Az elmúlt években megnövekedett az állampolgárok szabadideje és ezzel párhuzamosan a természeti környezet iránti igénye. Egyre többen menekülnek a hétvégeken a városi ártalmak elől a szabadba, keresik fel a kirándulóerdőket és a természetvédelem alatt álló területeket. Könyvünk hazánk egyik színes, változatos, az idegenforgalom által erősen terhelt tájegységnek, a balatoni üdülőkörzetnek a természeti értékeit mutatja be. Páratlan szépségű maga a táj és földtani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékekben egyaránt gazdag. Ez a könyv hasznos és tartalmas programok megszervezéséhez nyújt segítséget. Bízunk abban, hogy a természeti értékeket felkereső látogatók természettudományos ismereteiket bővítve a természeti környezet oltalmazóivá válnak.

Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbanásukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe…

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Észak-magyarországi Osztálya 1980-ban kapta feladatául, hogy dolgozza ki az Aggtelek-Rudabányai-hegység komplex földtani előkutatási programját, különös tekintettel a tájegység nyersanyagperspektíváira.
A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) közvetlen közreműködésével készült és az Országos Érc- és Ásványbányákkal (OÉÁ) egyeztetett program szakmai részét a Központi Földtani Hivatal 1981-ben hagyta jóvá. A kivitelezés határidejét 1985. végére rögzítette úgy, hogy a ráfordítások összegét évről évre külön határozta meg.
A kutatást elsősorban az indokolta, hogy előre látható volt a rudabányai, gazdaságosan kitermelhető vasérckészlet kimerülése, amely a helyi bányászati hagyomány átmentésének vagy más nyersanyagra való átirányításának jogos igényével együtt jelentkezett.

Magyarország geológiájának megértéséhez s méginkább tanulmányozásához nélkülözhetetlenül szükség van a környezet földtani felépítésének legalább áttekintő ismeretére. E tekintetben a Bevezetés Magyarország geológiájába c. munka hézagpótló jelentőségű. A történetiség a geológiának alapvető sajátossága. Vonatkozik ez a megismerés-történet kiemelkedő szerepére is. Ezért szentelt a szerző jelentős teret ebben a könyvben Magyarország földtani felépítésének alapvető kérdése: a nagyszerkezet illetve a szerkezetfejlődés megismerés-történetének.

„Hat éve, hogy Hunfalvy János Egyetemes Földrajzának első kötete megjelent. A nagyérdemű szerző öt kötetre tervezett nagy művét négy év alatt remélte befejezni; de már a II. kötet, mely csak 1886-ban jelent meg, sejteté, hogy e mű négy év alatt nem fog elkészülni.