A hazai fácánállomány az utóbbi két évtizedben az előző időszakhoz képest öt-, hatszorosára, a vadászzsákmány nyolc-, tízszeresére növekedett. Nemzetközi összehasonlításban ez annyit jelent, hogy jelenleg, egységnyi területre vetítve, világviszonylatban nálunk van a legtöbb fácán és egy vadászra vonatkoztatva a legnagyobb zsákmány. A megnövekedett állomány hetven százaléka az Alföldre, huszonkét százaléka a Dunántúlra, nyolc százaléka pedig az északi megyékre esik.
Ezek a mindenképpen elismerést érdemlő nagy eredmények annak köszönhetők, hogy a fácán tenyésztését, jelentős szellemi és anyagi ráfordításokkal, új technológia kidolgozásával és alkalmazásával sikerült nagyüzemivé tenni, s a természetben bekövetkezett veszteségeket mesterséges telepítéssel pótolni. Az ország területén ma több mint ötszáz vadgazdálkodó egység foglalkozik rendszeresen fácántenyésztéssel és állománytelepítéssel, fácánvadászataink pedig, színvonaluk és szervezettségük révén, kivételes rangot vívtak ki maguknak szerte Európában.
Dr. Nagy Emil, a kérdés nemzetközi tekintélyű szakembere, ebben a könyvében egyfelől azt a korszerű ismeretanyagot foglalja össze, amely alapjául szolgált a fácántenyésztésben elért eredményeknek, másfelől a további fejlesztés lehetőségeit és módszereit részletezi, vadgazdának és sportvadásznak egyaránt hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva.

A ​vadászat kézikönyve”, mely nemcsak oldalterjedelemben (650), hanem a témák sokaságában is mint legnagyobb alkotása vadászati szakirodalmunknak – kis ké­séssel – a Vadászati Világkiállítás alkalmából jelent meg, hogy a vadászati és vad­gazdálkodási ismeretek teljességével szolgáljon az olvasónak, és nyilván hogy vadá­szati kultúránk fejlettségének egyik dokumentuma legyen. így tárgyköre sokkal szé­lesebb a vonatkozó könyvirodalmunkban eddig ismerteknél. Olyan témákkal bővült, mint a magyar vadászat története (dr. Csőre Pál), a természetvédelem és a vadászat (dr. Tildy Zoltán), – az akadémiai színvonalon megírt! – vadászat és vadgazdálko­dás természeti és gazdasági adottságai (dr. Keresztesi Béla), a vadeltartó képesség és hozamfokozás (dr. Tóth Sándor), a vadászat etikai kérdései (dr. Bencze Lajos), a me­zőgazdasági üzem anyagi érdekeltsége a vadgazdálkodásban (dr. Koller Mihály), a vadgazdálkodás tervezése (dr. Koller-Izrael), a vadontenyésztés (dr. Bencze-dr. Ber­tóti-Rácz), a mechanizáció, kemizálás stb. hatása a vadra (dr. Nagy Bálint), a vad értéke (dr. Lénárt Lajos), a vad hasznosítása (Gábor József), természetszeretet-vadá­szat, a vad haszna és kártétele (dr. Hauer Lajos), a vadegészségügy helyzete és szer­vezete, a vad gyakoribb betegségei (dr. Pásztor Lajos), a tenyésztett vad higiéniai, a befogott vad egészségügyi problémái, a vadhús vizsgálata (dr. Várkonyi János). Mind-mind olyan témák, amelyek közül néhány eddig szétszórtan, különböző orgánu­mokban jutott csak hanghoz, most pedig egy testes kötetben kínálják magukat az olvasónak a többször megírt, szokványos vadászati és vadgazdálkodási témákkal egye­temben.

E kötetben két utam néhány élményét mondom el. Először Tunisiában és Libyában utaztam. Másodszor Egyiptomban és Nubiában. Mindkét útra csak kevés pénzt vihettem magammal. Sokszor kellett lemondanom híres, szép helyekről, melyeket nagyon szerettem volna látni; de kárpótlásul – úgy érzem – a földdel, tájjal, néppel és az élettel annál közvetlenebb kapcsolatba kerültem. Legtöbbször gyalog jártam, beduinok közt laktam, nibiaiak sátrában aludtam. Nem adok rendszeres utinaplót. Az egymásba folyó napok krónikájából kiszakítva írom le egy-két élményemet, melyek az utcáról nem látható élet titkos mélyébe vezetnek. Ezeket – talán tudat alatt is – kerestem és ha utamba kerültek, előlük semmi áldozat árán soha ki nem tértem!

Szövegközi ábrákkal.

Az előszóból: Ez a könyv, bár korábbi eseményeket tárgyal, későbben jelent meg mint Ossendowskinak a közönség előtt magyar fordításban is ismert, világszerte emlegetett műve, amely „Állatok, emberek és istenek” címmel a bolsevikok elől való kalandos menekülésének izgató leírását tartalmazta. Ebben a könyvben még a háborút megelőző időben tudományos megbizatással tett utazások egyes részleteit kapja az olvasó és e korábbi események utólagos megírására Ossendowskit, a világhírre szert tett, megtámadott írót nyilván az a nagy siker buzdította, amely előbb említett könyvét kísérte.