, majd Amerikába menekült. 1796-ban tért vissza Franciaországba, s 1800 után a semmítőszék ülnöke lett. Ez a munka a maga a nemében egyetlen a világon, mert ami csak inyencségre vonatkozhatik, az mind benfoglaltatik és minden képzelhető formában. Egy része a műnek valóságos szakácskönyv, az ételek ingredienciájának, elkészítése és feltálalási módjának pontos leírásával más része a helyes életrendre oktat, viszont egy ujabb rész a nevezetesebb ételek történetét mondja el; foglalkozik azután a vendégségek anyagi és szellemi berendezésével, különös súlyt fektetvén arra, hogy a vendégség mindenkor megfelelő szellemi élvezettel is járjon, végre pedig az inyencség apoteózisát tartalmazó költői epilogus zárja be a művet. /Pallas/ „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy.”
-
-
Az ókori civilizáció bukása
0Az Előszóból: Az ókori civilizáció a szokványos nézet szerint abba pusztult bele, hogy erői századokon át tartó halálküzdelemben lassanként egészen felőrlődtek. Ez a felfogás azonban, legalább a nyugati világra vonatkozólag, egyáltalában nem áll helyt a mélyebben kutató történeti kritika előtt. Mikor Alexander Severust lázongó légiói időszámitásunk 235-ik évében meggyilkolták, az antik civilizáció épülete még mind a három világrészben, Európában, Afrikában és Ázsiában, rendületlenül állott. A templomokban, amelyeket az utolsó századok folyamán az egyre fokozódó jólét minden elgondolható pompával emelt vagy állitott helyre, a görög és római politheizmus istenei s a se görög, se római eredetű, de görögösitett vagy rómaiasitott provinciális istenségek őrködtek az egész világbirodalom eddigi társadalmi rendje felett. Sőt a politheizmus termékeny talajából az utolsó két század folyamán uj kultusz sarjadt ki, amely mint a birodalmi egység hódolatot parancsoló szimbóluma még a harmadik század kezdetén a Rajnától az Eufrátig uralkodott a sziveken. Felületes, de fényes civilizáció, a hellénizmus, románizmus és orientálizmus elegyének világpolgári jellegű terméke, vonta be az egész birodalmat – mint drága máz a fayence-edény durva felületét
-
Az ördög parfümje
0Viviane Villamont egy 1942-ben született francia kislány történetét meséli el regényében: felesleges stiláris sziporkák és hamis mentségek nélkül. Pátosz nélkül. Könyörület nélkül. És együttérzés nélkül. Az igazság erejével. Az Ördög és a Nő mindennapi küzdelmét állítja elénk a Szerelem nagy színpadán. Ez a regény ugyanolyan erőteljes, mint a világsikert aratott Kisdarázs, amelyből film is készült, és több mint félmillió példányban kelt el különböző nyelveken.
-
Az örök vadember
0Az érdeklődő olvasó már ismeri az olasz Cocchiara professzor nevét: egy nagy munkája, Az európai folklór története 1962-ben megjelent magyarul. Ez az újabb műve olyan témával foglalkozik, amely nemcsak a szakemberek érdeklődésére tarthat számot. Hiszen kit ne érdekelne az a téma, hogy a primitív világ hogyan van jelen a modern kultúrában, milyen hatást gyakorol rá? A modern irodalomban, de főképp a zenében és a képzőművészetben olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek sokunk számára érthetetlenek, s így értelmetlenek is. Cocchiara könyvéből – számtalan egyéb ide vonatkozó problémán kívül – erre a manapság különösen aktuális kérdésre is feleletet kapunk. A szerző tehát azt a célt tűzte maga elé, hogy bemutassa egy olyan tradiíció történetét, amely szorosan hozzátartozik a modern civilizáció és kultúra történetéhez.
-
Az örök visszatérés mítosza
0S e szabadság forrása, biztosítéka és támasza: maga az Isten. Minden más modern szabadságfelfogás, akármilyen elégedettséggel tölti is el birtokosát, képtelen a történelmet igazolni. S ez a képtelenség, legalábbis annak szemében, aki önmagával szemben őszinte, maga a történelem rémülete.
-
-
Az ország titka
0Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.
-
-
Az orvos-genetikus szemével
0Az ismert szerző ebben a könyvében a genetika szabályszerűségeit híres emberek, nevezetes művek példáján próbálja érzékeltetni. A genetikus szemével nézi a múzeumokban a világhírű festményeket, olvassa József Attila verseit; számára Madách Imre alkotása nemcsak irodalmi élmény, hanem a kor genetikai ismereteinek példatára is, a testi adottságok és a személyiség összefüggéseit egy Shakespeare-dráma vagy Andersen-mese olvastán gondolkodtatják el, s elmebeteg zsenik alkotásai is genetikai képzettársításokra készteti.
-
Az őserdő foglyai
0Elegáns lakásaikba mahagóni bútort kívántak az urak New Yorkban, Londonban, Párizsban a századforduló idején. A nemes fát otthonuktól messzire űzött, az igavonó baromnál súlyosabban kiszipolyozott indiánok termelik ki a dzsungel mélyén, kimondhatatlan szenvedések között. Kit apja adósságának ledolgozására, kit más okból adnak el a monteriára, ahonnan élve nem szabadulhatnak, mert újdonsült gazdáik, a féktelen kapzsiságú Montellano-fivérek, mindenre elszánt hóhéraikon keresztül – gondoskodnak róla, hogy adósságukat soha le nem törleszthessék. A caobafa kitermelésének leírása, az egész mexikói élet legapróbb részleteinek valósághű ábrázolása, vérbő figurák sokoldalú jellemzése teszi nagy élménnyé a könyvet az olvasó számára, aki szinte sürgeti a kifejtést: a megkínzott indiánok forradalmi kitörését. A végkifejlés azonban a Mahagóni-sorozat két befejező részében következik.
-
Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugateurópára
0A szerző korabeli arab, bizánci és nyugati források alapján dolgozta fel a honfoglaló magyarság hadművészetéről megtudható adatokat. Bemutatja az ősmagyar hadművészet eredetét, a művelődés fő jellemvonásait, a honfoglaló ősmagyarok fegyverzetét, a hadi taktikájuk alapelveit, valamint az ősmagyar hadművészet jelentőségét a nemzet életében.
-
-
-
Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac. Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században
0Az Osztrák-Magyar Monarchia – ma már jól tudjuk – a térség munkamegosztását magas szinten megszervező politikai képződmény volt. Az itt élő népek természetes módon járultak hozzá egymás szükségleteinek kielégítéséhez. John Komlosnak, a Princeton University (USA) neves kutatójának alapvető munkája azt is vizsgálja, hogy a „közös monarchia” „kinek érte meg” jobban: a magyaroknak, vagy az osztrákoknak. A választ a régió gazdaságtörténeti forrásai alapján, de az általunk eddig ismert és tanult nézetekkel vitatkozva ismerheti meg az olvasó.
-
Az öt gyűrű könyve
0A szamurájkézikönyvek alighanem leghíresebbikének, az 1645-ben íródott Az öt gyűrű könyvének a szerzője, Mijamoto Muszasi valódi csatákban edződött, híres vívómester, aki a saját tapasztalatain alapuló gyakorlati útmutatással szolgál mindazoknak, akik a Harcos Útját választják. Könyve nem egyszerűen a Stratégia elméletét magában foglaló kézikönyv, hanem egy vezérfonal éppúgy a karddal vívott csatákhoz, mint az élet bár-mely más területéhez, sőt magához az élethez. Könyvét ugyanazzal a precíz, szigorú logikával állította össze, amely vívótechnikáját is jellemezte.
-
Az ötödik pecsét
0A regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget – embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból –, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést, egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak.
-
Az őz és vadászata
0Az őz nem volt mindig annyira népszerű és elismert vadfajunk, mint ma. A század közepéig gyakran csak úgynevezett töltelékvadként kezelték, mennyisége és minősége messze elmaradt az európai élvonaltól, hazai élőhelye a táplálékforrá-sok tekintetében eléggé kedvezőtlen erdős területekre korlátozódott.
Őzállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése érdemben 1965 után, azt követően kezdődött meg, hogy egy Martonvásár határában elejtett bak agancsa világelső lett. Gyakorlatilag ettől az időponttól számítható, hogy friss lendületet kapott az állomány szakszerű kezelése, a klasszikus állományszabályozási módszerek alkalmazása, valamint az előnyös korösszetétel kialakítása. A nagyarányú fejlődéshez természetesen az is hozzájárult, hogy az őz,,meghódította” az Alföldet, ahol kitűnő élőhelyet talált, bőséges takarmánnyal.
Az elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség ebben a kötetben az őzzel és az őz vadászatával kapcsolatos legújabb ismereteket foglalja össze, korszerű szemléletben, elsődlegesen a vadgazdálkodási gyakorlat igényeit tartva szem előtt, vadgazdáknak is, vadászoknak is hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. -
-
Az ügynök arcai
0III/III, Stasi, Securitate, KGB a kommunista korszak közismert rövidítései. Miért váltak az ügynökügyek fontossá 1989 után? Mire jók és mire nem az akták? Hogyan őrzik a Stasi, a Securitate vagy a lengyel állambiztonság iratait? Miben segítettek a szovjet ügynökök a magyar állambiztonságnak? Mit és miért fényképezett a politikai rendőrség? Milyen szerepet kaptak a nők és a városi terek az állambiztonsági megfigyelésben? Hogyan követték Mindszenty Józsefet és a Beatrice együttes tagjait? A kötet arra keresi a választ, mit tudhatunk meg a társadalomról és a mindennapokról a féltve őrzött aktákból.
-
Az újkori kultúra története I-VI.
0I. Középkor, pestis, misztika
II. Reneszánsz és reformáció
III. Barokk és rokokó
IV. Felvilágosodás és forradalom
Romantika és liberalizmus
Imperializmus és impresszionizmus -
Az űrvadász I-VI.
0Az űrvadász
Az aszteroidák kalózai
A Vénusz óceánjai
A Merkúr óriás napja
A Jupiter holdjai
A Szaturnusz gyűrűi -
Az Üstökös [1. évf.] [1. köt.] (1858) 1-19. sz. (augusztus 21.-december 25.) ; [2. évf.] [2. köt.] (1859) 1-18. sz. (január 1.-április 30.) [egy kötetben]
0Az első évfolyam teljes éa a második évfolyam első kötetét tartalmazza. Lakatos 4293. (1997)
-
Az Üstökös. 21. évf. (1878) 1015-1063. sz. (január 27.-december 29.)
0Az Üstökös korai magyar humoros időszaki lap volt (a Pallas nagy lexikona szerint humoristico-belletrisztikus hetilap), amely 1858. augusztus 21-én indult meg Pesten. Több mint 70 éven át jelent meg, utolsó lapszáma 1918. november 12-én került kiadásra.
-
-
Az utolsó 450 év
0Kőhalmi Zoltán második regénye ezúttal nem skandináv krimi, hanem rendhagyó sci-fi, mely nemcsak a jövőbe, az emberiség utolsó 450 évébe kalauzolja el az olvasót, de olykor a múltba is. Miközben egy macimézes flakon és a hozzá tartozó kupak lebomlik, a szerző féktelen humorát és példátlan cselekménybonyolító képességét csillogtatja. Alig vesszük észre röhögés közben, hogy nagyon is komoly dolgokról értekezik: nemcsak fizikáról és metafizikáról, hanem arról is, hogyan fulladunk bele a saját magunk teremtette szeméthalomba. Mondhatnánk, hogy az vegye meg ezt a könyvet, aki szereti az egyszerre vicces és filozofikus utópiákat (pl. Kurt Vonnegut, Douglas Adams vagy Karinthy Frigyes műveit), de nem mondjuk. Inkább azt javasoljuk, mindenki vegye meg ezt a könyvet, aki szereti a szépirodalmat, a gondolkodást és a nevetést.