-
25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum
0Negyed évszázad telt el a múzeum alapítása óta. Ebből az alkalomból egy összefoglaló jellegű kötetben szeretnénk számot adni munkánkról, mely ezt az országos gyűjtőkörű, Érd városa által fenntartott szakmúzeumot és a falai között zajló munkát több szempontból mutatja be.
A jubileumi kötet az intézményt létrehozó geográfusra, Balázs Dénesre emlékező fejezettel kezdődik, és az alapító „Élő Múzeum” gondolatának aktualizálásával fejeződik be. Mindez keretet ad a könyvnek, hangsúlyozva Balázs Dénes munkásságának és szemléletének máig ható fontosságát.
Az olvasó képet kap a múzeum alapításának körülményeiről, kiállításainkról, 25 év változatos szakmai programjairól, a könyvtár és a gyűjtemény sajátosságairól, városunkra vonatkozó kutatásainkról. Érdekesek lehetnek hagyatékok, tárgyak, muzeális értékű relikviák Érdre kerülésének sokszor filmbe illő, vagy éppen a véletlenen múló történetei. Vendégkönyvi bejegyzések és humoros vagy tanulságos múzeumi anekdoták teszik még színesebbé kiadványunkat. A könyvben nem csupán munkatársaink írásai kapnak helyet, hanem társintézmények dolgozói, szakértők, visszaemlékezők sorai is megjelennek.
A kötet célja, hogy a múzeumot, és annak szakmai tevékenységét a tényeken túl emberközelibb módon mutassa be, a múlt történésein keresztül, abból tanulva adjon képet fejlesztési elképzeléseinkről, terveinkről.
A szerkesztő -
-
A kőolaj regénye
0Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbanásukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe…
-
A láthatár áthatolása
0Az album szerzője és fotográfusa, Péczely Lajos 1999 és 2019 között hátizsákos és expedíciós utazóként közel 600 napot töltött Közép-Ázsiában. Az expedíciók nyitották meg számára a kietlen és végeláthatatlan térségek belsejét, és tették lehetővé a Föld itteni, alig ismert arcának megismerését. Az album kitűnő felvételekkel tárja az olvasó-néző elé az Usztyurt-fennsíkot, az Aral-tó térségét, a Kara-kum és a Kizil-kum sivatagot.
-
-
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Az Aggtelek-Rudabányai-hegység földtana
0A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Észak-magyarországi Osztálya 1980-ban kapta feladatául, hogy dolgozza ki az Aggtelek-Rudabányai-hegység komplex földtani előkutatási programját, különös tekintettel a tájegység nyersanyagperspektíváira.
A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) közvetlen közreműködésével készült és az Országos Érc- és Ásványbányákkal (OÉÁ) egyeztetett program szakmai részét a Központi Földtani Hivatal 1981-ben hagyta jóvá. A kivitelezés határidejét 1985. végére rögzítette úgy, hogy a ráfordítások összegét évről évre külön határozta meg.
A kutatást elsősorban az indokolta, hogy előre látható volt a rudabányai, gazdaságosan kitermelhető vasérckészlet kimerülése, amely a helyi bányászati hagyomány átmentésének vagy más nyersanyagra való átirányításának jogos igényével együtt jelentkezett. -
-
-
-
-
-
-
Éjszaki- és Közép-Európa földrajza. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra.
0„Hat éve, hogy Hunfalvy János Egyetemes Földrajzának első kötete megjelent. A nagyérdemű szerző öt kötetre tervezett nagy művét négy év alatt remélte befejezni; de már a II. kötet, mely csak 1886-ban jelent meg, sejteté, hogy e mű négy év alatt nem fog elkészülni.
-
Éjszaki- és Közép-Európa földrajza. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra.
0„Hat éve, hogy Hunfalvy János Egyetemes Földrajzának első kötete megjelent. A nagyérdemű szerző öt kötetre tervezett nagy művét négy év alatt remélte befejezni; de már a II. kötet, mely csak 1886-ban jelent meg, sejteté, hogy e mű négy év alatt nem fog elkészülni.
-
-
-
-
-
-
-
-