Egy különös, izgalmas és szép könyvet tart a kezében az olvasó. Különös – hiszen egy kívülről alig ismert világba, a barlangi mentők életébe nyerünk betekintést. Izgalmas – mert egy olyan esemény naplószerűen pontos leírását olvashatjuk el, amire napokon keresztül feszülten figyelt az egész ország, sőt sokan külföldön is. Szilágyi Zsolt kimentése az esztmosi Rákóczi-barlangból felejthetetlenül szép és tanulságos történet. Ugyanis az a csak egy hét, amíg mindenki azért drukkolt, hogy megtalálják, majd pedig kiszabadítsák a búvárt, bebizonyította, hogy ha valaki bajba jut, számíthat a közösség összefogására, segítségére. Kiválóan képzett, önfeláldozó emberek magától értetődő természetességgel dolgoztak éjt nappallá téve azért, hogy segítsenek. Jó tudni, hogy sok ilyen embertársunk, köztük a nemzetközi hírű csapat, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat.

Az új, az ismeretlen felfedezésének vágya hatalmas hajtóerő, amely az emberiség haladását, a tudomány fejlődését elősegíti. De vajon csak a tudomány fejlesztésének vágya hajtja-e a felfedezőket? Ha erre őszintén akarunk felelni – akkor nem tagadhatjuk le -, több-kevesebb kalandvágy is párosul a nyíltan bevallott celok mellé.
A szerző – mint a mű előszavá ban is írja – már ifjúkorában olthatatlan vágyat érzett, hogy a természet e nehezen nyitható könyvében lapozgasson és sokszor elmosódott szövegét megfejtse. „Hosszú, nehéz utar kellett megtennem, amíg első kezdetleges ruhaszárító kötélből és seprűnyélből összetákolt kötélhágcsóval végzett kutatásomtól eljutottam odáig, hogy oxigénes légzőkészülékkel lemerülhettem a legújabban felfedezett barlang szifonjába.”

Az elmúlt év nyarán Bariban, a barlangkutatók kongresszusán a világ minden tájáról összesereglett küldöttek között nagy feltűnést keltett és jelentős sikert aratott Jakucs Lászlónak a magyar kutatási eredményekről tartott beszámolója. A kiváló barlangkutató új könyvében most a magyar olvasóközönséget kívánja megismertetni e különleges munka szorgos, kemény hétköznapjaival és eredményeivel. A könyv lapozgatása közben megelevenedik előttünk a felszabadulás utáni barlangkutatás első hősi korszaka. Küzdelmek, melyek sokszor egyéni tragédiákkal járnak, szívós célratörés, eleven hivatástudat és az ebből fakadó kutatási láz, az ismeretlen mélységek szerelmeseinek még a vakmerőségen is túlmenő tettei – ezek a mérföldkövei annak az útnak, amelynek végén megtermett a diadal: az új kutatási módszer gyakorlati igazolása. A szerző, aki ennek az útkereső, eredményekben gazdag korszaknak cselekvő részese volt, avatott tollal tolmácsolja a munka kiemelkedő mozzanatait. Valósággal kézenfogva vezet bennünket a föld alatti csodás tündérpalotákba, ahová olykor először lép a kutató ember. Az olvasó együtt izgul a szereplőkkel: sikerül-e vajon céljukat elérniük, vagy újabb csalódás lesz osztályrészük; együtt örül velük az eredménynek. A kötetet számos rajz és fénykép – köztük több színes felvétel – illusztrálja.