Több mint húsz éve járok a hegyekbe. A Tátrában kezdtem a zord csúcsokkal ismerkedni, amit hamarosan alpesi túrák követtek. E könyvben először ezekről a kiruccanásokról írok pár epizódot, majd a barlangok mélyére hívom az Olvasót. Nem sokáig maradunk azonban a denevérek közt, egy nagy ugrással az Ararát környékére és a Kaukázusba látogatunk el. Még nagyobb ugrással a füstölgő Kamcsatka-félszigetre repülünk, ami jóllehet a címadó legtávolabbi, ám korántsem az utolsó általam felkeresett vidék. Ezután Közép-Ázsia mesés városaiban és a Pamírban, majd ismét az Alpokban barangolhatunk. Végül a kuriózumnak számító Iránba invitálom az érdeklődőket. Noha ez az utolsó helyszín, de csupán a könyv ér véget 1995-ben, az élmények azóta is szépen gyarapodnak… A kötet lapjain elmesélem, miképp kezdtem ismerkedni az alpinizmussal. Nem hagytam ki a néha csak jókora adag szerencsének köszönhetően átvészelt, meleg helyzetek említését sem. Bízom abban, hogy a belőlük levont tanulságok mások számára is hasznosak lehetnek. Gondolataimnak szintén nem szabtam határt, cserébe viszont olykor háttérbe szorult a túrahelyszínek részletes bemutatása. Önmagamhoz hűen egy kis túrakalauz jelleget is beleszőttem a könyvbe. Bár e tényezőknek is köszönhetően a szokásos formájú útikönyvektől némileg eltér, de mindez remélem nem zavarja majd az Olvasót!

A „Svájc tetejének” is nevezett Jungfrau közelében meredezik az ég felé az Eiger, amelynek északi falánál ádázabb ellensége hegymászónak nincs. A ködbe, sötét felhőkbe burkolózó, málladozó sziklákon kőomlások, lavinák zúdulnak a mélybe, miközben viharos szél kutatja át üvöltve a szakadékokat. Évszázadokon át nem is merészkedett a szörny közelébe senki. Az 1930-as évektől kezdve azonban számtalan vakmerő alpinista próbálta meghódítani, ám a kísérletek többsége tragédiával végződött. Aztán egy nyáron négy bátor férfi elhatározza, hogy legyőzi a szörnyet. Hihetetlen megpróbáltatásokon mennek keresztül. Végül a segítségükre siet egy mentőcsapat, amelynek tagjai azonban kevés sikerrel kockáztatják életüket. Miféle dráma játszódott le azon a szörnyű falon? Mikor és miként derül fény a számtalan rejtélyre? A lélegzetelállító történetet Vitray Tamás fordításában izgulhatjuk végig.
„Az Eiger falán lejátszódott tragédia az előzményektől kezdve egészen a drámai végkifejletig telis-tele volt rejtéllyel és titokzatossággal.”
Heinrich Harrer, a Hét év Tibetben szerzője

Az európai fővárosok közül Róma, Párizs és London után Amszterdam vonzza a legtöbb külföldi turistát. Ezt az előkelő idegenforgalmi „helyezést” jogosan vívta ki a holland főváros. A bájos csatornákkal, a grachtokkal szabdalt Amszterdam több ezer házból álló, úgyszólván érintetlen műemléki együttese páratlan a világon. A városnak vannak a művészettörténetben számon tartott épületei, múzeumaiban őriznek világhírű régi és modern remekeket , Rembrandtokat, Van Goghokat, Chagallokat de amiért elsősorban útra kel a modern nyári népvándorlás hada, hogy egy-két hétre birtokba vegye a vizek városát, annak a titka: az amszterdami összkép. A jellegzetes díszes házoromzatok a festői csatornák és a grachtok fölött átívelő kis hidak ma is töretlenül sugározzák a sajátosan egyedi amszterdami stílus szépségét. A könyv a főváros környéki kirándulások keretében a szélmalmok tájaira, a középkori ceremóniával lejátszódó sajtvásárok tarka színjátékához, a színpompás virágföldekre is elvezeti az olvasót.

Ausztria, Europa csodakertje és ennek természetes gyógyintézetei, az osztrák gyógy- és fürdőhelyek visszaadják a beteg emberiségnek az élet legnagyobb adományát, az egészséget.