-
-
A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében
012 000 FtA kézművesipar történetével foglalkozó kutatók (régészek, történészek, etnográfusok, levéltárosok, restaurátorok és anyagkutatók) immár harmadik interdiszciplináris konferenciájának az anyagát teszi közzé ez a kötet. Az agyagművesség, s az erdő a fa és régészete és néprajza után a téma ezúttal a vasművesség volt. A kéttucat tanulmány alapján a paleolitikumtól egészen a napjainkig a Kárpát-medence vasművességének sokrétű és színes mozaikképe bontakozik ki. A legújabb eredményeket bemutató kötetet haszonnal forgathatja mindenki, akit az egykori hétköznapok, az anyagi kultúra világa érdekel.
-
-
Az agyagművesség évezredei a Kárpát-medencében
03 600 Ft2001 októberében a számvetés jegyében megrendezett X. Kézművesipar-történeti szimpóziumon vetődött fel, hogy néprajzosok, történészek, levéltárosok, régészek és az ásványi nyersanyagok történetének kutatói részvételével időszerű volna közös tudományos tanácskozást rendezni egy-egy iparág múltjáról. A javaslatot támogató egyetértés fogadta, hiszen az ilyen alkalmak remek lehetőséget nyújthatnak az egyes tudományágak legújabb eredményeinek kölcsönös megismerésére, s erősíthetik az interdiszciplináris szemléletet. Ráadásul e szimpóziumok kötetbe rendezett anyaga nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődő nagyközönség igényes tájékoztatását is jól szolgálhatja.
E megfontolások alapján rendezte meg 2004. április 28-án és 29-én Budapesten, a Néprajzi Múzeum dísztermében a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Kézművesipar-történeti Munkabizottsága az Archeometriai és Iparrégészeti Munkabizottsággal karöltve Az agyagművesség évezredei a Kárpát-medencében című első közös konferenciáját.
E tanácskozás írásos változata mozaikosságával együtt is hiánypótló kerámiatörténeti áttekintést nyújt a rézkortól egészen napjainkig a Kárpát-medence anyagi kultúrájának e jelentős szeletéről. -
Az első ötvenmillió év
02 000 Ft1967-ben szenzációs hírt közöltek a napilapok: Rudabányán 10-12 millió éves emberszerű ősmajom állkapcsát találták meg a paleontológusok. A kihalt lényt Rudapithecus hungaricus néven „anyakönyvezték”.
Kötetünk szerzője azon szerencsés emberek közé tartozik, aki személyesen vehetett részt az ásatásokon, így első kézből tudósíthat.
Könyvének első feléből a felfedezés körülményeit, az ásatások olykor romantikus eseményeit, a hangyaszorgalommal végzett munka célját, módszereit, eredményeit, a fogadtatás útvesztőit ismerheti meg az olvasó. Kordos László avatott kézzel vezeti az érdeklődőt a leletek szinte kibogozhatatlannak látszó összefüggései között. Leírása nyomán képet kapunk a Rudapithecusokat körülvevő növényekről, állatokról, valamint a felszín geológiai arculatáról, hiszen ezekből tudjuk meg, hol éltek, hogyan éltek, mit ettek ezek a lények.
Ha az olvasó kedvet kapott arra, hogy a fordulatokban bővelkedő történeten túlmenően elmélyedjen az emberré válás folyamatának kérdésében, bizonyára részletesen tanulmányozza majd kötetünk második felét, és – megismerkedvén a Rudapithecus elődjeivel, rokonaival, leszármazottjaival – felfedezi a kapcsolatot a rudabányai lelet és a világ más pontjain előkerült maradványok között. -
-
Magyarhomorog-Kónya-domb 10. századi szállási és 11-12. századi falusi temetője
04 500 Ft„1960-1971 és 1985-1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú-Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, hogy ugyanazon a földháton, egymás közvetlen szomszédságában egy 17 síros 10. századi, majd tőle függetlenül egy 523 síros 11-12. századi sírmezőt nyitottak. A kisebbik egy rövid idejű település (szállás) tartozéka volt, ide 11 – köztük 4 lovas – íjászt és kevés családtagját temették, a falu egy évszázadnál hosszabb használatú temetőjében pedig 127 férfi és 176 nő nyugodott a gyermekeik kíséretében. A falusiak 145 sírba összesen 200, I. István és II. István uralkodása idején (1000–1131) veretett ezüstdenárt adtak, s ez a páratlan, ráadásul rendkívül szerencsésen elhelyezkedő temetkezésekben előkerült pénzmennyiség a sírleletek, elsősorban ezüst és bronzdíszek – drótékszerek, gyöngyök, csüngők, nyak- és karperecek, gyűrűk – egyedülálló részletességű helyi és időrendi (horizontálstratigráfiai), valamint leletkombinációs értékelését tette lehetővé. Egy-egy különleges leletanyagú férfi és női sír is előkerült. A teljesen feltárt temetők közvetve a Kis-Sárrét keleti partjának 10-12. századi népességére derítettek fényt.
A műelemző, antropológus, genetikus, archeozoológus és térinformatikus munkatársak kiszélesítették az értékelés határait, a jobb megértést pedig 145 tábla, 179 kép, 85 táblázat és 17 ábra könnyíti meg.” -
Régészeti adatok a Duna-Tisza közi avarok történetéhez
018 000 FtA kötet végén angol nyelvű összegzés.
„E könyv A Duna-Tisza köze avar kori betelepülésének problémái címmel 2014-ben megvédett doktori disszertáció részben átdolgozott és kiegészített változata. A Bóna István professzor által javasolt téma választásakor az elsődleges cél az volt, hogy a Duna-Tisza köze nagyobb részben közöletlen avar kori emlékanyagának összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása során válaszokat keressek elsősorban a vizsgált terület avar kori betelepülésének kérdéseire. A disszertációban tárgyalt probléma-kör nem szorítkozott kizárólag a megszállás kérdésére, hogy mikor, kik és miért érkeztek ide először és miként vették birtokba ezt a területet. A régészeti leletanyag elemzése során vizsgáltam a későbbi bevándorlások, a belső migráció lehetőségét, továbbá azt, hogy az itt élő közösségek milyen válaszokat adtak az Avar Kaganátusban lejátszódó folyamatokra, hogyan reagáltak a környezeti változásokra, s milyen volt az itt élőknek az Avar Kaganátuson belüli és kívüli kommunikációja, a hivatalos és interperszonális kapcsolataik rendszere…”
Balogh Csilla -
Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon
04 000 FtA szerző, a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa, 1962-ben egy Árpád-kori magyar falu tervszerű feltárását kezdte meg Tiszaeszlár határában. Az 1241. évi tatárjárás korában elpusztult falu élete a honfoglalás korában kezdődött. Az ásatás célja elsősorban az volt, hogy a megtelepedés folyamatára és a korai településviszonyokra fényt derítsen. A feltárásokon gazdagon bontakozott ki a falu képe: házak, műhelyek, gazdasági építmények, árkok stb. kerültek elő. A változatos tárgyi emlékanyag közvetlenül vallott a lakosság mindennapi életéről.
Ásatás közben derült ki, hogy a középkori falu területe évezredekkel korábban is lakott hely volt. Egy bronzkori település maradványai és egy III-IV. századi császárkori falu emlékei is feltárásra kerültek. Ez utóbbi az első nagyobb ilyen korú ismert településrészlet az Alföldön.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
