-
0
Előszó
Hatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. -
Állam és nemzet
0Előszó: Ebben a kötetben sok mindenről szó van: egyes történeti adatokról, azok magyarázatáról, egészen magasrendű és bonyolult nemzeti és társadalmi folyamatokról s azok összefüggéseiről, melyek gyakran a mai dolgokkal semmiféle kapcsolatba sem hozhatók, viszont sok adat és megfigyelés is szóba kerül itt, melyekre a mindennapi életben tettem szert, s amelyek a kötet történeti és tudományos anyagával szemben tapasztalati vagy egyéni természetűek. Az anyag e két, különböző eredetű részét nem választottam el egymástól, mert mind a kettő elválaszthatatlanul egybetartozik szemléletemmel. A nemzetiségi kérdés elmúlt századai évek óta érdekelnek, mert a ma jelenségeit, veszedelmeit és reményeit ők magyarázzák, de egyúttal a ma szerezhető tapasztalatok nélkül a múlt eseményeit sem tudnók helyesen értékelni.
-
Délszlávok
0Tartalom
1. rész: A délszláv kérdés eredete
2. rész: A délszláv kérdés az izzó nacionalizmus útvesztőjében
3. rész: Ma délszláv kérdése -
Forrongó Magyarország
0Előszó
Bevallom: nem szivesen engedtem annak a felhivásnak, hogy a memoárirodalom hullámzó áradatát a magam visszaemlékezéseivel is megduzzasszam. Valami benső ellenállást kellett előbb leküzdenem, ami főként nyilván abból táplálkozott, hogy javarészt kellemetlen emlékek felidézésének a feladatát kellett vállalnom. De hosszu ideig volt egy másik, lappangva gátló gondolatom is, A legutóbbi négy-öt év óriási jelentőségű események ideje volt a történelem nézőpontjából, de sajnos: más a visszapillantó történelem és más a vele élő kortárs szempontja. Ha egy kissé cinikusan akarnám ezt a gondolatomat megfogalmazni, azt mondanám: nem jó, ha az ember nagy idők tanuja; nem jó a nagy idők eseményeit személyesen végigélni, jobb azokat a személytelen történelem lapjairól megismerni. -
Magyarország Budavár visszafoglalása korában
0Buda visszafoglalása s Magyarország felszabadítása á török iga alól a nemzeti történelem korszakos mozzanata, melylyel nemzedékek álma, milliók óhaja, a legnemesebb lelkek eszményei valósultak. Kiszorítani, megtörni az ozmán hatalmat volt százhetven éven át a magyar politika végczélja, melyhez szívósan ragaszkodtak a hazafiak, bármely táborban küzdöttek, bármely felekezethez tartoztak, sőt azok is, kiket a viszonyok kényszerűsége a török szövetség karjaiba hajtott. Szent örökül hagyta e nagy czélt egyik embernyom a másikra s mindegyik ama reménynyel szállt sirba, hogy a reá következő szerencsésebb leszen s megéri a felszabadulás örömnapját. A politikai, rendi, felekezeti elemeire szétbontott társadalom egyetlen közös vezéreszméje, mely egész mélyébe lehatolt, melyet szegény és gazdag, jobbágy és ur, katholikus és protestáns egyaránt átérzett, az volt, hogy ős Buda tornyairól el kell a félholdat tüntetni. A főváros visszaszerzése jelképezte az egész haza szabadulását s erre irányult a nemzeti erőködés, de sokáig hasztalan. Végre közeledett a hőn várt idő, csakhogy romboló viharok kíséretében s az az évtized, mely a régi óhaj teljesedését megelőzte, a magyarság legválságosabb évtizede. A nagy esemény előre vetette árnyékát.